Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-22 / 223. szám

i olctC KELET -^.SYARORSiÄO I3to ^September 55. Színtelen, íőveűen, légbűhozékos Miskolcon vizsgázó!! a nyíregyházi húsáru ™ ELÉGTELENRE! Ax Ésxak-M agyarország bírálata nyomán „Hit ez felháborító! Nem tudom, mit mlnúmh a mis- kolciak, ha ilyen hentesáru kerülne az üzletekbe,.. Ez a parizer nyers, fövetlen. A szafalédé színtelen, ross?.. A sonkaszaláffll összetétele sem jó. A csemege pároskelbász pedig tele ven légbuboré- kokkal.” így kezdődik a Borsod me­gyei napilap, az Észak-Ma- gyarország szeptember 13-án megjelent egyik cikke, amelynek már a címe is igen elmarasztalja megyénk hús­iparát. A cikk lényege, hogy kedden délelőtt Miskolcon a központi húselosztóban a húsipar, a kereskedelmi fel­ügyelőség, a tanács. ipari osztálya, a NEB és a kiske­reskedelmi vállalat képvise­lői egy vizsgálat után mm vették át a Nyíregyházáról kapott hentesárut. Hétfőn és kedden Is több mázsa pári­zsit, csemege kolbászt, son­kaszalámit és szafaládét küldtek. vissza a gzabolcs- megyei Húsipari Vállalatnak A cikk alapján néztük meg, mi idézte elő a miskol­ci szakemberek cseppet sem hízelgő véleményét. Sebők András, a húsipari vállalat igazgatója nem is­meri el, hogy a Miskolera küldött áru eltért volna a szabványtól. Szerinte a vál­lalat. legkiválóbb termékét küldte Borsod megyébe, s a nyíregyházi töltelékárutól a budapesti, a miskajei, és a debreceni áruk sem jobbak minőségileg. Megtudtuk az igazgatótól, hogy a Miskolc, ról visszaküldött árut — mi. után jónak találták — el­küldték megyénk boltjaiba. Szabolcsban ugyanis eddig nemigen merült fel komo­lyabb minőségi kifogás. Megkerestük ezután az Ál­lami Kereskedelmi Felügyelő­séget, a Megyei Népi Ellen­őrzési Bizottságot, a megyei tanács vb. kereskedelmi osz­tályát és az Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalatot: mi a véleményük a nyíregyházi húsipari termékekről ? Az ÁKF-nél elmondták, márciusban volt a legutóbbi átfogó minőségi vizsgálat. Ezt o fogyasztók sok panasza előzte meg. A debreceni mi­nőségvizsgáló intézet ugyan konkrétan kifogásolta a pa­riser, a virsli, a szafaládé és g kenőmájas minőségét, de általános megállapításában azt írja, hogy a töltelékáru a vonatkozó szabvány köve. telményeinek megfelel. Mint mondták, ez a meg- állapítág annak ellenére szü­letett meg, hogy a vásárlók­nak heni a legjobb a véle­ményük. Amit bizonyít, hogy Nyíregyházén és a megyében gokkal szívesebben fogyaszt­ják a debreceni húsipari ké­szítményeket... A megyei tanács kereske­delmi osztálya szerint is jogosak a kifogások. A hús­ipar monopolhelyzetétx'l is következik, hogy gyengébb minőségű árukat is átvesz­nek a boltok. Bár az Utóbbi időben javult a minőség, de ez kevés. Az igényes vásár­ló már jobb és szebb árut. kíván. Sajnos sokkal több­ször kellene mintát küldeni a minőségvizsgáló intézet­hez, mert ugyan az árukfo- gyaszthatók, de a fokozódó követelményeknek nem min­dig felelnek meg. Még egy vélemény: kevés a kereske­delem minőségi kifogása, hamar beletörődnek a fenn­álló helyzetbe. Ezt a véleményt támasztja alá az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat is. Idézzük az áruforgalmi osztályvezető szavait: „A húsipar nem megy rá a minőségi terme­lésre, ezért minőségi árut általában Debrecenből ve­szünk. Sok a kifogásunk, de versenytárs csak töltelékáru szállításra van (a debreceni vállalat), az is csak egy bi­zonyos határig tud szállíta­ni. Ezért a nyíregyházi hús­ipart kikapcsolni nem tud­juk. A helyzeten változtatni szeretnénk, de a más megyé­ből való szállításhoz nincs hűtőkocsi. 1909-ben vállala­tunk vásárol hűtőkocsit, s a töltelékárut már más me­gyékből is szállíthatjuk, ha az itteni minőség és válasz­ték nem kielégítő. Ma szem­beötlő a különbség a nyír­egyházi és debreceni ter­mékek között. Itt mindig más egy-egy termék. Nem tudnak például házias ízű kolbászt csinálni. Debrecen­ből háromféle minőségben is kapunk csemege kolbászt. Elismeri, hogy többször kellene ellenőrizni a minő­séget a vállalatnak­A népi ellenőrzés állás­pontja nagyjából azonos a fentiekkel. A sok ellenőrzési tapasztalat bizonyítja, hogy az ÁKF szinte egyedül ma­radt a hús- és töltelékáru minősége rendszeres vizsgá­latában: ilyen jellegű ellen­őrzést a vállalatok alig vé­geznek. A kereskedelem bel­ső ellenőrzési hálózata — a Maker, a vendéglátó és az fmsz — nem áll hivatása magaslatán. íme a vélemények. Bizo­nyítják, hogy a Szabolcs- Szatmár megyei Húsipari Vállalat termékeivel — kü­lönösen a töltelékáruval — nincs minden rendjén. S bár a ritka és rendszertelen mi nőségi vizsgálat eddig mé: nem marasztalta el jelentő­sen a húsipart, a miskolci példa és az illetékesek véle­ménye mutatja, hogy a ter­mékek minőségén javítani kell. Mind nagyobb az igény, ß ennek egyre kevésbé felel meg a régi termelési mód­szer. Ezt legjobban bizonyít­ja, hogy a vásárló felfedezte az üzletekben a minőségileg jobb, tetszetősebb, ízletesebb debreceni terméket és ha van, azokhoz ragaszkodik. Mindezek után alapja van annak, hogy kérjük: a hús­ipari vállalat felettes szerve, a Húsipari Tröszt végezzen vizsgálatot nyíregyházi vál­lalatánál, s tegye meg a szükséges intézkedéseket. Kopka János Kiállítás — kontra vásár Kereskedelmi premier a Jókai téren Ajándék a Nona Lisáért — Pest után nálunk először Várakozáson felüli sikert hozott 3 megye iparának a nyíregyházi Jókai téren ren­dezett termékbemutató kiál­lítás. Nemcsak a vendég­könyvben, a látogatók sorai­ban is tapasztalhattuk az elismerést, amit sokan azzal a kérdéssel taldtak meg: mikor és hol lehet majd kap­ni ezeket a tetszetős termé­keket? A kereskedelem vezetői nyomban felfigyeltek az ér­deklődésre, s kihasználva a rendkívül kedvező lehetősé­get — a kész pavilonsort — úgy döntöttek: a kiállítást követően felélesztik a koráb- hi nyírségi szokást, s nagy őszi árubemutatót és vásárt rendeznek a Jókai téren. Igaz, a szeptember 28-án nyíló és egy hétig tartó őszi vásáron még nem vásárol­hatjuk meg a megye iparé-- nak legújabb termékeit, de a kereskedelem vállalkozása így is több kellemes megle­petést ígér. Három vállalat — az élel­miszer-, az iparcikk kiske­reskedelmi, valamint a ven­déglátó — s a Nyíregyházi Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet egymást előzve készül a várhatóan népes vásárlósereg megnyerésére. Közös vonás az előkészüle­tekben, hogy — élve az új mechanizmus lehetőségeivel — több újszerű kezdeménye­zéssel sietnek kellemes meg­lepetést okozni. Megtudtuk például, hogy a szövetkeze­tiek az őázi vásáron minden olyan vevőnek Lunapress kávéfőzőt- ajándékoznak, aki Favorit, vagy Mona Lisa te­levíziókészüléket vesz pavi­lonjukban, Ezenkívül az ezer forint fölött vásárolt iparcik­kek értékét duplán írják be a szövetkezeti tagok vissza­térítési könyvébe, ami tete­mesen megnövelheti az év­végi részesedést. Gondoskod­nak arról is, hogy a náluk vásárplt cikkek hitellevelét gyorsan és soron kívül le­hessen megszerezni Sí OTP- nél. Az Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat vezetői — azon LAPSZÉLEN Avult képeslapok i Bővült az áruhitelakció cikklistája összegyűjtöttük a Nyír­egyházán most kapható ké­peslapokat. A két legrégebb', elmosódott szürke pqcniról szó sem essék, ilyennel még egy kisdiák se járatja le magát ma már. Van aztán négy színes, elég rikító, hu­pikék éggel, Még talán a megyeháza látképe a legtür- hetobb, de az nemcsak rikí­tó, hanem a nyomása is hi­bás, az árnyalatok „lelóg­nak” a? alapvonalakról- Vé­gül találtunk két olyan mélyijyomású fényképet, — Járaj Rudolf két kitűnő lé­gifelvételét a városközpont­ról és a Sóstóról, — amelyek kulturáltak. De ezek sem a mai Nyíregyházát és a mai Sóstót ábrázolják, pár hó­nap múlva pedig már vég­képp elavulnak, annyit épít­kezünk. (Arról nem is szól­va, hogy mindhármon, amit vettünk, fordítva nyomták a címoldalt.) És egyetlenegy modern, nagy alakú, szép színezésű, ízléssel megkomponált kép­pel sem találkoztunk. A Képzőművészeti Alap kiadóvállalata, mely eddig egyedül foglalkozott a képes levelezőlapok készítésével és forgalomba hozatalával, ala­posan elhanyagolt bennün­ket és egész Szabolcs-Szat­márt. Pedig fotósaink és az idejáró riporterek — ha csak az elmúlt pár hónap termé­sét vesszük figyelembe — bebizonyították, hogy van itt téma, van képanyag. Azért kell szóvá tenni mindezt, mert egy város és különösen egy megyeszék­hely híréhez nagyon hozzá­tartozik az a több tízezer ké­peslap, amely hírt ad róla. Lehet, hogy a mi csúnya képeslapjaink csak kismér­tékben segítenék elmaradott­ságunk eltúlzott értékelésé­hez, de bizonyos, hogy ré­szük van benne. Ha a Képzőművészeti Alap­nak valamilyen oknál fogva továbbra sem éri meg, hogy Nyíregyházáról — és Sza­bolcsról — szép képeslapok készüljenek, engedje meg az új gazdaságirányítás lehető­ségei szerint, hogy mi ma­gunk gondoskodjunk erről. Egészen bizonyos, hogy nem fizetne rá a vállalkozó, hi­szen a levelezőlapkészítés köztudomásúan igen jövedel­mező üzlet. Ha pedig ragaszkodik a Képzőművészeti Alap ehhez a tevékenységéhez, akkor fe­leljen is meg neki. Kérünk szép szabolcsi képeslapokat! (gesztelyí) A Belkereskedelmi Minisz­térium a Pénzügyminiszté­riummal és a Magyar Nem­zeti Bankkal egyetértésben — újabb cikkeket vont be az áruhitelakció cikklistájá­ba. Az új rendelkezés szerint ezentúl ismét kaphatók rész­letre a Lehel hűtőszekré­nyek, s a hazai gyártmányú elektromos forróvíztárolók. A cikklistára került a 250 köb­centiméteres Pannónia mo­torkerékpár és az Orion AT 1550-es Delta Lux típusú tele­vízió is. Általános feltételek­kel vásárolhatók részletre az ÉTI 15, 25 és 60 ‘típusú váro­si, vagy földgázzal üzemelő Etázs kazánok is. A minisztérium tájékozta­tása szerint az optikai, foto és mozicikkeket — ezer fo­rinton felüli vásárlás esetén — kedvezményesen 10 száza­lékos előleg lefizetésével hi­telezi meg az Országos Taka­rékpénztár. JEGYZETEK a tárgyalóteremből ÉRV 1 A vitákat érvek döntik el. A szomszédok vitáit a bí­róság. Van, aki megelőzi. Lassú­nak találja a bírói eljárást. Más érveket keres. Mint a kállósemjéni B. P. Gyula. A szomszéd máskép­pen akarta a kerítést, mint ő. A szomszédnak ezt B. P. nem bocsátotta meg. Neki mond ellen?. Hogy jön ő ahhoz? Nem tudta meggyőzni szép szóval a szomszédot. Uj érv után nézett és lapátot ta­lált. Azzal próbálta puhítani a szomszéd makacs fejét. Az újszerű érv a bíróság­tól, hogy az őszi, téli ruhá­zati cikkek, szezonáruk bő választékát pakolják ki a pavilonokba — kedvébe jár­nak majd a háztartási gépek Iránt érdeklődőknek is. Fel­vették a kapcsolatot a Haj­dúsági Iparművekkel, hogy a budapesti őszi vásáron elő­ször bemutatott, a porszívó­hoz kapcsolható porolófejet a főváros után Nyíregyházán is árusíthassák az őszj vá­sáron. A mindössze 76 fo­rintba kerülő kiegészítő al­katrész rendkívüli módon megnöveli a porszívók régeb­bi teljesítőképességét is. Várhatóan ’ sokan élnek majd az Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat által te­remtett alkalommal s kóstol­ják meg az „AMIGÖ”, a „BRAZIL” és más kávéüj- donságokat. A vásárhoz hoz­zátartozik a jó étel is. A3 ínyencségekről —, házi készí­tésű hurka-kolbász, lacipe- csenye, hidegtálak — a fold- művesszövetkezet gondosko­dik majd. A vendéglátó vál­lalat pavilonjában éppúgy megtalálhatják majd a ven­dégek a tejet, a tejterméke­ket, mint a minőségi boro­kat, vagy az úgynevezett ,,borkorcsolyákat'! speciá­lis ételeket — mire jól csúszik a begy leve. Ezek persze még csak első jelzések a vásárrendezők tervéből. Egy hétig még több hasonló ötlet születhet, Megtudtuk: az őszi vásár október 6-ig tart. s kapuját naponként délelőtt tízkor nyitja és este 7 órakor zárja, kivéve a szerdai és szombati naoot, amikor már reggel 8 árától tart a yásáp, Élnek a kedvezményes vétómat aktiéval a mezöpztiasági üzemek Az Országos Vetőmagter­meltető és Értékesítő Válla­lat az őszi vetésekhez ele­gendő mennyiségű vetőma­got biztosított. Az őszi ka­lászos növényekből eddig 1045 vagonnyi őszi árpát és több mint 4400 vagon rozsot szállítottak el a mezőgazda- sági üzemekbe. Ezzel egy- időben 3850 vagonnyi őszi búza vetőmagot vásároltak a termelő-szövetkezetek.. ■ A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium en­gedélyezte, hogy az aszály sújtotta, továbbá a megfele­lő minőségű vetőmaggal nem rendelkező termelőszövetke­zetek — a rendszeres vető­magfelújításon felül — ked­vezményes áron vásárolhas­sanak nagyobb mennyiségű nemesített, fémzárolt őszi búzát. Elsősorban nagy hoza­mú Bezosztája 1. fajtából. A tsz-ek élnek a kiterjesztett kedvezményes vetőmagakció kínálta lehetőséggel. 