Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-24 / 224. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, Eß YES Ö LJ ETEK! XXV, ÉVFOLT AM. 224. SS AM ARA: 70 FILLER 1968 SZEPTEMBER 24, KEDD ZhrVXX TSBT4(MfIrttf 30 ember 3 milliója Tornyos- pálcán. 3. oldal. Egyedül a kiskapuban. 3. oldal. Jelentések bajnoki labdarúgó- mérkőzésekről 5. oldal. Mit fizet a totó, 5. oldal. Leltározás helyett — ittak,.* 6. oldal A nagy menetrend A SZONDA—5 SIKERE Próbaút a holdexpedíciohoz A csillagközi űrhajók előfutára visszatért a Földre A Szonda—5 űrállomás, amely 1950 kilométer távolságra megközelítette és megkerülte a Holdat, visszatért a Földre. A TASZSZ hírügynökség néhány perccel a Szonda—5 visszatéréséről szóié közleménye után részletesebb jelentési adott ki, amely beszámol arról, hogy a szovjet űrhajó szombaton szállt le az Indiai-óceán megadott térségében. Az űrhajó, amely szeptember 18-án megkerülte a Holdat, a második kozmikus sebességgel tért vissza a Föld légkörébe és tudományos kutatóprogramját pontosan teljesítette. A világon elsőként szovjet űrberendezés tette meg, hogy a Hold Uörülrepülése után második kozmikus sebességgel visszatérjen a Földre, nagy mennyiségű tudományos adatot hozva magával. Moszkvai idő szerint szeptember 21-én 18,54 órakor a Szonda—5 második kozmikus sebességgel (másodpercenkénti mintegy 11 000 méter) visszatért a Föld légkörébe és az Indiai-óceánra ereszkedett le a megadott térségben, A leszállás, ugyancsak moszkvai idő szerint 19,08 órakor történi meg. Az állomás mozgása a légkörben az aerodinamikai fékezés szakaszában ballisztikus pályán történt. Az aerodinamikai fékezés után az állomás ejtöernyörendszer segítségével folytatta leereszkedését. Az automata állomást tudományos berendezéseivel együtt szeptember 22-én fedélzetére vette a szovjet kutató-mentőszolgálat hajója. A Szonda—5 repülés közben a következő feladatokat végezte el: körül repülte a Holdat, tudományos kutatásokat végzett a Hold kozmikus térségében, visszatért a Földre második kozmikus sebességgel és sima leszállást hajtott végre a megadott térségben. Az automata állomás sikeres repülése a Föld—Hold- Föld pályán és visszatérése a Földre az arra kijelölt térségben — a szovjet tudomány és technika kimagasló eredménye. Jelentős lépés az ember holdutazásához A Szonda—5 vasárnap leereszkedett a Indiai-óceán kijelölt térségébe, miután sikerrel végrehajtotta feladatát, amelynek egyik fontos része volt a Hold megkerülése — adták tudtul a hírügynökségek. A kommentátorok ezt az eseményt újabb „lépésnek” nyilvánították a Hold felé. A Szonda—5 útja kapcsán érdemes elemezni néhány gondolatot. Az ember tervezett holdutazásának előkészítése már évekkel ezelőtt kezdetét vette. A szovjet szakemberek a Luna-sorozat keretében elsőként oldották meg a lágy leszállást a Holdon és mesterséges hold telepítését földünk hűséges utitársa köré. Mindkét feladat egyaránt fontos, hiszen a leendő holdexpedició tervezett menetrendje: indulás a Föld körüli parkolópályáról, majd a Hold mesterséges holdjává válni, s innen száll le az expedíció egy része a Holdra. Feladatainak elvégzése után a személyzet visszatér a Hold körül keringő űrhajóra, majd annak felhasználásával a Földre. A jelenleg rendelkezésre álló rakétatechnikai feltételek mellett így oldható meg a legnagyobb biztonsággal ez a bonyolult feladat. A tervezett menetrend lépéseit célszerű külön-külön is kipróbálni. A nyitány a Lima—9 lágy Holdra szállá, sa, majd a Luna—10 Hoii körüli pályára történő telepítése volt, 1966. februárjában, illetve márciusábo.n. Mindkét technikai feladatot