Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-19 / 220. szám
VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXV. ÉVFOLYAM, 220. SZÄM ARA: 70 FILLÉR 1968. SZEPTEMBER 19, CSÜTÖRTÖK l A P Ü N E! T A R T A L M Ä 8 fl L f Ä tizenkiíencéves” nyírmegy-J gyesi szövetkezetben. (3. oldal) Házi feladat: gyertyafúvás. (3. oldal) Olvasóink leveleiből. (5. oldal) Mexikóból jelentjük. (5. oldal) Álhírgyár. (2. oldal) Dr. Dimény Imre látogatása Nyíregyházán Szerdán megyénkbe látogatott dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezési miniszter. Egész napos programját a megyei termékbemutató kiállítás megtekintésével kezdte. ' A miniszter kíséretében érkeztek a kiállításra Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Tóth József, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese, Gulyás János, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Kovács István, a megyei tanács osztályvezetője. Velük együtt tekintette meg a kiállítást Udvardi Sándor, a Külkereskedelmi Minisztéri. um főosztályvezetője is. A vendégeket a kiállítási Irodában Kuhár . András, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, a MTESZ megyei elnöke és Scholtz Béla, a MTESZ megyei titkára köszöntötték. Majd sorra látogatták a pavilonokat. A megye építőiparának fontosabb létesítményeit egy fotóterem reprezentálja. Dimény elvtárs két évtizeddel ezelőtt Nyíregyházán dolgo- • zott, mint a megye egyik vezető funkcionáriusa. így nem idegenként szemlélte a megye, a város változását ábrázoló létesítményeket. Mégis többször fordult kísérőihez: „Itt laktam közelben, mégsem ismernék a városnak erre a részére”. Különösen gyönyörködött a Déli Alközpont látképében, csupán azt említette meg, jó lett volna mellétenni a régi panorámát is. Bizony már a nyíregyháziak közül is sokan kezdik elfelejteni, milyen volt az Arany János utca környéke. Az UNIVERSIL pavilonjában nagy érdeklődéssel figyelte a miniszter a fiatal gyár magas szintű szakmai tudást igénylő — a világpiacon is helyet kérő — termékeit. Különösen tetszett a variálható laboratóriumi felszerelés, amely kevés alkatrészcserével orvosi laborodé riumban és mezőgazdasági kémiai vizsgálatnál is egyaránt használható. Sokat időzött Dimény elvtárs a közvetlenül felügyelete alá tartó élelmiszeripari kiállítóknál. Érdeklődött a tejipar vezetőitől, milyen gyártmányaik a .legkedveltebbek, hogyan fogadják az új termékeket. Elmondták az illetékesek, hogy a palackozott tej is nagy kelendőségnek örvend, de Nyíregyházán még nincs töltőautomata, így sok emberi erőt kell a palackozásra fordítani. A dohányipar kiállításán együtt látható Jean Nicot- tól — a dohány európai meghonosítójától — napjainkig a termelés és feldolgozás története is. Örömmel vette tudomásul a miniszter, hogy a kísérleti termesztésből kilépő Burley fajtájú dohány jól ellenáll a peronoszpórá- nak és az öntözéses termelésben jó a hozama is. Mintegy 14—15 mázsát takarítanak be holdanként. A bruttó bevét tel egy holdra számítva felül van a 40 ezer forinton. Ezt a dohányt jelenleg 11 gazdaságban, mintegy 140 holdon termelik megyénkben. A sütőipar 45 féle termékét állította ki. Élénken érdeklődött Dimény elvtárs, hogy mennyi jut ebből falura, milyen a vasárnapi kenyérellátás, mennyire frissen kapják a fogyasztók az. árut. Külön megkérdezte milyen a konkurrencia: földművesszövetkezetek, termelőszövetkezetek rendelkeznek-e sütödékkel. A sütőipar vezetői úgy nyilatkoztak, hogy a legtávolabbi községekbe is naponta érkezik friss áru, konkurrencia sem igen jelentkezik, mert a sütőipar eljut mindenüvé. Á szeszfőzde kiállításánál megjegyezte a miniszter, hogy pálinkából egyre kisebb a kereslet. A sok hulló gyümölcs értékesítésének más útját kell keresni, mint a szeszkészítés. Elismerően nyilatkozott a gép- és könnyűipar termékeiről is Dimény elvtárs, majd látogatása befejezéséül ■ tituláló sorokat írt a kiállítás vendégkönyvébe. A termékbemutató megtekintése után a megye vezetőivel tanácskozott a miniszter, majd délután a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezetbe látogatott. (csikós) 1970-ig befejeződik a vasút dieselesitési programja A MÁV vezérigazgató-helyettes előadása A megyei műszaki napok keretében, a MTESZ és a Közlekedéstudományi Egyesület rendezésében került sor Nyíregyházán szerdán dél- élőtt Harmati Sándornak, a MÁV vezérigazgató-helyettesének a Vasútkorszerűsítési munkák Szabolcs-Szatmár megyében és hatásuk a megye fejlődésére című előadására a MTESZ irodaházi előadótermében. — A vasút üzeme szerves egységet képez, és korszerűsítését elsősorban az ország egyetemes érdemei alapján kell előirányozni — mondta Harmati Sándor. — Szabolcs- Szatmár megye e tekintetben szerencsés helyzetben van, mert a vasúti műszaki fejlesztés nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is emeli, a helyi igények kielégítésének színvonalát. A továbbiakban elmondta, hogy a megye vasútvonalai az országos hálózatnak hét százalékát teszik ki, de ezen belül is nagy jelentősége van annak, hogy itt vezet át a hazánkat a Szovjetunióval összekötő vasútvonal. E vonalon bonyolódik le az ország teljes külkereskedelmi forgalmának negyven százaléka, és számottevő a tranzitforgalom is, hiszen a Kelet és Nyugat gazdasági kapcsolatai is megnövekedtek. A négyvágányos záhonyi állomásból egy hatalmas átrakókörzet központja lett, és Eperjeskénél megépült a második magyar—szovjet vasúti összeköttetés is. A kapacitás növelésének egyik legfontosabb létesítménye lesz a nagy teljesítményű darus átrakóudvar, az ömlesztett áruk gravitációs úton történő kocsiból- kocsiba való közvetlen átrakására. De ezt egészíti ki a tervezett gépesítés, a TMK- műhely és az átrakókörzetben létrehozandó egységes információs hálózat is. — A vasútkorszerűsítési munkák, a rekonstrukciók és a villamosítás másik célja az volt, hogy előmozdítsa a megye mezőgazdasági és főleg ipari fejlődését — hangsúlyozta Harmati Sándor. A korszerűsítés nem állt meg. Most 175 kilométer vo- nalhosszon van Diesel-üzem, s ez 1970 végéig a megye valamennyi vasútvonalán meghonosodik. Jobb lett az utazás, a megyeszékhely és a főváros között az utazási idő csaknem felére csökkent, de „közelebb került” a fővároshoz Mátészalka és körzete is, s a gyorsított közlekedés a zsúfoltságon enyhíthet. A vasúti közlekedés azonban eredményein kívül munkaalkalmakat is teremt megyénkben, s ez a tény itt különösen fontos. A korszerűsítési munkákon másfél— kétezer ember dolgozik. Az állandó vasutas dolgozók száma éppen tízezer Szabolcsban, és ennek csaknem kétharmada a záhonyi átrakókörzetben kapott munkát. De emellett a vasút mellett szükségszerűen létrehozott üzemek — mint például a tuzséri fatelep, vagy aa eperjeskei konzervraktár — is sok embernek biztosítanak kenyeret. A korszerűsítés során — főként az átrakókörzetben — javul a dolgozók kommunális, szociális és egészségügyi ellátása, lakások épülnek, s lehetővé válik, hogy az átrakókörzet központja mielőbb kialakuljon. Az előadás után kérdésekre válaszolt a vezérigazgatóhelyettes, majd Harmati Sándor és kísérete megtekintette az ipari kiállítást. Ezután Záhonyba utazott és megnyitotta a vasúti átrakás gépesítéséről szóló fotókiállítást. (kun) Az őszi munkák sikeréért A Ságvári Tsz és a konzervgyár KISZ-fiataljainak felhívása Megyénk ifjúsága szorgalmasan készül a KMP és a KIMSZ félévszázados jubileumának ünnepségeire. Különböző rendezvényeik között a legfontosabbak közé tartoznak a termelést segítő mozgalmak. Ez év nyarán a kombájnos versenyekben mintegy ötven gazdaság fiatal gépvezetője jelentkezett munkára. Teljesítményeik a felnőttek körében is jónak számítottak: átlagosan öthatezer mázsa terményt ta- kartottak be gépeikkel a fiatalok. Hasonló sikerrel dolgoznak az ifjúsági kollektívák: háromszáz KISZ-brigád munkájában négyezer fiatal vesz részt a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban és gépjavító állomásokon. Közülük száznál több brigád már tulajdonosa a megtisztelő „szocialista” címnek. A megye iparában több, mint háromszáz ifjúsági brigád dolgozik jó eredménnyel és a KISZ mintegy 12—15 ezer ifjúmunkás tevékenységét kíséri figyelemmel. Uj kezdeményezés született a napokban: két nagyüzemünk ifjúsági szervezete Javaslat a kereskedelem és művelődés városi felügyeletére Együttes ülést tartott a nyíregyházi párt- és tanács vb A hatáskörök további bővítésének lehetőségeiről tárgyalt szerdai együttes ülésén az MSZMP Nyíregyházi Városi Végrehajtó Bizottsága és a városi tanács végrehajtó bizottsága. A városban ugyanis sok olyan lakossági szolgáltatásokat végző gazdasági és kereskedelmi egység, művelődési és egészségügyi intézmény működik, mely túlnyomóan, vagy teljes egészében városi igényeket elégit ki, de nem a városi tanács felügyelete alá tartozik. Ilyen irányú panaszaikkal, problémáikkal vagy észrevételeikkel a lakosság rendszerint a városi tanácshoz fordul, s az azonban érdemlegesen nem intézkedhet, mert csak javaslattevő szerepe van. Példaként elég megemlíteni, hogy a belterületen négy művelődési otthon, színház üzemel, de egy sem a városi tanács kezelésében. Az Iparcikk Kisker Vállalat forgalmának 60 százaléka, az Élelmiszer Kisker Vállalat forgalmának 80 százaléka, a vendéglátó- ipar forgalmának egésze a városra esik. A két végrehajtó bizottság úgy látja, hogy ezek az egységek városi tanácsi irányítás és felügyelet alatt •& igényeket gazdaságosabban, maradék- talanabbul tudnák kielégíteni, s a művelődésre szánt anyagi eszközöket is célszerűbben lehetne felhasználni. A két végrehajtó bizottság az előzetes felmérések, tapasztalatok figyelembe vételével úgy határozott, hogy javaslattal fordulnak a megyei tanács végrehajtó bizottságához. Ebben kéri, hogy a vendéglátóipari és kiskereskedelmi vállalatokat, valamint a belterületen működő művelődési otthonok, a színház és szabadtéri szfn- pedot helyezze a városi tanács felügyelete alá, s néhány egészségügyi ellátással kapcsolatos jogkört is adjon le a városnak, s a gazdasági kérdések intézése mellett kapjanak nagyobb beleszólási lehetőséget a középiskolai beiskolázások és személyi ügyek intézésébe. A kereskedelmi egységek városi hatáskörbe való átadásának módozataira vonatkozóan több alternatívát vitattak meg az együttes ülésen, s ezek közül a legcélszerűbbnek látszót — a felszólalásokban elhangzott észrevételekkel kiegészítve — terjesztik a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé. (hódi) tárgyalt a most legfontosabb őszi munkákról. A Ságvári Termelőszövetkezet és a konzervgyár KISZ-fiataljai — számba véve a tsz-ben és az üzemben jelenleg is tartó fontos munkákat — úgy határoztak, hogy további versenyvállalással segítik a munka jobb végzését. A termelőszövetkezetben elsősorban az őszi talajelő-' készítési és vetési munka határidőre történő, jó minőségű elvégzése a fő cél. Elsősorban az ifjúsági brigádokra számítva szeretnék eredményüket javítani. Hangsúlyozzák a korszerű agrotechnikai módszerek alkalmazását, népszerűsítését. Fontosnak tartják, hogy a már megtermett almát jó minőségben és minél nagyobb arányban exportra alkalmasan adják át a kereskedelemnek. A konzervgyár KISZ- szervezetének tagjai elsősorban a világszínvonalon is versenyképes termékek előállítását tartják szem előtt. Felhasználják sajátos ifjúsági mozgalmaikat — a kiváló ifjú mérnök, kiváló ifjú technikus mozgalmat, az országos szakdolgozat pályázatot —, hogy tökéletesítsék a meglévő technológiákat, segítsék új technológiák kidolgozását. Javaslataikkal támogatják a műszaki fejlesztést, a jövedelmezőség növelését. Mindkét KISZ-szervezet elhatározta, hogy nemcsak üzemeiken belül, hanem szélesebb körben is kezdeményezik helyi versenyvállalá- sok‘ megtételét. Felhívják megyénk termelőszövetkezeti, mezőgazdasági és ipari KISZ-szervezeteit, hogy hasonló szellemben, akció- programjaiknak megfelelően külön versenyvállalásokkal segítsék a munkaterületükön most legfontosabb feladatok megvalósítását. Felhívják a KISZ-szervezeteket, hogy konkrét versenyvállalásaikat az iparban dolgozó szervezetek a konzervgyár, a mezőgazdaságban dolgozók pedig a nyíregyházi Ságvá- ri Tsz KlSZ-szervezetének címére küldjék meg. Dr. Dimény Imre miniszter Orosz Ferenc és Kállai Sándor társaságában megtekinti S termékbemutató dohányipari kiállítását. Hammel József felvétele