1 ‘ Változatlan árak közepes felhozatal a szombati hetipiacon A szombati nyíregyházi hetipiac az utóbbi idők leg­kisebb forgalmát bonyolítot­ta le. Közepes volt a felho­zatal és a forgalom is. Zöldségfélékben volt vá­laszték bőven, Az árak nem lettek olcsóbbak. Egy cso­mag vegyeszöldség 2 forint. A káposzta kilogrammja 1,20. Legolcsóbb volt a paradi­csom, kilogrammja 80 fillér. A burgonya átlagosan 3 fo­rint kilogrammonként. A vöröshagyma 3 forint. A zöldpaprika 1,20—1,60—2 fo­rint. A termelők és a viszontel­adók egymás hegyén-hátán árusítanak, zavarva a közle­kedést és az átjárást. Szabá­lyos, rendes sortávolságok­ban kellene elhelyezni az árusokat, ami segítené a piac forgalmának jobb lebonyolí­tását is. A tejtermékek pia­cán gyümölcsöt, sőt még zöldségfélét is árusítottak. Egészségügyi szempontból ez káros. A tojás magas ára tovább tartotta magát; Párját 4 fo­rintért árusították. Á túró, vaj ára nem változott. Volt felhozatal gombából is, meg­lehetősen drága áron. Egy ki­ló sampion gombáért 30 fo­rintot kértek, ami vélemé­nyünk szerint túlzott arnak számít. Gyümölcsféleségekben volt választék bőven, az árak is olcsók voltak. Almát 2—4 fo­rintig, körtét 3—4 forintig árusítottak. A baromfipiac is népes volt, bár a forgalom nem érte el az elmúlt heti piacok forgalmát.. Az árakban sem volt különösebb változás. A csirke ára még most is túl­zottan magas. Az egyéni ter­melő egy pár csirkéért 60— 70 forintot kért. A baromfi­árakat a magánkereskede­lem irányítja. A termelőszö­vetkezetek — bár bőven' el voltak látva áruval, — az árakban alkalmazkodtak az egyéni eladókhoz. Farkas Pál nak is tetszett. Három hó­nappal jutalmazta. Börtön fokozatban. Hátha ezalatt B. P. feje is megpuhul. SZÖKÉS A gyermek után tartásdí­jat kell fizetni. Kellemetlen. Sokan nem fizetnek. Nem is akarnak. Tartsa el az asz_ szony egyedül. „Inkább nem dolgozom, de nem adok egy fillért sem...” Időnként meg. bünteti őket a bíróság, le­töltik, aztán kezdődik élői­ről. Az asszonyok már job­ban tudják, mit kell csinál­niuk, mint egy-két kezdő ügyvéd. A dombrádi U. Sándornak óriási ötlete támadt. Végleg lezárja ezt az ügyet — gon­dolta. De hogyan? Disszidálni akart. Persze, el­kapták, most aztán nemcsak az elmaradt tartásdíjak miatt szorult. De végső soron szerencséje is volt. Milyen sorsüldözött embernek érezte volna ma­gát kinn! A tartásdíjat ugyanis a Föld másik végén is levon­ták volna a keresetéből. LÁB Kitiltották az ország leg­érzékenyebb lábú „hölgyét” Nyíregyházáról. Másfél év zárt állami intézet (ahol még inni sem adnak szegénynek, mármint nagyfröccsöt, pedig azt igen szerette, annyira, hogy az elvonókúrát is szük„ ségesnek találták az orvosok egészsége érdekében, aztán három év kitiltás.. Négy és fél évig nem láthatják a pi.. ac körül. Pedig milyen jó szórakozás volt! Ha Cz. Irén berúgott, mindenki dőlt a nevetéstől. De Cz. Irénnek nem ez a leglényegesebb tulajdonsága. A lába — amiből élt, — az nagyon kényes volt. 1966- ban, mikor utoljára kisza­badult, emiatt nem dolgozott egy évig. Gyógyítgatta a lá­bát Mikor teljesen meggyó­gyult, jelentkezett a kon­zervgyárba. A gumicsizma megint feltörte azt az érzé­keny lábat. Két hét után nem ment többé dolgozni. Aztán később sem. Olyan lábbal ?! így került ő a lába miatt ismét börtönbe. Kun István

Next

/
Oldalképek
Tartalom