azóta többször is siken-el megismételték. A kijelölt úton a Szonda—5 sikeres küldetése hozott újabb lényeges előrehaladást, mégpedig egyszerre több probléma megoldásával. Az eseményt nagy érdeklődéssel kísérte a világ tudományos közvéleménye is. Néhány megfelelően felszerelt nyugati intézet is vette a Szonda—5 jelzéseit. Az angol Lövell professzor, a Jodrell Bank-i rádiócsillagá_ szati központ igazgatója közölte, hogy beszédhangokat vett egy alkalommal. A kísérlet során magnetofonra rögzített beszéd került sugárzásra, annak vizsgálatára, hogy milyen minőségű és megbízhatóságú a beszédösszeköttetés a 384 000 km-es Föld—Hold távolságból. Feltételezhető, hogy a Szonda— 5 fedélzetén lévő magnetofon szalagja nemcsak előre felvett szöveget játszott visz- sza, hanem egy földről „ráolvasott’’ szövegrészt is. így egyúttal arra is lehetőség nyílott — a két felvétel ösz- szehasonlításával —, hogy pontosan meghatározzák: milyenek a vételi viszonyok a Szonda—5 fedélzetén. Ezzel a kísérlettel tehát egyszerre vizsgálhatták meg a szovjet szakemberek, hogy elektronikus rendszereikkel milyen beszédösszeköttetést tarthatnak fenn a leendő holdexpedicióval. A hivatalos jelentés beszámolt arról, hogy a kísérlet egész tartama alatt az előírt szinten volt a légnyomás, a hőmérséklet és a légösszetétel a Szonda—5 belsejében. Ebből arra lehet következtetni, hogy egyúttal kipróbálták azt a légkondi- tátmáló rendszer< is, amelyet a Holdra indítandó űrhajó számára terveztek. A Hold megkerülése önmagában nem számított újdonságnak ebben a kísérletben, hiszen ilyen feladatot a Luna—10 óta többször is sikerrel hajtottak végre. Újdonság volt azonban a Hold körüli pályáról a Föld felé történő visszaindítás. Ez a feladata az egyik legkényesebb része az egész holdexpedició lebonyolításának. A Holdtól való elszakadás után ugyanis már igen kevés lehetőség kínálkozik a pálya módosítására. Ezért ezt a feladatot úgy kell megoldani, hogy a hazatérési útvonal egyenesen a kijelölt földi leszállási körletbe vezessen. A Szonda—5 konstruktőrei és kísérleti programjának összeállítói sikerrel oldották meg ezt a bonyolult feladatot. Az Indiai-óceán kijelölt térségében történt lágy leszállás természetesen azt is jelenti, hogy a légkör hatására a 11,2 km/másodperc második kozmikus sebességgel érkező Szonda—5-öt sikerült megóvni a légköri súrlódás okozta elégéstől. Ez azt is jelenti, hogy rendel, tetésszerüen működtek azok a rendszerek, amelyek a Szonda—5-nek a légkörbe történő bemerülési helyzetét beállították. így biztosították, hogy a merüiés során az a hővédő pajzs haladjon elől, amely a berendezést megvédi a felhevüléstől, elégéstől. Tekintettel arra, hogy a légkörbe történő be_ merülés sebessége itt nem 8 km/mp volt, mint a Föld körül keringő űrhajóknál, hanem — mint említettük 11.2 km másodperc, a Szonda—5 hővédő pajzsáriak kereken mégegyszer akkora megterhelést kellett elviselnie, minthogyha a Föld körüli pályáról tért volna vissza. A Szonda—5 tehát négy új feladatot hajtott végre a Hold ostroma felé vezető úton: leválás a Hold körüli pályáról és visszaindulás a Föld meghatározott térsége felé; lágy leszállás a Földre, a második kozmikus sebességről; beszédközvetítés a Föld—Hold távolságon; a kabin levegőjét kondicionáló berendezések kipróbálása. Egy nagy jelentőségű kísérlet több kommentálója is úgy nyilatkozott, hogy ezek után nem lepné meg egy olyan hír, amely szovjet holdexpedició indulását jelenti be. Láttuk, hogy a Szonda—5 nem kis jelentőségű technikai részleteket tisztázott egy leendő holdexpedició számára, azonban ebből arra lehet következtetni, hogy már az ember útja következik, mindenképpen korai. A holdexpedició ugyanis nemcsak körűi repüli a Holdat, hanem a résztvevők egy része oda le is száll. A Földre történő visszaindulás- hoz ennek a csoportnak fel is' kell szállnia a Holdról, ezt a fontos lépést a gyakorlatban még nem próbálták ki. Semmiképpen nem tűnik valószínűnek, hogy a szovjet szakemberek, akik éppen az ember biztonságát szem előtt tartva már évekkel ezelőtt visszautasították a „versenyfutást a Holdért” gondolatát, lemondanának ennek a fontos lépésnek az előzetes kipróbálásáról. Sinks Tézseí A nyugati hírügynökségek, amelyek szeptember 15-i felbocsátása óta nagy figyelemmel kísérték a szovjet űrállomás útját, vasárnap kivétel nélkül gyorshírben ismertették a TASZSZ közleményét A Reuter és az AP már az első jelentésben is úgy korri- mentálja a tényt, hogy a jelentős lépés az emberi holdutazás előkészítésében. A Reuter szerint „ez a nagyszabású siker fontos lépés az első embernek a Holdon történő leszállása felé és jóval az Egyesült Államok elé helyezi a Szovjetuniót az űrversenyben.” A UPI kiemeli, hogy „az oroszok újabb űrelsőbbséget mondhatnak magukénak, amikor visszahozták a Földre a Holdat megkerülő űrhajót és ezzel óriási lépést tettek előre abban a versenyben, amelynek célja embert küldeni a Holdra.” Kaminski, a Bochumi Csillagvizsgáló igazgatója úgy nyilatkozott, hogy a jövőben várható egy olyan szovjet holdmanőver, amelyben ember vesz majd részt. Bemard Lovell, a Jodrell Bank igazgatója ugyancsak a holdutazást előkészítő kísérletnek tekintette korábbi sajtóértekezletein a Szonda—5 útját. Sir Bemard Lovell, a Jodrell Bank rádióteleszkóp igazgatója vasárnap gratulált a szovjet tudósoknak a Szonda—5 sikeréhez. Anglia első számú űrszakértője a szovjet bejelentést kommentálva kijelentette, hogy a Szovjetunió komoly vezetésre tett szert a holdversenyben. „A siker igen valószínűvé teszi, hogy orosz lesz az első ember, aki közelről vet majd pillantást a Holdra” — mondotta az angol tudós. Lovell szerint néhány hónapon belül emberi utas foglalhat helyet egy hasonló űrhajón — más nyugati szakértők viszont az AP szerint nem tartják valószínűnek, hogy a közeljövőben hasonló utazásra kerülhet sor ember részvételével. A Jodrell Bank a Szonda—5 hullámhosszán emberi hangokat is fogott, amiből arra következtetett, hogy magnetofonra játszott felvétel segítségével a szovjet tudósok kipróbálták, hogyan tudják venni a 360 000 kilométer távolságban lévő űrhajóról érkező hangos rádióadásokat. Az amerikai űrprogram egyik meg nem nevezett vezetője kijelentette: „Ez rendkívül jelentős technikái siker. A szovjet űrerőfeszítés igen határozott és állandóan fokozódik. Különösen a Hold irányában. Mi lesz vajon velünk, ha a kongresszus továbbra is csökkenti az űrkutatásra előirányzott összegeA TASZSZ szovjet hírügynökség vasárnap délután szovjet tudósok nyilatkozatait ismertette a Szonda—5 missziójáról. Leonyid Szedov akadémikus a hírügynökségnek adott nyilatkozatában kiemelte, hogy különös jelentősége van annak, hogy az űrhajó a második kozmikus sebességgel tért vissza a Földre. A Föld légkörébe való visszatéréskor ez a sebesség a lég- ellenállás következtében erőteljesen lelassul. A földfelszíntől való viszonylag nem nagy távolságnál további lassítást lehet elérni ejtőernyő révén. A számítások azt mutatják, hogy e művelet sikeres teljesítéséhez az irányítás rendkívül pontosságára van szükség, amely a pálya helyesbítésével párosul. A Szonda—5 új történelmi szakaszt nyit meg a kozmikus térség kutatásának jelenlegi programjában. A Szonda—5 útján elért eredmény lefekteti az alapot nem csupán az automata állomások és berendezések, hanem a csillagközi űrhajók jövendő űrutazásaihoz is — hangoztatja a vezető szovjet tudós, akit sokan „a szputnyik atyA Szonda—5 szovjet űrhajó visszatérése a Földre a Hold megkerülése után „nagy tett” — jelentette ki vasárnap délután az Amerikai Űrhajózási Hivatal szóvivője. Ez a siker további bizonyítéka „az általuk — a szovjet tudósok által — kifejlesztett nagy képességeknek” — két?” Az AFP szerint számos amerikai szakértő úgy véli, hogy a Szonda—5 „történelmi sikere” a Szovjetuniót helyezi az űrverseny élére. Először fordul elő, hogy egy szovjet űrhajó tengerre száll le — eddig csak az amerikaiak használták ezt a módszert emberi űrrepüléseik során. jának”, a szovjet űrhajózás egyik megteremtőjének tekintenek. A sikeresen befejeződött kísérlet világos bizonyítéka a Szovjetunió vezető szerepének a világűr titkainak feltárásában, Ki kell emelni — hangoztatja befejezésül Szedov — a szovjet tudósok és mérnökök tervezésének és a világűr felkutatásával kapcsolatos fő feladatok kijelölésének helyességét. Alek- szandr Mihajlov szovjet akadémikus a TASZSZ-nak adott nyilatkozatában kijelentette: „A szovjet űrhajózás újabb sikere fontos szakasz a világűrkutatás fejlesztésében és az első űrhajósok holdutazásának előkészítésében.” Vlagyimir Kesszenyik professzor, a szovjet fizikusok egyik „nagy örege” kijelentette: „nehéz túlbecsülni azoknak az információknak az értékét, melyeket a Szonda—5 a Föld—Hold—Föld út megtétele után magával hozott. Emellett már maga az új világűrkutatási útvonal kijelölése is a szovjet világ- űrkutatás hatalmas sikeréről tanúskodik.” mondotta a szóvivő és hozzáfűzte: amennyiben az Egyesült Államok a Szovjetuniónál hamarabb juttatna embert a Holdra, ez most már csak igen szoros verseny után lehetséges. Az AFP tudományos szemleírója hangoztatja, a tudósok az űrhajó sikerét ugyanolyan fontosnak tartják, mint az első mesterséges hold felbocsátását 1957 októberében. Az AFP hangoztatja, hogy a Szonda—5 útja az űrhajózás történetében az egyik legbonyolultabb vállalkozás volt. Moszkva? Georgij Petrov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája űrkutatási intézetének igazgatója a Pravda hétfői számában kijelentette: a Szonda—5 repülése új szakaszt jelent az űrtechnika fejlődésében. A kísérletnek az volt a célja, hogy kidolgozzák azokat a rendszereket, amelyek biztosítják a Holdat és a továbbiakban más bolygókat megkerülni képes berendezések földre Való visszajuttatását. Ez a probléma egy sor bonyolult feladatot vetett fel. Amennyiben a második kozmikus sebesség szigorúbb követelményeket támaszt, mint az első. Míg úgyanis ha első kozmikus sebességgel hatol be egy készülék a légkörbe, a légörvény és a közte lévő réteg hőmérséklete 8000 fok körüli, ezzel szemben a második kozmikus sebességnél ez a szám eléri a 12—13 000-et. Az elvégzett kísérlet beigazolta, hogy helyesek voltak a Szonda—5 megtervezésénél alkalmazott számítások. A Szonda—5 sikerének világvisszhangjából Washington: James E, Webb, az amerikai országos űrhajózási hivatal múlt héten lemondott elnöke „óriásinak és kiemelkedőnek” nevezte a legjobb szovjet Orsikért. A Szonda—5 sikere általát ban meglepte az amerikai űrhajózási szakértőket. Nyilatkozataik alátámasztják Webb kijelentését, aki hangoztatta, hogy az Egyesült Államok a második helyet foglalja el a világűr meghódításáért folyó versenyben és valószínűleg több évig nem is várható változás ezen a téren. (Folytatás a 2. oldalon) A Szovjetunió fölényének bizonyítéka A második kozmikus sebesség jelentősége
