Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-28 / 176. szám
f oVSÍÍ. íretüt-wAétxiföRSzío'' 1988 líSRus 18 Egy hét a világpolitikában (ff! Törökországi utazás Hl A csehszlovák—szovjet találkozó előtt Üfi „Forró nyár“ Oevelandtól Chicagóig § La!in«Amerika mozgásban A NAPTAR TANÚSÁGA szerint afféle nyári holtidénynek, a szabadságok szezonjának kellett volna bekövetkeznie a nemzetközi életben. ■ Csakhogy a világpolitika . nem az évszakokhoz igazodik,- nehezen tűri a sablonokat. így az elmúlt hét is a mozgalmas események jegyében zajlott. A zsúfolt krónikához a magyar diplomácia is hozzájárult. . Külügyminiszterünk, Péter János nagy jelentőségű hivatalos látogatáson Törökországban időzött. Beható tárgyalásokat folytatott a török külügyminiszterrel. találkozott Demi re 1 kormányfővel, s a programnak olyan fontos megnyilvánulásai voltak, mint a ro- desteti emlékmúzeum avatása. Köztudomású, hogy Törökország külpolitikája alapjában Nyugat-barát, az ország tagja a NATO-nak és a CENTO-nak. Az utóbbi esztendőben azonban módosultak bizonj'os -árnyalatok. Ankara nagyobb érdeklődést tanúsít a keleti kapcsolatok iránt. Törökországban mély hagyományai vannak a hazánk iránti rokonszenvnek, hiszen történelmünknek valóban sok lapja azonos — jó vagy kevésbé kellemes emlékként. A kölcsönös érdekek alapján, mindkét ország. sőt az egész európai helyzet javára bővíthetjük kapcsolatainkat. A törökországi látogatás szinte bevezetője volt a magyar külpolitika újabb mozgalmas szakaszának, A többi között — amint ezt- már bejelentették — a magyar kormányfő Becsbe, külügyminiszterünk Brüsszelbe, Stewart brit külügyminiszter pedig Buda- pestre látogat: VÁLTOZATLANUL NEM CSÖKKEN az érdeklődés a csehszlovákiai események alakulása iránt. Nehéz lenne az északi szomszédországban kialakult bonyolult helyzetét egyértelműen meghatározni, hiszen az különböző, igen ellentmondásos tényezőkből tevődik össze, A festvérpártok felelősségtől és aggodalomtól vezérelt varsói levele után — Csehszlovákiában kétségtelenül több szó esik a jobboldali veszélyről és változatlanul vannak azonban hangok, amelyek lebecsülik a szocializmusellenes erők tevékenységét. Márpedig a jobboldali erők mozgolódásának lebecsülése veszélyes utakra vezethet. Az ellentmondásosságra jellemző, hogy hivatalos helyen ugyan megcáfoltak több szovjetellenes rágalmat, igyekeztek helyreigazítani számos 'valótlan állítást, egye* csehszlovák sajtótermékék azonban továbbra is az elem, felelősség és józanság hiányát mutatják. Előreláthatólag a jövő héten, csehszlovák területen találkoznak az SZKP és a CSKP vezetői, hogy alapos elemzés alá vegyék a kialakult helyzetet;. A találkozót nagy várakozás előzi meg. Reméljük, hogy a kétoldalú megbeszéléseknek várható sorozata, ha egyszerre nem i* lesz képes megoldani minden vitás kérdést, hozzájárul majd a nézeteltérések tisztázásához. Az Egyesült Államokban az elmúlt hét mégiscsak közvetlenül kapcsolódott az évszakhoz. Véres események figyelmeztettek rá, hogy nyár van, méghozza hosszú, forró nyár. Súlyos tűzharc robbant kj a nyolcadik legnagyobb metropolis, Cleveland néger negyedében, amelyet összetűzések követtek Chicagóban és más városokban is. A sok halottat és súlyos sebesültet követelő konfliktusokat egy szinte véletlen összecsapás robbantotta ki. Am éppen ez fejezi ki a helyzet inga tagságát; a néger lakosság elviselhetetlen helyzete következtében, bárhol és bármikor sor kerülhet újabb utcáj csatákra. AZ AMERIKAI POLITIKUSOKNAK nemcsak azért nincs idejük hosszabb nyári vakációra gondolni, a közelgő augusztusi köztársasági és demokrata elnökjelölt választó korívenciók előtt minden eddiginél nyíltabbá Vált a küzdelem. Edward Kennedy ugyanis bejelentette a héten, hogy nem szándékozik alelnöki jelöltséget vállalni. Ez csökkenti Humphrey esélyeit, hiszen Kennedyvel párban szinte máris az elnökválasztás győztesének tekinthette volna magát. A választási kampányt különben változatlanul a szintelenség jellemzi; McGarthyt leszámítva, nem hangzott el érdemleges javaslat a kulcskérdés: a vietnami háború megoldására. Párizsban szerdán ismét csak eredmény nélkül álltak fel á tárgyalóasztaltól a VDK és az Egyesült Államok képviselői. Közben Saigonban kiújult a harci tevékenység. Észak-Vietnam déli részeit pedig rekord mennyiségű lér gi támad ás érte. A vietnami helyzet drámaj módon figyelmezteti az amerikai politikusokat: ha a seb üszkö- södik, azzal még nem gyógyul. Hiába telnek a hetek és a hónapok. Megszaporodtak az elmúlt napokban a Latin-Ameriká- ból érkező jelentések. Két hónappal a sok vihart kavaró panamai elnökválasztások után bejelentették: mégiscsak Arias doktor, az ellenzék jelöltje lett az államfő. A helyzet ismerői figyelmeztetnek: Ariast már kétszer megválasztották, de mindkét alkalommal katonai puccs vetett véget elnökségének. Brazíliában letartóztatták Quadros, volt elnököt, akinek hazatérését korábban engedélyezte a tábornoki csoport. Az utolsó alkotmányos elnök börtönbe vetése a politikai nyugtalanság fokozódásáról ad hírt. CHILÉBEN PEDIG egymást kergették a. hírek, hogy mi lesz a sorsa • az oda menekült Argüedas - volt boti-' viai belügyminiszternek. A miniszter elismerte —- és bejelentését Castro is megerősítette, hogy ő juttatta el Guevara naplóját Kubába. Kinyilvánította azt a szándékát, hogy visszatér La Paz- ba, de a bolíviai fővárosban közben kormányválság tört ki, és egy szélsőséges katonatiszti csoport hatalomátvétele fenyeget. A volt belügyminiszter hazatérébe egyelőre kérdéses. viszont kitűnik, hogy Latin-Ameri- ka a közeljövőben könnyen új puccssorozat színhelye lehet. Közös közlemény Péter János külügymíuiszler hivatalos ti)röl»orszá«i látogatásáról Ihsan Sabrid Caglayangil, a Török Köztársaság külügy 'minisztere meghívására Péter János, a Magyar Népköztár saság külügyminisztere 1968 július 22—27 között hivata los látogatást tett Török - országban.’ A látogatás során a magyai külügyminisztert fogadta Cevdet Sunay, a Török Köztársaság elnöke és Süleyman Demirel miniszterelnök. A magyar külügyminiszter kíséretével Ankarán kívül látogatást tett Izmirben, Konyában, Isztambulban és Rodostóban. A külügyminiszter tárgyalásain részt vetettek: török részről: Zeki Kuneralp, a külügyminiszter első helyettese, Vessel Versan, Törökország budapesti nagykövete, Sadi Érdem, a külügyminisztérium főtitkárhelyettese’és a külügyminisztérium több más magas rangú funkcionáriusa. Magyar részről: Kutas Imre, a Magyar Népköztársaság ankarai nagykövete. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnöke, Kurtán Sándor nagykövet, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, a magyar minisztériumok több más magas rangú funkcionáriusa. Az őszinteség és a kölcsönös megértés szellemében folytatott tárgyalások módot adtak a külügyminisztereknek arra, hogy kicseréljék nézeteiket a nemzetközi kérdésekről és áttekintsék a magyar—török kapcsolatok számos területén elért fejlődést. A nemzetközi helyzet vizsgálata során a külügyminiszterek különös figyelmet fordítottak a világbéke megszilárdításának kérdéseire. Újból kifejezésre juttatták kölcsönös őszinte szándékukat, hogy minden erőfeszítést megtesznek a béjs*4* a nemzetközi együttműkiJQeá előmozdítása érdekében. A két külügyminiszter áttekintette á kelet—nyugati kapcsolatok jelenlegi állását és különös figyelmet szentelt az európai biztonság kérdésének. Kifejezték szilárd elhatározásukat, hogy állhatatosan munkálkodnak a nemzetközi feszültség csökkentéséért, a kölcsönös megértés légkörének ápolásáért, ami nagyban megkönnyítheti a függőben lévő problémák megoldását. A külügyminiszterek különös figyc .net fordítottak a leszerelés kérdéseinek vizsgálatára és kifejezték szilárd meggyőződésüket, hogy a hatékony-nemzetközi ellenőrzés mellett történő teljes leszerelés tényleges biztosítékát jelenthetné a világ tartós békéjének. Ugyanakkor megelégedéssel vették tudomásul az atomfegyverek elter iedésének megakadályozásai célzó egyezmény '.érdekében kifejtett eredményes tévé kenységet és reményüket te jezték ki, hogy ez az egyez mény megnyithatja az utat leszerelés érdekében; teendő más, konkrét intézkedések előtt. A vietnami helyzetet vizsgálva a két. fél kifejezte reményét, hogy a Párizsban folyó megbeszélések elvezethetnek a probléma békés rendezéséhez, a béke és <? térség, s az egész világ stabilitása érdekében. A két fél egyetértőén megállapítdl- ta, hogy az 1954. évi genfi egyezmény e probléma megoldásának alapjául szolgálhat. A. két külügyminiszter Ciprus kérdésével is foglalkozott. A török külügyminiszter részletes tájékoztatást adott a magyar külügyminiszternek a legújabb fejleményekről. A két külügyminiszter kifejezte reményét, hogy e kérdés mihamarabb igazságos és béke« módon megoldódik, bi. sítva Ciprus függetlensége és területi sérthetetlenségét, tiszteletben tartva a sziget két népközösségének jogait és valamennyi érdekelt fél jogos érdekeit. A miniszterek kinyilvánították óhajukat, hogy a két népközösség képviselői tárgyalásokat folytatnak e cél- lok elérésére. A két külügyminiszter a közel-keleti helyzetet is megvizsgálta. Ismételten kifejezésre juttatták, hogy elutasítják az erőszak alkalmazását, mint a politikai előnyök és a területszerzés eszközét, valamint azt, hogy ezeket, az előnyöket egyoldalú megoldások kikényszerítésére használják fel. Hangsúlyozták, hogy kormányaik támogatják mindazokat az erőfeszítéseket, melyek a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i haíáro- zatának megfelelően, e konfliktus jogos és igazságos megoldását célozzák. A kétoldalú kapcsolatok vizsgálata során a két külügyminiszter megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar-török kapcsolatok a függetlenség, a teljes egyenlőség és az egymás belügyei- be való be nem avatkozás elveinek tiszteletben tartásával kedvezően fejlődnek. Kifejezték kormányaik szándékát, hogy kapcsolataikat minden lehetséges területen tovább fejlesztik. A két fel megelégedéssel ; . állapította meg, hogy a lég- ,j ügyi egyezmény végrehajtása új kapcsolatot hozott létre a tét ország között. A két külügyminiszter országaik diplomáciai képviseletének nagykövetségi szintre történt emelését is ügy értékelte, hogy kormánya k ezzel is kifejezésre kívánták ' juttatni azt a jelentőséget, . amit a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének tulajdonítanak, A külügyminiszterek. fi- gyelemnjel a magyar '"rók kapcsolatok tör'énelmj jellegére, megállapodtak abban, hogy tanulmányozni fogják a két országot érdeklő történelmi emlékek védelmének és fenntartásának módozatait. A magyar külügyminiszter rodostói látogatása során felavatta Rákócziról, a magyar nemzeti hősről elnevezett múzeumot. Rákóczi ebben a városban töltötte élete u'olsó éveit. A két fél megelégel "«sej állapította meg, hogy 'á- gaik kulturális kapcsolatai az éves csereprogramoknalt megfelelően kielégítően alakulnak. Ä kéj külügvminisz- tér kifejezte kívánságát, hogy feltárják a nemzetközi kapcsolatok e területén az érintkezés kiterjesztésének módozatait. A két miniszter megengedéssel állapította meg, hogy országaik kereskedelmi kapcsolatai egyenletesen növekednek és kifejezték szándékukat, hogy a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat tovább fejlesztik. A külügyminiszterek kife. jezésre juttatták, hogy elégedettek a tárgyalások eredményeivel. Hangsúlyozták a hivatalos látogatások és a személyes érintkezés hasznosságát. Ezek jelentősen hozzájárulhatnak a kölcsönös megértés és . bizalom előmozdításához, Ebben az értelemben úgy értékélték á felek a magyar külügyminiszter törökországi látogatását, hogy ez is hozzájárult a két ország kapcsolatainak fejlesztéséhez. A felek ugyancsak örömmel üdvözölték a török parlamenti delegáció közelgő magyarországi látogatását. A Magyar Népköztársaság külügyminisztere kormánya nevében hivatalos látoga- . fásra hívta meg Süleyman Demirel miniszterelnököt es Ihsan Sabri Caglayangil külügyminisztert. A meghívást örömmel elfogadták. A látogatások időpontját később állapítják meg. Bodrogi Sándor: Rémtörténet 7. — Ez az ételkülönlegesség férfiassá .teszi a férfiakat — mondta a lány, amikor enni kezdtek. — Éppen erre van szükségem — mondta kesergóen Schirmbaum. — Asszonyra nem nézhetek és ilyesmivel etetsz?! . — Ma nálad maradok — mondta Lisbeth — és leszedte az edényeket. — De én ennék még valami sósat is. Sonkát tett az asztalra. •t- Fordított nap ez a mai vélte Schirmbaum. — Előbb esszük 3 dessertet, aztán a hűét. . — Tévedsz — suttogta a lány — a te desserted most következik... Kpra reggel ébredtek, a fiú félkelt, Lisbeth reggelit készített, azután egy papírlapon hosszú listát tett Schirmbaum elé. — Holnap reggel az üzletben lesz ez az áru. Te is légy ott legkésőbb tízre, és nagyon vigyázz, hogy amikor szállítanak, ne csapjon be senkid Kétezer hétszáz dollárt fizetsz. A háromszáz, ami nálad marad, tartalék arra az esetre, ha menekülnöd kellene. Most rideg volt a lány nyoma sem volt tegnapi bájosságának. Amikor kinyitotta a pénztárcáját, apró pisztoly vált láthatóvá. — A parancsnokság üzeni, asszonyt nem alkalmazhatsz. Három hónapig nőismerősöd nem lehet. Ne feledd, ez fontos. Sem alkalmi isme- rettséget, sem hosszan tartó kapcsolatot nem kezdeményezhetsz. Az üzletet reggel kilenctől este hatig tartod nyitva. Hosszú műszakok lesznek, de jól élsz, megérdemled. Férfiasán nyújtotta búcsúra a kezét... Másnap az emberek az árut meghozták, a kísérőnek Schirmbaum fizetett, azután bezárta a boltot és a lista alján látható utasítás szerint a munkaközvetítőbe ment. Három sedéget vett fél, csupa idős embert, olyanokat, akik már megették kenyerük javát. Azonnal visszatért az üzletbe, nyitott és elfoglalta helyét a kassza pénztárgépe mögött. Néhány . napig .semmiféle esemény nem történt. Már- már azt hitte, minden komplikáció nélkül sikerült beilleszkednie az új életbe. Megérkeztek az első igazi ügyfelek és a tépett sarkú bankók gazdát cseréltek. Már két hete a kereskedők nyugodt és kiegyensúlyozott életét élte, amikor váratlanul és minden előzmény nélkül a tömegszálláson megismert gyanakvó férfi lépett az üzletbe. Rövidujjú inget viselt és jól lehetett látni karján a dachaui tábor tetoválását. — Jól megszedted magad —r könyökölt oda a pénztár pultjára. — A feleségem amerikai rokonai küldtek egy kis pénzt, mondta kapásból Schirmbaum. — Szóvei feleséged is van. — Üzleted is van. És kövér vagy, mint egy disznó. — Te viszont nagyon rossz bőrben vagy — felelte Schirmbaum. — Este eljöhetnél hozzánk egy kis erőt adó vacsorára. — Csakhogy eszedbe Jutottam — nevetett az idegen. — Zárásra itt leszek. — Fél hétig vagyok az üzletben, tovább nem tudok várni. — Itt leszek! — mondta a fogoly. Sapkájához bökött és lassú léptekkel elhagyta az üzletet. Schirmbaum egy darabig az ajtóban maradt. Azután a közeli telefonfülkébe ment és elővette a cédulát, amelyen a leltár és az utasítások szerepeltek. Egy telefonszám is volt a papíron. Tárcsázott. Férfihang jelentkezett a vonal túlsó végén. — Itt Minkicz. Valaki utánam jött és bajt keverhet. Dachaui száma van. — Ezek a foglyok olyan betegesek — hallatszott a vonal túlsó végéről — jó lenne ha kezeltetné az illetőt! Biztos nagyon sovány és a lélek csak hálni jár belé. Katt. Schirmbaum fütyörészve ment vissza az üzletébe. Már háromnegyed hatkor elküldte segédeit. Éppen hat óra volt, amikor a gyanakvó idegen az üzletbe lépett. — Akkor haza sétálunk — mondta a volt SS. Gondosan bezárt és cigarettával kínálta társát. Lassan sétáltak a romos császárvárosban, a Duna felé. — Messze laksz! — szólt a francia. — Messze. Majdnem a* angyaloknál. Már vízparton jártak, ott, ahol a békeidőben a horgásztanyák sorakoztak egymás mellett. Most csupa kiégett, romos ház. — Lakni aztán végleg nem a milliomosok negyedébe mentél — mondta a francia. — Csak te hitted rólam, hogy milliomos vagyok. Most átkelünk a túlsó partra, és ott az a kis ház, az az enyém. — Melyik? Hármat is látok. — Az a szélső, ott jobbról. A fogoly előbbre ment. Ebben a pillanatban Schirmbaum kezében eldördült a pisztoly. A francia teste a Dunába hullott. Schirmbaum visszakanyarodott a város felé. Felnézett az első házra, elolvasta a falon látható. táblát: „Nobel strasse”. Telefonfülkéhez lépett és a tárcsázta a délelőtti számot. — A Nobel Strassen nincs feltámadás — mondú — és helyére akasztotta ; kagylót. (Folytatjuk)