Kelet-Magyarország, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-02 / 128. szám

Hátér István;

£® volt H&úkty HUUtas

avagy

A tengerész mégsem lett király

Tudomány—‘technika

Ember és világ

11. A „zöld köpeny“ foltjai

Nürnherghen: csak tanú

Közben azonban fordulatot vesz az amerikai és általában a nyugati politika. Horthy egyelőre még szabad, a nürnbergi börtönben tartják fogva, de már csak tanúként.

S a nyugati hatalmak 1945 decemberében lehetővé teszik ifj. Horthy Miklósnak, hogy Nürnbergbe utazzék, s naponként meglátogathassa édesapját. A különleges börtönlátogatási engedélyre azonban már nem sokáig van szüksége, mert karácsonyra a kormányzó kiszabadul. Egy hónap sem telik el, s 1946 januárjában az amerikai és angol katonai hatóságok hivatalosan is bejelentik, hogy nem hajlandók Horthy Miklóst háborús bűnösnek tekinteni. Azok az erők, amelyek annak idején Szegeden támogatták öt, most sem maradnak tétlen. S igazán nem rajtuk múlik, hogy többé nem áll hatalmukban visz- szajuttatni Horthyt a budai Várba.

Horthy Miklós békésen éldegél a bajorországi Weilhe- imben, anyagi gondjain pedig különböző amerikai urak, sót maga az akkori pápa, XXI. Pius segít szeretetado- mányaival. Horthy Miklós azonban nem sokáig szorul erre a megértő támogatásra- Fia Braziliába utazik, s visz- szahopa Európába azt a három és fél millió pengő értékű értéktárgyat és valutát, amelyet még 1939-ben helyezett ott letétbe. S miután a volt kormányzót tanúként kihallgatják a nürnbergi perben — pedig a vádlottak padján lenne a helye — már módja van arra is, hogy számára nyugodtabb lakhelyet keressen. Salazar, Portugália fasiszta diktátora nagy szeretettel ajánlja fel, hogy a bukott diktátor költözzék hozzá, így telepszik le Horthy Es- torilban, amely néhány kilométerre fekszik Lisszabontól Kicsiny és kellemes üdülőhely a tenger partján. Ide tart vele valamennyi családtagja is.

A számkivetés meglehetősen keserű sors. Horthy másképpen képzelte el maga és családja jövőjét. S nem nyugszik bele abba, hogy napja leáldozott. Továbbra is „Magyarország alkotmányos államfőjének” tartja magát, szeretne nyilvános szerephez jutni az emigrációs politikában, de a nyugati hatalmak képviselői, akik céljaik érdekében egyre többet foglalkoznak a horthysta emigránsok megszervezésével, maguk is lehetetlennek tartják, hogy Horthyt magát nyilvánosan felhasználják. A kormányzó egykori tábornokai és tisztjei, akik Weilheimben még sűrűn látogatták, az estorili tartózkodás időszakában csupán leveleikkel keresik fel. s lassan elfeledkeznek a „legfőbb hadúrról”. Uj „hadurat” szolgálnak, hiszen 1951- ben az amerikai szenátus 100 millió dollárt szavaz meg a „nemzetbiztonsági törvény keretében” a népi demokráciák elleni felforgatás céljaira. A pénzből jut a tábornokoknak is, akik különböző bizottságokat, s törzseket alakítanak.

Utolsó ügyködés

Szó esik arról, hogy az emigránsokból odakint katonai egységeket is szerveznek. Horthy utolsó kormányának, a Lakatos-kormánynak volt külügyminiszterétől, Hen- nyey Gusztávtól értesül ezekről a tervekről. Hennyeynek sikerül magával Mr. Kers- tennel, a nemzetbiztonsági törvény javaslattevőjével tárgyalnia. Kerstennek nagyon tetszik Hennyey elképzelése, amely szerint odakint „nemzeti hadsereget szerveznének. Ez az amerikai csapatok oldalán vonulna be Magyarországra, mint az előző, Horthy vezette „nemzeti hadsereg” 1919-ben tette. Csakhogy most nincsen olyan határozott vezető egyéniség, mint annak idején volt. S jóllehet Hennyey szerint Sónyi Hugó a rangidős, aki meg is szervezi a Magyar Katonai Emigráció Képviseletét, egy másik vezérezredes, Kisbar- naki Farkas Ferenc létrehozza a Magyar Szabadság Mozgalmat, sőt Zákó András vezérőrnagy sem átallja, hogy a magyar katonai emigráció fejének kiáltsa ki magát, s a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége nevű szervezetet nem hajlandó feladni. Itt nem segíthet más, mint a „legfőbb hadúr” határozott döntése.

S Horthy dönt, Hennyey javaslatára Sónyi Hugót kinevezi az emigráns katonák vezetőjévé. Mekkora azonban csalódása, amikor Farkas, akit pedig valamikor még a miniszterelnöki székkel is meg akart tisztelni, épp úgy szembeszegül akaratával, mint Zákó András. Nem hajlandók tudomásul venni Horthy parancsát, sőt azt állítják, hogy ő már csak volt „legfőbb hadúr”, hiszen 1944 októberében lemondott, tehát nincs joga sem nekik, sem másnak parancsolni. Zákó annyira elragadtatja magát, hogy sokak előtt egészen tiszteletlen kijelentést tesz az exkor- mányzóra, s Horthy, Hennyey jóvoltából, erről is értesül. Sónyi Hugót megbízza, hogy becsületügyi eljárást folytasson le Zákó ellen.

Az MHBK vezetőjének, aki közben már régen a Gehlen- kémszervezet egyik jól fizetett felhajtója és kiképzője lett, persze esze ágában sincs alávetni magát a processus- nak. Az estorili száműzöttet csak az vigasztalhatja, hogy Hennyey következő levelében megírja: Mr. Kersten fel van háborodva Farkas és Zákó viselkedésén, s jóllehet a kommunizmus elleni harcban, mivel rájuk is szüség van, kénytelen továbbra is mindkettőjükre számítani, a maga részéről tiszteletben tartja Horthy akaratát, s elsőnek mindig Sónyi Hugóval tárgyal. Az azonban Kersten szerint természetes, hogy amíg a magyar tábornok urak egymás közt nem tudnak egyezségre jutni, nem lehet megkezdeni a tárgyalásokat az egységes katonai vezető szerv költségvetéséről...

így aztán — bármilyen

1875 június 4-én halt meg Mörike Eduard, német költő és író.

Beküldendő: vfzsz. 1. függ. U és 6.

Vízszintes:

1. Magyarra Is lefordított müve. 12. Levegő latinul. 13. A

kabátot „téliesítetté”. 14. Női név. IS. Azonos mássalhangzók. 16. Már a temetőben van. 17.

Az egyik nem, névelővel. 19.

Aroma. 20. Bégi római köszöntés (+’■) 21. Borít. 22. Sár betűi keverve. 25. Velence ura volt. 27. Törvényes. 29. RS! 31. Végtelenül elhatárol! 33. Kétséges. 35. Nagyhatalom. 36. Teljesen oda lett a hírtől. 38. Két azonos darab. (—’) 40. Kellemetlenség, galiba, latin ereA-tű szó. 43. HL 45. Európai nép. 46. Meghatározott időpont. 48. Osztrák sportegyesület. 50. Művelte- tő képző. 52. Rádióhullámok útján való helymeghatározó készülék. 53. Algiri kikötőváros. 54. Nevezetes. 56. Ilyen őr is van. 57. Nóta. 56. Két szó: testrész névelővel, és testünkben keringő éltető folyadék. 60. AAA. 61. Személyes névmás. 62. Ere betűi keverve. 63. Televízió. 65. Argon vegyjele. 66. Finom nagyitó lencse. 68. Pipafajta. 70. Szabószerszám. 72. Borvidéken a hegyen sok van.

Függőleges:

1. Sportöltőzet 2. Kóróban van. 3. Vissza: német folyó. 4. Kaszáló. 5. Tallium vegyjele. 6. Eltűnt szerelméhez írott költeményeinek összefoglaló címe.

csábító is lehetett számára ez a vágyálom — Horthy Miklós másodszor nem lehetett a „nemzeti hadsereg fővezére”. Utolsó évei már a reményvesztettség jegyében telnek el. A pénz fogy, fia üzleti vállalkozásai rendre csődöt mondanak. örömet legfeljebb az okoz, hogy Mr. Bowden, az angol hadsereg egyik ezredese udvarolni kezd a már régen özvegy menynek, feleségül veszi, s részt vállal a kormányzói unoka neveléséből is. Ifj. Horthy István előtt, akinek a kormányzó a királyi koronát szánta, nemigen beszélnek a múltról, el akarják titkolni előtte, hogy tulajdonképpen egy lecsúszott családból származik.

A kormányzó maga sem akar hallani már Magyarországról- Egyszer azért még felcsillan számára a remény. 1956 októberében, az ellen- forradalom idején, állandóan a rádiókészülék mellet ül, izgatottan, reménykedve hallgatja a híreket. Nyilatkozatot tesz közzé, amelyben a magyarországi eseményekkel kapcsolatban felajánlja szolgálatait. Később, amikor Magyarországon leverik az ellenforradalmi lázadást, a New York Herald Tribune riportere előtt keserű szemrehányásokkal illeti a nyugati hatalmakat.

— Arra számítottam — mondja —, hogy a Nyugat a felkelést az alkalmazottnál hathatósabb eszközökkel is támogatja majd.

Életének utolsó csalódását mindössze három hónappal éli túl. 1957 január 26-án, hajnalban rosszul lesz. Az elégtelen szívműködés következtében légzési zavarok lépnek fel. 89 éves. Állapota fokozatosan romlik. Február

9-én hajnalban elveszti eszméletét és még azon a napon meghal.

A lisszaboni angol temetőben kap sírhelyet, nem a kenderesi családi sírboltban. Egy emigráns temetése jut osztályrészéül, nem egy dinasztiaalapítónak kijáró bú- / csúztatás. Hiszen mielőtt ő sírba szállt volna, már régen sírba szálltak vágyálmai. Nem lett belőle király. S nem lett egyetlen Horthyból sem. A terveket, amelyeket egykor a budai Bárban dédelgettek, komikusnak mondhatnánk, ha nem olyan tragikus időkben szőtték volna őket.

Vége

7. Libanoni gépkocsik betűjelzése. 8. „Bota” Ikerszava. 9. Nemzetség, családi kötelék a természeti népeknél, latinul...

Földünk felületének kétharmad részét tengerek borítják. A szárazföldek nagy része — leszámítva a sivatagokat és havasokat — zöld övezet, a növényvilág birodalma. Ha kellő távolságról és a légkör zavaró hatása nélkül láthatnánk bolygónkat, feltűnő lenne a kontinensek zöld színe, a Föld „zöld köpenye”.

Mint a szamárbőrt ?

Balzac híres regénye, a Szamárbőr arról szól, hogy valakinek minden kívánsága teljesül, csak éppen közben mindig kisebb lesz a szamárbőr, s ezzel együtt fogy az élete.

Hasonlatunk jó is, rossz is — ahogy a következőkben látjuk.

Kétségtelen, hogy alig 2—3 ezer évvel ezelőtt sokkal nagyobb volt a zöld köpeny. Gondoljunk csak Európa térképére Franciaország, Anglia, Németország területén hatalmas erdőségek zúgatták lombjukat. Az emberi települések, városalapítások mindig erdőírtás- sal kezdődtek, illetve Afrikában, Dél-Amerikában ma is úgy kezdődnek.

Ugorjunk át a mába. A nagy, milliós példányszámban megjelenő világlapok egy-egy számához átlagosan 40—50 holdnyi területen élő fa szükséges. Néhány óra alatt újsággá alakulnak át a 60—70 esztendeig növekvő fenyőfák tízezrei. Párizs város híres parkját, a Beis de Beulegne-t 12 nap alatt felemésztené egyetlen világlap, a mi Városligetünk pedig ugyanilyen célra egy-két napig lenne elegendő.

Ijesztő számok — és mégsem. A természet bőkezűsége határtalan, s a Föld méretei is lenyügözőek az emberhez képest Ugyanezt a fogyasztást tekintve, a világ erdei akkor is sok száz évig ellátná a sajtót papírral, ha az ember nem gondoskodna új telepítésekről.

Az erdőültetés minden ország gazdasági programjában elsőrendű helyet foglal el — egyelőre azonban az irtás miatt csökken a zöld köpeny felülete, nagyobbodnak a „foltok”, zsugorodik a szamárbőr.

Hasznos foltok

Nézzük most az ellenkező folyamatot.

Képzeljünk el egy repülő- ; gép-utazást a szárazföldek fölött, kétezer évvel ezelőtt. Azt látnánk, hogy a földművelés teljesen „háztáji” jellegű. Aránylag kis területeket műveltek meg a távo10. IE. 11. . Számla is, csomag is van ilyen. 12. Elmondhatjuk róla, hogy ez volt ő, 16. A növények egy csoportja. 18. Észali korokban, mert kevesebb volt az ember, ennek arányában kevesebb az igény és a fogyasztás.

Az emberiség létszáma azonban az utóbbi évszázadban a kétszeresére növekedett. Ehhez mérten nagyobb területeket kellett művelés alá venni. A régi, képzeletbeli repülőút ma már bárki számára valóság lehet: TU—104-es gépen

— nem is szólva az űrhajókról — úgyszólván órák alatt átrepülhetünk minden kontinensen. És mit látunk? Nagyüzemi táblákat, óriási kiterjedésű kultúrnö- vényzetet, amilyen a búza, a kukorica, a burgonya.

A mezőgazdaság megbontotta a természet képét, ez kétségtelen. A vadon termő

— kis hozamú — növényeket arra kényszerítette az ember, hogy nagy területen és bőven teremjenek. Elegendő táplálék, ruházkodási, építkezési és egyéb anyag nélkül nem maradna más az ember számára, mint a nomád, vándorló élet, a rablógazdálkodás.

A kultúrnövények tehát hasznos foltokként mutatkoznak a zöld köpenyen.

Természetellenes ?

Az állatvilágról következő cikkünkben lesz szó. Most csak abban az összefüggésben említjük, hogy a növénytermesztés, az állattenyésztéssel együtt a legmélyebb beavatkozás a természet működésébe.

A vadnövények száz és százmillió éven át fennmaradtak, minden gondozás, ápolás nélkül. Amelyik nem tudott megbirkózni a kedvezőtlen környezettel, az elpusztult, a már ismert természetes kiválogatódás törvénye értelmében.

Az ember tevékenységével — munkájával és értelmével —- új mozzanat jelent meg a Földön: a mesterséges kiválogatás. Az ember észrevette egyes növények előnyös tulajdonságait (gyors érés, bő termés

HUMOR

ki ország pénzegysége. 30. Női név. 21. Lovardában van! 22. Valaminek a helyettesítésére szolgál. 24. Portéka. 26. ÖZE. 28. Panaszkodik, sopánkodik. 30. Leszállított zenei hang. 32. Boltíves oszlopsor. 34. Szén, ceruzarajzon árnyékolt rész, röviden. 37. Tudomány. 39. A kulcsot ráfordítja (—’) 41. Fo- lyamkavlcs. 42. Közismert francia szó: kisér. őriz. 44. Ázsiai sivatag. 45. Az erő fizikai mértékegysége. 47. Rangos egyik fele. 49. Férfinév. 50. Pápai korona-e? 51. Olasz folyó. 54. Azonos mássalhangzók. 55. Fordított kötőszó. 58. Klasszikus ,,é”. 59. Részvénytársaság. 61.

Kevert tea. 64. Német viszony- szó. (előtt.) 65. Helyhatározó szó. 67. Egyik minisztériumunk röviden. 68. MT. 69. Kereskedelmi rövidítés. 71. LH.

A megfejtéseket legkésőbb június 10-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el.

A május 19-1 rejtvénypályázatunk megfejtése: A sevillai

borbélyból G. Rossini. A Figaro házasságából W. A. Mozart. Eugénie.

Nyertesek: Kalotal Andrásné, Téglási Mária és Tóth Imréné nyíregyházi, Mazur Rozália mátészalkai, Szemző Sarolta nagyhalász!, dr. Bíró József és Fülöp Jánosné nyírbátori. Tamási Sándor nyírmadai, Zatureczki Mária piiiesei és Sárga Lászlódé tiszavasvári kedves rejtvényfej tőink.

A könyvsorsjegyeket postán elküldtük.

stb ), s az ily módos hasznos egyedeket es fajokat részesítette előnyben a többiekkel szemben. Ezeket gondozta és szaporította.

Nem szükséges sorolni a példákat: a növényápolás és nemesítés napi munkánk és gondunk. Legfeljebb nem gondolunk közben arra, hogy ezt a munkát a természet ellenére végezzük. Saját céljainkért mindinkább eltávolodunk a természeti folyamatok szintjétől, azok fölé emelkedünk. A mag nélküli dinnye és szőlő, vagy a keresztezés útján létrehozott, soha nem létezett gyümölcsök nem szerepelhettek a természet, még kevésbé valamilyen „felsőbbredű lény” terveiben. Ilyen „tervek” egyébként sincsenek, hanem az anyag örök mozgásának és önszabályozásának vagyunk cselekvő részesei.

Az ember alkotó, ha úgy tetszik: „teremtő” tevékenységében nincs megállás. Az izotópok alkalmazása a mezőgazdaságban, a radioaktív besugárzással végzett, növekedést és terméshozamot serkentő kísérletek új, talán még alig sejtett lehetőségek útját egyengetik.

A természet, okosan kényszerítve, lassan minden erejét átadja az embernek.

öreg Földünk nem tarthatja meg „zöld köpenyét”, ahogy azt évmilliók kiszabták. Itt erdőket írt az ember (igaz, néhol még felelőtlenül), máshol kultúráit méri ki. A szovjet szűszföldek kopársága helyén néhány év óta, az ember kezemunkája nyomán, növényi élet pezsdül. Vagy a magunk házatáján: nemrég olvashattuk, hogy Va* megyében, 600 milliós költséggel, jelentős területeket tesznek újra termővé.

Még sokoldalúan látni fogjuk, hogy a természet mindinkább nyersanyag az ember kezében.

Gyen es István

KERESZTREJTVÉNY