Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-21 / 117. szám

Legfontosabb feladat: a beit romos harc Pravda'cikk a szocialista demokrácia megújulásáról JemímcY bvhúgyi Moszkva: A szovjet köz­élet a szocializmus és a ka­pitalizmus közötti ideológiai harc éleződésére nyomaté­kosan rámutató áprilisi központi bizottsági plénum nyomán tokozott figyelem­mel fordul az eszmei-politi­kai küzdelem egyes front­szakaszai felé. Mint a Pravda vasárnapi számának nagy jelentőségű elvi cik­ke rámutat: a kommunis- taellenesség ideológiai fegy­verhordozói a szocializmus elleni fel­lépésükben most a de­mokrácia problémáját választották ki fő táma­dási irányukul. A szocialista demokrácia fejlődése — húzza alá a Szovjetunió vezető lapja — objektív és szüntelen folya­mat A mi demokráciánk nem valamilyen merev sab­lon, egyszer és minden­korra kialakított politi­kai mechanizmus. Szük­ség van állandó megúju­lásra, egyes formák és módszerek mással törté­nő felváltására. A szocialista demokrácia egészséges fejlődési formái­nak megújhodása azonban c^ak a marxizmus—leniniz- tnus rendíthetetlen elvéi alapján mehet végbe. Ezek közül az elvek közül a Prav­da cikke a legfontosabb­ként külön kiemeli a mar­xista-leninista páft vezető szerepét a (szocialista de­mokrácia tökéletesítésének folyamatában, Ennek a7‘ alapvető elvnek a megsérté­se. a párt szerepének taga­dása vagy csökkentése a szocialista demokrácia szi­Bécs (MTI) Franz Jonas osztrák köz­társasági elnök hétfőn dél­előtt Waldheim külügymi­niszter kíséretében a Szov­jetunióba utazott Az oszt­rák államfő Podgornijuak, a Legfelső Tanács Elnöksége elnökének 1966-os őszi auszt­riai látogatását viszonozza. Jonas, aki Moszkván kí­vül Leningrádban időzik majd, találkozik vezető szov­jet személyiségekkel. Az ere­deti terv szerint eszmecserét Róma (MTI) Dobsa János, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: A másfél napos olasz par­lamenti választások hétfőn délután értek véget, délután két órakor bezártak 8 sza­vazóhelyiségek és a 84 726 választási körzetben megkez­dődött a szavazatok összesi­vére mért csapás lenne, amely veszélybe sodorhatja a szocializmus vívmányait. A Pravda ezzel összefüg­gésben idézi Kína tanulsá­gait, ahol Mao Ce-tung és csoportja a pártra mért csapással, a pártbizottságok szétzú­zásával kezdték meg a szocialista demokrácia felszámolását és Map személyi diktatúrá­jának bevezetését. A szocialista demokráciá­val ellenséges rendszert,, és a szocializmus vívmányaira fenyegető veszélyt képvisel­nek azoknak a követelései, akik a szocialista országok­ban a kommunista párt po­litikai szerepének korláto­zása és az ellenzéki pártok hivatalos létesítése mellett lépnek fel. Az SZKP Központi Bi­zottságának lapja aláhúzza: a szocialista demokrácia problémáinak megvitatása, hiányosságainak bírálata, hatékonyságának növelése, legjobb útjai keresése — mélyrehatóan pozitív jelen­ség. De csak abban az eset­ben, ha a keresés a szocia­lista demokrácia alapelvein nyugszik, s nem sérti meg fő elvét; a kommunista párt vezető szerepét. Aki erről megfeledkezik, ment­hetetlenül a revizionizmus álláspontjára csúszik, sza­kít a marxizmussal, s a burzsoázia javára lép fel a szocializmus ellenében. A kétfrontos harc: egyrészt a szocialista demokrácia „bal­oldali”, másrészt jobboldali likvidátorai ellen a marxis- ta—deninista pártolt egyik legfontosabb feladata a je­len Időszakban -r- hangzik a Pravda végkövetkezteté­folytatott volna Koszigin miniszterelnökkel is, aki azonban Jonas látogatásának idején nem lesz Moszkvá­ban. Franz Jonas hétfőn dél­előtt megérkezett Moszk­vába. A vnukovói repülő-: téren a vendégeket és kí­séretét Nyikolaj Podgomij, Dmitrij Poljanszkij, Jurij Andropov, Mihail Jasznov, Andrej Gromiko és több más hivatalos személyiség fogadta. tése. A választásra jogosul­tak száma a képviselőházi Választásokon 35 563 716, a szenátusi választásokon (ahol magasabb a korhatár) 32 520 775. Vasárnap este tíz óráig országos átlagban már a választásra jogosultak 78 százaléka leszavazott. A sza­vazás eredményét ma te­szik közzé. Vietnami harcok A felszabadító hadsereg egységei a holdújévi offen- zíva kezdete óta eltelt száznapos időszak alatt, ja­nuár 31-től május 10-ig 253 000 ellenséges katonát tettek harcképtelenné, köz­tük 84 500 amerikait, illet­ve ausztráliai, dél-koreai és egyéb szövetséges katonát. Több mint harminc na­gyobb és kisebb város, tartományi székhely ellen intéztek támadást, és nagy­szabású győzelmeket arat­tak. A legsúlyosabb csa­pást Saigonban mérték az ellenségre. A saigoni amerikai pa­rancsnokság szóvivője sze­rint hétfőre kissé csökkent a dél-vietnami harcok he­vessége, de a szabadsághar­cosok néhány jelentősebb támadást intéztek az ame­rikai és dél-vietnami kor­mánycsapatok állásai ellen, így Da Nang közelében. A CSEMADOX állásfoglalása Losonc: A CSEMADOK — a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövet­sége — losonci kerületi bi­zottsága, 4200 tagja és a ke­rület 45 000 magyar lakosa nevében, állást foglalt a je­lenlegi csehszlovákjai politi­kai helyzettel kapcsolatban. — Meggyőződésünk, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt és a Szlovák Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának legutóbbi plénuma­in hozott határozatok ha­zánk további fejlődését cé­lozzák — hangzik a kerü­leti bizottság állásfoglalása —, és elő fogják segíteni a szocialista társadalom vív­mányainak megszilárdulá­sát, a nemzetiség és az ál­lamjogi problémák sikeres megoldását. Gusar, a losonci kerületi nemzeti bizottság elnöke megállapította: a kerületi nemzeti bizottság teljes megértéssel fogadta a CSE­MADOK állásfoglalását, és határozottan síkra száll an­nak érdekében, hogy a nem­zetiségi kérdések az egyen­jogúság alapján, teljes meg­elégedést keltőén oldódja­nak meg. Kínai helyzet Ezekben a napokban a kínul sajtó bővítette azok­nak u vádaknak a listáját, amelyeket a kulturális for­radalom alatt elmozdított vezető állami és pártfunk- cionáriusok ellen hangoz­tat. A Rerpnin Ribao, vala­mint a Vörös Zászló című folyóirat és a népi felsza- * badító hadsereg napilapja múlt csütörtöki közös ve­zércikke kinyilvánította, hogy Liu Sao-osi elnök — akit egyébként még min­dig nem neveznek meg — társaival együtt a „koumin- tang-reakció” érdekeit kép­viseli. A cikk, amely a „kulturális forradalom” haj­nalán, 1966. május 16-án kiadott központi bizottsági „körlevelet” ünnepelte, már erősen Célzott rá, hogy Liu Sao-csi „több alkalommal térdre rogyott a koumin- tang reakció előtt”. 6, — Szeretnék találkozni százados úrral. Valahol, ahol senki sem lát meg ben-, nünket. Nagyon fontos. Piotr Jarkowski bólintott, jelezvén, hogy megértette, majd a főhadnagyhoz for­dulva megjegyezte: — Romek, ma még sze­retnék veled elbeszélgetni erről a betörésről. Találkoz­hatnánk esetleg abban a kis Tamka utcai kávéházban, ott, a Solec és a Dobra ut­ca között. Roman Widera úgy nézett felettesére, s egyben barát­jára, mint egy őrültre. Ke­vés volt neki ebből a nya* valyas ügyből mára, még délutáni szabad idejét felál­dozva is erről akar beszél­getni? Már nyitotta is a száját, hogy megmondja a véleményét, de visszatar­totta ettől a százados alig észrevehető kacsintása. — Tehát ismétlem: öt órakor, a Tamka utca és a Dobra sarkán. A két férfi elköszönt az őröktől és a ruhatáros hi­vatalsegédtől. Nawrocki is „viszontlátásra” szóval kö­szönt, de ezt kissé hangsú­lyozottan ejtette. Az őr nem vette észre ezt a hangsúlyt Szünet nélkül telefonált szí­ve hölgyével, s eredményte­lenül próbálkozott rábeszél­ni a lányt egy találkozóra. HARMADIK FEJEDET Piotr Jarkowski százados pontosan délután ötkor lé­pett be a Tamka utcai „Syrenka” káyéházba. Alig lézengett itt egy-két ember. Csak a magas bárszékeken Ült néhány ifjú. A lokál mé­lyén megbúvó asztalt egy párocska foglalta el. A százados kávét rendelt és zsebéből előhúzta a nép­szerű délutáni lapot. Még egy minuszos hír sem volt benne az Általános Kisipari Bank kifosztásáról. Csak másnap kellett kiadni a Lengyel Sajtóügynökségnek egy rövid kommünikét, amely betörési kísérletről informál és arról, hogy „a rendőrség energikusan foly­tatja a nyomozást”. — Egye­lőre a pénzösszeg nyilvános­ságra hozása nélküL Arról volt szó ugyanis, hogy a nyomozás első, legnehezebb fázisában ne keljen szárny­ra szükségtelen szenzáció az ügyrőL Néhány pillanat múltán a kávéház nyitott ajtajáhan megjelent Stanislaw Naw­rocki. Körülnézett Első pil­lantásra nem ismerte fel a századost, aki egyenruháját világos színű civil öltönyre cserélte. Csak a tiszt által adott jelre jött rá, hogy az újságjába mélyedt úr nem más, mint az, akivel néhány órával ezelőtt találkozót be­szélt meg. Odament az asz­talhoz és helyet foglalt Jar- kowskival szemben. —- Nagyon köszönöm, hogy beleegyezett a találko­zásba százados úr. Van egy fontos hírem, amit szeret­nék közölni a rendőrséggel. — De hisz kihallgattam magát Minek ez az egész konspiráció? — A bankban nem tud­tam elmondani, mert azon­nal megtudta volna Franci- szék úr, hogy ki „köpött”, tőle meg az egész igazgató­ság. Nekem ettől az állásom függ. Igaz, nem valami nagy a fizetésem, de van sok borravalós lehetőség. Majd­nem mindennap összejön egy százas. Hol egy ügyfél feledkezik meg valamiről és el kell hozni neki egy papírt az irodából, hol meg vala- melyik cég jön nagyoDb összegért, s akkor megkér­nek, menjek el velük, mint kísérő. A kabátok felsegí­téséért is leesik egy-két grosz... — Azt jól tudom, hogy van néhány „mellékese”, de továbbra sem értem a fé­lelmét. Talán csak nem az igazgatóságot gyanúsítja, hogy részt vett a betörés­ben? — Isten ments! Ne így értse a szavaimat, százados úr. A kihallgatáson az őszinte igazságot mondtam: nem tudom, ki volt a tet­tes. Csakhogy... tegnap nem minden úgy történt a bank­ban, ahogy azt előbb Fran- ciszek, majd a többiek val­lották. Franciszek úr hatá­rozottan megmondta ne­künk, hogy ha valaki is elmondja az igazat, megke- serüli. Hallgatnom kellett, de nem akarom a rendőrsé­get félrevezetni. — És mi történt ott teg­nap? — A százados egyre kíváncsibb lett a fiatalem­ber bizalmas vallomására. — Háromkor nem mind­egyik tisztviselő hagyta el a bankot. A könyvelőség dolgozói már régóta ottma­radnak tovább is a nagyte­remből nyíló szobájukban. Mostanában a mérlegkészí­téssel voltak elfoglalva és nem egyezett nekik 3 zloty és 70 grosz. Vagy tíz napja számolnak és keresik a hi­bát. — Tegnap Is ottmarad- tak? — Igen. Napiórkowski és Jaworek úr ki sem jöttek 8 bankból. Jan Bilski fő­könyvelő, Rzeszewska asz- szony és Ligman, valamint Klecki urak is csupán a „Filharmónia” étterembe léptek át, ahol mindig ebé­delni szoktak, és úgy fél négy körül jöttek vissza a bankba. — Mi történt azután? «- Amikor visszaérkeztek az ebédtől, kulcsra zártama bank bejáratát Az őrök a ruhatárban maradtak, én pedig segíteni kezdtem a takarítónőknek. Negyed öt­kor a könyvelőség ajtaján kiperdült Ligman úr. ö a bank egyik legfiatalabb tisztviselője. Meglátott en­gem a nagyteremben és rámkiáltott: „Stasiu, megta­láltuk végre azt a rohadt hibát”. Örömében átkarolt és táncra perdített, majd adott 150 zlotyt és így szólt: „Ugorj Stasiu a csemegébe és vegyél fél liter vodkát. Ha lehet „Jalowcówkát” és egy üveg bort, meg valami harapnivalót. Öblögetni kell ebből az alkalomból. Emiatt a három zloty miatt jó pár éjszakát átvirrasztottam.” — Különös. Maga gyak­ran futkos a csemegébe! — Elég gyakran. Elmen­tem tehát a Nowy Swiat utcai csemegébe. „Jalow- cówka” nem volt, „Staro- win”-t vettem és egy üveg jugoszláv vörösbort. Ehhez vásároltam még egy bucit, egy doboz kaviárt. 40 deka sonkát és egy üveg uborkát. Mindezt bevi+tem a bankba. Ligman úr tüstént betette a vodkát a hűtőszekrénybe. — Az alagsorban van a hűtőszekrény? — Igen. Abban a helyi­ségben ott a széfek bejárata előtt. állandóan tele van palackokkal és szódavízzel. Bárki lemehet egy üvegért, s az én dolgom, hogy a szekrényből sose fogyjon ki a készlet. — Kánikulában a tiszt­viselők szüntelenül lejárkál­nak az alagsorba? — Azt azért nem! Sosem engedné meg az igazgatóság az ilyesmit. Egy valaki le­megy és felhozza a hűsítőt az egész részlegnek. Esetleg engem küldenek le, vagy Franciszek urat. — Na és mi van azzal a tegnap délutánnal? — Rzeszewska asszony velem együtt szendvicseket készített. Lent ezalatt hült a vodka. Később belőttem a harapnivalót a könyvelö- ségre. Mindannyian kitűnő hangulatban voltak. Egy bankban nagyon sokat je­lent az, ha hajszálnyira egyezik a mérleg. Benyakal- ták a vodkát és a " bort. Nem mondom, engem is megkínáltak. Ezután még egy kis ideig dolgoztak, majd úgy fél hét körül ha­zamentek. Kimostam a po­harakat. ugyanis itt nálunk nincsenek kupicák. Kivit­tem a palackokat, és rendbe tettem a szobát. Amikor megérkezett a gondnok és az őrség éjszakai váltása, nyoma sem volt már az ivászafnak. — És Ligman úron kívül járt-e valaki az alagsorban? Nawrocki elgondolkodott. _ — Igen. Először Klecki úr ment le megnézni, hi­deg-e már a vodka. Később, amikor szendvicseket csi­náltunk, Rzeszewska asz- szony hozott fel néhány üveg vizet. Bilski úr meg­jegyezte, hogy a vodka még túl meleg, és lement jég­kockáért. A vodka és a bor elfogyasztása után is lemen­tek néhányan, ugyanis lát­tam a lépcsőn Jaworek. meg Napiórkowski urakat is. — Sokáig voltak lent? — Százados úr, nem mér­tem én az időt, honnan is tudhattam volna, hogy es történik majd? Láttam, hogy lejárkálnak. Ma reg­gel a hűtőszekrény körül találtam egy-két üres pa­lackot. ügy látszik, néhá­nyan nem vitték fel a szó­davizet, hanem ott helyben itták meg. — A bankból távozóknál volt-e csomag? — Tisztviselőink csaknem mindegyike hord táskát, így ezt nem figyeltem meg különösebben. Mégis szinte biztos, hogy a könyvelőség- ről távozók kezében táska volt Hogy ki voltak-e tömve? Nem figyeltem meg. De tízmillió zloty ötszáza-: sokban, az nem is sok. Ki sem tömne egy táskát. Egyébként is új bankjegyek voltak és nem foglalhattak el túl nagy helyet. Akáf zsebben is kivihették. — No... nemigen. De hon­nan tudja maga, hogy új ötszázasok voltak? Nawrocki könnyedén el­mosolyodott. JELE 3BE O Ij 13 lEt Ó Xl MUttER fantasrtilius regénye nyomda írta Cg. HORVATH TIBOR, tojtolta SEBÖK IMRE 25. se. Az osztrák köztársasági elnök Moszkvában Ufa közzéteszik az olasz választások eredményét (Folytatják)

Next

/
Oldalképek
Tartalom