Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-20 / 221. szám

IR. tma? (KELET-MAGYARORSZÄÖ 1988. szeptember 20. 1 Biztonsági Tanács határozata a Közei-Ke’etről New York, (MTI): Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa szerdán este befejezte a tűzszüneti vonalak megsér. tése következtében a Szuezi- csatoma térségében kialakult helyzet megvitatását. A Biz­tonsági Tanács a kérdésről egyhangú határozatot foga­dott el, amelyet George Ig- natieff, a Biztonsági Tanács kanadai elnöke olvasott fel. A szavazástól csupán egyet­len ország, Algéria tartóz­kodott. A határozat sajnálkozását fejezi ki a közel-keleti hely­zet súlyosbodása miatt, sür­geti a tűzszüneti megállapo­dás szigorú tiszteletben tar­tását és felszólítja a feleket, hogy működjenek együtt Gunnar Jarringgal, az ENSZ- főtitkár különleges közel- keleti megbízottjával felada­tának teljesítésében. A Biztonsági Tanács leg­közelebb pénteken, magyar idő szerint 16 órakor ül össze, hogy megvitassa U Thant ENSZ-főtitkárnak az arab menekültek helyzetéről szóló jelentését. Az ülés összehívását Szenegál és Pakisztán indítványozta. Komée§in-Lenárt találkozó Prágában Csütörtökön Prágában köl­csönös megállapodás alapján találkoztak Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Jozef Lenárt, a CSKP KB elnök­ségének póttagja, a Közpon­ti Bizottság titkára. A nyílt elvtársi eszmecse­re során kicserélték nézetei­ket a mindkét felet kölcsö­nösen érdeklő kérdésekről, különösen a nemzetközi kommunista- és munkásmoz­galom problémáiról. A tárgyalásokon részt vet­tek még Gyenes András, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának vezetője és Oldrich Kaderka, a CSKP KB nem­zetközi osztályának vezetője. Az MSZMP küldöttei csü­törtökön este visszaérkeztek Budapestre. Változás a csehszlovák kormányban Vietnami harcok Saigon, (MTI): Dél-Vietnamban a hírügy­nökségek megállapításai sze­rint az elmúlt négy napban csökkent a harcok intenzi­tása. Szerda este a felszaba­dító hadsereg tüzérsége tá­madást intézett a kormány­hadsereg állásai ellen a del­tavidéken, valamint Tay Ninh közelében, ahol egy idő óta napirenden vannak az elszórt csatározások. A hazafias erők változatlanul nyomást gyakorolnak a vá­rosra és a kormányhadsereg a:Ta törekszik, hogy ezt a nyomást elhárítsa. A demilitarizált övezettől mintegy másfél kilométer- r yire délre szerdán a sza­badságharcosok aknavetőiből, automata fegyvereiből és Sikertelen kísérlet Cape Kennedy (MTI) Szerdán este sikertelenül végződött az Atlantic—3 táv­közlési mesterséges hold fel­lövése Cape Kennedyben. 102 másodperccel a start után az Atlantic—3 delta típusú hor­dozórakétája letért pályájáról és a földi vezérlőközpontból fel kellett robbantani. Az At­lantic—3 hatalmas tűzgolyó­ként semmisült meg az At­lanti-óceán felett. A NASA képviselői később közölték, hogy alig 2 perccel a start után minden rádió­kapcsolat megszakadt a há­romlépcsős rakétával és ezért biztonsági okokból fel kellett robbantani. A 100 tonnás ra­kéta fellövésének összköltsége 11 millió dollár volt. Az At­lantic—3-nak fontos szerepet szántak az olimpiai játékok közvetítésében. Mexikóból azonban már közölték, hogy géppuskáiból a lövedékek áradata zúdult az amerikai 5. gépesített gyalogoshadosz­tály első dandárának egysé­geire. A „Felszabadulás” hírügy­nökség csütörtöki közlése szerint Dél-Vietnamban Tay Ninh tartományban kedden a hazafias erők egyetlen csata során 40o amerikai katonát semmisítettek meg. Ugyanakkor elpusztítottak 7Ö katonai járművet. A VNA közlése szerint szerdán a VDK légvédelme Ha Tinh tartomány felett lelőtte az amerikaiak egy A—7 típusú repülőgépét, s a pilótát foglyul ejtették. Ez volt a 3159. repülőgép, ame­lyet az amerikaiak Észak- Vietnam felett elveszítettek. az Atlantic—3-maS ettől függetlenül gondoskod­tak a közvetítés lebonyolítá­sáról, így minden bizonnyal Európa is láthatja majd az olimpiai játékok helyszíni közvetítését. Prága, (MTI): A CTK jelentése szerint Ludvik Svoboda csehszlovák köztársasági elnök csütörtö­kön saját kérésére felmen­tette funkciójából Jiri Ha- jek külügyminisztert. Egy­idejűleg a külügyminisztéri­um vezetésével a kormány elnökét, Oldrich Cemiket bízta meg. A köztársasági elnök — a kormány előterjesztésére — csütörtökön ugyancsak fel­mentette funkciójából Karel Hoffniannt, a posta vezér- igazgatóját. Lengyel lapok Csehszlovákiáról Varsó, (MTI): A PAP lengyel hírügynök­ség tudósítói a CSKP Köz­ponti Bizottsága elnökségé­nek üléséről kiadott közle­mény ismertetésével kapcso­latban sajtókörökre hivatkoz­va megjegyzik, lehetséges, hogy hamarosan csehszlovák pártküldöttség utazik Moszk­vába. A küldöttség, amely­nek tagjai Dubcek, Husak és Spacek lesz, újabb tárgyalá­sokat folytat a szovjet párt vezetőivel. Spacek nevét azért emlegetik, mert általá­nos vélemény szerint a leg­nagyobb lehetősége van ar­ra, hogy a CSKP új föderá­ciós átszervezése után ő le­gyen a Cseh Kommunista Párt első titkára. Szintén a lengyel hírügy­nökség tudósítói elmondják, hogy jól értesült források szerint a CSKP taggyűlésein Angol csillagvizsgáló a Szonda—5-ről Sir Bemard Lovell, a Jordell Bank-i csillagvizsgá. ló igazgatója csütörtökön be­jelentette, az intézet rádió­vevői orosz nyelvű szöveget fogtak a Szonda—5. szovjet űrállomásról. A csillagvizs­gáló egyik munkatársa hoz­zátette, nincs arról szó, hogy ember tartózkodna a Szon­da—5 fedélzetén. Csupán a földről sugárzott és az űrál­lomás által visszaközvetített rádióadást fogták. Lovell megállapította, hogy az ese­mény ennek ellenére igen fontos, mert a nagy távol­ság következtében az össze­köttetés fenntartása az űrál­lomással igen bonyolult. Bemard Lovell véleménye szerint valószínűleg sor fog kerülni a Szonda—5 vissza­térítésére a Földre. felolvasták a párt Központi Bizottságának levelét, ame­lyet az összes pártszerveze­tekhez intézett és amely a moszkvai megállapodások teljesítésének szükségességé­ről szól. Az említett források úgy tudják, hogy a levelet a tagság igen őszinte, forró légkörben vitatta meg. Ami Óta Sik volt miniszter­elnökhelyettes kinevezését illeti, Csehszlovákia belgrádi nagykövetségének kereske­delmi tanácsosává, prágai szovjet megfigyelők annak a véleményüknek adnak kife­jezést, hogy — mint a len­gyel tudósítók írják — Óta Sik, aki az augusztusi ese­mények idején tüntető szov­jetellenes magatartást tanú­sított, új beosztásában is .folytatja hazája érdekei el­len irányuló tevékenységét, nem tartózkodik olyan nyil­vános kijelentésektől, ame­lyek szelleme és tartalma el­lentétben áll a moszkvai megállapodásokkal. A Zycie Warszawy tudósí­tója a brnoi vásárról adott beszámolójában felhívja a figyelmet arra, hogy eddig, a vásár fennállásának tíz éve alatt még nem volt példa arra, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen nagyarányú üz­letkötésekre kerüljön sor. Jugoszlávia például teljes olajfinomító berendezést vá­sárolt 13 millió dollárért, Románia 200 megawattos turbinákat, Magyarország nagyértékű bányafelszerelé­seket Csehszlovákiától. 5. Aranygyűrű drágakővel Az elővigyázatosság vala­mennyi rendszabályát betart­va, Vanagsz csak éjszakán­ként haladt előre, a nappa­lokat az erdőben töltötte. Hét nap múlva érkezett meg Jelgavába. És csak itt, a Kitalm-korabeli kastély romjainál jutott eszébe, hogy éppen tizediké van. Ma este, hat.órakor a Dvina túlsó partján a botanikus kert bejáratánál kell találkoznia azzal az emberrel, aki miatt ezt az utat megtette. Vanagsz úgy döntött, hogy mégsem megy el a találkozóra. Ve­szélyes lenne. Keresik, lehet, hogy már a nyomában is vonnak... Elutazott tehát Bauszkuba. Fgy nap múlva Rigában tűnt fel, de még aznap este Asszariba utazott hajón. Tíz napig utazgatott ide-oda, egyik városból a másikba, hogy összezavarja a nyomo­kat. Nehéz napok voltak. A kulcscsontjára mért ütés nyoma gyulladt seb lett. Az éjszakákat az erdőkben buj­kálva, sokszor bőrig ázva töltötte. Elfogyott a pénze. Helyesebben sok pénze volt még, csak éppen a távoli, határszéli erdőben, elásva a rádióadó, a titkos írások, kódok és térképek mellé. Az idő már sürgette, hogy megteremtse a kapcsolatot azzal az emberrel, akihez odaátról küldték. Főnökeivel abban állapodtak meg, hogy ha a kapcsolatot nem sike­rül megteremtenie, Vanagsz a köztársasági lapban hirde­tést ad fel egy drágaköves aranygyűrű elvesztéséről. Tíz nap múlva az illető ponto­san tizenkét órakor meg fog jelenni az erdei temető ka­pujánál. Vanagsz egyre csak halo­gatta a hirdetés feladását. Félt hivatalos szerveknél mutatkozni, hiszen valószí­nűleg keresik már az elhá­rítok. Azzal iparkodott bá­torítani magát, hogy a szer­kesztőség munkatársai erről mit sem tudhatnak. A ne­vét sem kell felfednie, hi­szen a hirdetés alá akármi­lyen kitalált nevet odaírhat, amiben kétszer szerepel a V betű. Társa ebből a jel­zésből érteni fog. „Beadni a szöveget, kifizetni a pénzt: Nem több, mint öt perc. Taxiba ülök. A taxi a kapu előtt fog várni, s ha bármi közbejön, eltűnők” — dön­tötte el. Kiderült azonban, hogy nem is olyan egyszerű a hirdetés elhelyezése. A szer­kesztőségi titkárnő a levele, zési rovathoz utasította Va- nagszot. A rovatvezető, ro­konszenves fiatalember fi­gyelmesen végighallgatta: — Kénytelen vagyok elke­seríteni magát, — mondta. — Lapunk ilyenfajta hirdetése­ket nem közöl. A lopott és elhagyott tárgyak keresésé­vel a rendőrség foglalkozik.' Ez váratlanul érte Va- „ nagszot. Az amerikai inst­ruktoroknak, akik útja előtt felkészítették, az volt a vé­leményük, hogy efféle hir­detés elhelyezése semmiféle problémát nem okoz. „Azok is jól értik a dolgukat” — gondolta dühösen. Vanagsz kérlelte a rovat­vezetőt, hogy tegyen kivételt. Megmagyarázta, hogy a gyűrű különös értéket jelent számára, mert egyetlen em­lék sz_egény édesanyjától. — Nagyon sajnálom, de a lap ilyen hirdetéseket nem közölhet — mondta az új­ságíró. — Megpróbálok azért segíteni. Felhívom a rendőr­ség talált tárgyak osztályát és a szerkesztőség nevében megkérem őket, hogy tegye­nek meg mindent a gyűrű felkutatására. Már nyúlt is a telefon után. Vanagszot kiverte a hideg veritek. A rendőrség segítsége a nemlétező gyűrű keresésében sehogysem illett a terveibe. Valahogy ki kel­lene másznia ebből a kelle­metlen históriából: — Igazán nem szeretném ezzel zavarni. Bemegyek majd magam a talált tárgyak osztályára. — Kötelességem, hogy se­gítségére legyek olvasóink­nak, ügyes-bajos dolgaikban. Azért ülök itt. A rovatvezető tárcsázni