Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-01 / 101. szám
X az étlapon Korséta a város vendéglátó egységeinél — Kérek egy zónát. — Nincs. Egyik pincér ismerősöm mesélte, hogy régen csak egyszer tudta azt mondani a vendégnek, hogy nincs. A tulaj másnap elbocsátotta. Ugyanő ma hódol a divattá vált X-nek. Ismerik, de... Az üzletvezetők e problémát ismerik, jogosnak tartják. Mint mondták, a vendég kérése ritkán jut el hozzájuk, (?!). Ezért is sok az X az egytál ételek mellett az étlapon. Ez ma még probléma, ugyanúgy mint az, hogy a déli étkezésnél víz is legyen az asztalon. Az étlap készítésére is több figyelmet kellene fordítani. Változó árak A Szabolcs III. osztályú éttermében 7 forintot kérnek egy adag húslevesért, amelyet főtt hússal adnak. Ugyanitt 8,50-ért menüt lehet enni, amely húslevesből sertéssült, vegyesköret és süteményből áll. A Tiszában az idei fejes salátáért 3,50-et •zámolnak feL Ugyanitt 6,50 forintból jól meg lehet ebédelni! A homokórás példa A túlzsúfoltság különösen a Szabolcs étteremre jellemző. Az étterem vezetője egy debreceni példát említett, miszerint ott az egyik étteremben egy tíz percre állított homokórát helyeznek az asztalra, s ha lejártáig a vendéget nem szolgálták ki, ingyen ebédelhet meg. Szerényen megjegyezte: — nálunk nincs annyi homok! Erről nem a Szabolcs étterem vezetői és a felszolgálók tehetnek. Az idegenforgalom és más vállalati rendezvények szinte kiszorítják a városiakat az étteremből, a túlzsúfoltság lehetetlenné teszi, hogy a vendéglátás követelményeinek eleget tudjanak tenni. Ha a Szabolcsa régóta vitatott teremproblémáját meg tudná oldani, (visszakapná a bábtermet a József Attila kultúrháztól), úgy a város központjában ezen is lehetne — nem véglegesen segíteni, csak enyhíteni. A déli órák éttermi képe: a vállalat kinőtte ruháját. Míg 1966-ban előfizetéses menü és egyéb meleg ételekből a forgalom 5 millió 547 ezer forint, 1967-ben már eléri a 7 millió 122 ezer forintot. Ezek a számok az év első három hónapjában tovább növekedtek. A vállalat összforgalmának közel 25 százalékát az ételforgalom teszi ki. De vannak olyan éttermek is, mint például a Tisza, ahol 50—50 százalékban megoszlik az étel es az italforgalom. Kedves-e a vendég? A vendéglátó vezetői január 1-én és azóta sem éltek az árkorrekció lehetőségével, sőt bizonyos kedvezményeket adnak. Például az Ezerjó étteremben az ételt III. osztályú áron hozzák forgalomba. A Tisza étterem az elvitt étel esetén 10 százalékos kedvezményt ad. A Petőfi téri bisztró olcsó reggelit biztosít. Egyfelől tehát találkozni a vállalat erőfeszítéseivel, másfelől bizonyos szubjektív és objektív akadályokkal, amelyek nem teszik lehetővé, hogy a város vendéglátása betöltse hivatását. Pedig ezt mindinkább sürgeti az egyre fejlődő, iparosodó Nyíregyháza. Dragos Gyula Ereznek-e az állatok fájdalmat ? A fájdalmat az emberek nem egyformán viselik el. Még nagyobb azonban a fájdalom érzékelése közötti különbség a különféle fajú állatok esetében. Mivel a fájdalom az állatnál is „egyéni érzés”, hogyan tájékozódhatunk a beszélni nem tudó állatok fájdalomérzetéről? A fájdalommal jellegzetes szervi reakciók járnak együtt és ezek hevességéből, mérhető jeleiből következtethetünk a fájdalomérzet nagyságára. A fejlettebb állatoknak meggyorsul a szívverésük, kitágulnak a pupillák, szaporábbá válik a légzésük, izzadnak, fokozódik a vérnyomásuk, menekülő mozgásokat végeznek. Minél fejlettebb az állat, annál jobban kimutatja fájdalmát. Ha például egy emlős állatnak eltörik a végtagja, az állatot az erős fájdalom bizonyos időre teljesen hatalmába ejti, még táplálékot sem fogyaszt De ha a légynek kiszakad egy lába, az útjába eső táplálékot elfogyasztja. Nyilvánvaló tehát hogy az idegrendszer fejlettsége az ingerek megkülönböztetése és központi feldolgozása mindig együtt jár a szervezet egyéb szerveinek arányos fejlettségével. Ha elvágnánk az érzőideget... A lovaknál viszonylag gyakran előfordul a patarák betegség. A szarutokon belül súlyos elhalásos, gyulladásos folyamat megy végbe, főleg az érzőidegekkel gazdagon átszőtt, tehát nagyon érzékeny irhában. A beteg idegek ezt a hatást olyan erős ingerület formájában vezetik a gerincvelőhöz, hogy az állat mindenképpen igyekszik kitérni az ingerhatás elől: három lábon ugrál. A beteg rész bántalmazása izzadást, remegést okoz és féktelen védekezésre serkent. Ha viszont a beteg területet ellátó érzőidegeket elvágjuk, az állat épp úgy használja a beteg lábát, mint a többi egészségeset. Lehetséges, hogy az állat valamelyik fogideg csatornája törés vagy szuvasodás miatt megnyílik és erős fájdalom jelentkezik, amely akadályozza a táplálkozást is. Előbb-utóbb e miatt emésztési zavarok támadnak, sőt el is pusztulhat az állat. Ha azonban a beteg fogat idejében rendbehozzuk, vagy eltávolítjuk, viselkedése újra normális lesz. A dühöngő elefánt Az elefánt híres „intelligenciájáról”; közösségben élnek, őrszemek vigyáznak a csorda biztonságára. A bika akár élete kockáztatásával is védelmezi párját, jellemző rá a gyengédség, az erős „családi” érzés. Nem agresz- szív természetű. Mégis néhány éve a nápolyi állatkert hatalmas bikája rátámadt párjára — amellyel tíz évig példás békében élt — és hatalmas agyarával megölte azt Viselkedése dühöngővé vált Miután lefogták és megvizsgálták, kiderült, hogy két hatalmas agyara hegyével összefelé nőtt és így erősen feszítette az agyarak gyökerét: az állat elviselhetetlen fájdalmat érzett Miután megrövidítették az agyarakat, a megvadult állat ismét a régi kezessé változott. Érzéketlen állatok Az emlősöknél fejletlenebb madarak kevésbé reagálnak a fájdalomra. Még a súlyos sérülések sem okoznak „közérzetükben” jelentősebb zavart. Gyakori köztük az olyan súlyos verekedés is, hogy le- meztelenedik valamelyik madár koponyája, sőt még a csont is megsérül. Máskor egymás nyakáról, hátáról tépik le a bőrt és a csontokig vagy a testüregekbe ható sebeket ejtenek. Némi bágyadt- ság után azonban — mintha mi sem történt volna — kapirgálni kezdenek. Minél „lejjebb” haladunk tehát az állatrendszerben, annál inkább azt tapasztaljuk, hogy az alacsonyabb fejlett- ségűeknél a fájdalomérzet valamilyen mechanikai-, hő-, vagy egyéb ingerré egyszerűsödik és az ingerület csaknem teljesen nélkülözi a fájdalom „fájdalmas” jellegét. A fájdalom a fejlettebb állatoknál feltétlen reflexként érvényesül, és mindenkor a védő reakció szerepét látja el. Az egyed és a faj fenntartása szempontjából a veszélyes ingerekre adott válasz nélkülözhetetlen az élőlény számára. Ez a készség a törzsfejlődés létráján az idegrendszer fejlődésével párhuzamosan óriási fejlődést, minőségi változást mutat és csúcsát a rendkívül érzékeny emberben éri eL Szerkesztőségünkhöz számos kérdést intéztek olvasóink azzal kapcsolatban: kinek jár a 25, a 40, és 50 éves munkaviszonyban töltött Idő után jubileumi jutalom. A Munka Törvénykönyve szerint a huszonöt, a negyven, illetőleg az ötven évet munkaviszonyban töltött dolgozók részére jubileumi jutalom jár. A jubileumi jutalom a dolgozó egy havi alapbére. Korábbi rendelkezések szerint csak a folyamatos munkaviszony alapján kaphatott a dolgozó jubileumi jutalmat A folyamatossággal kapcsolatban több rendelkezés látott napvilágot. Bármennyire is humánusak voltak ezek a rendelkezések, mégis előfordult, hogy a dolgozó akkor is, ha nem változtatta sűrűn munkahelyeit, sok évet, nem egyszer 5—15 évet is elvesztett mind a fizetett szabadság, mind a jubileumi jutalom megállapítása szempontjából. Az 1965 január 1-én hatályba lépett rendelkezések lehetőséget adtak arra, hogy az így elvesztett éveket a dolgozó munkahelyén beszámítsák, mégpedig a fizetett szabadság szempontjából nyomban, ha újabb munkaviszonyában két, — meghatározott esetekben (önkényes kilépés, fegyelmi elbocsátás) három évi folyamatos munkaviszonnyal rendelkezett A jubileumi jutalom tekintetében pedig a rendelkezések azt mondták ki, hogy még a régi rendelkezéseknek megfelelően — legalább húszéves folyamatos munkaviszony kellett ahhoz, hogy 1967 évben, — legalább tizenöt éves folyamatos munkaviszony ahhoz, hogy 1968 évben, — vagyis ebben az évben, — legalább tízéves folyamatos munkaviszony ahhoz, hogy jövő évbe* fizethető legyen a jubileumi jutalom. Ha csak tízéves vagy ennél kevesebb volt 1965. Január 1 napján a dolgozó folyamatos munkaviszonya, akkor 1970-ben fizethető csak a JuFiaíalító forrás J ugoszlá viában Világszerte érdeklődnek a Sexyviz iránt Egy idő óta több külföldi cég érdeklődik s boszniai Kladanj falu forrása iránt amelynek vize — fogyasztóinak egyre növekvő tábora szerint — fiatalító hatású és „szerelmi vágyat ébreszt". Csaknem egy évszázada a Konjuh-hegység vad tájain barangoló medvevadászok fedezték fel a forrást. Nagyon megszomjaztak, s ittak a vizéből, bár nem volt kellemes íze, de rendkívüli módon jót tett: fáradtságuk egyszeriben elpárolgott. A környékbeli parasztok próbálkozása hasonló eredménynyel járt. Állítólag jelentősen meghosszabbodott az életkoruk, s a környéken nem fordult elő több válás... A Politika c. napilapban Raif Szorics elmondotta, hogy nagyapja 82 éves korában ünnepelte 21. gyermekének születését, hála a „féríi- asító” víznek. A kladanji csodaforrás híre külföldön is elterjedt, s ma már öt hónappal előre kell szobát foglalni a szomszédos szállodában. Német, csehszlovák, angol és amerikai gépkocsik sora gördül nap-nap után a kladanji országúton. Jugoszláviában ma már fekete piacon árulják a vizet literenként 10 új dinárért, s a kereskedelemben „Casanova-víz” néven szándékoznak forgalomba hozni. A falu parlamenti képviselője bejelentette, hogy a forrás kiaknázására társaság létesül, s egy szarajevói bank már meg is szavazta a hitelt. Egy nyugatnémet sör- gyáros 200 000 márkát előlegezett a nyugatnémet piacon való forgalomba hozás jogáért, egy másik cég pedig az Egyesült Államokban akarja megszerezni a „Sexy- víz” kizárólagos árusítási jogát, s máris 1000 gallonra adott rendelést. Mit tartalmaz a kladanji víz? A Politika szerint * vegyelemzés kimutatta, hogy a vérkeringésre és az anyagcserére serkentő ásványokat, összetételét azonban titokként őrzik a kladanjiak. j Kinek jár jubileumi jutalom? bileumi jutalom. Természetesen akkor, ha az említett években korabeli, illetve SZTK, stb. okiratokkal igazolni tudta 25, 40, illetve 50 éves munkaviszonyát. Ez év január 1 napjával, mint közismert új Munka Törvénykönyv lépett életbe. Ebben már nem találkozunk a „folyamatosság” jogi kritériumával, hanem amint a bevezetőben idéztük, „á munkaviszonyban tcjjtött” időhöz szabja a jubileumi jogosultság megállapíthatóságát. A Munka Törvénykönyve átmeneti rendelkezése (a 10/1967. X. 8./MÜM.) a korábbi úgynevezett rendelkező jogszabályokat, amely a jubileumi jutalommal kapcsolatban, az említett megszakítás nélküli munkaviszonyt megkívánta (ahhoz, hogy 1968-ban fizethető legyen, 1965. január 1-én legalább 15 év) nem helyezte hatályon kívül, viszont könnyítésként bevezette azt, hogy a „dolgozó javára” a vállalat eltérhet a rendelkezésben foglaltaktól. Tehát teljesen a vállalatra bízza, hogy milyen indokokat vesz figyelembe a jogosultság megállapításához, és ha a dolgozó ebben az évben nem is rendelkezik a régi értelemben vett folyamatossággal, de van munkaviszonyban igazoltan eltöltött 25 éve, akkor megkaphatja a 25 évee jubileumi jutalmat. Változatlanul érvényes aa a rendelkezés is, hogy aki a huszonöt éves jubileumi jutalomban részesült, negyvenéves jubileumi jutalmat csak a huszonöt éves jut»i lom esedékességétől számított 15 év elteltével kaphat; Hasonlóan: aki negyven év szolgálati idő után kapta, aa tíz év elteltével tarthat az ötven éves jutalomra igényt. Itt is lehetőséget adott azonban az új jogszabály a vállalatnak, hogy • dolgozó javára eltérhet a fentiektől. Az új rendelkezés azt i* kimondja, hogy ha a dolgozd nyugdíjba megy, akkor a negyvenéves jutalmat már 3S évi; az ötvenéves jutalmat pedig negyvenöt évi igazolt szolgálati idő után is ki kell fizetni. Eszerint tehát a negyvenéves jubileumi jutalmat a huszonöt évi esedékességtől számított nem tizenöt, hanem tíz, az ötvenévest pedig nem tíz, hanem 5 év után megkaphatja a dolgozó. A bizományi „lélekrajza" Szabályos körforgalom. Vannak, akik árut hoznak és eladják. Es vannak, akik ugyanezt megveszik. Alku Alacsony falusi asszony cipőt szorongat Siet A cipő nem a legjobb állapotban van már. Mentegetőzve teszi a pultra: — Csak egy kicsit hord— Hetven forint Megegyeztünk? Elhúzza a száját vár, nézelődik. — Egy százast nem kapnék érte? Hiszen nemrégen vettem. A becsüs egykedvűen bólogat — Elhiszem. De ea nem ér többet Az asszony megingatja a fejét elrakja a cipőt és elmegy. Nem jut messzire, az udvarról visszafordul. És felveszi a hetven forintot Vámcédula ? Jól öltözött hölgy lép előre az átvevő pultnál. Rebben a szeme, idegesen, gyorsan mozognak az ujjai, amint egy vékony papírba csomagolt ezüstkanalat szed elő. Úgy mutatja meg az átvevőnek, hogy közben et* takarja a mellette és mögött te álló emberek szeme élőt’ — Ebüst — mondja. Es megvan az egész készlet Uj. Megveszik? — A vámcédula? Kissé meglepett riadt „nincs” a válasz. Es egp gyors csomagolás. A kanál pillanatok alatt eltűnik « táskában. A ruhák hazatalálnak r Napbarnított borostás átló férfi a soros az átvevőnél. ö nem ad el még semmit csak „érdeklődik”. — Tessék mondani, téH hosszú bundát vesznek? — Attól függ, milyen! — Uj. Teljesen. Köt posnJ tó és báránybéléses. Amikor biztosítják, hogy megveszik csak hozza be* még hozzáteszi: — Es bakancsom is van, Es az is teljesen új. Az asztalon két közületi megrendelés: termelőszövetkezetnek sofőrbunda, vállalatnak munkaruha kell. öh féláron szerzik így be. Ta. Ián éppen azt amit a borostás eladott.. (HSJ.) Kőműveseket ácsokat állványozókat villanyszerelőket bádogosokat épületlakatosokat építőipari segédmunkásokat BUDAPESTI MUNKAHELYEKRE FELVESZÜNK. Szabad szombat van. Különélést fizetünk. Férfiaknak szállást biztosítunk. FŐVÁROSI 4. SZ. ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT, BUDAPEST, V„ Bástya n. 33.
