Kelet-Magyarország, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-25 / 199. szám

1988. augusztus 25 IPEfcrrWÄGYAReRSZA« 8 oldal Ahogy múlnak a napok, egyre gyakrabban halljuk: az új mechanizmus máris meg­nyerte az első „csatát." Zök­kenő nélkül sikerült átállíta­ni gazdasági életünket a piac törvényét, a nyereséget, a reálisabb igényeket követő termelési igények szolgálatá­ba. Jobbára csak általában fogalmazunk ilyenkor, mert látjuk, hogy van áru a bolt­ban, nem csökkennek a ke­resetek, inkább munkaerő- hiányról beszélhetünk. Még­is, közelebbről: melyek azok az előremutató tendenciák megyénk ipari termelésében, amelyek konkrétabban kife­jezik a kedvező változásokat s megmutatják a holnapi le­hetőségeket? Első helyen talán azt illik megemlíteni, hogy a megye­beli vállalatok, kisipari szö­vetkezetek egyötöddel ter­meltek többet az idén, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. Ez a látszatra kicsinek tűnő növekedés azt jelenti, hogy mindent egybevetve Szabolcs ipara hat hónap alatt 2,13 milliárdos értéket állított elő, 350 millióval töb­bet a múlt évinél. Ezek a számok akkor mondanak iga­zán sokat, ha tekintetbe vesz- szük az átállás sajátos ne­hézségeit, vagy a sokak ál­tal ismert anyaghiányt, az árak kezdeti tisztázatlansá­gát, mely sok helyütt akadá­lyozta a szerződések megkö­tését. Néhány fontosabb ter­mékféleségből nem sikerült _ elérni a tavalyi szintet, ho­lott a kapacitás itt sem hiány­zott. Tehát — gondolván e teljesítőképesség kiaknázá­sára — lényegesen több is lehetett volna a megye ipari termelésének értéke. Mindenképpen dicséretes viszont, hogy vállalatainknál tovább erősödött a törekvés: csakis reális szükségletre dol­goznak. Egyfelől jó lehetősé­get teremtett ehhez, hogy a reform szellemének megfele­lően termelő üzemeink ke­resték a közvetlen értékesítés lehetőségeit. Ez állandóbb és alaposabb piackutatás által valósulhatott meg. Másrészt a korábbi profilkötöttségek megszüntetése valósággal „zöld utat” nyitott a termé­kek skálája bővítésének. Hogy csak a leglényegeseb­beket említsük: újabb üveg- technikai cikkek, szintetikus gyógyszerkészítmények, vi­lágító berendezések gyarapí­tották újólag a szabolcsi gyártmányok sorát. Külön is megemlítést ér­demel a megyei építőipar helyzetének alakulása. Köz­tudott, hogy ebben az ága­zatban csapódtak le legérzé­kenyebben az átállás kezdeti nehézségei. Az átárazások, a fedezetek hosszú ideig tartó tisztázatlansága, nem kevésbé Hetek óta és még néhány hétig ünnep előtti hangulat tölti be Kisvárdát, népműve­lők műsorokat szerveznek, műkedvelő együttesek pró­bálnak esténként, a megyei nyomdában hamarosan ün­nepi meghívók készülnek, új parkok nőnek ki a tereken, a régiek reneszánszukra ké­szülnek. Kisvárda szeptem­ber 28-tól két héten át ün­nepel, köszönti városi státu­sának ötszázadik évforduló­ját. Csak úgy emlékeztetőül, az ünnep apropóján forgassunk vissza félezer évet a történe­lem kalendáriumában: 1468. Kisvárda szabadalomlevelet kap, s ezáltal városi rangot nyer Várady Istvántól, Má­tyás király kancellárjától, ötszáz évvel ezelőtti városi léte olyan fejlődésnek indí­totta annak idején Kisvárdát, amely a szabolcsi vidék máig is legnagyobb perspektívát ígérő településévé varázsolta. Kisvárda hosszabb ideig tar­totta városi státusát, majd a történelem újra községi szintre szállította, az utóbbi időben, még a felszabadulás után néhány évig is, nagy­község titulus illette meg. Most, egykori városi voltá­nak félezredes jubileuma előtt ismét várossá nyilvání­tását várja Kisvárda. A vá­Élni a lehetőséggel pedig az anyaghiány vissza­vetette egy ideig a kibonta­kozást. Ezek a vállalatok ne­hezebben találták helyüket az új körülmények között. En­nek ellenére is több, mint 21 százalékkal termeltek többet, az egy évi előttinél, kivéve a szövetkezeti építőipart, mely nem tudta elérni a tavalyi szintet. (Magyarázatnak per­sze itt kevés az objektív ok, hiszen az anyagproblémán túl szervezési gondok is köz­rejátszottak az eredmények alakulásában.) Rendkívül jó hatással volt építőipari vállalatok rentá­bilis gazdálkodására, hogy igyekeztek munkáikat minél jobban koncentrálni. Ezzel sok felesleges költségtől kí­mélték meg magukat. A me­gyei építőipari vállalat pél­dául 1967 első felében 87 építményt 150 milliós érték­kel valósított meg. Az idei év első felében majdcsak harminccal csökkent ugyan a befejezett létesítmények szá­ma, de a beépített érték a tavalyihoz képest 152 millió­val nőtt s elérte a 252 millió forintot Ez mindenképpen jobb munkaszervezés, meg­fontolt programozás eredmé­nye, amit áldásos a jövőben tovább fokozni. Jeleztük a meglevő gon­dok között, hogy néhány ter­mékféleségnél csökkenés mu­tatkozott. Kétségtelen, ez érezteti kedvezőtlen hatását a megyei termelés mennyisé­gében. De ez az alacsonyabb szintű termelés nem mélyí­tette a megye foglalkoztatási nehézségét, mert a csökkenés nem a munkaigényes ipar­ágakban mutatkozott. Persze, ez korántsem kelthet elége­dettséget bennünk, a jelent­kező probléma mielőbbi meg­oldásra vár. Ha mindezeken felül vál­lalataink pénzügyi helyzeté­nek fokozatos megszilárdulá­sát sem hagyjuk figyelmen kívül, méginkább kitűnik az új mechanizmus bevezetésé­nek sokoldalú előnye. Abban, hogy vállalataink az elmúlt fél év során általában fizető­képesek voltak, — kivéve né­hány, átmeneti jellegű nehéz­séget — nagy része van az új pénzügyi és hitelrendszer­nek, amely kellő segitséggel szolgált mind a termelésben, mind az értékesítésnél. Az egészséges, megalapozott kez­deményezések mindenkor él­vezték a finanszírozás lehető­ségét, emiatt egyetlen életre­való ötlet sem ment veszen­dőbe. Fél év, persze rövid idő, indokolatlan volna messze­menő következtetést levonni. Az újszerű gazdálkodás po­zitív jelei azonban erősítik a jogos reményt: megyénk ter­melőhelyein egyre jobban ér­tik a változás lényegét, s kí­vánnak élni a kínálkozó le­hetőségekkel. (angyal) Az új tér «- •- ---- -- —~ - — ‘ * I A nyíregyházi Búza tér arca megváltozik a közeljövőben. A tér déli felében, a most épülő új ABC áruházhoz csatlakozóan zárt és részben fedett piac épül — esetleg a tá­volabbi jövőben teljesen fedett, modern betonhéj-szerkezettel. Egyelőre a most épülő áru­ház és a hozzá csatlakozó elárusítóhelyek tervei készültek el a Megyei Tervező Vállalat rajzasztalain, Márton István munkájaként. Látszik az áruház melletti egyik kapu — a piac teljesen zárt lesz a tér déli oldalán — és az elárusítóhelyek egy kis része. Elek Emil felvétel* Nem áll a neve a márványtáblán Házakat álmodik a tervező IEGYZET Labor társulással A Szatmár—Beregi Tsz-ek Területi Szövetségénél labort hoznak létre társulással. Első hallásra furcsának tű­nik. Aztán a megfontolt ma­gyarázat, az érv oszlatja az érthetetlenséget. Tudják, hogy Törökszentmiklóson egyetlen tsz tart fenn labora­tóriumot. Talaj elemző vizsgá­lata egyebek között „kiderí­tette”, nem jó az eddigi sab­lonszerű műtrágyázás. Egé­szen más összetétel kell. Műtrágyát „csak” 44 mil­lió forint értékben vásárol­nak a szövetség tsz-ei, és használnak fel az utóbbi évek átlaga gyakorlatában. Külön­böző takarmánytápért pe­dig 110 milliót fizetnek. Sok millió a növényvédőszerek értéke, hát a vetőmagvaké (akár adják, akár veszik.) Ki vizsgálja, hogyan vizsgálja ezeket? Csak egyet említenek — azt sem kevés okkal —, mennyi panasz, reklamáció történt eddig az értékesítésre termelt vetőmagvakkal kap­csolatban. Aztán a táptakar­mányok is: megvan-e bennük és milyen mértékben, aminek lennie kell. Törökszentmiklóson egy tsz tart labort. Tartaná, ha nem érné meg? A Szatmár—Beregi Tsz- szövetség területén egy szö­vetkezet nem vállalja. Töb­ben, összefogva: úgy mehet. Anyagi erejükhöz mérten hoz­zájárultak a berendezések költségéhez. A vizsgálatokat pedig a társ tsz-ekből alaku­ló vezetőség díjtételei alap­ján rendezik. Mátészalkán megvan a helyiség. Az állami gazdaságok koncentrációja folytán üresen marad a volt laboratórium. Akik ott dol­goztak, tapasztalt, gyakorlott, emberek közül szívesen ma­radnak is — a tsz-ek rendel­kezésére állnak. Tizenhat alapító tsz meg­oldja a labor üzembe helye­zését, társulással. Ha lesz később további csatlakozás — mert minden bizonnyal lesz —, szívesen fogadják. (asztalos) Ha egy — nem létező fó­rumon — megkérdeznék ki milyen pluszt adott a társa­dalomnak, sokan lennének, akik nyugodt lelkiismerettel számot adnának. Lennének azonban üresen hagyott kér­dőívek is. Mit is adhat az ember plusz értéket a napi munkán kívül? „Majd a Jóska...“ — Nem könnyű válaszolni — mondja kérdésünkre Béres József nyíregyházi mélyépí­tési tervező és oklevele? földmérő. A Mezőgazdasági Beruházási Vállalatnál, munkahelyén nem ezzel a kérdéssel keresik fel a nap minden órájában. A lakásán is kopognak. „Majd Jóska megtervezi...” — ez a meg­jegyzés már annak a bizo­nyos plusznak egészen meg­fogható formáját sejteti. Evekkel ezelőtt „fedezték” fel az Esze Tamás utca la­kói. Béres József itt lakik családjával. Szinte barátja az egész utca. Kaposi István tanácstag tolmácsolta az ut­ca kérését, ha elkészülne egy közművesítési terv. hamaro­san vízhez jutna a környék. Nem kellene várni évekig. Maguk toborozták a csalá­dokat, pénzeket adtak össze, az öregek helyett az iparita- nuló-iskolások vállalták a társadalmi munkát, a föld­mozgatást. És Béres József pi­henő óráiban elkészítette a tervet. Azóta sok házban van für­dőszoba, élvezik a vizet. A szomszédos Budai Nagy An­tal utca lakói nemrég keres­ték meg Béres Józsefet, ha­sonló kívánsággal. Újra elő­kerülnek a műszerek, mérő­szalagok.» Jelentkeztek a falvak is Hamar terjed az ilyen jó tett híre. A társadalmi szer­vek, a népfrontbizottság is tudomást szerzett az önkéntes társadalmi munkáról. Ezt kő. vetően a községekből is ér­keztek kívánságok: Vencsel­lőnek utat, járdát tervezett. Itt is a helyszínen kellett megbirkózni a talajvizsgálat­tal, a talajszinttel. Demecser- ben az óvoda átalakításának, és a gimnázium bővítésének terveit készítette el. Közben tanult, levelező tagozaton 8 éves fárasztó munkával sze­Kisvárdai krónika ros fogalma iránti vágy —■ hihetnénk — valamiféle pol- gáriasodási, hiú formalista célokat szolgál. A község la­kóinak, vezetőinek a váro­siasodás előkészületeiben tett lépéseiből azonban egészen más következtetés adódik. — Mit jelent várossá vá­lásunk Szabolcs-Szatmárnak? — teszi fel a kérdést önma­gának Szabó Ferenc, a köz­ségi tanács vb elnöke. — Mindenekelőtt a munkaerő- foglalkoztattotság arányainak további javulását. Ipartelepí­tésünk számos közeli ered­ményt ígér. A női munkaerő lekötése érdekében épületet vásárolt a községi tanács sa­ját fejlesztési alapjából, s könnyűipari célokra aján­lotta fel. Nemrégiben a fő­városi Habselyem és Kötött­árugyár vezérigazgató-he­lyettesével tárgyaltunk, de még nem kaptunk- végleges választ. Ha ennek a tárgya­lásnak eredményei beérnek, a negyedik ötéves tervben 1600 nőt lehetne itt foglal­koztatni, Ez pedig teljes megoldást jelenetne a női munkaerő foglalkoztatásának gondjában, A javakorabeli férfiak közül csaknem 1500- an járnak el dolgozni innen. Családjukhoz őket is csak az ipartelepítéssel hozhatjuk haza. Nemrég járt a községben a KGM gyártervezője, s új­ra felvetődött a kisvárdai öntöde, a ’ Vulkán nagyobb arányú fejlesztése. A község felkészült az ipar méltó fo­gadására: kijelöltek egy 106 hektáros területet-, Kisvárda jövendő iparának „házhe­lyét”. Már itt készült, el a keverőüzem, ide költözik az új malom, a füszért élelmi­szerraktára, a MÉK telepe. Külön területet szántak a vegyipari létesítményeknek. Tehát a község máris képes fogadni az ipari és kereske­delmi jellegű beruházásokat, A területről tanulmányterv készült, s a napokban ren­deli meg a községi tanács a beruházási programot is Az ipartelep közművesítése a közműhálózat elkészültével megoldódik. — Kisvárda tehát érdek­lődést vár települni szándé­kozó üzemeinktől, gyáraink­tól — tette hozzá ehhez a gondolathoz a tanácselnök, A városiasodást tgazolja az Országos Tervhivatal adata is: 1980-ig a most még 13 ezres községnek 30 ezer la­kosa lesz. A község vezetői ezt a demográfiai felfutást veszik alapul a kommunális, keres­kedelmi és kulturális fejlesz­tésnél is. Jellemzésül ele­gendő néhány nagyobb ke­reskedelmi beruházást emlí­tenünk. A jövő évben 20 milliós beruházásból ABC és iparcikkáruház épül, a köz­ség központjában, majd egy újabb ABC a Gyár utcai új telep ellátására. Az ipar­cikk kiskereskedelem üzle­teit a vállalat hárommillió forintból korszerűsíti, s vég­re megnyitják majd az OFOTÉRT boltot is, amely főként a szemüveg beszer­zési gondokon segít, A lakosságról való gon­doskodás korszerű, színvona­las módon: ez a városiaso­dás fundamentuma, s mint ennek fontos részét kell em­lítenünk az egészségügyi el- tást is. Erről szólni Kisvár­dán különösképpen indokolt, hiszen a helybeli kórházban csapódik le a megye beteg­forgalmának 17 százaléka. A maga$ arányszámhoz írjuk a tényt: ez a kórház a legel- avultabb épületben, a leg­mostohább viszonyok között dolgozik. Egy új kórház ügye na­gyon gyakran foglalkoztatja a községi tanács vezetőit, bár építését saját anyagi forrásból képtelenek lenné­nek megoldani. — Eddig már többször tár­gyalták egy 360—400 ágyas kórház tervét, többször mó­dosították, de határozott ál­lásfoglalás még nem szüle­tett, pedig ezt 100—120 ezer szabolcsi lakos várja, Saját erejéből legutóbb egészségházat létesített a községi tanács: 400 ezerből épületet vásárolt e célra. Központi körzeti orvosi ren­delőt alakítanak ki. Meg­szervezik a „non-stop” ren­delést, az éjjel-nappali ügye­letet. Ha kisvárdaiakkal beszél­get mostanában a község (ma már kissé félszegen ír­juk le a szót: község) ven­dége, lázasan forrongó ter­vekről hall. Kisvárda ezek­kel a tervekkel, megvalósu­lás előtt álló beruházásaival ünnepli egykori városi lété­nek 500. évfordulóját, s ezekkel a tervekkel várja másodszori várossá nyilvání­tását is. Szilágyi Szabolcs rezte meg diplomáját. Mun­kahelyén is helyt kellett áll­ni. Előfordul a túlórázás a beruházási vállalat irodáiban is, ahol jelenleg az épülő ál­lategészségügyi állomás és két hatalmas hizlalda tervei­nek munkái foglalják el. — Izgalmas, érdekes a mi munkánk — folytatja szeré­nyen. Nincs két egyforma lé­tesítmény, mindegyik más, mint az előző, egyedi. Ezért nem nagyon tudok különbsé­get tenni a benti és az ott­honi — tervezések között Egyformán izgalmasak. Nem számolta össze, de né. hány százezer forintot kiten­ne a sok-sok munka, melyet köszönömért csinált. Nyír­egyházán öccsével. Imrével a KISZ-lakótelep 23 egyemele­tes házának tervdokumentá­cióit készítették el. Már ki­lenc lakásba beköltöztek a boldog lakók. A tizedik mű­szaki átadása most lesz. A házavatókon jólesik a köszö­nöm, az elismerés, a gratulá­ció. Épp úgy, mint Kislétán. Demecserben, Nagyhalász­ban, Vencsellőn, és a megye különböző pontjain, ahol egy-egy út, járda, gazdasági épület, iskola, vízmű emlé­kezteti az embereket a fiatal városi tervezőre, aki a hát­térben marad, talán kevesen ismerik a nevét. Hisz nem áll a márványtáblán, hogy; tervezte Béres József. Már az egyik fiam, Csaba, aki most megy hatodikba, se­gít a mérésnél. Figuráns, így hívják, akik a mérőszala­got tartja. Én is így kezdtem, gimnazista koromban figu­ráns voltam a vízügynél, ek­kor szerettem meg a mély­építést Mit is adhat az ember.~ A 33 éves tervező ezután sem tudja lehúzni a „rollót” öt után. Rendbe akarja hoz­ni az Esze Tamás utca meg­viselt úttestét És újabb há­zakat álmodik a tervezőasz­talon, munkahelyének fiatal házasai kérték meg, akik a TÜZÉP Vállalat néhány fia­taljával KISZ-lakásokat sze­retnének építeni. „Majd Jós­ka megtervezi...” S mindezt a holnap örö­mével önsanyargatás, vagy gépies „letudás” nélkül. Ma­radandót, időt. állót alkotni — legyen az bármilyen ter­mészetű emberi munka — személyes öröm is. Újabb energia a holnaphoz. Ezért is nem könnyű sza­vakban válaszolni Béres Jó­zsefnek: mit is adhat az em­ber plusz értéket a társada­lomnak, környezetének — a napi munkán kívüL Páll Géa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom