Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-07 / 158. szám

KEL®T-MAGYAROR§2ħ im lűiiuf T. Egy hét a világpolitikában 0 Az utouisorompó után sorompót a rakétáknak t££: Kfizei-keleti enyhülés a láthatáron .Iff A francia választások után MOSZKVA. FONTOS TA­LÁLKOZÓK színhelyeként szerepelt az elmúlt héten a hírügynökségi jelentésekben. Ezek közűi keíségtelenül az atomsorompó-szerződés alá­írása volt a legjelentősebb. A Szovjetunió kormányának több esztendős szívós, kitar­tó politikája kényszerítőiig ki az atomcsendegyezmény t, majd a világűr katonai célok­ra való félhasználását tiltó szerződést és most az „atom- sorömpőt”, a nukleáris fegy­verek elterjedését tiltó egyez­ményt, amelyhez hazánk is csatlakozott. S még meg sem száradt a tinta ezen az új dokumentumon, Koszigin mi­niszterelnök beszéde és a szovjet kormány emlékirata máris javaslatot tett a to­vábblépésre : egyezzenek meg a nukleáris fegyverek al­kalmazásának eltiltásában, szüntessék meg az atom- és hidrogén fegyverek gyártá­sát, csökkentsek és számolják fel az atomfegyver-tartaléko­kat, korlátozzák és csökkent­sék a stratégiai fegyverek célba juttatását szolgáló esz­közöket! Ez a szovjet felhí­vás szervesen illeszkedik az erőfeszítések láncolatába, amelyek a fegyverkezési haj­sza megszüntetését szolgál­ják, Egyetlen pillanatra sem engedi „befagyasztani" a le­szerelés ügyét, s a szovjet és az amerikai kormány kö­zött máris megtörtént a kapcsolatfelvétel a rakéta- körlátozásra irányuló tár­gyalások érdekében. Anélkül, hogy illúziókban ringatnánk magunkat — hi­szen az Egyesült Államok az 1925-ös genfi egyezmény el­lenére is alkalmaz vegyi fegyvereket Vietnamban, s éppen ezen a héten kezdett minden előzőnél hevesebb bombázásokat a VDK déli területei ellen. Franciaor­szág pedig újabb nukleáris kísérleteket kezd a Csendes- óceánon • az atómsorompó- szerzödésnek a három fő atomhatalom és sok más or­szág által történt aláírásával kedvezőbb helyzetet teremt­het más „mérges” gócok fel­számolásához- A világ köz­véleményének pedig tovább nyomást kell gyakorolnia azokra az országokra, ame­lyek a jövőben előállíthatnak atomfegyvert, de még nem csatlakoztak az atomsorom- póhoz — mint Nyugat-Né- metország és Japán —, hogy írják alá az egyezményt. CSÜTÖRTÖKÖN ÉRKE­ZETT Moszkvába Gamal Ab­del Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, s megkezdte tanácskozásait a szovjet vezetőkkel, tizenhá­rom hónappal az izraeli ag­resszió után az EAK szinte valamennyi téren helyreál­lította a háborúban elszenve­dett károkat, s ebben a szov­jet segítség játszotta a fő sze­repet. Nemzetközi téren is javultak az EAK pozíciói. A világ közvéleménye előtt le­lepleződött Izrael hórító szán­déka, s hajthatatlan maga­tartásával immár szövetsége­seinek egy részét is maga el­len hangolja. Ugyanakkor az EAK minden lehetőséget megragadott a konfliktus po­litikai rendezése érdekében. Ezen a téren éppen a héten történt a legmesszebbmenő lépés, amikor — Nasszer Moszkvába érkezése előtt — Riad külügyminiszter Stockholmban elítélte az . Iz­rael teljes megsemmisítésére vonatkozó arab követelése­ket. A Világsajtó ezt kedvező jelnek tekinti és az EAK-nak a közel-keleti kérdés komp­romisszumos politikai rende­zésére irányuló igyekezte erősödését látja Lehetséges, hogy a Moszkvában folyó tárgyalások — amelyeket! megelőzött Jarring svéd dip­lomata ottani missziója — meggyorsítják a közel-keleti béke helyreállítását. Vietnamban viszont nem növekednek a béke esélyei. A Párizsban folyó vietnami- amerikai megbeszélések 11. fordulója sem hozott előre­haladást, sót, a kilátásokat beárnyékolja az a nagysza­bású bombatámadás, amely szinte megszakítás nélkül fő­ijük hétfő óta a fegyvermen­tes övezet és az attól észak, délre elterülő vidék ellen. A VDK déli területén az amerikaiak még sohasem in­téztek olyan heves szőnyeg­bombázásokat, mint azon a héten. Ezzel sem tudják aka­dályozni a partizánok aktivi­tását, amely elsősorban Sai­gonban okozott meglepéte- seket az ellenségnek, észa­kim pedig a Khe Sanh-i tá­maszpontot elhagyó amerikai katonákat tizedelte. FRANCIAORSZÁGBAN a választások második fordu­lója után a pártok megkezd­ték a tanulságok levonását. A Francia Kommunista Párt, amely változatlanul az ellenzék vezető ereje, hiszen nem választóinak, hanem — a gaulleista szavazási rend­szer eredményeként — csak mandátumainak többségét veszítette el, kétfrontos harc­ra készül. Sürgetőnek tartja egyrészt a baloldal tömöríté­sét a megnövekedett jobbol­dali veszélyek és a nagytőke kibontakozó támadásával szemben, másrészt az ultra- baloldal visszaszorítását. Az ultraforradalmárok és anarchisták kalandorsága a választásokon De Gaullet, — s végredményben a jobbol­dalt segítette. Nasszer moszkvai megbeszélései Moszkva (TASZSZ) r Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, Nyikolaj Pod- gornlj, a Legfelső Tanács el­nökségének elnöke és Alek- szej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szombaton a Kremlben megtartotta harmadik meg­beszélését Gamal Abdel Nasszerre), az Egyesült Arab Köztársaság és az Arab Szo­cialista Szövetség elnökével, aki július 4. óta tartózkodik hivatalos látogatáson a Szov­jetunióban. Nasszer elnök szombaton koszorút helyezett el Lenin mauzóleumánál és megkoszo­rúzta az ismeretlen katona sírját is. A Kreml falánál pe­dig a kísérőiében lévő sze­mélyiségekkel együtt tisztel­gett-Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa emlékének. Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke szombaton a fogadá­sok házában ebédet adott. Szovjet részről az ebédnei jelen volt Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgormj es más szovjet ve­zetők. , Az EÁK lapjai nagy sza- lagcimekben idézik Nasszer elnök és Leonyid Brezsnyev főbb megállapításait az ag­resszió következményeinek felszámolásáról, a szovjet- arab barátság és együttmű­ködés elmélyítéséről. Vala­mennyi lap kiemeli: az EAK elnöké meghosszabította moszkvai látogatásának ter­vezett időtartamát, hogy mi­nél alaposabban megvitat­hassa a szovjet vezetőkkel a közel-keleti helyzetei. Testvér! egység A Pravda vezércikke a magyar párt* és kormányküldöttség látogatásáról A Pravda szómban száma vezércikkben méltatja a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség szovjetunióbelí hivatalom ba­ráti látogfitásának jelentősé­gét. A vezércikk rámutat: a Szovjetuniónak a szocialista országokkal folytatott test­véri együttműködése min­den tekintetben fejlődik és nagyszerű eredményeket hoz. Ennek újabb tanúbizonysága az a látogatás, amelyet a magyar párt- ég kormány- küldöttség tett a Szovjet­unióban Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsá­ga első titkárának vezetésé­vel. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártját és a Magyar Szo­cialista Munkáspártot, ál­lamainkat, népeinket cltep- hetetlen testvéri szálak, s régtől fogva őszinte baráti és gyümölcsöző együttműkö­dés kapcsolásai egyesitik. A szovjet—magyar tárgyalások újból megerősítették párt­jaink és kormányaink néze­teinek teljes, egységet min­den megvitatott kérdésben. A látogatás eredményei fon­tos hozzájárulást jelentenek a szovjet—magyar barátság elmélyítéséhez, a szocialista közösség egységének megszi­lárdításához, a békéért ás a nemzetközi biztonságért ví­vott harchoz. A szocializmus és a kom­munizmus útján egy sorban haladó népeink büszkék egymás sikereire, testvéri módon segítik egymást a konkrét feladatok megoldá­sában, Marxista—leninista pártjaink vezetésével orszá­gaink dolgozói biztosítják a gazdaság, a tudomány és a kultúra, a lakosság életszín­vonala további fellendítését. Az új társadalom felépí­tése bonyolult és nagyon sok­rétű folyamat, amely nem kis nehézségekkel jár. A ma­gyar kommunistáknak, va­lamennyi magyar dolgozó­nak nagy megpróbáltatáson kellett keresztül menniük, amikor 12 esztendővel ez- előtt a belső és a külső .re­akció erői vad támadást in­téztek a szocializmus állásai ellen. A bonyolult helyzet­ben Magyarország kommu­nistái izilárdiágról és hatá­rozottságról, bátorságról és elviségről tettek tanúbizony­ságot. Támaszkodva a mun­kásosztálynak és a nép többségének támogatására, a többi szocialista országhoz fűződő testvéri, internacio­nalista szövetségre, meg­semmisítő csapást mértek a reakcióra, megvédték a szo­cializmus ügyét. A tapasztalat megmulat­ja: a szocialista építés konk­rét útjai a sajátosságokat illetően különböznek. De a szocialista építésnek gazda­sági, társadalmi-politikai alapja változatlan. A tapasztalat azt is meg mutatja, hogy minden egyes marxista—leninista pártnak, miközben nemzeti feladato­kat old meg, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom iránti maga# fokú fe­lelősség szellemében kel) cse­lekednie, s nem szabad kí­mélnie az összes kommunis­ta erők internacionalista összefogásának megszilárdí­tására irányuló erőfeszíté­seit. A békés alkotó célok meg­valósításában a szocialista államok határozottan fellép­nek a békéért és a nemzet­közi biztonságért, szemben az imperializmus agresszív törekvéseivel. A Szovjetunió, a népi Magyarország és a testvéri országok egyik té­pést a másik után teszik meg ebben az irányban. A jelen helyzetet a nem­zetközi porondon folyó osz- tályharc kielezodet. jellem­zi. Az imperialista hatal­mak, mindenekelőtt uz Egye­sült Államok imperialistái hevítik a légkört, ka onai kalandokba bocsátkoznák, durván beavatkoznak szuve­rén államok belügyeibe. A nemzetközi reakció fokozza bomlasztó tevék jnységét és ideológiai aknamunkáját a szoűjtlizmufe világa, a kom­munista és murik: ifiártok el­len. Ilyen feltételek köze­pette jpbban, mint bármi­kor, szükség van a szocialis­ta közösség országainak egy­ségére, egyeztetett aktív cse­lekvésére Az elet megköve­teli, hogy a világimperiaiiz- mus egységfrontjával s*w- beállítsuk a hatalmas, tö­mör, imnerialisíaeHeoes fron'ot. Ennek az összefogás­nak H magva, a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista mozgalom. A testvérpártok egységé­nek és internacionalista öss- szefogásának erősítésében, as imperializmus elleni politi­kai egységfront létrehozásá­ra irányuló erőfeszítések fo­kozásában nagy szerep vára kommunista és munkáspár­tok nemzetközi tanácskozá­sára. Az SZKP és az MSZMP kifejezte meggyőző­dését : a küszöbön álló ta­nácskozás fontos szakasz less abban a harcban, amely a* imperializmus ellen, a jelen­kor összes forradalmi erőinek tömörítéséért és azoknak a népeknek támogatásáért fo­lyik, amelyek szabadságukat és függetlenségüket védel­mezik. Szoros kapcsolatban más marxista-leninista pár­tákkal, az SZKP és az MSZMP minden erőfeszítést megtesz, hogy biztosítsa a kommunisták új nemzetközi fórumának sikerét. Szovjet—csehszlovák barátsági gyűlések a Szovjetunióban Moszkva (MTI): Néhány héttel ezelőtt or­szágos aktivaülést tartott a csehszlovák népi milícia, s az aktivaülés levelet intézett a szovjet emberekhez. Ebben hangsúlyozta a csehszlovák munkásosztálynak azt a szi­lárd elhatározásét, hogy meg­védi a szocializmus érdekeit es erősíti a csehszlovák pép barátságát a szovjet néppel és a Szovjetunióval. E felhívásnak azóta is nagy visszhangja van az egész Szovjetunióban. A kü­lönböző városok gyárainak és üzemeinek munkásai a cseh­szlovák—szovjet barátságnak szentelt gyűléseiken üdvözlik a csehszlovák népi milíciá­nak ezt az állásfogiaiá-.át. Az elmúlt napokban Lenin­grad, Alma-Ata, Jereván, Baku, Tbiliszi, Ogyesssza, Ri­ga, Pusanbe és számos más város — üzemeinek munká­sai tartottak ilyen gyűlése­ket. Ezeken ismertették a csehszlovák népi milíciának a szovjet dolgozókhoz inté­zett levelét, s a szónokolt méltatták azt a történelmi barátságot, amely a két né­pet összeköti, aPH-nyilEi*» ynm'r.8ii’i<T n'iür'?, "',„,1, Fordította: Szilágyi Szabolcs 41. — Ellenőrizzük a vallo­mását, — mondta a százados. — Most pedig menjen vizet cserélni. Az őr felállt, fejet hajtott a századosnak, odament az ajtóhoz és várakozóan meg­állt. — Mire vár? — A kíséretre. — A rendőrség nem dada es nem gardírozza az embe­reket hazafelé. Maga is oda­talál. — Hát akkor, nem tartóz­tat le? — Az őr hangjában hitetfenkedés érződött. — Menjen haza. holnap pedig jelentkezzen a munka­helyén. Egyelőre szabad. Csak nem tanácsolom, hogy má­sodszor is megszökjön, mert a halait fogom lecsukatni. Az okirathamisítás ügyében az ügyész dönt majd. A többi dolgát ellenőrizzük, és dön­tünk, mit tegyünk magával. — Nagyon köszönöm szá­zados úr. — hajlongott az őr és távozott. Roman Widera főhadnagy, aki egész idő glatt csendes tanúja volt e beszélgetésnek, majdnem a mennyezetig ug­rott íróasztala mellől, — Tudod, Piotr, neked be kell lépned a ferencesekhez a rendőrségi munka helyett. Mit csináltál már megint?! — Mit csináltam volna? Elengedtem egy ártatlan em­bert. — Ártatlan? Egy kasszafú­ró és gránátos csendőr? Ne­ked mindenki ártatlan. Ölte reverendát és mondj beszédet a virágoknak é# madarak­nak. Akkor majd valóban ár­tatlanokkal lesz dolgod- Ke­zedben van a rablás tettese, megvan minden bizonyítékod és elengeded? — Nincs meg minden bi­zonyítékom. Csak nyomok vannak. A pénzt nem talál­tam meg, Amíg pedig azt meg nem lelem, addig el kelj fogadnom, hogy mindegyikő­jük ártatlan. — így semmire sem jutsz. Ezer ember kereste ezt az őrt, csupán azért, hogy le­cserél tesd vele a vizet az ak­váriumban. Ez szinte hihe­tetlen, Hogy lehetett szaba­don engedni egy rablót és csendőrt egy személyben? — Csak nem csukatnád le azért, mert nem tudta letöl­teni a háború előtti bünteté­sét? Az már elévült. Csend­őr volt a megszállás idején. Ez is bűncselekmény, mert később nem jelentkezett iga­zolásra. De az utóbbi két év­tized során kétszer, vagy háromszor hirdettek amnesz­tiát. Ha nem vett részt bűn­tettben, csak egyszerű közle­gény volt a csendőrségen, ak, kor nincs jogalapunk a le­tartóztatására. Holnap írok Czestochowába egy érdeklő­dő levelet : mit tudnak Pac- zewskl egykori gránátos csendőrről; egyébként nem emlékszem erre a névre a megszállás HlatU svilknisá- gok miatt körözöttek listájá­ról. Vajon nem sokkal logi- kusabb-e elfogadni azt, hogy ez az ember már megjavult? 18 éven át becsületesen élt és jól dolgozott. Bezárjam minden komolyabb ok nél­kül? — Na és a bankrablás? — E pillanatban nem tud­juk rábizonyítani. ö épp olyan gyanús, mint a többi­ek. Miért ő, és miért nem Helski a tettes? Vagy maga Ligman, esetleg Rzeszewska, vagy Sokolski, aki maga ma­radt a bankban? őket nem csuktuk le, pedig terhelő bi­zonyítékaink vannak ellenük, így azután nem teltetünk ki­vételt egy ex-kasszaíúróval sem. — Ilyen módon a nyomo­zást évekig folytathatjuk és nem jutunk semmi ered­ményre. — Tévedsz! A nyomozás alapjában véve befejeződött. A tettes letartóztatása a legközelebbi napok kérdése. — Ma ezt megtehetted volna. Itt volt előtted, ebben a szobában. — Ha ez a Paczewski, vagy Zaczewski, magam sem tudom, hogy is nevezzem, betört, akkor nem fog meg­szökni előlünk, önként je­lentkezett és nem lép meg mégegyszer. Különben nem árt megerősíteni körülötte az őrséget. — Egyre gyakrabban jutok arra a következtetésre, hogy túlságosan jó vagy a rendőri munkához. Felettébb hí síel az emberekben. — Tévedsz. Állandóan té­vedsz. Megmondom neked őszintén, nem érted ezt az ügyet. Ez nem egy tipikus rablás. Ezért itt nem lehet alkalmazni a nyomozás tipi­kus módszereit. Az a te leg­nagyobb hibád, hogy az Ál­talános Kisipari Bank ki­rablását más olyan bűncse­lekmények prizmáján át né­zed, amilyenekkel tömegesen foglalkoztál. Légy nyugodt, nem jószívűségből engedtem szabadon ezt az őrt és mond­tam neki, hogy holnap je­lentkezzen munkára a bank­ban. Ez az én égjük sakkhú, zásom. A nyomozás megkez­désének első napjától egy különös sakkpartit játszom a bűnözővel. Hol ő lép egyet, Hol én. (5 támad, sőt sakkot ad nekem, én/pedig kivédem, hogy legközelebb én támadhassak. Most éppen az én lépésem következett. Sakkot adtam neki. Körül­zártam az ellenfelet és csupán pár lépés hiányzik a matt­hoz. — Soha sem érdekelt a sakk, és a hasonlatod sem győz meg. Mégis olyan biz­tonsággal beszélsz, mintha ismernéd a tettest. — Természetesen, Csaknem a nyómozás első napjától fogva tudom a nevét és min­den személyi adatát, _ — És nem tartoztatod le? Engeded, hogy szabadon (mászkáljon? — Igen, ugyanig tudom, hogy nem szökik meg. Még­sem sikerül letartóztatnom, mert még képtelen vagyok rábizonyítani a bűncselek­ményt. — Ezt nem túlságosan ér­tem. Vigyázz, nehogy bele­bukj ebbe. — Ne félj, a helyzet meg­oldódik az én jóslataim sze­rint. — Mondd meg, ki az! Helski? Ligman? Az őr? A másik két igazgató? A hi­vatalsegédek? A könyvelőse* dolgozói ? — Igazad van, Az általad megnevezettek közül az egyik. — Vigyen el a? ördög! — — Mérgelődött őszintén a főhadnagy. — Nem meg. ek veled semmire. De megis­métlem : azonnal lecsukat- nám, ezt a volt kasszafúrót. — Én pedig nem. Az olyan emberek, akik arany­halat tenyésztenek és képe­sek a szabadságukat i# fel­áldozni értük, nem lehe'nek rosszak. (Folytatjuk)! •w. wteftw Jerty Edigey bűnügyi regénye

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom