Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-09 / 58. szám
fILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK * XXV. ÉVFOLYAM, 58. SZÄM ÁRA: 70 FILLÉR 1968. MÁRCIUS 9, SZOMBAT Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének értekezletéről &pr!lls17-re összehívták a Hazafias Népfront IV. kongresszusát Szófia, (MTI): Szófiában 1968. március 8—7-én megtartották a varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének értekezletét. Az értekezleten részt vettek: a Bolgár Népköztársaság részéről — Todor Zsiv- kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Nép- köztársaság minisztertanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Sztanko Todoron — a BKP KP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Zsivko Zsivkov — a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács első elnökhelyettese, Ivan Basev külügyminiszter, Dobri Dzsurov hadseregtábornok — nemzetvédelmi miniszter; A Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről — Alexander Dubcek, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára a küldöttség vezetője, Jozef Lenárt, a Csehszlovák Szocialista Köz'ár- saság kormányának elnöke, Bohumir Lomsky hadsereg- tábornok, nemzetvédelmi miniszter, Václdv David, külügyminiszter, Pavel Mailing, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szófiai nagykövete; A Lengyel Népköztársaság részéről: Wladyslaw Gomulka, a lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője, Józef Cyrankicwicz, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, Zénón Kliszko, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB ti Ékára, Adam Rapacki, külügyminiszter, Marian Spychalski, Lengyelország marsallja, nemzetvédelmi miniszter, Marian Naszkow- ski, külügyminiszter-helyettes, Wojciech Jarzelski altábornagy, nemzetvédelmi miniszterhelyettes, Ry szard Neszporek, a Lengyel Nép- köztársaság szófiai nagykövete; A Magyar Népköztársaság részéről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás, párt Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Péter János külügyminiszter, Czine- ge Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter; A Német Demokratikus Köztársaság részéről: Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt KB első titkára, az NDK államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Willi Stoph, az NDK minisztertanácsának elnöke, Erich Honecker, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Karl-Heinz Hoffmann hadseregtábornok, nemze'védelmi miniszter, Günther Kohrt, államtitkár és a külügyminiszter első helyetteseA Román Szocialista Köztársaság részéről: Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt KB főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Ion Gheorghe Maurer, a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnöke, Corneliu Manescu külügyminiszter, Ion Ionita vezérezredes, a fegyveres erők minisztere, Nicolae Blejan, a Román Szocialista Köztársaság szófiai nagykövete; A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről: L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a küldöttség vezetője, A. N. Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, A. A. Gro- miko, a Szovjetunió külügyminisztere, A. A. Grecsko, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, K. V. Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese, A. M. Puzanov, a Szovjetunió szófiai nagykövete. Az értekezlet munkájában I. I. Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés szervezete tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka is részt vett. Az értekezlet részvevői sokoldalúan megvitatták az Amerikai Egyesült Államoknak a vietnami nép ellen folytatott agressziója további fokozása következtében kialakult helyzetet és annak hatását az általános nemzetközi helyzetre. Megállapították, hogy az Egyesült Államok kormánya folytatja a háború méreteinek kiszélesítését célzó kalandor irányvonalát; nem hajlandó megszüntetni a bomba támadásokat és más agresszív cselekményeket a VDK ellen, ily módon akadályozza a vietnami probléma politikai rendezésére irányuló tárgyalásokhoz szükséges légkör megteremtését. Ezzel kapcsolatban az értekezlet részvevői kifejezték, hogy egyhangúlag elítélik az amerikai imperialisták bűnös cselekedeteit, akik fegyveres erővel próbálják elnyomni a nemzeti felszabadító harcot Dél- Vietnamban, s akadályozni a szocializmus építését a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. Az értekezlet részvevői nyilatkozatot fogadtak el arról a békét fenyegető veszélyről, amely a Vietnamban egyre szélesedő amerikai agresszió következtében ! jött létre. A nyilatkozat