Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-21 / 117. szám
Cs. Nagy István ' Ul VEZETŐI MUNKASTÍLUST IV. A tekintély alapja a bizalom Lenyeges, hogy amikor a felsőbb szintű gazdasági vezető a beosztott vezetőivel közli a feladatokat, a teendőket, arra összpontosítsa a figyelmét, hogy mit kell tenni és ne arra, hogy a beosztott gazdasági vezetők és a hozzájuk tartozó dolgozók hogyan hajtsák végre a feladatokat. Legyen a felső fokú gazdasági vezető megközelíthető. Tegye lehetővé, hogy a beosztott gazdasági vezetők úgy kérjék az ő tanácsát, hogy a kapott válaszokból ne kelljen érezniök, ezzel . tehetetlenségüket” vallják be. Olyan esetekben, ha a beosztott gazdasági vezetők hibáznak, a felsőszintű gazdasági vezető legyen humánus az első hibát elkövetőkkel szemben. Ez annál is fontosabb, hiszen ő sze- szemelte ki magának beosztott vezetőit. Arra kell törekedni, hogy a beosztott gazdasági vezetők tevékenységüket, munkájukat értékesnek érezzék, mert különben úgy fognak dolgozni, hogy munkájukban nem lesz köszönet. Ha a megfontolt, felsőbb szintű gazdasági vezetés következtében a beasztott vezetők hozzáértése növekedni fog, és lassacskán határozottan megállnak majd saját lábukon, akkor a felsőbb szintű gazdasági vezető álljon ellent annak a kísértésnek, hogy saját hasonlatosságára igyekezzék formálni beosztott vezetőit, gyámkodva felettük. Más a helyzet, ha a beosztott vezetők önteltté válnak, nem felelnek meg az eléjük állított követelményeknek és valóban fenyegetik a vállalati érdeket. Amikor a beosztott gazdasági vezetők kifejezésre juttatják, nem értenek egyet az igazgatóval, a felsőbb szintű gazdasági vezetőknek nem szabad úgy viselkedni, mintha emberi méltóságukban sértették volna meg őket. Azért nem, mert a beosztott gazdasági vezetők ebben az esetben valójában mindössze úgy cselekedtek, mint akik bíznak a felsőbb szintű gazdasági vezető korrektségében, hozzáértésében, politikai és szakmai műveltségében. Még a mi körülményeink között is előfordulhat, — és ez eléggé nagy hiba — hogy az igazgatóval ellenkező vélemény kinyilvánításához bizonyos bátorságra van szükség. Viszont azt is látni kell, hogyha egy vállalatnál az új mechanizmus körülményei között Önmagáért, a vezetői tekintély „éreztetéséért” gyakori a problémák felvetése, akkor a józanabb beosztott gazdasági vezetők egészségesebb szemléletű, nyugodtabb légkörű vállalatot fognak keresni. Állítólag egy nagy tőkés monopólium vezérigazgatójának a 30-as évek második felében feltették a kérdést: minek tulajdonítja a vállalat által elért gazdasági sikereket. Kijelentette, ebben nagy szerepe van a konjunktúrának de legalább olyan szerepe van annak, hogy sikerült elhite nie beosztott vezetőivel, ők sokkal jobban értenek a gazdasági feladatok kitűzéséhez, végrehajtásához és a kereskedelemhez, mint ő saját maga. Nem azért hivatkozom e nagy tőkés monopólium vezérigazgatójára, hogy ezzel bizonyítsak, mert ilyen módszert alkalmazó igazgatót nálunk is szép számmal lehet találni. De utalnék arra, hogy a mi szocialista viszonyaink között, különösen napjainkban sokkal inkább megvan a lehetőség arra, hogy ezt a módszert valamennyi vállalatnál a gyakorlatiján, a termelő tevékenység során alkalmazzák gazdasági vezetőink. Azt hiszem, ez erkölcsi kötelességünk is, mert a mi társadalmunkban a haszon, a nyereség nem végső cél, hanem eszköz a szocialista társadalom teljes felépítéséhez, a dolgozók életszínvonalának emeléséhez. Annál is inkább kötelességük a mi gazdasági vezetőinknek e módszert a gyakorlatban alkalmazni, mert az irányításuk alá tartozó vállalat társadalmi tulajdonban van. Ebből következik, hogy az ott dolgozó vezetők, vagy beosztottak egyben termelő- eszköz tulajdonosok is, nekik tehát — szemben a tőkés vállalatnál dolgozó munkásokkal, beosztott vezetőkkel — alapvető érdekük a saját vállalatuk eredményes, hatékony működése. Gyárak, lakások, iskolák hatszázhétmillióért JÓ MINŐSÉG HATÁRIDŐRE — EMELKEDETT A MUNKÁSOK KERESETE — MŰSZAKI KONFERENCIA AZ ÉPÍTŐIPARNÁL Olyan őszinte kritikai légkörben megtartott műszaki konferencia régen nem volt a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál, mint május 16-án, melyen az elmúlt négy hónap eredményeit értékelték. Tapasztalni lehetett, hogy az építőipariak a korábbinál jobban érdekeltek a tervek teljesítésében, a termelékenység növelésében, a takarékosságban, s ezt az eredmények is igazolják. Az 1668. évi munkák kezdésére jó hatással volt a kedvező időjárás, de az eredmények azt is mutatják: a gazdaságirányítás új rendszeréből adódó kedvezményeket megfelelően hasznosították. A vállalat a termelési tervét a négy hónap alatt 12,7 százalékkal teljesítette túl, 141 millió forint értékű munkát végeztek eL Ez a termelési eredmény 32 százalékkal magasabb, mint 1067 hasonló időszakában. Nagy eredmény, hogy az erre az időszakra esedékes létesítményeket határidőben, vagy határidő előtt adtak át. így készült el a Nyíregyházi Gumigyár 24 lakása. az Északi nagykörút 4x20 lakása, a Kossuth téri ABC- .ruház, a Krúdy filmszín- ..áz, s a terveknek megfelelően biztosították a gumigyárnál, a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárnál, a fehérgyarmati téglagyárnál, a fényeslitkei rendező pályaudvarnál a technológiai szerelések megkezdésének feltételeit. Ebben az évben összesen 607 millió forint értékű munka elvégzése vár az építőipart vállalatra, 100 millióval több, mint tavaly. Ez évben olyan jelentős létesítmények építését fejezik be, mint a Nyíregyházi Gumigyár I. ütemében készülő beruházás, a fehérgyarmati téglagyár, Tiszavasvári ban, Mátészalkán, Nyíregyházán és Kisvárdán új ipari iskolák, s 638 lakás Nyíregyházán és a megyében. E megnövekedett feladatok elvégzéséhez megfelelő munkaerő áll rendelkezésre. Ez évben eddig 1080 új munkást vettek feL Eltávozott a vállalattól 616 dolgozó, valamivel több, mint tavaly. Ez azt mutatja: nincs még minden rendben az emberek nevelésénél, a munkaszervezésnél, amin sürgősen javítani kelL Az új gazdasági mechanizmus kedvező hatását mutatja, hogy a vállalatnál az egy főre jutó munkásátlagbér 4,2 százalékkal emelkedett, ami megfelel a termelékenység növekedésének is. A vállalat dolgozói az elmúlt négy hónap alatt — a mechanizmus lehetőségeivel élve — 3 millió 600 ezer forinttal kerestek többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Bár jelentősek az eredmények, nem hagyták szó nélkül a hibákat sem. Szóvá- tették a kapun belül tapasztalható munkanélküliséget. Növelni kell az építésvezetőségek közötti kooperációt, mert többször megtörténik, míg az egyik helyen munkaerőhiány van, addig a másik munkahelyen a brigádok állnak, tétlenkednek. Nincs megfelelően kihasználva a vállalat gépparkja, szállítóeszközei, darui. Hibák vannak a szerelési munkák összehangolásában, emiatt csak többletköltségekkel és túlóráztatásokkal tudják átadni a létesítményeket. Tapasztalható, hogy a nem teljesítményben dolgozóknál laza a munkafegyelem. Ezért úgy döntöttek, hogy a teljesítménybérben végzett munkák arányát növelik. F. KMÁSODSZOR a legjobbak között A tényeslitkei tsz újra elnyerte a Minisztertanács verseny zászlaját Egy évvel ezelőtt nagy ünnepe volt Fényeslitkének. a kis Szabolcs megyei községnek. Megkapták a „Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság” címet, a Minisztertanács versenyzászlaját és a vele járó jutalmat. Az azonos feltételek között versenyző több száz termelőszövetkezet között másodikok lettek az országos vetélkedésben. Az egy évvel ezelőtti tudósításunkat így fejeztük be lapunkban: „A most kivívott hírnév az egész községé és erre mindnyájan vigyáznak”. Hogy mennyire vigyáztak, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az újra megszerzett második hely. A közeli napokban ismét megkapják a kitüntető címet és a Minisztertanács zászlóját. Hogyan, mivel ? Mivel sikerült még a tavalyi eredményekre is ráfejelni. Fel lehetne sorolni a mutatókat, a számok regimentjét, ami a Miniszter- tanács előtt szerepelt. Másokhoz mérni, az előző évi_ eredményekkel összevetni" csak így volt lehetséges, de a számok helyett inkább néhány mondatot a „hogyanról”. Hogyan érték el, hogy az előző évi kiváló eredményhez viszonyítva az összter- melési érték még egymillióval növekedett minden jelentősebb beruházás, vagy üzemág változtatása nélkül? Első helyen a 100 új ta>- got kell említeni. Idejében és több munkáskéz jutott minden területre, főként a 300 holdat is meghaladó termő gyümölcsösre. Száz vagonnal több volt az almatermésük, mint az előző évben. A fán az alma minősége is jobb volt, de az ismert ládahiány és értékesítési nehézségek miatt a megtermelt 90 százalékos exportminőség 70 százalékra csökkent Nagy gondot fordítanak a szakemberképzésre is. TJjabb 19 szakmunkás állt a kertészek sorába. Most már 45 tsz-tag kertész szakmunkás gyümölcsözted tudását. Növekedett a tartalékolás, a beruházás, de .bőven jutott a részesedési alapra is: az egy napra jutó részesedés 127 forint. Az új mechanizmusban Mint minden szövetkezetben, itt is vitatták és még ma is vitatkoznak arról, hogyan tovább. A legtöbb érv amellett szól, hogy a hagyományos üzemágakban is sok még a lehetőség. Elsősorban ezt kell kihasználni. Például az almatermés minőségének javításával és megtartásával minden megerőltetés nélkül félmillióval növekedhet a bevételük. Ilyen bevételhez nehezen juthatnának bármilyen melléküzemágból. Egy 100 vagonos hűtőházat építtetnek. Ezzel az őszi munkacsúcsot széthúzzák (száz vagon almát ráérnek a téli hónapokban is piacra Csupán az késztet az alábbi történet megírására, hogy akadnak termelőszövetkezetek, ahol a bizonylati fegyelemmel esetenként hadilábon állnak. Néha okkal, máskor kényelemből, időnként tudatlanságból a könyvelés nem a legpontosabb adatokat rögzíti. A nyírbátori járás egyik termelőszövetkezetében mondták el, hogy a volt főkönyvelő a nyugdíjához szükséges igazolásokat gyűjtötte. Megkérte hát utódját is: hivatalos írással tanúsítsa: mennyi ideig volt termelőszövetkezeti főkönyvelő, mennyit keresett. Az igazolások elkészítése nem tartott soKáig. Annál tovább a reklamáció. UgyanBumeráng is az új főkönyvelő elődjének keresetkimutatásába 1100 forintos összeget írt. Nem írhatott többet, mert az éveken át pontosan lerakott bérlistákon csak ilyen ösz- szeg szerepelt. A nyugdíj előtt álló főkönyvelőnek korábban nyilvánvaló oka volt saját fizetését 1100 forintban feltüntetni. Csak arra nem gondolt akkor, hogy egyszer nyugdíjba is megy. Márpedig 1100 forintos kereset után nemigen magas a nyugdíjjárulék. „Fiatalkori” botlás volt az öreg főkönyvelő cselekedete, de most hiába ment fűhöz- fához, az 1100 forinton már nem lehetett és nem is lehet változtatni. A bumerángot 5 dobta el, saját fejére szállt vissza. Ennyi a történet és még jó, hogy a főkönyvelői vétket az sínyli meg, aki elkövette S.E. előkészíteni) és tavasszal jobb árat kaphatnak érte. A bevételük háromnegyed része almából származik. Ez nagyon kockázatos. Egy fagy. egyéb természeti csapás vagy olyan piaci ár, ami nem hozza a mostani jövedelmet, az egész gazdaságot megrendítheti. Ezért határozták el egy 100 férőhelyes tehénistálló építését. Az állattenyésztés különben nemcsak a jövedelmi arányokat befolyásolja, hanem szükséges kiegészítője — a trágyatermelés miatt — a gyümölcsösnek. Harmadszor ? Ez a két példa nem azt jelenti, hogy csupán a termelés szervezésével foglalkoznak. Az áru elhelyezésére ugyancsak nagy gondot fordítanak, de nem a kereskedelmet helyezik a termelés elé. Amíg a mezőgazda- sági termelésben van bővítésre lehetőség, ipari tevékenységbe nem kezdenek. Ha kétszer sikerült, jó lenne harmadszor is elnyerni a versenyzászlót — ez a kívánságuk. Nem alaptalan. A termeléssel — ami rajtuk múlik — nem lesz baj. A verseny értékelésétől félnek, ha az edd!giek szerint történik. A megítélés egyik alapvető pontja a beruházott vagyon száz forintjára jutó termelés. Az új hűtőházuk és a tehénistálló, ami az év végére készül el közel tízmillió forinttal növeli a beruházást. Ez már leltárban lesz. Viszont a termelést még nem segíti. Jgy kétséges a zászló harmadszori megszerzése. A versenyértékelésnek azonban ez a pontja a beruházást nem befolyásolhatja, erre szükség van a következő évek még nagyobb, biztonságosabb eredményéhez. Csikós Baláas Épül a transzformátorállomás Mátészalkán. Képünkön: ne relik az állványzatot. Uarame) i. felv. Premier a hajtóműben Aknaajtók személy• és teherszállító felvonókhoz Befejeződött a Hajtómű- és Felvonógyár nyíregyházi gyáregységében az aknaajtók első próbagyártása. A „nullszéria” megvizsgálására a gyár szakembereiből bizottság alakul és hétfőn vagy kedden tekintik meg az első, Nyíregyházán készült aknaajtókat. Ekkor dől el, hogyan felelnek meg az eddig elkészültek a terveknek, a minőségi és gyártási követelményeknek. A bizottság abban is dönt majd, hogy a június elején induló sorozat- gyártásig milyen módosításokat kell végrehajtani az elkészült darabok típusain. Az eredeti tervek szerint is június elején kell megindulnia Nyíregyházán az aknaajtógyártásnak. A gyáregység dolgozói azonban bizonyos előretartással is rendelkeznek, hogy ne kelljen kapkodni a nullszéria esetleges hibáinak kijavításában és június elején nyugodt körülmények között indulhasson a folyamatos tér melés. Az első két hónapba», nyolc típust, de később ösz- szesen 35 fajta felvonó aknaajtót gyárt a nyíregyházi gyáregység. A növekvő típusszám gyártásához a kezdő ötven fizikai dolgozó — lakatosok, hegesztők, dara boló szak- és betanított munkások, — még újabb har mine társat kap. Az év második felére több mint négyezer megrendelése van a gyáregységnek, ebből 2600 személylifthez, a többi teher-, kétszárnyú- és beteg- szállító felvonóhoz való aknaajtó. Az aknaajtógyártás után folyamatosan megkezdődik a többi felvonó alkatrész gyártásának letelepítése is Néhány év múlva a felvonóalkatrészek — és esetleg a komplett felvonók — gyártása nyíregyházi specliiiitás lesz.
