Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-01 / 101. szám
Pivtér fstrőtt: £& t/oíl UovtUty Miklós avagy A tengerész mégsem lett király — Könnyű neked, téged vár otthon a feleséged. — Meglátja, milyen könnyen kitágulnak a kalapjaim. Kolumbusz nyomában Járt-e a dicső tengeri hajós az Északi-sarkon ? Szfenfori hang A választásnak nevezett parlamenti színjátékot megelőző este anyja és felesége egyesült erővel vigyázza, hogy a mulatni vágyé Horthy István ne jusson alkoholhoz. Másnap reggel sötétkék repülőfőhadnagyi díszegyenruhájába öltöztetik, miközben a Parlamentben gyülekeznek már az előkelőségek. A rádió teljes apparátussal felvonul. Az iskolában nincs tanítás, a gyerekeket a dísztermekbe vezetik, ott kötelesek rádión hallgatni a kormányzó úr öfőméltósága legidősebb fiának megdicsőülését 1942 február 19-én, csütörtökön, pontosan 11 órakor gróf Széchenyi Bertalan, a felsőház elnöke nyitja meg az országgyűlés két házának ülését. Megállapítja, hogy a jelenléti ívek szerint az együttes ülésen 203 felsőházi tag és 280 országgyűlési képviselő van jelen, tehát az országgyűlés ülése határozatképes. Bejelenti, hogy az ülés egyedüli tárgya a kormányzóhelyettes megválasztása, s a fő- méltóságú kormányzó úr ajánlási jogával nem élt Ebben a pillanatban egy sztentori hang süvít át a termen. Vitéz Kölcsey István torkaszakadtából ordítja: — Éljen vitéz Horthy István! A közbekiáltást más közbekiáltások követik, majd éljenzés és taps. Széchenyi gróf megköszörüli a torkát: — Az országgyűlés tagjainak most elhangzott megnyilatkozásából úgy látom, hogy az országgyűlés akarata közfelkiáltás útján nyfcrt kifejezést, mégpedig akként, hogy az országgyűlés nagy egyértelműséggel vitéz Horthy István urat kívánja kormányzóhelyettesnek megválasztani! Ezután — tíz percig sem tartott az első felvonás — az elnök az ülést felfüggeszti, hogy megszerezhessék Horthy Miklós megerősítését Bárdossy miniszterelnök az RR 100-as rendszámú miniszterelnöki kocsin száguld a Várba. Nagy fehér borítékot hoz vissza onnan — a legfelsőbb kéziratot, amelyben a megerősítés van: „A magyar országgyűlésnek kormányzói üdvözletem! Tisztelt országgyűlés! Vitéz nagybányai Horthy István úrnak, az országgyűlés együttes ülésében kor- mányzóhelyettessé megválasztását az 1942. évi II. törvénycikkben gyökerező jogomnál fogva megerősítem. Isten áldása kísérje az országgyűlés munkálkodását a haza javára és dicsőségére. Kelt Budapesten, 1942 évi február hó 19. napján.' Amikor az újból megnyitott ülésen ezt a levelet felolvassák, a részükre fenntartott páholyban ott ül már Horthy Miklósné és Horthy Istvánné. A fiatal főméltóságú asszony (hiszen már őt is megilleti ez a cím) két mankóval a hóna alatt lépdelt a páholy felé. Néhány nappal előbb ugyanis síbaleset érte. A „történelmi mankókat” később a keleti fronton harcoló honvédeknek ajándékozta, annak a segélyakciónak a keretében, amelyest anyósa indított a harcoló csapatok támogatása érdekében. Az újból elrendelt szünet alatt négytagú küldöttség, báró Perényi Zsigmond, Szabó János felsőházi tagok, Ivády Béla és Csizmadia András országgyűlési képviselők felkeresik az újonnan megválasztott kormányzóhelyettest, hogy felkérjék: méltóztassék megjelenni az ülésen. A kis Horthy már a parlament épületében várja őket. Közben pedig a kormányzó, a dinasztia atyja kiszáll a Kossuth téren az autójából. A kivonult díszzászlóalj parancsnokának jelentését fogadja, s a Himnusz hangjai mellett ellép a díszzászlóalj arcvonala előtt. A főkapun lép be az Országház épületébe, a díszruhába öltöztetett képviselőházi őrség szattyáncsizmás, skarlátpiros atillás, alabárdos sorfala között. Mindkét Horthy ott van a teremben, amikor az ezúttal elnöklő Tasnádi Nagy András, a képviselőház elnöke az ülést megnyitja. MisJcolczy Hugó jegyző olvassa fel a kormányzóhelyettesi eskü szövegét: — En, Magyarország megválasztott kormányzóhelyettese, esküszöm az élő istenre, hogy Magyarországhoz és Magyarország kormányzójához hű leszek, az ország törvényeit, régi, jó és helybenhagyott szokásait megtartom és másokkal is megtartatom, függetlenségét és területét megvédem, kormányzóhelyettesi tisztemet az alkotmány értelmében az országgyűléssel és a kormányzóval egyetértésben a felelős minisztérium által gyakorlom és mindent megteszek, amit az ország javára és dicsőségére igazságosan megtehetek. Isten engem úgy segéljen! Az eskü elhangzása után az együttes ülés törvényt hoz a kormányzóhelyettes megválasztásának és eskütételének törvénybe iktatására. A törvény kihirdetési záradékait Horthy Miklós, Bádossy felkérésére, ellátja aláírásával. Aztán kezet nyújt fiának — dolgoznak a fényképészek, a filmoperatőrök„Felejthetetlen történelmi pillanat volt, amint az atya kezet nyújtott fiának és maga mellé ültette” — írja a kormánypárti Magyaror- saég. A kormányzónak az ülésteremben elhelyezett széke mellett ott áll már a kormányzóhelyettes széke is. Horthy István leül Onnan nézi, amint Bárdossy László miniszterelnök ellenjegyzésével látja el a törvényt A miniszterelnök vigyáz rá, hogy minden alkotmányosan. a legkisebb hiba nélkül menjen. Nem úgy, mint a Szovjetunió elleni hadüzenetnél. Kakat-dűlő Minden a lehető legnagyobb rendben folyik le. Még az utolsó pillanatban felbukkanó váratlan veszélyt is sikerült körutasításával elhárítani a kormány sajtófőnökének: „U 1- lein-Reviczky Antal rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, sajtófőnök űr felkérj a lapok igen t szerkesztőit, hogy Horthy Istvánnak és nejének fényképeit csak impresszum nélkül közöljék le, vagyis a fénykép alatt ne tüntessék fel a fényképfelvételt készítő fényképész, vagy fényképész cég nevét. Figyelmeztetjük a lapok t szerkesztőit, hogy külön megállapodás nélkül a szerzői jog értelmében csak impresszummal közölhetők fényképfelvételek. Ezért kössenek a fényképészekkel külön megállapodást arra, hogy az említett fényképeket impresszum nélkül tehessék közzé és így biztosítsák magukat az_ ellen, hogy a fénykép szerzője később a szerzői jog alapján kártérítési igénnyel lépjen fel velük szemben.” A furcsa utasításnak az a magyarázata, hogy a fényképek egy zsidó cégnél készültek, s a figyelmes sajtófőnök úr el akarja kerülni, hogy a nyilas lapok emiatt támadják a kormán vzóhelyettest... Vitéz nagvbányai Horthy István megkezdi kormányzóhelyettesi tevék envséeét. Az apja és egyetlen főnöke nem erőlteti, hogv helvettese aktívan hekancsolődiék a politikai tevékenységbe. A politikai tárgyalásokat Horthy továbbra is egymaga folytatja, s ez annál célravezetőbb, mert Hitler nem küldött üdvözlő és gratuláló táviratot a fiának megválasztása alkalmából. A kormányzóhelyettes egyelőre reprezentál. A legkülönbözőbb ünnepségeken jelenik meg apja utasítására. A cél népszerűségének fokozása, a közvélemény lassú hozzá- szoktatása személyéhez. Horthy Miklós egyáltalán nem mondott le arról, hogy a fia nemcsak életében helyettese, hanem az ő halála után az utóda is legyen... Horthy Istvánné, aki egyébként rendkívül csinos asszonyka, sokkal szívesebb ben szerepel a nyilvánosság előtt, mint a férje. A szovjetellenes háború, amelyben Horthy jóvoltából nyakig van az ország, igazán kellemes alkalmakat jelent számára a szerepléshez. A „kis Horthyné” anyósa különböző jótékonysági akcióiban lép újra és újra a nyil- városság elé, jól szabott vöröskeresztes ápolónői egyenruhájában. „Csak egy cigarettát kérünk a vitéz magyar honvédeknek!” — a legújabb akció neve. Minden dohányüzletben nemzeti színű szalaggal átkötözött dobozokat állítanak fel, oldalán felirattal. Ha valaki cigarettát vesz, egyet-kettőt be kell dobnia a dobozba. Ezután az idősebb főméltóságú asszony a fiatalabbal az oldalán azt találta ki: kössenek a nők pulóvert, ér- melegítőt, s meleg fülvédőt a fronton küzdő honvédek számára. Majd szeretetcso- magokra gyűjtenek, s látni a filmhíradóban, hogy Horthy Miklósné, Horthy Istváné és Bárdossy Lászlóné, a miniszterelnök felesége is saját kezűleg csomagol. Ha sebesültszállító vonat érkezik valamelyik pályaudvarra, csaknem biztos, hogy vagy az idősebb, vagy a fiatalabb Horthyné feltétlenül ott van a fogadtatásán. Egy-, egy szem cukorkát, egy-egy pohár vizet nyújtanak a sebesülteknek, sőt Ily grófnő még arra is hajlandó, hogy a társasági életről beszámoló képeslapok fotóriportere számára megsimogassa egy- egy parasztbaka szenvedéstől verejtékes, borostás ar CŐáfm A látványos főméltóságú Jótékonykodásban Bárdossy- nénak át kell adnia helyét Kállaynénak — ugyanis Horthy Bárdossyt felmenti és Kállay Miklóst, aki eddig az öntözésügyi hivatal elnökének tisztét töltötte be, bízza meg az új kormány megalakításával. Kállay első beszédében bejelenti, hogy mindenben az előző kormány politikáját folytatja majd. Kállay MiklAs, a szabolcsi főispán, aki mielőtt az öntözésügyi hivatal elnöke lett, földművelésügyi miniszter is volt már — régi kedves embere, bizalmasa Horthy Miklósnak. Be van avatva a ken- deresi magánbirtok gazdálkodásának rejtelmeibe. Egy 1939-ben készült Horthy-em- lékkönyvben ö ír a kende- resi birtokról, például a cselédek helyzetéről: „1919-ben Kenderesen a minimális komm-enció. 17 mázsa búza 4 mázsa árpa, 32 kilo só volt, tehén-, disznó- és baromfitartás (telelés, nyaralás), 2000 öl tengerifold, fűtés, világítás, gyógykezelés és az adókat is az urasag fizette”. Ez bizony nem valami sok, ezt Kállay is kénytelen elismerni, de így mentegeti a főméltóságú földesurat: „Igaz, hogy a munka súlyos, látástól, vakulásig tart, de emberséges, kíméletes. Nincs Bedeaux-rend- szer és egyes, különdíjazott munkáktól eltekintve — mint amilyen az aratás és cséplés, amit természetesen nem is a cselédek végeznek, — mégis csak köny- nyebb a munka. A tejeskannát feltenni a szekérre, bevinni a vasúti állomásra, ott lerakni, tempósan visszafordulni; vagy a trágyisszekeretmegrakni, a nehéz úton lassan kivinni a földekre: mégis csak más, az erőfogyasztás szempontjából, mint amit a nyolcórás, de teljesen kihasznált munkabeosztás megkíván”. Kállay cinkosságával az állam pénzén korszerűsödik a Horthy-bírtok gazdálkodása Az 1937-ben megszavazott XX. törvénycikk az Országos öntözésügyi Hivatalra bízza a csatornák helyének kijelölését és megépítését. A csatorna úgy épül, hogy a kenderesi Kakat-dü- lő, ahol Horthy Miklós birtoka van, részesüljön a víz áldásaiban. Kállay magáévá teszi Horthy elgondolásait. A Kakat-düiő mellett húzódik el a Kakat-ér, amely valamikor régen Tisza-me- der volt. A múlt század nyolcvanas éveiben, a Tisza szabályozásánál a Tiszát új medrébe szorították, s'a I^akat-ér teljesen kiszáradt. Ha Tiszafüredtől Kenderesig a régi Kakat-ér felhasználásával hajózható öntöző csatornát építenek, az aszály állandó veszélye elmúlik a Horthy- földekről, víziútat is kap Tiszafüredig, terményeit pedig nem kell majd a sokkal drágább vasúton szállítani. S ami mindennél fontosabb: nem kell a kevésbé jövedelmező búzával bajlódni, a csatorna vizével rizst termelhet. A búza hat —hét mázsát hoz holdanként, a rizs — mert Horthy- nak sikerült is rizsföldeket létesítenie — 30—35 mázsát Ráadásul 1 mázsa rizs ára több mint tizenkétszerese volt egy mázsa búza árának. Az Országos Öntözésügyi Hivatalnak 20 millió aranypengőjébe kerül a csatorna, amely nem készül el egészen, hátrahagynak néhány kilométert a karcagi határig, ahol a Hortobágy—Berettyó csatorna húzódik. Ha kiépítenék a Tiszafüredről megindított hajózható ön- tőzőcsatomát, akkor a Hortobágy, vagyis Debrecen és Karcag viziútat kap a Nagykunságban, és onnan eljuthat a Tiszáig. De ez már nem fontos Horthynak arra már nincsenek földjei. Számára az volt a fontos, hogy mintegy 600 holdján sikerült rízsföldet létesíteni. Következik: Nyitótánc az aratógazdával. Kolumbusz életében a történészek számára olyan bőségesen keveredik a valószínű a valószínűtlennel, hogy akár minden tényt — kivéve nyugat-indiai utazását és halálának dátumát — fenntartásokkal kell fogadni. Kétségbe lehet vonni genovai származását, életkorát, sőt még nevét és nemzetiségét, hajózásának igazi célját, meg azt is, hogy Olaszországom, Portugálián, Nyugat- Indián kívül milyen országokban, helységekben fordult meg. Az ilyen rejtélyek egyike az az írásos emléklapocska, amelyiket Kolumbusz saját kezével írt és a XV. század elején élt és ismert olasz humanista, közíró és történész Las Kásás archívumában maradt ránk. Ezen a kézzel írott lapocskán, amelyik egyaránt lehet részlet Kolumbusz egyik leveléből, de lehet részlet naplójából is, a következő olvasható: „1477 év februárjában vitorlásaimmal száz league, (négy római mérföld: fordító) távolságra hajóztam Tule szigetétől a sziget irányába tartva, amelyiknek déli része a 73. szélességi fokon helyezkedik el és nem a 63. szélességi fokon, mint azt korábban néhányan állították és ez a sziget nem található rajta magán Ptolemaios térképe nyugati határán, hanem annak nyugati szélétől is nyugatabbra van feltüntetve. Akkor pedig ahhoz a szigethez, amelyik nagyság szerint majdnem akkora, mint Anglia, éppen angol vitorlások érkeztek meg áruikkal, mégpedig Brisztóiból. Itt pedig a víszintkü- lönbség apály és dagály idején 28 könyök ingadozást mutatott. Ezek szerint az Is igaz, hogy Tula sziget, amelyiket végső soron Ptolemaios is jelez, és amelyik ott is található, ahova ő azt bejelezte, ezen sziget mai elnevezése Frisljand.” Ha azt feltételezzük, hogy Tula Grönland — és ilyen feltételezés már elképzelhető, — akkor hajózni februárban csakis ezen sziget nyugati partjainál, a Baffin-ten- geren keresztül a Lancaster tengerszoros irányába volt lehetséges. Már csak azért is, mert ez a tengerszoros, vagy ahogy ma nevezzük az északnyugati hajóút, amelyik a Defon és Baffin szigetek között húzódik maga is az északi szélesség 73 és 74 fokai között található. Kolumbusz leírása pedig összeesik ezzel az útvonallal. Egy mindennél fontosabb részlet, amellyel S. J. Mori- son amerikai tudós elismeri és bizonyítja, hogy ebben • tengerszorosban a partra dobott hordalékok segítségévei, amit a téli északnyugati viharok vetnek ki, a tudósok megállapították az apály és a dagály közötti óriási szint- különbséget, és ez valóban 26 könyöknek felel meg, mint ahogy azt maga Kolumbusz Kristóf is állította. Ilyen szokatlanul nagy vfa- szintkülönbség az apály és a dagály között az egész világon csak két-három helyen található; és e szerint a jellemzés szerint Izland, Grönland keleti partjai és a Jaa Mayen szigetek, mint Kolumbusz feltételezett megfordulás! helyei nem jöhetnek számításba. Nem azért sem, mert ezeken a helyeken az pály és a dagály közötti vlzszintkülönbség alig éri el a hét könyököt Ezek után most már teljesen biztosra vehető, hogy Kolumbusz Kristóf járt az Északi-Jeges-tengeren és eszel együtt Északnyugat Amerika partajináL Ez pedig 15 évvel volt korábban, mint az új világ hivatalo* felfedezése. (Megjelent a Komszomota- kaja Pravda 1967. évi december 9-i számában.) Irta; G. Anohin. Fordított«* Sigér Imre
