Kelet-Magyarország, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-13 / 189. szám
5 oWaL ITELCT-MAGYARÖRSZAO 1868. aügusziii« IS. Pravda: DSatf csapás érte az imperialista reakció terveit Romén pórt- és állami küldöttség látogat Csehszlovákiába Az erőszak férges gyümölcse! Serdülő bűnözők Amerikában Moszkva, (TASZSZ): Az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának és a CSKP Központi Bizottsága enökségének ágcsernyői találkozója, valamint a szocialista országok kommunis. ta és munkáspártjainak pozsonyi tanácskozása w írja a Pravda vasárnapi számában Alekszej Lukovec nemzetközi összefoglalójában — döntő csapást mért az imperialista reakcióra, annak elképzeléseire. A tanácskozás eredményei megleckéztették mindazokat, akik éket szerettek volna verni a szocialista államok közé, akik abban bizakodtak, hogy ellentéteket és ellenségeskedést szíthatnak közöttük és belülről megingathatják a szociálist* közösséget. A tanácskozás legfőbb eredménye az. hogy a szocialista országok egysége és közös imperialis, taeilenes arcvonala nem Berlin: A Neues Deutschland, a tprSZEP KB központ} lapja vasárnapi számában a fenti eímmel fűz kommentárt a nyugatnémet kormány „új keleti politjkájá”-bak „eredményei "rhez. A cikk utaj a Frankfurter Rundschau megállapítására, amely szerint a bonni kormány a pozsonyi tanácskozás után immár csalódni kényszerül az úgynevezett új keleti politikájának eredményességében. A lap idézi Strgusst, aki könyvében hangsúlyozta, hogy — „Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Bulgária, Románig, stp. ugyanúgy Európához tartozik, mint Svájc, Hollandia és Belgium”, s hozzátette: „A feladat tehát hosszantartó befolyásolással odahatni, hogy ezek az országok is részei legyenek Európának". Ezt a ráhatást „fellazít ási” politikával kívánja Strauss elérni — jegy. ri meg a kommentár. — Világos — folytatódik a gyengült, hanem ellenkezőleg, megerősödött. A Pravda cikkében ezután megjegyzi, jóllehet, a bur- zsoá újságírók minden számítása összeomlott, az imperialista monopóliumok lapjai tovább mesterkednek, hogy a pozsonyi nyilatkozat sorai 'tűzött valamiféle hátsó gondolatot találjanak. A burzsoá lapok azt állítják, hogy a „megbékélés” csupán „ideiglenes”, hogy az „ellentétek elkerülhetetlenek” és a „viszony újabb kiéleződését” jósolgatják. Uj érveket agyainak ki, hogy ideeló- gia,- nyomást gyakoroljanak egyes szocialista országokra. Lukovec végezetül megállapítja: a testvérpártok meg. bonthatatlan szolidaritása és nagyfokú ébersége súlyos esapás az imperialisták cselszövéseire és a reakciós erők minden olyan próbálkozására, hogy meggyengítsék a szocialista közösséget. lap eikke •*», hagy milyen eredményt várnak ettől a keleti politikától: olyan Európát, ahonnan kiszorítanák a szocializmust és amely imperialista uralom alatt lenne. A harci módszer ez idő szerint elsősorban a „békés” aknamunka és a lélektani hadviselés. A kommentár hosszan elemzi a szociáldemokrata Brandt nyugatnémet külügyminiszter ssérepét és tevékenységét ebben „az új keleti politikában”, majd felteszi a kérdést: „nos, mit is jelent Brandtnak és a bonni keleti politikának a hat testvérpárt által aláírt pozsonyi nyilatkozat?” Soha senkinek nem engedik meg, hogy éket verjenek a szocialista államok közé. A kommentár leszögezi: „A pozsonyi okmány valójában a bonni keleti politika veresé, gét jelenti.” A lap végül figyelmeztet, „senki ne higgye azonban, hogy az ellenség feladja terveit.” Bukarest: A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének és a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Nicolae Ceau- sescunak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottság* főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság álHevas harcok színhely« volt hétfőn Dél-Vietnam északi területén lévő Da Nang haditengerészeti támaszpont térsége. Amerikai egységek és dél-vietnami ha. zafias erők több órán át tartó csatát vívtak egymással. Hivatalos források az amerikaiak veszteségeit 90 főre becsülik. Saigani szóvivő hétfőn kijelentette, hogy Da Nang könnyen válhat a partizánok Újabb támadássorozatának célpontjává, éppen ezért a támaszpont környékén megEgy délkelet-kínai városban válságosra fordult a vezetőség helyzete, mert a helyi ellenzék nem hajlandó letenni a fegyvert. Csöcsiang tartomány déli részén Ven- csou városban egy „tömegszervezet” fegyveresen dacol a „törvényes szervekkel” és a frakciózás beszüntetését elrendelő legfelső utasításokkal. A Csöcsiang Ribao című hangcsouj újság cikke drámai felhívásban szólította fel ezt a meg nem nevezett tömegszervezetet, hogy számoljon le vezetőivel és tegye le a fegyvert. A lap azt állítja, hogy a fegyveres csoport fegyvereket és más katonai felszereléseket zsákmányolt egy támaszpontról, „rátámadt a katonákra és parancsnokaikra”. Kirabolták az állami bank helyi fiókjait — írja a lap — kifosztották az áruházakat és raklamtanácsa elnökének vezetésével román párt- és állami küldöttség tesz látogatást Csehszlovákiában 1968. augusztus 15. és 17. között A látogatás során a Román Szocialista Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között új barátsági, együttműködési és köl. csönös segélynyújtási szerződést írnak alá. erősítették az amerikai járőrszolgálatokat. Mint az AP Washingtonból jelenti, Donald Fraser amerikai képviselő levelet intézett Clifford hadügyminiszterhez és ebben teljes magyarázatot követel arra, mjért használnak az amerikai csapatok Dél-Vietnam- ban vegyi mérgező anyagokat. A képviselő emlékeztet arra, hogy hivatalos adatok szerint csupán 1967. januárjától 1967. szeptemberéig Dél-Vietnamban mintegy llo ezer hold területet szórtak be mérgező anyagokkal. tárakat. A harcok követkéz, tében megszakadt Vencsou város telefon és t.ávíróössze- köttetése a külvilággal. A Csöcsiang Ribao cikkéből kiderül, hogy a várost el- őzönlötték más illetőségű személyek, közöttük olyan vörösgárdisták, akiket a „oktatásügyi program” értelmében falura akartak küldeni. A csoport közúti és vízi járműveket foglalt le önkényesen, s politikai ellenfeleit saját támaszpontjaira, táboraiba hurcolta. Testi épségük szavatolásáért a Csöcsiang Ribao külön szót emel. A vencsoui események arról tanúskodnak, hogy Peking nehezen tudja érvényesíteni Mao Ce-tung július 3-án és 24-én kiadott utasítását a frakcióharcok megszüntetésére. A Csöcsiang Ribao nyíltan kimondja, hogy a vencsoui ellenzéki csoport „sárba tiporta a július 3-i közleményt”. Azon az éjszakán, amikor Robert Kennedy haláltusáját vívta a kórházban, a New York-i parkok elhanyagolt részein négy ember életét oltotta ki a serdülők, a 18 éven aluli gyerekek terrorja. Egy fiatal lánynak tőrt döftek a hátába. A gyilkos így vallott: „Hát csak azért, mert ránk se bagózott.” Ugyanazokban az órákban egy 74 éves aggastyánt agyonvertek a Central Parkban. Addig ugráltak páros lábbal a fejére — társaik röhögésétől és tapsától bíztatva —, míg meg nem halt. Egy 16 éves gyéréit leszúrt egy 14 éves, „mert már régen tudni akarta, milyen érzés ha csontig hatol a kés.” A véres éjszaka után mozgósították a New York-i rendőrséget. Néhány napig csend volt és nyugalom. Azután kezdődött minden elölről. A bűncselekmények jelentékeny részét szervezett bandák követik el. New York-ban, 110 „harcos” bandáról tudnak, de tucatszámra tevékenykednek a többi népes nagyvárosban, Los Angelesben, Det- reitban, Chicagóban, San Franciskóban és másutt is. A bandatagok 12—20 év közötti fiúk és lányok. Minden banda élén egy vezér és három alvezér áll. Az amerikai újságok, a szenzációt hajhászva, címoldalon, feltűnő tálalásban számolnak be a gyermekbandák garázdálkodásairól. Minden újságbódé tömve a lapokkal. Mellettük ott tarkállanak a „comics”-füzetek fantasztikus kalandokat, sok gyilkosságot, véres verekedést ígérő címlapjai. A falakat elborítja a mozireklám: ütésre lendült kar, fetrengő áldozat, ingerlő idomok— Otthon a televízió vár. Az amerikai adások szorgalmas nézője (a legtöbb gyerek az) a Daly Express szerint évente mintegy 16 ezer, szadista, naturalista részletességgel bemutatott gyilkosságot „élvezhet” végig. „Az ilyen fiúgyerek számára — idézem az újságot — az a hős, aki vasöklével leteríti ellenfelét és megszerzi magának a lányt. Nővére számára viszont példakép a szeszélyes szirén, aki elcsavarja mindenki fejét ég mozgásba hoz minden izmot” Az eszmény: keménynek (tough) és csábítónak (sexy) lenni. Az amerikai pszichológusok többsége a comics-ban. a cowboy-regényekben, a film ben, a televízióban látja a serdülök eldurvulásának, az ifjúsági bűnözés elszaporodásának fő okát. Egyikük szerint az USA-ban az erőszak valahogy a levegőben lóg. Felgyülemlik. így kerül sor az első gyilkosságra A többi gyerek olvas róla, látja a képeket az újságokban, a falakon. Mi is vagyunk olyan vagányok — gondolják magukban. Megtörténik a második gyilkosság. Olyan ez, mint a láncreakció. „Amerikában — írja az ifjúsági bűnözésről szóló cikkében a Combat című francia lap washingtoni tudósítója — az erőszak hatalmasabb és elterjedtebb, mint valaha. Ennek a jobbra hivatott országnak a fiataljai az erőszak kultuszában nőnek fel...” A második világháború óta világszerte növekszik az ifjúkori bűnözés. Nem véletlen azonban, hogy az Egyesült Államokban éri el legnagyobb arányokat, a legdurvább formákat A hivatalos amerikai politika: az atomőrület, a háborús pszichózis, a kémhisztéria, a fegyverkezési hajsza a haladó emberek, a haladó gondolat üldözése — valójában az erőszak politikája. Az állam totális erőszakot hirdet „a világ problémáinak megoldására”, s az ifjúság egy része totális erőszakhoz folyamodik — egyéni problémáinak megoldásában. Persze az amerikai ifjúság tekintélyes hányada nem bűnöző. De a rossz útra tévedtek száma egyre emelkedik. Éppen az erőszak, a politikái gengszterizmus legfrissebb áldozata, Robert Kennedy fogalmazta meg az elgondolkoztató következtetést: „A2 amerikai ifjúság férges gyümölcs. Egy furcsa életforma, az erőszak életformája rágja”. K. F, „Az űj keleti politika64 csődje 110 ezer hóidat mérgezi eh meg az amerikaiak Déi-Yietnamhao ..ri—..»» I.,.. ii ..................................... Fegyveres villongások Vencsou kínai városban Peking, (MTI): 20. J&n* * vezető mellé ült, aki azonnal gázt adott és veszett iramban száguldani kezdtek. — !4iiga sem valami illatszergyárban volt eddig — ismerte fel a volt SS legény a „Páter” hangját. — De sebaj, ahová most elvisszük, ott megfürdik, megborotválko- tik. nagyszerű vacsorát kap és lefekszik aludni. — A körözés? — kérdezte Schirmbaum rettegő hangon. — A nehezén már túlvagyunk. Mór vagy nyolcvan fényképét kiadta a rendőrség A rendőrfőnök akár kitape- táztathatná velük a dolgozó- szobáját. Persze el kell tűn nie, mert a maga volt tábo rából néhány fogoly életben maradt és ha meglelik, nem adok az életéért egy lyukas garast. \ , —» És most hov* visznek? — Agyba. De ott is egyedül kell aludnia. Bár azt hiszem, — nevetett a „Páter” — ez idő szerint nem vágyik hálótársra. Jana egy szót sem szólt, ügy tűnt, őt is elnyomta az álom. A kocsi már egy másik külvárosban száguldott és egyre nyugatra tartott. Elmaradoztak a vasúti sorom- Rók, a vágányok is, amikor végre egy kastélyszerű épület előtt torpant meg a kocsi. A „Páter” ügyes manőverezéssel a garázsajtó felé irányította a járművet, majd háromszor egymás után felvillantotta a fényszóróját. A garázsajtó ekkor emberi kéz érintése nélkül feltárult és a kocsi után automatikusan bezáródott. A garázsban száll tak ki a kocsiból. A „Pátér” ment elől, középen Schirmbaum tántorgott, a sort Jana zárta be. így haladtak ajtókon és meredek folyosókon át egyre feljebb, míg végül egy hatalmas hallba érkezték. Vastag szőnyeg nyelte el lépésük zaját. Villanykapcsolóhoz egyikük sem nyúlt. Ahogy haladtak, úgy gyúltak ki a falikarok villanylámpái és ahogy elhagytak egy-egy szakaszt, úgy borult mögöttük sötétségbe a folyosó. Úgy látszott, teremtett lélek sem tartózkodik rajtuk kívül a nagy házban. Schirmbaum nagyon elesettnek, kiszolgáltatottnak és gyengének érezte magát, elvesztette tájékozódó képességét. Rettegett. Végre, egy ajtó előtt állt meg a kis csoport. A „Páter” kulcsot illesztett a zárba és az ajtót felnyitotta. Ebben a pillanatban valamilyen ör- döngős szerkezetnek engedve, a szobáhan és a belőle nyíló két helyiségben felvillantak a fények, kigyúltak a csillárok lámpái és pazar fényárt szórtak a kényelmes bútorokra. Schirmbaum hunyorgó szemmel állt és amikor önmagára tekintett, rosszullét környékezte. Ruhája tollal és a tyúkólak jellegzetes mocskával volt tele, keze koromfekete és térdei még mindig reszkettek a gyengeségtől. Jana a fürdőszobában matatott, csakhamar a kádba zuhogó víz zaja töltötte be a helyiséget. A „Páter” a sarokból egy drótfonatú kosarat rúgott oda Sehirmbaum elé. — Minden ruháját ide dobja. Vigyázzon, semmi ne maradjon magán, mert a körözőlevélben ez a ruhája szerepel. Rajta, vetkőzzön! Sehirmbaum akarat nélküli bábként engedelmeskedett. Jana jelent meg az ajtóban. — Menj fürdeni — mondta csendesen — és némi sajnálkozás is rezgeti a hangjában. Sehirmbaum körülnézett és megindult arra, amerre a „felesége” mutatta. Alighogy eltűnt, a folyosón fehér kabátos pincér tűnt fel, gördülő asztalkán rengeteg ennivalót hozott. Amikor az ajtó becsukódott, a „Páter” egy üvegfiolából néhány csepp folyadékot töltött az egyik csészébe, majd levessel telemerte azt. Jana is a szobába érkezett és ekkor figyelmeztette őt arra, hogy melyik lesz Sehirmbaum terítéke. A volt SS legény hamarosan végzett a tisztálkodással, egyszerre kínzó éhség gyötörte, fáradtsága mintha a kád vizében feloldódott volna, tisztának és kipihentnek érezte magát. A törülközők alatt pizsamát is talált, felöltötte. A „Páter” és Jana az asztalnál ülve várták. Mindhármuk előtt egy csésze erőleves párolgott. Falatozni kezdtek, Schirmbaum mohón kihörpintette a maga levesét. A többiek még a tojást kanalazták, amikor ő már bíztatást sem várva, a borjúfiiét tányérjára helyezte. Nagyon szerette a sárgarépát és a zöldborsót, különösen akkor, ha így gőzben párolták puhára. A „Páter” elmerülten nézte az izzadásig faló Schirm- baumot. Tudta, már csak percekig tud enni, hiszen álmosság vesz majd erőt rajta, olyan kínzó és olyan gyötrő álmosság, hogy talán ahhoz sem lesz ereje, hogy ágyához menjen. Jana is tudta, hogy Schirmbaum most aludni fog, legalább holnap estig, ez hozzátartozik a Sziget módszereihez. Teljesen kipihent és idegileg is akcióképes alanyokon lehet csak az itteni fárasztó vizsgálatokat végrehajtani Visszaemlékezett arra. hányszor ült így itt,, ő maga is az éhségtől gyötörve, a bőség asztalkáján válogatva, hogy aztán kébultan vesse magát a tiszta ágy pihenést kínáló takarói közé. Sehirmbaum eltolta maga elől a tányért és azt mondta: — Engem megmérgeztek. Komolyan mondta és nem csengett félelem a hangjában. Jóllakott, és számára most mát minden mindegy volt. Elvesztette az erejét, feje a mellére csuklóit. Érezte, hogy a „Páter” mint gyermeKeí, a karjára veszi, egy mozdulattal felnyitja az ágyat és a hús, fehér habok közé ereszti. — Mint egy gyerek — mondta Jana csendesen, és halkan. — Ezzel drágám ma este még a maga bájai sem bírnának — nevetett a „Páter”. Azután felvették kabátjukat és kiléptek a szo'pából. Amikor becsukták az ajtót, emberi kéz érintése nélkül a három helyiség minden csillárja kialudt. Csend borult a szobára. Csak az ágy felett egy speicális kamera szegző- dött az alvó férfi arcára Fenn, a harmadik emeleten egy szigorú arcú asszony felnyitott egy füzetet. A villanyórára nézett és a következőket írta le: „0 óra 14 perc. A l?-es elaludt”— (Folytatjuk} I Kémtörtéuet Bodrogi $ándor•