kezdett. Vanagsz felugrott a székről, az íróasztalhoz lé­pett, s megragadta mindkét kezével a telefonkagylót. — De igazán nem szeret­nék kellemetlenkedni. És a rendőrséget sem szeretném minden apróság miatt zavar­ni — mondta majdnem kia­bálva. A levelezési rovat vezető­je értetlenül tette le a kagy­lót: — Ahogy kívánja... Feltűnt neki, mennyire A Pravda cikkes A kommunista párt vezeti szerepe A Pravda csütörtöki szá­mában N. Lomakin cikket írt a kommunista párt ve­zető szerepéről. „Ez a veze­tő szerep kötelező minden országban, amely a szocia­lizmust építi” — hangoztatja a szerző. A Pravda ezután rámutat, hogy az imperialista burzso­ázia a kommunista pártok ellen vívott harcában aktív segítőtársakra talál a jobb­oldali és „baloldali” oppor­tunizmusban. „Ismeretes, hogy a Mao Ce-tung-csoport antileninista irányvonala a Kínai Kommunista Párt po­zícióinak aláaknázására ve­zetett, e párt gyakorlatilag elveszítette vezető szerepét. A marxista—leninista párt szervezeti és teoretikai el­veitől elhatárolódva, a kínai vezetőség jelenleg olyan po­litikai szervezettel próbálja felváltani azt, amelynek célja a személyi diktatúrá­nak, s a katonai-bürokrati­kus rezsimnek a szolgálata. — Nem kevésbé heves el­lenfelei a marxista—leninis­ta pártnak a jobboldali op­portunisták, a revizionisták. A marxizmus—leninzmus el­veit elferdítve ezek tagadják a kommunsta pártnak, mint a dolgozók politikai vezéré­nek és szervezőjének vezető szerepét az új társadalom építésében és fejlesztésében. — A marxista—leninista párt gyengítésének és alá- becsülésének irányvonala ki­fejezésre jutott a JKSZ ve­zetőinek elméletében és gya­korlatában. A JKSZ prog­ramja egyenesen arról be­szél, hogy „a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének ve­zető politikai szerepe távla­tilag fokozatosan eltűnik...” Ez az irányvonal az utóbbi időben egyre aktívabban va­lósul még. A JKSZ Közpon­ti Bizottságának. plénumái amely határozatot fogadott el „a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének átszerve­zéséről és további fejlesztésé­ről” hangsúlyozta, hogy a pártot már most meg kell szabadítani a hatalom ele­meitől”. A Pravda megállapítja, hogy a JKSZ vezetőinek ez az elmélete és gyakorlata sokban példaként szolgált és lelkesítette a CSKP ellen támadó revizionista elemeket Csehszlovákiában. A cikk második részében Lomakin rámutat, egyesek azt próbálják bebizonyítani, hogy a pártra vonatkozó le­nini tételek csak a forrada­megváltozott közben látoga­tója magatartása. Ajka re­meg, ujjaival idegesen gyű- rögeti a kalapját. Itt valami nem tiszta — gondolta a rovatvezető. Fur­csa látogatás, szokatlan ké­rés, váratlan ijedelem. — Megkérdezem az olva­sószerkesztőt, hátha ki tud eszelni valami okosat, — mondta az újságíró, hogy időt nyerjen. — Mindeneset­re, addig írjon egy kérvényt a szerkesztőhöz. Itt a toll, a tinta. Rögtön visszajövök. Az újságíró bement a szomszéd szobába, gondosan becsukta maga mögött az ajtót és felhívta a rendőrsé­get. — A szerkesztőségből be­szélek. Megjelent nálunk egy gyanús alak, valami Vaj- vadsz, vagy kicsoda. Hirde­tést akar feladni elveszett gyűrűje miatt, pedig az el­sőosztályosok is tudják, hogy ilyen hirdetéseket lapjaink­ban nem közölnek. Amikor azt tanácsoltam, hogy for­duljon a rendőrséghez, rette­netesen begyulladt. — Munkatársunk pár perc múlva ott lesz önöknél, — mondta az ügyeletes. — Igyekezzenek addig feltarta­ni az illetőt. — Ez nem lesz nehéz, — kedélyeskedett az újságíró. — Látogatónk éppen kérvényt ír. A rovatvezető azonban té­vedett. Szobája már üres Volt. Az ablakból még lát­hatta, amint furcsa látoga­tója kisiet a kapun. (Folytatjuk) lom előtti időszakban és közvetlenül a forradalmi események periódusában vol­tak érvényesek. Ezek meg­cáfolására Lomakin Lenin egyik megállapítását idézi, amely szerint: „A proletáriátus diktatú­rája megvalósíthatatlan más­ként, mint a kommunista párton keresztül.” Lenin természetesen szá­molt a szovjethatalom első hónapjaiban néhány párt lé­tezésének a tényével és sík­ra szállt azért, hogy e pártok közül egyesekkel együttmű­ködést valósítsanak meg. Ez­zel együtt azonban Lenin határozottan és megingatha­tatlanul vallotta a kommu­nista párt vezető szerepét a szocializmus építésében. A Pravda cikkének megállapí­tása szerint a pártok száma általában véve nem lehet a társadalmi rendszer demok­ratizmusának kritériuma. Elég kapitalista ország van, amelyben a sok párt létezésének ellenére a leg- vadabbul üldözik a demok­ráciát. A lényeg' mindig az: milyenek ezek a pártok és m’lren feltételek között mű­ködnek. A demokrácia igazi virágzása csupán a szocia­lizmusban, a kommunista párt vezetése alatt valósul­hat meg. A pártra vonatkozó lenini tételek revízióját néha az­zal az ürüggyel akarják végrehajtani, hogy minden országnak megvannak a maga sajátosságai, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni — hangoztatja Lo­makin. Csakhogy az adott esetben nem a részletekről van szó, hanem az egyik legfontosabbról, a leninizmus egyik alapvető kérdéséről: a kommunista párt vezető sze_ repéwH. E vezető szerep gyakorlati megvalósításának formái és módszerei lehetnek eltérők. A kommunista párt vezető szerepe azonban . nő- telező minden olyan ország számára, amely a szocializ­must építi. „A szocialista országokat — mondotta a szovjet—ma­gyar barátsági gyűlésen Leo- nyid Brezsnyev — egyesítik az azonos elvek, a valameny- nyire nézve közös szociális­gazdasági és politikai alap. A formák minden változatossá­ga és mindenfajta nemzeti sajátosság mellett ez az alap mindig változatlan marad, mert ha ez nem lesz, akkor szocializmus sem lesz.” A cikk harmadik részében arra a kérdésre válaszol Lo­makin, hogy miért éppen a kommunista párté a vezető szerep és nem valamilyen más szervezeté a szocialista társadalom építésében. Hang­súlyozza: mindenekelőtt azért, mert a párt a mun­kásosztály legélenjáróbb, leg- öntudatosabb és politikailag legaktívabb képviselőiből áll. Továbbá a párt a marxista— leninista elmélettel van fel­fegyverkezve, ez az elmélet vezérli egész tevékenységé­ben és teszi lehetővé, hogy helyesen oldja meg az új társadalom építéséből faka­dó bonyolult és nehéz prob­lémákat. Egyetlen párt sem lehet meg saját aktívája, saját káderei nélkül, akiket maga nevelt fel. Különösen vonat­kozik ez a kommunista oárt- ra — írja a Pravda. — Egyetlen marxisba—leninista párt, így a CSKP sem ma­radhat közömbös, amikor kádereit, a kommunizmus ügyéhez hűséges, becsületes embereket olyan támadások érik, amelyek mögött politi­kailag ellenséges célok ta­lálhatók. Cikke végén Lomakin han­goztatja, hogy a párt nem kerülheti el a vitákat, ez a pártéletben a demokratizmus normális megnyilvánulása A vitának azonban a párt ke­rekein belül kell folynia, nem szabad részekre szag­gatni a pártot, nem szabad aláásni sorainak egységét és ezzel meggyengíteni harc­képességét. /. Satunovszkij: Fordította: Szántó András

Next

/
Oldalképek
Tartalom