szövegét külön hozzák nyilvánosságra. Az értekezleten elmélyült véleménycserét folytattak a nukleáris fegyverek elterjedése megakadályozásának problémájáról. Az értekezlet részvevői, kiindulva a Politikai Tanács, kozó Testület varsói és bukaresti értekezletén közösen kidolgozott álláspontból, megerősítik a nukleáris fegyverek elterjedése megakadályozásának különleges jelentőségét és a probléma megoldásának fonfosságát. Megvitatták a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződéstervezetet, amelyet a 18 hatalmi leszerelési bizottságban folyta'ott tárgya, lások és viták során dolgoztak ki, s ismertették e kérdésben elfoglalt álláspontju. kát. Az értekezlet nyílt, elvtársi légkörben zajlott le. dások, egész városok és falvak elpusztítása jelzi. A- értekezlet részvevői határozottan elítélik az amerikai imperializmusnak a vietnami n'ép ellen irányuló barbár cselekedeteit. A béke és az emberiség elleni bűncselekmények elkövetői elkerülhetetlenül elnyerik méltó büntetésüket. Nem háríthatják el magukról a felelősséget azok a kormányok sem, amelyek az Egyesült Államok oldalán közvetve vagy közvetlenül részt vesznek az agresszióban. Ez vonatkozik Thaiföldre, Ausztráliára, Uj- Zélandra, a Fülöp-szigetek- re, a dél-koreai bábkormányra, amelyek csapatokat küldtek Dél-Vietnamba, az Egyesült Államok imperialista érdekeiért vívott rablóháborúba. Ez vonatkozik más államokra is, köztük a Német Szövetségi Köztársaság reakciós revansista köreire, amelyek politikai és anyagi segítséget nyújtanak az amerikai agresszoroknak. Az Egyesült Államok kormányának tisztában kell lennie azzal, hogy az agresszió kiszélesítésével, újabb bűnös cselekedeteivel nem tesz képes megtörni a szabadságát, függetlenségét és nemzeti létét védelmező bátor nép akaratát. Az Egyesült Államok kormánya szembe találja magát a szocialista közösség országainak támogatására és minden oldalú segítségére támaszkodó vietnami népnek az eddiginél is erősebb visszavágásával. (Folytatás a 2. oldalon) Pénteken a Parlament vadásztermében ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben foglalt helyet Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Dobi István, nemzetközi Lenin- békedíjas, a népköztársaság Elnöki Tanácsának nyugalmazott elnöke. Az ülést Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg. Beszédének első részében politikai tájékoztatót adott, majd az elnökségnek és a titkárságnak a népfrontkongresszus előkészítésében végzett munkájáról számolt be. — Az ország belső életében — hangsúlyozta — a gazdasági reform bevezetése a legfontosabb kérdés. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága idei februári ülésén megvitatta az 1968. évi népgazdasági terv indulását, s a reform bevezetését. A reform gazdasági eredményei ilyen rövid idő alatt még nem értékelhetők. Az azonban már most is megállapítható és jelentős politikai sikernek számít, hogy az áttérés a reformra s ezzel együtt az év eleji árrendezés lényegében zavartalanul, zökkenő- mentesen történt. Népgazda, sági méretekben az új viszonyok között s tervszerűen folytatódott a termelés, a forgalom, a fogyasztás, a beruházás; az új irányítási rendszer pedig fokozatosan stabilizálódik. — A reform megvalósításának változatlanul fontos feladata a közvélemény szemléletének formálása. A népfrontmozgalom az elmúlt három hónapban különösen ebben a vonatkozásban segített sokat. Úgy vélem: megerősíthetjük decemberi határozatunkat, s mozgalmunk minden aktivistáját e helyről is arra szólíthatjuk fel, hogy továbbra is legyen a reform szószólója és előmozdítója. Jelenthetem az Országos Tanácsnak, hogy — a múlt év decemberi ülésén kapott megbízatásnak megfelelően a Hazafias Népfront kongresszusának előkészítése tervszerűen, rendben halad. Január 15 és február 29 között az egész országban megválasztották az új községi és városi, Budapesten pedig a kerületi népfrontbizottságokat. Megkezdődtek a megyei küldöttértekezletek amelyeken a megyei bizottságok és a kongresszusi küldöttek megválasztására kerül sor. Megállapíthatjuk, hogy a bizottságok megválasztása a népfrontmozgalom sikeres politikai akciója volt. A régi „népfrontosok” újjává- lasetása mellett sikerült a bizottságokba bevonni a közügyek iránt érdeklődő, rátermett, újabb aktivistákat. A megválasztott bizottságok a nemzeti egység reprezentánsai, s működő, munkaképes testületek. Jelentem a tisztelt Országos Tanácsnak, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége már. cius 6-án ülést tartott, s állást foglalt a Hazafias Népfront IV. kongresszusának időpontjában, napirendi pontjaiban, előadóiban s a küldöttek létszámába;:. Működési szabályzatunk szerint ezekben a kérdés.kben az Országos Tanácsnak kell döntenie. Az elnökség felha. talmazott arra: tegyek javaslatot az Országos Tanácsnak a fentiekre vonatkozóan. Kállai Gyula ezután átadta a szót Erdei Ferencnek, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkáránuK, aki előterjesztette és szóbeli kiegészítéssel látta el a népfrontkongresszus alapvető dokumentumainak, az Országos Tanács beszámolójának, az új működési szabályzatnak, valamint a kongresszus határozatának tervezetét, amelyeket a részvevők írásban is megkaptak. A referátumot vita követte. A vita bezárása után az Országos Tanács határozatot hozott. Ebben kimondta az Országos Tanács elnökségének Kállai Gyula által elő. terjesztett javaslata szerint, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Hazafias Népfront IV. kongresz- szusát 1968. április hó 17-re hívja össze. A kongresszusi küldöttek száma — az illető terület lakosságával arányos elosztásban — 800. — A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Hazafias Népfront IV. kongresz- szusának napirendjét a következőképpen állapította meg: — Elnöki megnyitó beszéd, tartja Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke; A Hazafias Népfront Országos Tanácsának beszámolója és javaslatai, előadó: Erdei Ferenc, a Hazafia# Népfront Országos Tanácsának főtitkára; A Hazafias Népfront Országos Tanácsának megválasztása. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa az elnökség által előterjeszteti dokumentumokat — az Országos Tanács kopgresszusi beszámolójának, a kongresszus állásfoglalásának tervezetét, a működési szabályzat módosítására vonatkozó javaslatot — megvitatta és elfogadta azzal, hogy ezeket a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és főtitkára a vita eredményeinek megfelelően terjessze az Országos Tanács nevében a Hazafias Népfront IV. kongresszusa elé. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa tudomásul vette a szocialista nemzeti egység egyes kérdéseiről szóló vitaanyagok előkészítési munkálatairól szóló beszámolót. Az Országos Tanácí megbízta az országos titkárságot, hogy azokat terjessz# a kongresszus elé. Nyilatkozat az amerikaiak vietnami agressziójának kiszélesítése következtében a békét fenyegető veszélyről Szófia (MTI) A Varsói Szerződésnek a Politikai Tanácskozó Testület szófiai értekezletén képviselt tagállamai — a Bolgár Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége —• megvitatták a vietnami amerikai agresszió további kiszélesítése következtében kialakult helyzetet. Az értekezlet részvevői — megerősítve azt az elvi álláspontjukat, amelyet a politikai tanácskozó testület 1966. július 6-án Bukarestben tartott értekezletén az Egyesült Államok vietnami agressziója tárgyában elfogadott nytiatkozatban fektettek le — kijelentik, hogy a vietnami nép ellen irányuló amerikai agresszió kiszélesítése komolyan veszélyezteti a világbékét. A Vietnami Demokratikus Köztársaság sűrűn lakott központjai, így Hanoi főváros és Haiphong kikötő ellen folytatott bombázások fokozása, az amerikai katonák létszámának újabb emelése Vietnam déli részén, a katonai tevékenység kiterjesztése a Vietnammal szomszédos Laosz és Kambodzsa ellen — mindez a vietnami nép elleni háború kiszélesítésére irányuló amerikai politikának új, az eddiginél veszedelmesebb lépcsőfoka. Egyes amerikai politikai és katonai személyiségek azon esztelen fenyegetései, hogy nukleáris fegyvereket alkalmaznak Vietnamban a zsarolás és nyomás agresszív politikájának újabb megnyilvánulásai, kihívást jelentenek á békére törekvő népek ellen. Az események ilyen alakulása méginkább bonyolulttá teszi nemcsak a délkelet-ázsiai, hanem az egész nemzetközi helyzetet és a világban meglévő feszültség egyik fő forrása. Amerikától sok ezer kilométerre fekvő országban, Dél-Vietnamban félmilliós amerikai hadsereg tartózkodik hódítóként. A szabadságot akarja eltiporni. Fegyvereinek erejével szeretné ráerőszakolni akarat^ a vietnami népre és az OTSzág déli részén az amerikai imperializmus érdekeinek megfelelő gyarmati rendszeri teremteni. A vietjiami nép azonban elutasítja az idegen uralmat. A vietnami nép védelmezi azt az elidegeníthetetlen jogát, hogy minden külső beavatkozás nélkül maga döntse el saját sorsát, támaszkodva a genfi megállapodásokra, amelyet az Egyesült Államok durván megsértett. . Az amerikai agresszorok a gaztettek sorozatát követik el, hogy megkíséreljék megtörni a vietnami nép ellenállását. TCatonai és politika: kudarcaik feletti dühüket a békés vietnami földön a békés lakosok tízezreinek le- gyilkolása, iskolák és kórházak rombadöntése, kegyetlen bombázások és rakéta tárna-