Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-05 / 104. szám

Május 26-án életbe lép az új helyközi ciu tóbuszmenetrend ■_9_ Újabb községeket kapcsolnak be a közúti közlekedésbe Munkaszüneti napokon kórh;ízlátogatá*i járatokat indítanak Igények és a lehetőségek Az 5. számú Autóközleke­dési Vállalat naponta 40 ezer utas szállításáról gondosko­dik Szabolcs-Szatmárban. Közel kétezer helyi és vidék; Járata van. Május 20-án új helyközi menetrend lép élet­be. Milyen változásokat ered­ménye^ hogyan veszi figye­lembe a MÁV menetrendjét, a vonatokhoz való csatlako­zást? Kérdéseinkre Szőke Barnabástól, a vállalat me­netrendi csoportjának veze­tőjétől kértünk választ — Az új, éves menetrend összeállítását komoly felké­szülés előzte meg. Valameny- nyi járási tanácsnál előké­szítő megbeszéléseket tartot­tunk, ahol figyelembe vettük a jogos igényeket sérelme­ket s adottságainknak meg­felelően módosítottunk me­netrendünkön. Ezzel megte­remtettük áz alapját, hogy széles rétegeket érintő kul­turált közlekedés minden formájának eleget tehessünk. A MÁV menetrendjének is­meretében javítottuk meg a csatlakozásokat; a lakosság kérésének megfelelően járat­párok indulnak munkaszüne­ti napokon kórházlátogatá­sokra; a nyári szezonban pe­dig fürdőjáratok Indítását t ei-vezzük. — Melyek azok a járá­sok, amelyeket különö­sen Is érint az új me­netrend változása? — A legnagyobb mérték­ben az utasközlekedés á csengeri és á fehérgyarmati járásban javul. Például Sza- mosangyalost eddig három járat érintette, a jövőben nyolc fogja érinteni. Csen- gerből az év minden szaká­ban munkaszüneti napokon kórházi járatok indulnak majd Fehérgyarmatra. Figye­lembe vettük, hogy a kórhá­zi látogatás ideje 13—15 óra között van. Ezért Csengerből 11 óra 20-kor indul Járat, S Fehérgyarmatról vissza 15 óra 25-kor. Az Ura és Tyú­kod között fekvő bőrvei négykilom éteres útszakaszt is bekapcsoltuk a közúti forga­lomba, — Igen sok kérés ér­kezett a fehérgyarmati járásból, hogyan tesznek ennek eleget? — Általában a bejelentett igényeknek vállalatunk ele­get fog tenni. Uj Járatpárt indítunk mindezek figyelem­be vételével Jánkmajti* és Fehérgyarmat között Ez reg­gel 4 óra 55-kor indulna, in­nen az autóbusz 5 óra 50- kor megy majd tovább Csen- gerbe. Az iskolai napokon Jánkmajtis és Fehérgyar­mat között új járat indul 8 óra 23-kor. Fehérgyarmatról 11 óra 35-kor indul vissza Jánkmajtisra, illetve szerdán és szombaton Csengerbe. A Fehérgyarmat—Kisszekeres napi két járatpárral bővül, elsősorban munkanapokon. Hermánszeg—Szamossályi— Fehérgyarmat érintésével csaknem minden járathoz biztosítva lesz a csatlakozás Csenger felé. Jogos volt az a panasz is, hogy Mátészal­káról Fehérgyarmatra két busz ment 17,15-kor, így a nyíregyházi vonattal érke­zőknek több mint egy órát kellett várakozni, hogy to­vább tudjanak utazni. Az új menetrend megoldja ezt a problémát is, mert az egyik járatot 16 óra 20-kor elin­dítjuk Fehérgyarmat irányá­ba. Uj járatpár fog közleked­ni Fehérgyarmat és Tunyog- matolcs között. — Hogyan veszik fi­gyelembe a műszakvál­tásokat? — Sényő—Nyírtura—Nyír- pazony—Nyíregyháza mun­kásjárat eddig 18,26-kor ér­kezett. Ez több panaszra adott okot, hiszen a 22 órá­ra munkába jövők idővesz­tesége igen nagy volt. Uj járatpárt indítunk, amely 21 óra 23-kor érkezik majd Nyíregyházára é3 műszak­váltás után 22,40-kor indul vissza. A reggel 6-kor mun­kába álló dolgozók részére is új járatot biztosítunk Nyírtét és Baktaiórántháza, Nyír- gyulaj és Nyírbátor között. Elkészült Dózsaszőlő bekötő útja s ez lehetővé teszi, hogy napi tizenkét járatot bizto­sítsunk az ittlakóknak. Uj autóbuszt kap Tiszalök és Tiszavasvári. Ezek beállítá­sa megoldja az utazási prob­lémákat. Közvetlen járatot indítunk Nyíregyháza—Pol­gár—Miskolc között. — Az új menetrend, amely május 26-án lép életbe igen sok változást tartalmaz. Ezek a lehetőségek és az igé­nyek összehangolása révén minden bizonnyal elégedett­ségeket váltanak ki az uta­zók körében. Ügy gondolom, vállalatunk a lehető legna­gyobb körültekintéssel járt el, — fejezte be nyilatkozatát Szőke Barnabás, a vállalat menetrendi csoportjának ve­zetője. Dragos Gyula Tartós az árcsökkenés, megfelelő az ellátás vegyi, háztartási és kozmetikai cikkekből Az év elején leszállított áru vegyi, háztartási és koz­metikai cikkek forgalmát, az ezzel kapcsolatos tapasztala­tokat és problémákat össze­gezte a Belkereskedelmi Mi­nisztérium. Az év eleji árváltozás a vegyi, háztartási és kozme­tikai cikkek túlnyomó több­ségénél árcsökkentést jelen­tett. A kereskedelem arra törekedett, hogy az árcsök­kenés az egyes termékcso­portokon beiül a teljes vá­lasztékra kiterjedjen. így igen sok keresett, köztük hiánycikknek számító ter­mék ára is csökkent. Az iparral egyetértésben azon­ban sikerült az utánpótlást megszervezni, a hiányt meg­szüntetni. A vegyicikk-ke- reskedelemben végrehajtott ármérséklés az évi összfor- galomra számítva mintegy 480—500 millió forintra te­hető. A vásárlókat még mindig élénken foglalkozatja, lesz-e megfelelő utánpótlás a le­szállított áru cikkekből, s tartós marad-e az árcsökke­nés. Az első negyedévi for­galom tapasztalata alapján, s a második negyedévi áru­fedezet ismeretében meg­nyugtató a kereskedelem válasza. A vegyicikk-kereskedelem az első negyedévben mintegy 18—20 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le. mint a tavalyi azonos Idő­szakban. Fogkeféből például három hónap alatt annyit adtak el, mint tavaly egész esztendőben. Pipereszappan­ból pár százalékkal, mosó­szerekből 19 százalékkal, mo sogatószerckbő! 44 százalék­kal, kozmetikai termékekből 20 százalékkal növekedett a forgalom. Az árcsökkenést tartósnak ítéli meg a keres­kedelem, sőt jó néhány cikk­nél újabb csökkenést is vég­rehajtottak, még olcsóbb lett például az Unijnó folyékony mosószer, a TTP S7 mos iga- tószer, stb. A második negyedévi % Ír­ható további forgalomnöve­kedésre a kereskedelem as iparra] egyetértésben jól felkészült. Egyebek között mosogatószerből 35 százalék, kai, mosószerekből 15 száza­lékkal, pipereszappanból 15 százalékkal több áll rendel­kezésre. mint taVa'.y. Fi dönti kefeárukból mintegv 7 mil­lió forint értékű importot várnak többségében leszál­lított áru cikkeket. A ’ava- lyinál 20 százalékkal több festék, 80 százalékkal több Vilupá] padlólakk kerül for­galomba. A tájékoztatón bejelen­tették, hogy autószifbn-ké­szülékből és patronból ki tudják elégíteni az Igénye­ket, az idén mintegy 300 000 készülékét hoznak forgalom­ba. A császár elszámította magát Halásztanya Rakamazon, Kisvár dán, Nagykáf lóban Az Alkotmány Halászati Tsz terveiből Kevés a megyében a ha­lászcsárda, a halértékesítő hely. Megkérdeztük Rutkai Jánost, a nyíregyházi Alkot­mány Halászati Szövetkezet főkönyvelőjét, van-e a szö­vetkezetnek értékesítési há­lózatbővítési terve. — Jogos a kérdés. Az új gazdasági mechanizmus egyik követelménye, hogy az áru minél közvetlenebbül jusson el a fogyasztókhoz. Ezzel a lehetőséggel szövet­kezetünk is élni kíván. A nyíregyházi II., a tiszadobi és tiszateleki egyaránt rv. osztályú halászcsárdánk éppen csak valami. Valóban több kell. Értékesítési fejlesztési programunkban szerepel a rakamazi Tisza parton egy nyári idény Jellegű kemping halásztanya, valamint Kis­várdán, a fürdő területén negyedik osztályú halászata, nya üzemeltetése. Nagykál- lóban is szándékozunk ha­lásztanyát nyitni, a megye­székhelyen pedig állandó sülthal árusítását szeretnénk megvalósítani. A nyíregyhá­zi, rakamazi és kisvórdai halbolton kívül Nyírbátor­ban akarunk a legrövidebb időn belül hasonló boltot nyitni. (A megyében ez a Iegvíztelenebb, hal nélküli járási székhely, ahol bi­zonyára közkedvelt lehet egy halbolt.) Programunkban szerepel vásározó részleg, sülthalféle- ségek árusításával. Ez a részlegünk a vásárokon kí­vül a nyári nagy munkák idején — hívásra — a ha­tárban dolgozó szövetkezeti parasztokat, traktorosokat is felkeresik. (—s. -t-) 1786. novemberére meg­épült Nyíregyházán a szo­katlanul nagyméretű késő­barokk stílusú evangélikus templom, a város régi teme­tő dombján. Hossza 50 mé­ter, szélessége 23. Torony­gombja a főbejárat küszöbé­től 50 méter magasságban van. A hősies ellenállás jelképei Ezt az ötven métert Jár­juk a szűk csigalépcsőn fel­felé Leviczki László órás­mesterrel. A harangokhoz igyekszünk. A csigalépcső­ben — velünk van az órás felesége is, aki gyerekkorá­ban járt ideferm utoljára — furcsa beszélgetés kezdődik. Megkérdezzük ugyanis, hogy ki építette ezt a szép temp­lomot, amelynek homlokza­ta az első és mind máig egyetlen műemlék Nyíregy­házán. A nők öt éviéi tovább élnek Adatok az új statisztikai zsebkonyvből A Központi Statisztikai Hivatal legújabb zsebkönyve részletes adatokat közöl az ország gazdasági, kulturális, szociális és demográfiai hely­zetéről. Megtudjuk példul, hogy hazánkban 338 104-gyel több a nő, mint a férfi, s a nők kereken öt évvel túlélik a férfiakat; átlagos életkoruk 71,8 év. Annak ellenére, hogy a hajadon lány kevesebb, mint a még nőtlen férfi, a felnőtt férfiaknak 70,7, a nőknek pedig csak 64,2 szá­zaléka él házasságban. En­nek főleg az az oka, hogy a férfiak fiatalabb korban meghalnak, s amig a felnőtt nőknek 15,3 százaléka már özvegy, a férfiaknak csak 3,3 százaléka jutott erre a sors­ra. A lakáshelyzetről széló rész megállapítja, hogy 1953. január 1-én az országban 3 118 421 lakást tartottak nyilván, 360 796-tal többet, mint 1960-ban, s 720 796- tal többet, mint 1941- bea. A száz lakásra jutó lakók száma 1941 óta 382-ről 312-re csökkent Az utóbbi években épült szinte valamennyi lakásban van villany, 56 százalékukba be van vezetve a víz (a vá­rosokban majdnem minden­hova), s az új lakások két­harmadához fürdőszoba, vagy mosdóhelyiség is tarto­zik. Az országnak egyébként 551 közfürdője van, ebből 308 strand, a legutóbbi évben a fürdőket több mint 31 mil­lió vendég látogatta. Tavaly 4714 könyvet adtak ki 9,2 millió példányban. A művek száma kétszerese, a példányszáma pedig több mint ötszöröse az 1938. évi­nek. A színházakat tavaly 6,1 millióan látogatták 300 000- rel kevesebben, mint 1960- ban. A mozilátogatók száma hét év alatt 140 millióról ©7 millióra csökkent, A múzeu­mokat viszont kereken hat- millióan tekintették meg. A legtöbb látogatója, szám sze. rint 311000, az Egri Dobó István Múzeumnak volt A Tiszavasvári Gépjavító Állomás területén folyó épít­kezések során kezdték a derítő kivitelezését. — Azt sohasem fogjuk megtudni. Neve titok. Vala­hol talán a bécsi udvarban dolgozott rajta azzal a nyil­vánvaló paranccsal, hogyha már a császár engedélyezte a megépítését méretezze olyan nagyra, hogy a nyír­egyházi tirpákok soha se tudják megépíteni. És erre — így folytatódik a történet — megmozdultál egész evangélikus parasztla­kosság. Fáradhatatlanul hordták a nagy termésköve­ket Bodrogkeresztúrról és környékéről és két esztendő alatt felépítették azt ami valóban erejükön felülre volt méretezve. De ilyen a templom és a vele kapcsolatos tárgyak többi története is. Szemben a katolikus Habsburgokkal, szemben a császári elnyo­mást képviselő főispánokkal, mindig csak a maguk erejére utalva. Tizenkét csengettyű Míg eddig Jutunk a tör­ténetben, felérünk a torony­óra szerkezetéhez. Másfél méteres inga ketyeg mel­lettünk szakadatlanul. Ax órásmester már kiszedte mel­lőle azokat a hengereket, csapokat, amelyek elkoptak, javításra szorulnak. Csak a különböző kábelek meghúzá­sával tudja mutatni, ho­gyan is működik ez az elmés szerkezet Fél századdal ezelőtt Bré­mában járt egy evangélikus küldöttség vendégségben a testvérgyülekezetnél, ott lát­ták meg a templom szép ha­rangjátékét. Hazajövet elha­tározták, hogy megcsináltat­ják a mását A toronyablak zsalugáterein keresztül vilá­gosan látható mind a tizen­két kis harangon a felirat: „Nyíregyháza város közön­ségének tulajdona. 1927.” Te­hát tavaly volt negyven­éves. Bent, az óramű meg­felelő helyén pedig ott van a készítő mester neve: So- vinszky József, Budapest, 1927. A második világhábo­rú végéig Geppel Tivadar javítgatta, mint a város többi toronyóráját is. Azóta legtöbbször Leviczki mestert kérték fel a toronyórák kar­bantartására. Most került rá sor, hogy a harangjátékot is működésbe helyeztesse a város. Mielőtt a vita megindulna, hogy mit játszón, szerettük volna megtapasztalni, ta­laj d önkép pen milyen hang­nemben vannak rendezve a kisha rangok. A legkisebb 90 kiló, a legnagyobb több má­zsa. Azt sem mindegy, hogy amikor a két toronybéli ha­rang a zene után elkezdi üt­ni a negyedeket és az egész órákat, hogyan cseng az majd össze a dallammal. (A 30 mázsás nagyharang, atal az egész órákat üti. É hangos szóL) Nem tudtak megállapíta­ni. A kisharangok merevít­se rossz, megváltoztatja a hangzásukat Annyit sikerült csak megállapítani, bogy a tizenkét harang nem egy teljes skála, félhangokkal, hanem másfél skálán át egy bizonyos hangnem, amelyen a szerkezet bármilyen, ab­ban a hangnemben írt dal­lamot ed tud játszani, körül­belül két sort egy „nótából*. A legvalószínűbb, hogy D- molL A megmentett tojás A toronyablakból látjuk, hogy a kongatásra felfigyel­nek a járókelők és néznek felfelé; vajon már szói a harangjáték? Aztán meg­nyugodva továbbmehneki csak az órás dolgozik még. A sok kongatásra a leg­nagyobb harang alól ilyed- ten kiszáll egy galamb. Hó­fehér szárnyaival ott fbp- dös körülöttünk kétségbe­esetten. Az órás feleségé anyai ösztönével már tudja, miről lehet szó: benyúl a harang alá és kivesz egy galambfészket, benne egy parányi tojással. Megtapo­gatja és megnyugodva álla­pítja meg, hogy még nem ült rajta, még nem kölll. Az órás azt is tudja, hogy a galambnak legalább két tojás kell ahhoz, hogy rá­juk üljön. Leviczkiné tehát gyöngéden elhelyezi egy távolabbi sarokba a fészket. Mire a harangjáték elkészül, hadd szülessen meg a két kis galamb is. A madár visszaszálL Megnyugodva mosolyog a harangozó Is, áki most jött fel megkondítanl a 20 mázsás nagyharangot Gesztelyl Nagy Zoltán A tirpákok megépítették Mit fog játszani a harangjáték? — D-moll, vagy C-dur

Next

/
Oldalképek
Tartalom