Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-05 / 104. szám

TSZ ÉS NÉPGAZDASÁGI ÉRDEK (II.) Élelmiszeripari tevékenység a közös gazdaságokban Kétmillió forint Nyíregyháza egészségügyi ellátásának fejlesztésére Ljabb börzéd orvosi rendelők — Átépítették és korszerűsítették a gyermekszakrendelőt rendelők délre néznek, s így megfelelő napfényt is biztosítunk a kicsinyeknek. Külön injekciózó helyiséget is kialakítunk majd, de nem feledkezünk, meg egy kis laboratórium felállításá­ról sem. A gyermekszakren­delő átépítésével hosszú évek óta vajúdó problémát sikerült megoldani. — A kulturáltabb beteg­ellátás érdekében terveink között szerepel a körzeti orvosi rendelés decentrali- zálása. Ennek megfelelően április 24-én a Vöröshadse­reg útján, a volt Gyöngyösi féle lakásban mintegy 130 ezer forintos költséggel két körzeti orvosi rendelőt ala­kítottunk ki. A Bocskai út 71 szám alatti gyermek­szakrendelés végébe ugyan­csak egy körzeti rendelőt biztosítunk. A Déli Alköz­pontban lakók a harmadik negyedévben kapnak új kör­zeti rendelőt. Az építkezésre a Vécsey közben az új óvoda végében kerül sor. Ugyanitt terhes- és gyermek szaktanácsadást , is biztosí­tunk.- Ebben az évben megkezd­jük mintegy 500 ezer-forin­tos költséggel Sóstóhegyen egy új körzeti rendelő, gon­dozói kör és védőnői lakás építését is. Átadáséra a jö- n Vő^évbelf* kSrűl Sör. Ezek a beruházások és az átalakí- ; tások g;,,4Úl?súfoltság csök­kentését teszik lehetővé. Ugyanis a városi rendelő- intézetben, mint ismeretes, eddig'tíz körzeti orvosi ren­delő működött. Ez évben már négyet a Város külön­böző területére kihelyezünk, de a decentralizálást a kö­vetkező években tovább kí­vánjuk folytatni. — fejezte be nyilatkozatát Magyar Já­nos főorvos. (d. gy.) A lap megírta — az illetékes válaszol Mégis félmunka A mezőgazdasági terme­léshez hagyományosan és közvetlenül csatlakozik az élelmiszeripari tevékenység. A kisparaszti gazdálkodás­ban is folytattak élelmi­szeripari tevékenységet az őstermelők, s ennek lehető­sége a nagyüzemi gazdálko­dásban is megvan, persze változott körülmények kö­zött és eszközökkel. Az új termelőszövetkezeti törvény lehetőséget is ad, hogy a kö­zös gazdaságok; takarmány- keveréssel, édesipari liszt­áru készítéssel, tészta és sütőipari termékek előállí­tásával, zöldség és gyü­mölcsfélék válogatásával, csomagolásával, exportra történő előkészítésével, szörp- és üdítőital-készítés­sel, szőlőfeldolgozással, bor­palackozással, tej és juhtej feldolgozással, füstöléssel, szappanfőzéssel és még más élelmiszeripari tevékenysé­gével foglalkozzanak. Vé­gezhetnek a termelőszövet­kezetek pálinkafőzést is. Bő­víthetik tevékenységi körü­ket azzal, hogy szerződést kötnek élelmiszeripari álla­mi vállalatokkal, előfeldol- gozásca, félkész-, Illetve késztermék előállításra. Jő kezdet Megyénk termelőszövetke­zetei élnek a törvény adta lehetőségekkel, persze Je­lenleg még csak olyan mér­tékbén, hogy jó kezdetnek lehet nevezni. Tejfeldolgo­zást például hat járásban és nyíregyháza városban vé­geztek. A termelőszövetkeze­ti üzemek által feldolgozott tej mennyisége az elmúlt évben lg 345 hektoliter volt Az árbevétel 3 millió 825 ezer forint Az árbevé­telnél figyelemre méltó, hogy a nyereség 109 ezer forintot tett ki, míg a vesz­teség 567 ezer forint Talán ennek is tudható be, hogy az 1968. évi tervben csupán két tsz foglalkozik azzal a gondolattal, hogy tejfeldol­gozó üzemet létesít Ennek lehet következménye az is, hogy a tsz-ek a tavalyinál kisebb árbevételt terveztek. A tejfeldolgozásnál sokat­mondó még az, hogy fo­gyasztói tej előállítást csu­pán négy járásban végez­Mint egy hatalmas gép, amikor indul. Előbb csak moccan, mozdul, egyre gyor­sabban, végül zakatol, Zsurk. Hajnali négy óra. Egy új nap kezdődik. A hajnal Kint hűvös van még ösz- szébb kell húzni a kabátot. Az istállóban párás me­leg. A jószágok melege. Jólesik. Tizennégy ember viliázik, fogja a rocskát és fej. Alig esik egy-két szó. Azt mond­ják, az embernek még a sza­lonna sem melegedett meg früstök után a szájában, hogy esne még jól akkor a beszéd! Udvara van még a vil­lanynak az oszlopok alatt, sűrű még kint a sötét, ami­nek, s a tsz-ek által feldol­gozott tejmennyiségnek alig negyven százalékát teszi ki. A tejszín, a vaj, sajt túró és gomolya előállítása szin­tén a kezdetlegesség jeleit mutatja. Vajat egy járásban, sajtot szintén egy járásban, túrót és gomolyát három já­rásban állítottak elő az el­múlt évben. Különösen az hiányolható, hogy bár me­gyénk közös gazdaságai ki­vétel nélkül jelentős juh­állománnyal rendelkeznek, a juhtej feldolgozása említés­re sem méltó. A gyümölcs-. feldolgozás vezet Az élelmiszeripari tevé­kenységben megyénkben — érthetően, mert gyümölcs­termelő megyék vagyunk,— a gyümölcs feldolgozása a legnagyobb mértékű és a legelterjedtebb. A termelő- szövetkezetek az elmúlt év­ben 95 991 mázsa gyümöl­csöt dolgoztak fed, erre a munkára több mint 60 ezer munkanapot fordítottak, A gyümölcsfeldolgozás árbevé­tele 2 millió 667 ezer forint volt, s ebből a tiszta nye­reség 1 millió 935 ezer fo­rint. A gyümölcsfeldolgozás iránt ebben az évben is igen nagy az érdeklődés. A tsz-ek 8 új üzem létesítését tervezik, s a gyümölcsfel­dolgozásból származó, ár­bevétel már 15 KÚ}liá.w.„fo- rint körül lesz. Mint engedélyezett tevé­kenység a pálinkafőzés is széles körűen elterjedt te­vékenységi forma. A megye szinte valamennyi járásá­ban foglalkoznak szeszfőzés- sd. A tejfeldolgozással, gyü­mölcsfeldolgozással, pálinka­főzéssel lényegében be is fe­jeződik megyénk termelő- szövetkezeteinek élelmi­szeripari tevékenysége. Le­hetne még említeni a szőlőfeldolgozást, de ez is kezdetleges, hiszen nagyobb kiterjedésű telepítést a kö­zös gazdaságok csak az el­múlt években végeztek, s itt fellendülést majd a ter­mőre fordulás hoz. Ami hiá­nyolható és kifogásolható, hogy egy-két tevékenység nem fejlődik, inkább vissza­fejlődést mutat. Ilyen töb­bek között a keveréktakar- mány-előállítás. Ezt a tevé­kenységi formát csupán a csengeri, és a nyíregyházi ' járás egy-két tsz-e végzi. A csengeri járásban tavaly 1116 kor hozzák a reggeli takar­mányt. Szétterengetik a já­szolban, élesen rapog, ahogy belenyalnak az állatok. Itatnak. Aztán motorberregés. Va­laki kacsint és mondja: — Kezdődik az irodán a fogadóóra. Fél öt. Még nem ez az igazi. Csak az eligazítás. A brigádvezetők végignyúlnak a székeken, megjön az el­nök és az agronómus. A mai nap? Listát lehetne összeállítani: a háztáji ku­koricaterületek bevetése, rendezése, a gyümölcsösben gally szedés. A reggel Fél hat. Már talpon a falu. Világos van körös-kö­rül. süt a nap, talán már meleg is van. Nagy a tsz­mázsa, a nyíregyházi járás­ban 4593 mázsa keverékta­karmányt állítottak elő a tsz-ek. A csengeri járásban 15 ezer forint volt a veszte­ség. Elhanyagolt lehetőség Megyénk termelőszövetke­zetei nem foglalkoznak olyan jövedelmező tevékenységek­kel, mint savanyúság, íz, dzsem, szörpkészítés, aszal- ványok előállítása. Csak né­hány lehetőség. Azért sorol­tuk ezeket fel, mert erre mindenütt megvan a lehető­ség, adottak a tárgyi felté­telek. A konzervgyári zöld­ségtermelés mellett a nagy kiterjedésű gyümöcsösök ál­tal bőven marad annyi ter­mékfelesleg, amelyekre épít­ve élelmiszeripari feldolgo­zást és jövedelmező feldol­gozást lehet alapítani.. Termelőszövetkezeteink előtt ma olyan feladat áll, hogy minden vonatkozásban önálló termelő egységekké válljanak. Egyik járható út lehet ehhez az élelmiszeripari tevékenység bővítése. így az is megoldható, amiről már korábban szóltunk, hogy ör­vendetesen növekszik ugyan a tsz elárusítóhelyek száma, de azokban ma még nem megfelelő a választék. A tsz- ek saját üzleteikbe az enge­délyezett élelmiszeripari te­vékenység gyakorlásával nö­velhetik a választékot Kihat a tevékenységi kör szélesítése a foglalkoztatásra is. Ismétel­ten hangsúlyozni kell, hogy a termelőszövetkezetek a gyümölcsfeldolgozásra 60 ezer munkanapot fordítottak. Ez azt jelenti, hogy négy­száz emberre vetítve telje­sítették a tsz-törvényben elő­írt szükséges munkanapokat Lényegében azonban az élel­miszeripari tevékenység több ezer embernek biztosíthat állandó munkát és jó jöve­delmet Hangsúlyozni kell, terme­lőszövetkezeteinkben a kie­gészítő tevékenység nem a legalapvetőbb termelési fel­adat ez csupán csak egyik lehetősége annak, hogy a népgazdasági célkitűzésekkel találkozva a termelőszövet­kezetek még eredményeseb­ben gazdálkodjanak. E lehe­tőségeket azonban kihaszná­latlanul hagyni vétkes köny- nyelműség. Seres Ernő udvar. Megtelik beszéddel. Háromnegyed hat. Ez a gépeké. Kézi pumpát nyomnak a hordóba, a meghajlított vé­gű csövön ömlik a fényesen sötét gázolaj. Ásító, fene­ketlen torkuk van a zeto- roknak. Még ma tankolniuk kell egy párszor. Aztán felbőg az első mo­tor, hirtelen fordul, majd nehéz tárcsával kanyarodik az útra. Utána a többiek. Mintha „hadgyakorlat” kezdődne. Rajvonal, csikók­ban törik a földet. Kis szél van, a kipufogó gáz vékony vonala pár pillanatig a zetor íölött-után lebeg. Bent, a telepen még tisz­ta kezű szerelők fogják meg az első kulcsot. Hat perme­Évente ezer lélekszámmal növekszik Nyíregyháza la­kossága. Az egészségügyi el­látás ennek megfelelően egyre nagyobb követelmé­nyeket támaszt az egészség- ügyi intézmények elé. Pél­dául 1967-ben a gyermek­szakrendelésen 41 209, a körzeti rendelőkben 274 213 volt a forgalom. A gyermek- szakrendelések, a kulturál­tabb betegellátás érdekében milyen intézkedést tesz a városi tanács, erről érdek­lődtünk Magyar János fő­orvostól, a városi tanács egészségügyi osztályának ve­zetőjétől. — Az elmúlt két eszten­dőben is a legfontosabb fel­adatként kezelte a városi tanács végrehajtó bizottsága az egészségügyi intézmények fejlesztését, korszerűsítését, a betegellátás kulturáltságát. Ennek a törekvésnek ez év­ben további eredményeiről' számolhatunk be. Közel 2 millió forintot fordítunk ugyanis az egészségügyi el­látás további fejlesztésére. Bizonyos átszervezésekkel megoldottuk, a gyermek­szakrendelő átépítését. Hét rendelőt alakítottunk ki, va­lamennyit váróteremmel. A tezőgép a „műtőasztalon”. Előre készülnek, hiszen csak a jövő héten kezdik a per­metezést, de kényes holmi a gép. Jól át kell nézni, ne hagyja cserben az embert. És az egész nap A beláthatatlan végű fa­sorok fölött már a nap, a fű az árokparton még ned­ves kicsit. Tavasz van. Már zöldül a határ. Százötvenen a zsur- ki határban azért hajlonga- nak. hogy zöld legyen; min­den! A föld. Valaki azt állítja, hogy olyan az tavasszal, mint egy új emberpalánta. Kezekre, dédelgetőkre és simogatókra van szüksége. Százötven ember! Ki lát­hatná mind őket, egyszerre? Csak ha felmegy valahova magasra és szétnéz. Olyan, mint egy pontokkal teletűz­delt hatalmas tábla, A határ, a föld már él. Horváth S. János A Kelet-Magyarország áp­rilis 21-i, vasárnapi számá­ban Módy E. tollából „An­tennaerdő’ címmel és fény­képpel illusztrált cikk jelent meg. A szerző a kivitelezőt teszi felelőssé azért, hogy az Északi Alközpontban épült toronyházakon antennaerdő van — mondván, hogy „a ki­vitelezők félmunkát végez­tek.” Tájékoztatásul közöl­jük, hogy az építési terv rendelkezése szerint a kivite­lezés folyamán nem épül meg a telepes központi an­tennaberendezés, csak a bel. ső csövezés, huzalozás és a későbbiek folyamán felsze­relésre kerülő erősítő csatla­kozás, valamint a födémen A Kelet-Magyarország áp­rilis 27-i számában fény­képpel illusztrált bírálat je­lent meg. Ezt, a boltunkat érintő kritikát elismerjük. Sajnálatos módon elkerülte figyelmünket a bolt előteré­ben az áruátvétel következ­tében elszórt papírhulladék. Egyetértünk azzal, hogy ez való átvezetés és a kikötő horgok. A későbbiekben — amennyiben a beruházó, il­letve az üzemeltető a háló­zat kiépítését megrendelné — sem a vállalatunk, ha­nem a Híradástechnikai Vállalat fejezi be, illetve ké­szíti el a szerelést. Megyei Állami Építőipari V. Nyíregyháza Megjegyzés: Elfogadtuk az építőipari vállalat válaszát, de bírálatunkat fenntartjuk. Az, hogy a kivitelező egész munkát végzett még nem változtat a tényen: a to­ronyházakon antennaerdő van. Valahol mégiscsak fél­munkát végeztek. rontja az utca képét és rend­jét. Az első ilyen eset volt ez, ígérjük, a bolt kollektívája nevében, hogy a jövőben ha- sonó eset nem fordul elő. Kiss Kálmán 8. sz. cipőbolt Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. Zsurki képek Egyetértünk Már megkezdte a termelést a gumigyár új csarnokában, a pvc fólia üzemben. Korsze­rű nagy frekvenciájú gépek segítik itt a termelést. Hammei József felv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom