Kelet-Magyarország, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-13 / 189. szám
IMS. atiguszfu* IS. ■RELET-MAGYARORSZAG » oldal Takarmánygondok enyhítése jp Állami segítség és saját erő Ma már végleges, hogy állatállományunk részére a csapadék nélküli meleg időjárás miatt a tervezett meny- íiyiségű szálas takarmányt, abraktakarmányt termelő- szövetkezeteink nem tudják betakarítani. A szálastakar- mány-hiány leginkább a szarvasmarha-tenyésztésben érezteti hatását, különösen a háztáji és egyéni gazdaságok szarvasmarha-tenyésztésében tapasztalható emiatt a tenyésztési kedv csökkenése. A háztáji gazdaságok igyekeznek megszabadulni szarvasmarha-állományuktól. Ennek jelei megmutatkoznak a nagyarányú félvásárlásban, másrészt, hogy a termelőszövetkezetek az első fél évben tervén felüli mértékben vettek át háztáji gazdaságokból hízó alapanyagot. A jelenlegi takarmánygond átmeneti állapot. Ezzel szemben az állat- tenyésztés fejlesztése szükséges és hosszabb távlatokra Szól. A szarvasmarha-tenyésztés alapjait tehát nem ingathatja rat J az aszályból következett takarmányhiány. A kormány döntését is ez a cél vezette, amikor a szálas takarmány kiesések pótlására 600 ezer tonna abraktakar- mány importját határozta el. Az importtakarmány nem Csupán a nagyüzemek megsegítését szolgálja, de figyelembe vészi az egyéni és háztáji állattartók szükségletét is. A háztáji és egyéni állattenyésztés fejlesztése érdekében a MÉM az alábbi intézkedéseket tervezi. Minden vemhes tehén után három mázsa abraktakarmányt adnak el a háztáji és egyéni gazdaságoknak. Emellett érvényben marad a vemhes üsző szerződések utáni három mázsa abraktakarmány eladás. Ez a takarmányjuttatás lehetővé teszi majd, hogy a háztáji gazdaságok, egyéni termelők állatállományukat megtartsák, sőt bizonyos mértékű fejlesztést is elérhessenek. Mindezek mellett azonban továbbra is érvényben marad és szükséges, hogy a közös gazdaságok erejükhöz mérten megfelelő támogatást nyújtsanak a háztáji gazdaságoknak. Konkrétabban az szükséges, hogy ahol lehetséges a háztáji gazdaságok részesüljenek a másodvetésű zöldtakarmányokból, illetve silóból. A háztáji gazdaságok ilyen irányú segítése a termelőszövetkezeteknek legalább olyan érdekük, mint a háztáji állattartóknak. Ugyanis terrftelőszövetkezéte- ink nagy része hízó alapanyagának egy részét eddig is és a továbbiakban is a háztáji gazdaságokból vásárolja. Ha a háztáji gazdaságok állománya megcsappan ez a későbbiekben alapanyag- hiánnyal járhat majd együtt. A takarmánygond enyhítésére az állami intézkedés mellett élni kell azzal a lehetőséggel, hogy az időjárás kedvezett a másodvetésnek. Még van néhány nap lehetőségük a tsz-eknek, hogy kukoricát, mustárt, kölest, takarmánykáposztát, tarlórépát vessenek. Ehhez a vetőmag- szükséglet is rendelkezésükre állhat. A tizedik A 10. tárlat Ayfit fneg vasárnap á rakámaZi Kisgalé- riéban. Egy idős művészt, Z. Szaiay Pált köszöntötték művésztársai, tanítványai és az érdeklődők, kiállításának megnyitásán. Húsz kép — szépiák, akvarellek, víz- és olajfestmények — reprezentálják a több, mint öt évtizedes festőművészi munka állomásait, emlékeit. És dicséri ez a kiállítás az itt űjszefű kezdeményezest, az egyetlen parányi helyiségben is kultúrahintést. Ahol most első jubileumát — igaz, még csak a tizediket — ünnepelheti az a sorozat, amelynek minden darabját szabolcsi, megyénkben élő művész adta. Reméljük, további jubileumokon is ott lehetnek majd a rákarhazi Kisgálériában a város, a megye művészetszerető társadalmának képviselői. (marik) Aranyhoz vivő hétköznapok m .«tea. Vers a szolidaritásról Segítség és kritika Jutalom mindenkinek Van egy faliújság az erdő- gazdaság Ofehértói rakodóján. Láthatók rajta a termelési adatok, a tervek. Ott van a bérek kimutatása és a szocialista brigádok versenyvállalása. És egy vers, amelynek címe: Tiltakozás. Vietnamról, s a Kennedy-gyilkosságról szól. Papp Imre, Öfehértó. Ez van aláírva, de egy kollektíva írta, esiszolgatta. Öfehértón szocialista üzemrész az erdőgazdaság telepe. Nem sokan dolgoznak itt: öt brigádban huszonnégy ember. Egyszerű, falusi emberek, egy kivételével ófehértóiak. A kivétel Morvái Mihály, be- regdaróci. ö a brigádvezető. Finom, ködszerű por, a fűrész acélszalagjának ritmikusan visszatérő visítása, pillanatra sem féireforduló emberek, állandó figyelem — ez a fűrészterem. Itt dolgozik az egyik gépnél Nádasi József rátoló, Rocska András lehúzó és Lázár Gyula elhordó. Pontosan összehangolt mozdulatokkal emelik a nyolcvan kilós akácrönköket, hogy a következő pillanatban engedelmeskedve az embereknek és a gépnek, kész bányadeszkáként vegye vállra Lázár Gyula. Naponta 40— 50 mázsa vagy még több rönk kerül kézről kézre csak ennél a gépnél, hogy feldolgozott deszkaként, vagy parkettaként hagyja el a fűrésztelepet. *- Ha a munkát nézem, a minőségben jelent legtöbbet a szocialista brigád — mondja Ipolyi József munkás. Közösen dolgozunk, egyforma a felelősség. Ha egy valaki lázit, vagy selejtet csinál, mindenki megérzi. Segítjük mi de ha meglátnám, a hibát, rögtön rászólnék rmré&cn kizártuk az egyik brigádtagöt. mért többször italozott, s úgy jött be dolgozni. Mindenkinek családja, gyeKŐBE FARAGOTT VERS ÖKÖRÍTÓN Egy csendes falu, csendes szombat délutánja reké van. Még a legfiatalabb, 25 éves Lengyel Istvánnak is. Munkáról, televízióról, pénzről beszélnek. Évente nyolc, tíz, tizenkét ezer forintot kapnak az értékeléskor az ófehértói szocialista üzemrész dolgozói. — Természetesen egyenlően osztjuk szét —* veti közbe Morvái Mihály brigádvezető. Azt mondják, ők év közben osztanak, munka közben. Le nem maradhat senki. Tízéves ez az üzemrész. Amikor Lóránt Antal telepvezető 58-ban idekerült, egy sátorban kezdték a munkát Most büszkén mutatják az új szociális épület helyiségeit: hideg-meleg vizes zuhanyozó, mosdó. Van külön öltöző, ebédlő. Először 1960-ban nyert itt dolgozó brigád szocialista címet. Négy éve minden mun kás tagja valamelyik kollektívának. A szocialista üzemrész most az arany jelvény megszerzését várja. Sok közvetlen megbeszélést tartottak itt az emberek: hogyan lehetne ésszerűbben, gazdaságosabban dolgozni. Fölvetették: nem szükséges a nappali őrség A következő évben a szocialista vállalásban már ott szerepelt, a teiep rendjére magul; vigyáznak — a szocialista erKölcs szerint. Felelősséggel, mint sajátjukra. Azt is odaírták: hogy a tisztaság megőrzése mindenkinek kötelessége. Eleinte volt csak nehéz lehajolni, s eltüntetni egy-egy nemkívánatos hulladékot, papírdarabot. Most már erre sincs szükség. Ilyen közvetlen megbeszélések követnek időnként tv- filmeket. Van, amikor „ráhajtanak”, hogy félórával hamarabb elmehessenek megnézni valamelyik műsort a községi kultúrházba. Utána összeülnek, ott van a párti tikár, brigádvezető, néha mások is Nem elméleti társalgások ezek. Egyszerű szavakkal, de értékelnek, s az egyszerű munkásember véleményét mondják. Évek kellenek, míg egy kollektíva így átalakul, formálódik. Ezért értékes az a 24 aláírás ott. a szocialista vállalás alatt. \ két oldalon látszik: íráshoz nem szokott kezek kanyaritották a betűket. De szívvel. M. S. Lassú export Kapta, áz értésítést Az an- csenósi Virágzó Tsz az Állat- forgalmi Vállalattól: 17 nő- vendékbikát készítsen elő export átvételre. A tsz annak rendje-módia szerint megtette az előkészületeket, elvégeztette a nagy gonddal nevelt és hizlalt jószágok — ilyenkor szükséges — állatorvosi oltását is. Az előkészíttető értesítéstől kezdve azonban telt-múlt az idő. Azaz majd mégis, egy hónap után átvett a vállalat 12 bikát, öt viszont még azután is maradt Még mindig tartja őket a tsz. Márpedig az „elkészült” állatokat nem gazdaságos tovább tartani, ráfizetéses a termelési ár. A többszöri sürgetésre mán ráunt a tsz az olyan válaszoK- ra, melyek egyszer diszpozícióhiányra hivatkozik, máskor „legközelebbi” átvételt ígér. miután marad mieden, A tsz-ben úgy vetik — joggal —, lassú a nővén jószágok ilyen expo; .ja Nem okozhat megelégedést. S vajon a vállalatnak...? (asztalos) A vencsellői Szabadság Tsz-ben 20 hold szőlő kezelését a nyugdíjas tagokra bízták! Jó munkájukat dicséri a szép termés. A napokban a kaccsolást végezték. Elek Emil felvétető Elkésett Medárd HóSsZŰ, szárat hetek — sőt hónap — után a minap is néhány nap múlva kánikulás nyár? a mostani — időjárás lényege? Egy kiegyenlítődési „Vésznek helye itt e tér Égre láncolt tűzi máglya Százak mentek halálba Aki jár itt félve lél...” Hogyan emlékszik vissza a mái húszéves az 1910-es húszévesekre, akik szerettek vigadni és mertek „húsvéti ünnepeken is”? Akiknek emlékükből babonát csinált a vallási elvakultság? A név patinás Valóban az! Csak éppen nem azért, amiért szeretnék. Az általános iskola igazgatóhelyettese még fiatalember. Már csak az elbeszélésekből ismeri a „nagy égést”. — Bárhová mentem eddig az országban és mondtam ökörjtóról jöttem, mindenki bólogatott. Ja, igen! A tűzvész! És senki sem monda véletlenül sem: igen, az Ököri- tói Fergeteges! És nekünk, ökön fiiaknak ez esik a legrosszabbul, Mi már egyáltalán nem akarunk vezekelni. A faluban egyik fiatal sem akar. Az idősebbek ugyan elmondogatják még az intést: azok is (1910-ben) azért égtek el, mert húsvét másnapján mertek vigadni! Két kislány állt szombaton a tanácsháza előtt.. Másodikos gimnazisták voltak, Máté szálkára jártak be, beszélgettek. Egyikük azt mondta: — Ha nincs semmi dolgom én pedig „vigadni” akarok. Táncolni, nevetni, vidámnak lenni, jól akarom magam mindig én mindenütt érezni. És ez nem bűn. Ez nem bűn. Nem kérdi, hanem kijelenti. S nemcsak ő az egyetlen vélekedik így, hanem tíz, száz más fiatal Szórakozni akarnak. És persze dolgozni. Munkahelyük van. A tsz egyre jobb. Nem is dolgoznak rosszul. A fiatalokra nincs panasz. És szórakozni? Egy kérdéssel felelnek a kérdésre: — Mikor jön el? Kultúrház van, A kedvenc ott is a különféle klubfoglalkozás. — Most kezd újjászületni a Fergeteges — mondja a tánccsoport vezetője —, s ha lesz elég kitartás, ismét a régi hírű együttes lehet belőle. Az első alkatiam És kitartás lesz? A fiatalok, jobban mondva a gyerekek, hiszen valamennyien az általános iskola tanulói, bizonyítani szeretnének, vizsgázni. Erre pedig az első alkalom most kínálkozik. Augusztus 19 én részt vesznek az első nemzetközi Duna menti Nép- művészeti és Táncfesztiválon. A községi könyvtár vezetője: Nagyobb otthon kellene a fiataloknak. Hogy tudjanak alahová is menni. Hiszen már sokan vannak. A tanácstag Bálint István: — Ahhoz persze sok pénz kell. A fiú, ipari tanuló Mátészalkán.: — Nem is pénz. Hiszen helyiség az van. Csak még kellene szervezni az egészet. Legyen olyan aki törődik vélünk, aki ott van. Nagy István már idős ember. Tiszta ősz a bajusza. Legelő és pajta — Az már igaz, akkoriban nem nagyon mentek el a faluból az ifjak. Igaz, hová is mentek volna? Cselédnek a harmadik faluba, amikor itthon is csak azok voltak? De nekünk abban az időben nemigen volt kultúrházunk sem. Mi csak akkor táncolhattunk, ha nem esett az eső, mert a mi helyünk a legelő volt kint a faluvégen. Meg persze a pajta... aztán sokáig a helyét is elkerültük. Ilyenkor, szombaton délután csendes egy falu Ökö- ritófülpös. Az idevalósiak azt mondják, hogy a pihenésre, a szórakozásra is fel kell készülni. Szombaton kevés emberrel találkozni az utcán. Csak az öreg, fekete kendős nénik ülnek ki a kapu elé a lócára bámulni a világot. Aztán két fiú jött a főtér felé. Az emlékműnél megálltak, de nem emlékezni akartak. A könyvtárba mentek be. Amikor beléptem Népszabadság volt a kezükben meg Képes Újság. Az ablakból odalátszott a fehér egyenes kőoszlop, csupán á verset, a kőbe faragott verset nem lehetett kibetüzni. Horváth S. János esett, mégpedig a csapadék- jelentések az országból rendkívüli magasak: sok helyiin- nén felhőszakadásról kaptunk jelentéseket, a nyugati határszélekről pedig o vízügyi igazgatóságok intézkedéséről, az árvízvédelmi hálózatot mozgósították. Kőszegnél a kis Gyöngyös folyócska vízszintje igen rövid idő alatt több mint két és fél méterrel megnőtt, riasztani kellett as üzemeket., a lakosságot. Kőszeg utcáin bokáig érő viz állt. Kaposvár környékén a vasútvonalat rongálta meg az ár. Mi okozta most, augusztusban az ég csatornáinak ezt a bő áldását? Egyszerű lenne a meteorológiai helyzet magyarázata. Az óceán felöl beszivárgó hűvösebb, nedvesebb légtömegek találkoztak a Földközi-tenger felöl beáramló melegebb légtömegekkel. Az összecsapás — a találkozás — eredménye, hogy Közép-Európában beborult az ég, zivataros, esős az időjárás. De ez csak a konkrét, napi magyarázat. De mi a magyarázat arra a szeszélyes szakaszra, amelyet nap mint nap átélünk: füllesztő meleg, majd zivatart borult ég, s Egy mondatban a válasz: semmi csoda, ilyen a medárd időjárás. Dehát Medárd mikor van? Június derekán! Ma pedig lassan augusztus közepe felé haladunk. Dr. Berkest Zoltán, az Országos Meteorológiai Intézet távprognózis osztályának a vezetője így adja a magyarázatot: — Pontosan egy hónappal később jött el hozzánk idén Medárd. Benne vagyunk a medárdi időjárásban. Hisz tudjuk, a népi megfigyelés szerint ilyenkor „negyven napig esik az eső’. Szó szerint ezt a negyven napot természetesen sosem szabad hinnünk, mert Magyarországon még negyven napig sosem esett az eső, de ez a negyvennopos esőzés a régi népek nyelvében: a sokat jelenti. Vagyis Medárd idején sok eső esik Egy teljes hónapot késett idén. Az évszázados stattsz tika szerint Magyarországon nyáron a legtöbb csapadék és a leghidegebb idő június 18-án van. Idén pedig kerek egy hónappal később mérhettük ezt: július ét-én. Ekkor 19 fok volt a hőmérséklet maximuma. Rekord, amit eddig még sosem jegyeztek fel. Mi c medárdi — tehát folyamat. A szárazföld és xa óceán hőmérsékletének a kiegyenlítődése. Június elejére — ez lenne a szabályos — a szárazföld már nagyon felmelegszik. A meleg léveaó feláramUk, s az Atlanti- óceán felől, ahol hűvösebb van, megindul a hideg levegő nagy beáramlása a kontinensre: a nagy kiegyenlítődés az óceán és a szárazföld között megkezdődik. De idén miért, késett meg ez a folyamat? A június — válaszolja Berkest doktor — olyan erős meleggel érkezett, hogy „ellent tudott állni” at nyugati szélnek, vagyis az óceán felől érkező légtömegeknek. Az ilyen elkésett Medárd igen ritka. Legutóbb U esztendeje. 1957-ben volt, a mostanihoz hasonló. Akkor ifién nehezen javult meg az időjárás, a nyár (hangsúly' z- zuk: akkor!) hátralévő részét alaposan szeszélyességével elrontotta Viszont az 1957- ősz igen szép volt. Még a következő nanok időjárása felöl érdeklődünk, a távprognózis osztály vezetőjétől. ..Kis átmeneti megnyugvás után ismét rosszabbodást. felhősödéi várhatunk”, (Kőbányai)
