Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-29 / 124. szám

Szabadságharcosuk rakétatámadása Saigon eilen Jerzy Edigey bűnügyi regénye 3 lapos kulcs Fordította: Szilágyi Szabolcs Saigon (MTI) A dél-vietnami hazafias erők kedden a hajnali órák­ban ismét rakétákkal tá­madták Saigont. A rakétái: közül négy a központi bör­tön épületének közelében, öt másik arra az útvonalra esett le, amely a város köz­pontját a repülőtérrel köti össze. Első jelentések sze­rint a támadások következ­tében négy ember meghalt, 32 megsebesült és 9 ház összeomlott. Cholonban, Saigon kínai negyedében hétfőn este összetűzésre került sor a kormánycsapatok és a sza­badságharcosok között. Hét­főn támadás érte az ameri­kai gyalogság egy Saigon körüli támaszpontját, az órákon át tartó harc foly­tán riadókészültségbe he­lyezték a dél-vietnami fő­várost. Egy saigoni katonai szóvivő közlése szerint ked­den negyedik napja foly­tatódott a heves harc a de- militarizált övezettől délre Khe Sanh és Dong Ha kö­zött. A szabadságharcosok heves tüzérségi tüze hétfőn és kedden komoly vesztesé­geket okozott: 21 amerikai katona meghalt, 186 megse­besült. Megtorlásként B— 52-es óriásbobázók támad­ták a felszabadító erők fel­tételezett állásait. A dél-vietnami képviselő­ház kedden elfogadta az általános mozgósításról szó­ló törvényt. Az új törvény értelmében behívható min­den 18—38 éves férfi, és a polgári védelem kötelező a 16 és 50 év közti lakosságra, férfiakra és nőkre egyaránt. kétszer sodorták katasztró­fába a világot A törvények elfogadása tehát érinti más európai népek és az egye­temes béke érdekeit. A népek joggal megkövetelhe­tik Nyugat-Németország ve­zető politikusaitól, hogy tartsák be a potsdami egyezmény alapelveit, ame­lyek a német militarizmus és nácizmus elleni harc történelmi tapasztalatát fe­jezik ki. A Szovjetunió ve­zetői kötelességüknek tart­ják, hogy a szükségállapot törvények elfogadásával kapcsolatban figyelmezte­téssel éljenek. Az NSZK kormányának és azoknak a nyugati kormányoknak, amelyek Bonn politikáját támogatják, tudniuk kell, hogy a Szovjetunió nem békélhet meg a militariz­mus és a nácizmus erőinek fejlődésével Nyugat-Német- országban. Róma (MTI) Alig egy héttel az általá­nos politikai választások után a baloldali erők és kü­lönösen a kommunista párt, új sikert arattak azon a tar­tományi választáson, amely­nek célja a friuli venezia­OKP PSIUP Szocialista szociáldemokra­ta párt Köztársasági párt Kereszténydemokrata párt Liberális párt Monarchists párt Újfasiszta párt Friuli függetlenségért küzdő mozgalom Szlovén egység Egyéb Az 1964-es választásokhoz képest a jobboldali pártok (liberálisok, monarchisták és neofasiszták) viszonylatában 2,3 százalékos szavazatveszte­ség figyelhető meg, amelyet Ellenszolgáltatást 1 az agresszióért ? Johnson sajtóértekezlete Johnson amerikai elnök kedden Washingtonban rög­tönzött sajtóértekezletet tar­tott. Ezen bejelentette, hogy az Egyesült Államok csak akkor hajlandó beszüntetni a VDK ellen intézett bomba­támadásokat, ha Hanoi „kész ellenszolgáltatásokra.” Az elnök a sajtóértekezle­tet megelőzően Cyrus Van- celval, a Párizsban tanács­kozó amerikai küldöttség he­lyettes vezetőjével tartott megbeszéléseket. Az elnök elismerte, hogy az Egyesült Államok és szö­vetségesei Vietnamban ko­moly csapásokat szenvednek. Szerinte azonban ezek a csa­pások még súlyosabbak len­nének, ha az amerikaiak beszüntetnék az Észak ellen intézett bombatámadásokat Párizsi Jelentés (Folytatás az 1. oldalról) Kedden lemondott Alain Peyrefitte francia oktatás­ügyi miniszter. A jelenlegi válság során ez az első tö­rés a francia kormányban. Pompidou miniszterelnök a lemondást elfogadta és sze­mélyesen vette át — meg­határozatlan időre — a tár­ca irányítását. A baloldali szövetség központjának üléstermében kedden a késő esti órákban megkezdték tanácskozásai­kat a Francia Kommunista Párt és a Demokrata—Szo­cialista Baloldali Szövetség megbízottai. Az FKP-t Waldeck Rochet főtitkár, a baloldali szövet­séget pedig Francois Mit­terrand, a szövetség elnöke, Guy Mollet, a szocialista párt főtitkára és René Bil­ieres, a radikális párt elnö­ke képviseli. A találkozót az FKP kez­deményezte. giuliabeli tartományi tanács megújítása volt. Mint ismeretes, ez a tar­tomány az osztrák és a ju­goszláv határ közelében fek­szik. Az eredmények a követke­zők: Szavazatok Százalék Mandátum 153 904 20,1 12 36 215 4,7 3 76 655 10 6 19 125 2,5 1 343 999 44,9 29 37 086 4,9 3 3 871 0,5 — 39 181 5,1 3 29 345 3,8 3 10 853 1,4 1 15 877 2,1 — a kereszténydemokrata párt — 1,8 százalék, részben a kommunista párt ­- 1,5 szé­zalék és részben pedig a PSIUP — 2,0 százalékot szer­zett meg. S3. Az új munkatárs energi­kus ember volt. Bár a kol­légák tiltakoztak, — nem túl határozottan — megma­radt elhatározásánál, és másnap a könyvelőség egy- emberként átvonult munka után a szomszédos lokálba, ahol már foglalt asztal vár­ta őket, sőt egy kis virág­csokor is Rzeszewska asz- szonyt. A lokálban az öreg­úr teljesen megváltozott. A csendes, szerény hivatalnok bő humorú, vidám vendéglá­tóvá alakult át azonnal. Ke­délyesen emelgette poharát a „szeretett főnökre” és a „kedves kollégákra”, de az elsőt természetesen „a hölgy egészségére” ürítette. Any- nyira meghatotta az egész társaságot, hogy a kezdetben kissé merev főkönyvelőnek is el kellett ismernie végül, hogy a bank új „szerzemé­nye” egészen kitűnő ember. A részleg többi munkatár­sát egyszerűen elbűvölte az új kolléga, ugyannyira, hogy amikor a társaság vidám hangulatban távozott az ét­teremből, már mindannyian tegeződtek vele. Bilski javasolta, hogy a számlát osszák meg egymás között, mondván „nincs ér­telme, hogy a mi új kollé­gánk, aki még egy grosz-t sem vett fel a banktól, eny- nyit fizessen.” A pincér ki­jelentette, hogy már régen kifizettek mindent. Csupán egyetlen személy húzta az orrát emiatt a vendéglátás miatt: a rendőrség főkönyvelője. Mér­gelődött amiatt, hogy ilyen furcsa számlát és összeget kell könyvelnie: „Az Álta­lános Kisipari Bank kirab­lása ügyében folytatott nyo­mozás költsége”. Kifejezte csodálkozását, hogy Górecki őrnagy, aki maga is a rend­őrség könyvelési szakértője, nem veszi figyelembe a rendőrfőkapitányság köny- velőségének gondjait. Köny- nyen meggyűlhet a baja az ilyen különös kiadási tétel miatt, mint ez a hétszemé­lyes vendéglátás. Egyébként bármelyik revizor megkér­dőjelezheti ezt a tételt, s azután jöhet a magyarázko­dás. A főkönyvelő felhívta eb­ben az ügyben az ezredest, s megosztotta vele aggályait — Küldje el akkor nekem azt a számlát aláírásra. Ez az ügy speciális és a jövő­ben a szokásostól eltérő nyomozási módszereket igé­nyelhet. Górecki őrnagy tudja, mit csinál. A megnyugodott főköny­velő ráírta a számlára a „kifizetendő” szót. Ha az ezredes így kívánja, ő nem fog ellenkezni. Neki mind­egy, ha egyszer ott van a főnök kézjegye. Ezalatt Piotr Jarkowski százados szorgalmasan gyűj­tötte híreit a betörés tizen­négy gyanúsítottjáról. Nem akadt horogra semmi külö­nösebben érdekes. Mind­egyikőjüknek megvolt a mindennapos gondja-baja. Anyagiakban is. Sem keve­sebb, sem több, mint má­soknak. A tizennégy közül bármelyiknek jól jött volna a tízmillió, sőt bármelyik­nek radikálisan megváltoz­tathatta volna egzisztenciá­lis lehetőségeit élete végéig. Egyik-másik életrajzában voltak „rossz pontocskák”, melyeket ilyen s olyan al­kalmakkal szereztek a múlt­ban. Egyikőjük feddhetetlen tisztességéhez sem fért azon­ban semmi kétség. Egyszóval sehol, semmi nyom. Az ezredes utasítása ér­telmében mind a tizennégy személyt diszkréten, de szüntelenül figyelték. Min­den lépésük tükröződött ab­ban a jelentésben, amely másnap reggel mindig ott volt Jarkowski, vagy he­lyettese Roman Widera fő­hadnagy asztalán. Ezekben a jelentésekben nem volt semmi érdekes. Az egyik gyanúsított moziba ment, a másik a gyermekeivel a Visztula partjára. Az egyik fiatalember randevúzoti. Rzeszewska asszony nagyon idegesen tért haza a kihall­gatásról, majd sokáig vesze­kedett a legidősebb leányá­ra. íme, az egyszerű embe­rek megszokott élete. Es mégis közöttük volt egy be­törő, aki ellopott tízmilliót. Widera főhadnagy hozzá­jutott ahhoz a kulcsszériá­hoz, amely a rendőrkapi­tányságon volt letétben. Az öreg lakatos igazat mondott. A sorozatot igen világos színű ' rézből készítették. Színe hasonlított az erede­tiéhez, de annál sokkal rosz- szabb minőségű volt. Tehát valahol létezik egy sötétebb készlet is, mely — a mester állítása szerint — „olyan, mintha aranyból lenne”. A tisztek elhatározták, hogy még egyszer látogatást tesznek a bankban és újra elbeszélgetnek Helskl igaz­gatóval. Sőt, Widera főhad­nagynak az volt a vélemé­nye, hogy ki kell adni Helski ellen a letartóztatá- si parancsot. A századosnak azonban sikerült lecsillapí­tania heves vérű barátját és meggyőznie arról, hogy „sziklaszilárd bizonyítékok” nélkül az ügyész nem szen­tesíti az ismert közgazdász, a bank igazgatója letartóz­tatását. — Ha valóban bűnös, ak­kor úgysem szökik meg tő­lünk. Egyelőre csupán egyet­len nyomunk van és ezzel Kelski teljesen tisztában van. A legjobb bizonyíték, hogy nem ilyedt meg túl­ságosan fenyegetéseinktől utolsó beszélgetésünk alkal­mával. — Ezért tenne jót neki néhány napos csücsülés a pincében. — Widera főhad­nagy a nyomozás szigorú módszereinek embere volt. — Pár napot ülne, utána az ügyész szabadlábra he­lyezné, Widera főhadnagy úr pedig magyarázkodhatna, de nem a mi „öregünk” előtt, hanem a főkapitány­ságon. Ott aztán megkapnád érte a hálát! — Csinálj, amit akarsz, de ez a Helski nekem egy­re jobban tetszik. Olyan si­ma és csúszós, mint a gyík. Na, gyerünk hozzá. — Hozzám tartanak? Pa­rancsoljanak. — Helski igaz­gatón a csodálkozás legki­sebb jele sem látszott, ami­kor a rendőrtisztek beléptek az irodájába. — Mivel szol­gálhatok? — Legutóbb nem valami nagy egyetértésben váltunk el. — Mondta a százados. — Önök azt állítják, hogy én vettem ki a kasszából a pénzt, én pedig határozot­tan tiltakozom. Ezen a pon­ton sohasem juthatunk kö­zös nevezőre. — Álláspontjaink talán mégis jelentősen közelednek — felelte a százados. — Kü­lönösen ha visszaemlékszem arra, hogy utolsó beszélge­tésünket ön egy kérdéssel fejezte be: „hogy nyithat­tam ki egyetlen kulccsal mindhárom zárat?” Emlék­szik? — Lehet, hogy mondtam valami ilyesmit. Csak nem fejtette meg ezt a kérdést? — Megfejtettem. A betö­rőnek nem kellett mindhá­rom zárat egyetlen kulccsal kinyitnia Ez ugyanis lehe­tetlen. Egyszerűen három kulcsa volt. Sőt azt is tu­dom, milyenek. Tökéletesen hasonlítanak az aranyhoz. A bank ezúttal másodszor vezeti félre a rendőrségek Először ezt Franciszek hi­vatalsegéd igyekezett meg­tenni azzal, hogy eltitkolta a könyvelőség túlóráit, vala­mint az italozást. Másodszor ön próbált ködösíteni az­zal az állításával, hogy a háború után csak egyetlen kulcskészletet csináltattak pótlólag. Bennünket, rend­őröket azonban nem olyan könnyű a falhoz állítani. Van egy szokásunk: ellen­őrizzük a hallottakat. Widera főhadnagy oldalt ült és meg sem szólalt. Fi­gyelmesen vizsgálgatta az igazgató arcát. Most elége­detten tapasztalta, hogy a százados „lövése” célba ta­lált. Helski alaposan elsá­padt és arcára zavar ült ki. — Azért jött, hogy le­tartóztasson ? — kérdezte Helski. — Még nem. — Felelte keményen a százados. — De hamarosan sor kerülhet rá... Egyelőre azt szeretném meg­tudni, miért titkolta el elő­lünk a másik, pótlólag ké­szített kulcsszéria létezését? Kinél van ez a sorozat? — Tisztában vagyok az­zal, hogy maguk engem gyanúsítanak a kulcsok bir­toklásával. Ez azonban té­vedés. Azért nem beszéltem az „arany sorozatról”, mert egyszerűen megfeledkeztem róla. Tudtam, hogy azok a kulcsok már nem léteznek. Tehát tudat alatt mondtam, hogy a pótlólag készültek most a Mostowski Palotá­ban vannak letétben. — Mi történt ezzel a készlettel? — Nem tudom. Tisztában vagyok azonban azzal, hogy a kulcsok egyike eltörött egy nyitás alkalmával. Volt is egy kis gondunk a zárból való kiszedésével. — Kérem, mondja el ne­künk ezt az egész históriát, ugyanis az ön szavaiból e pillanatban nem sokat ér­tünk. (Folytatjuk) TASZSZ-n yílalkozat a bonni szükségállapot törvényekről Moszkva (TASZSZ) A Szovjet Távirati Iroda kedden nyilatkozatot adott ki azzal kapcsolatban, hogy a bqnni parlamentben szer­dán kezdik meg a harmadik o;’-ásásban a szükségállapot törvények tervezetének vi­táját. A nyilatkozat rámutat, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban egyre ve­szedelmesebb jelleget ölt a politikai fejlődés. Foko­zódik a nácizmus és a so­vinizmus előretörése, a de­mokratikus és a haladó erők üldözése, a revansista és a militarista hangulat szitása. Nyugat-Németország akár már holnap újabb szenve­déseket és megpróbáltatá­sokat zúdíthat a világra. A TASZSZ hangsúlyozza, hogy a szükségállapot-törvé­nyek azoknak az agresszív német imperialista körök­nek egyengetik az utat a hatalom felé, amelyek már Kominunista siker az olasz tartományi választásokon Ellőni egy amerikai atom* tengeralattjáró Washington (MTI) Thomas H. Moorer ten­gernagy, az amerikai hadi- tengerészet vezérkari főnö­ke hétfőn este közölte, hogy teljes erővel folyik a kuta­tás az Atlanti-óceánon a Scorpion atomtengeralattjá­ró után, amelynek hétfőn kellett volna megérkeznie a virginiai Norfolk haditen­gerészeti támaszpontjára. Az atomenergiával működő tengeralattjáró a Földközi- tengeren „programszerű ki­képzőgyakorlatokon” vett részt, majd 99 főnyi le­génységével visszaindult norfolki támaszpontjára. Moorer tengernagy szerint a hajó utolsó rádiójelenté­seit egy héttel ezelőtt, má­jus 21-én éjféltájban vették. A 40 millió dollár értékű tengeralattjáró ekkor az Azori-szigetek közelében haladt. Ebben a jelentés­ben a hajó parancsnoka kö­zölte, hogy a hajónál sem­miféle műszaki zavart sem észleltek. A tengernagy szerint a kutatást az Azori-szigetek és Norfolk között 3300 km hosszúságú tengerszakaszon csak több órával azután kezdték meg. hogy a Scor- plonnak be kellett volna futnia a támaszpontra. Mert „az ilyen hajóknál szokásos az, hogy hosszú na­pokon keresztül a víz alatt haladva nem bocsátanak ki rádiójelzéseket". Q 33 R Ó L HORST J4ULLER fantasztikus regénye nyomón írta , CS. HORVÄtH TIBOR, rajtolta SEBŐK IMRE d M/l/CiSTdK fiYAHUTCANUL UTAT MVfTQTTdK A £E*iéRKO- PCHYCS PÉRPJNAK. <Kr MAHABlZroS LÉPTEKKEL KAL ADT K£S2£HlEtB£N VÁRAKOZÓ MfHrőAuTQ P£L£. MAR-MAR ODA IS €RT <M!KOk f ELCSATTANT S/LHAR KANCijlá... flij'jKji- ipym Ó- Burn es processzor ! M/CSODA OROM/ .legalább Kér éve. v 2 ho&v . . utoljára láttám; ^ Nem akartam meg2avarn/j% ^MUNKÁJÁBAN AZ MCK LECküirü' a/o'őő hold-b/oloausat. . ’ 1/£ae KÖVE TKE ZfSO I „196P. május 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom