Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-30 / 76. szám

Dr. Szénási Géza beszámolója az országgyűlés előtt (Folytatás ke 1. oldalról) ségre vonás napokon belül követte a bűntetteket. Úgy hiszem, nem szükséges an­nak részletes taglalása, hogy mit jelent az ha a ma éj­szaka garázdálkodókat a bí­róság holnapután a megér­demelt szabadságvesztéssel sújtja. Előállításra nagyobb számban az ittas vezetés, az egyszerű megítélésű kisebb közlekedési balesetek, a ga­rázdaság és közveszélyes munkakerülés, valamint a vagyon elleni bűntettek el­követése miatt került sor. Tekintettel ezekre a ta­pasztalatokra az előállí'ásos eljárást 1968. március hó 1. napjával az ország egész te_ rületére bevezettük. Dr. Szénási Géza a továb­biakban a megelőzés fon­tosságáról, a bűnözési okok felderítésének szükségességé, rő] és hatásáról, az utógon­dozás feladatairól beszélt, majd így folytatta: Az ügyészség általános felügyeleti tevékenysége so­rán átfogó törvényességi vizsgálatokat tart a külön­böző szerveknél és konkrét esetben vizsgálja az állam­polgárok által az ügyészség­hez benyújtott panaszokat: indokolt esetben pedig a fe­lettes szervet kérik fel vizs­gálat tartására. A kisajátítási eljárások törvényességének vizsgálata például annak megállapítá­sára irányult, hogy az 1965- ben kiadott új jogszabályok hogyan realizálódnak a gyakorlatban. A kisajátítá­sok — a felszabadulást kö­vetően döntően megválto­zott Ingatlantulajdoni és használati viszonyoknak megfelelően — ma már ál­talában termelőszövetkezete­ket, illetve dolgozó kisem­bereket érintenek. Ezt vet­te figyelembe az új szabá­lyozás amikor a reális kár­talanítás elvét rögzítette. A kisajátítást kérő vállalatok jelentős része azonban meg nem veszi tudomásul az em­lített elvet; gyakran az in­gatlan reális értékértek-*iftak 1/3—1/5-ét ajánlják fel kár­talanításul. Az ilyen irreális ajánlatok feleslegesen növe­lik a perek számát­A földvédelmi törvény végrehajtásának vizsgálata során megállapítottuk, hogy a törvényesség helyzete a kormány külön intézkedése ellenére sem kielégítő. Az il­letékes állami szervek a mezőgazdasági rendeltetésű földek tényleges használatá­nak felülvizsgálatát elvégez­tet ugyan, de ennek során sok végrehajthatatlan hatá­rozat született A munkavédelemre vo­natkozó jogszabályok végre­hajtását az elmúlt évben a vegyipar és a textilipar te­rületén, továbbá az állami gazdaságokban és a terme­lőszövetkezetekben vizsgál­ták meg az ügyészségek. A vegyiparban és textiliparban továbbá az állami gazdasá­gokban lényeges fejlődést mutat a munkavédelmi te­vékenység. A munkavédelmi helyzet azonban még e terü­leteken sem minden tekintet­ben kielégítő. Még ma is az a fő hiányosság, hogy a vállalatok és állami gazdasá­gok nem szüntetik meg a nyilvánvalóan balesetveszé­lyes körülményeket Gyak­ran elmarad az üzemi bal­eset bekövetkezésében vét­kes személyek fegyelmi és kártérítési felelősségének megállapítása. A vállalatok az üzemi balesetek többségé­ben akkor is a dolgozót tet­ték felelőssé a balesetért, ha azt vétkesség nem terhelte. A termelőszövetkezetekben — a szervezeti és gazdasági megszilárdulás eredményei­hez képest — a balesetelhá­rítás és egészségvédelem meglehetősen elmaradott. A vizsgált termelőszövetkeze­tek egy harmadában volt csak meg az általános és szakmai óvó rendszabály. A termelőszövetkezetek mun­kavédelmi helyzetére a fel­ügyeleti és ellenőrző szer­veknek már csak azért is lé­nyegesen nagyobb figyelmet kellene fordítaniok, mert fo­kozódó gépesítés és a vegy­szerek szélesebb körű alkal­mazása miatt a termelőszö­vetkezeti üzemi balesetek száma 1967-ben 23 százalék­kal emelkedett 1966-hoz ké­pest Azzal folytatta: — Ismeretes — a tartósan munkaképtelen, illetve öreg tsz-tagoknak munkavégzé­süktől függetlenül törvény biztosítja tagsági jogaik gya­korlását, egyebek között a háztáji föld használatának jogát A tsz-ek egy része megszegve a törvény rendel­kezéseit — azon a címen tör­li az idős, rokkant, illetve munkaképtelen tagjait, hogy huzamos időn keresztül nem tesznek eleget munkavégzési kötelezettségeiknek. Más tsz-ek ugyanilyen okokra hi­vatkozva — a korábbi jutta­tás mértékével szemben — 800 négyszögölre csökkentik * háztáji föld mértékét, il­letve a tagsági jogviszonnyal összefüggő egyes kedvezmé­nyeket megvonják. E termelőszövetkezetek fi­gyelmen kívül hagyják a tör- venyhozás arra irányuló szándékát, hogy az öregeket, munkaképteleneket általá­ban megillessék a korábban gyakorolt jogosultságok. Ezért tehát a jövőben na­gyobb figyelmet kell fordíta­ni a törvény rendelkezései­nek megtartására, a türel­mes, meggyőző és humánus végrehajtásra. Ne alakulhas­son ki olyan gyakorlat, hogy egy hosszú és dolgos mun­kásélet alkonyán a tartósan munkaképtelen, idős tagokat a létbizonytalanság érzése tölthesse el. Dr. Szénási Géza a to­vábbiakban hangsúlyozta • az ügyészség a polgári jog- alkalmazás területén is szé­les körben tevékenykedik. A perek számában évek óta állandó, lassú csökkenés tapasztalható ugyan, de 1967-ben még mindig 176 000 per indult a járásbíróságo­kon. A perek mintegy fél­millió dolgozót, vállalatot vagy szövetkezetét érinte­nek. egyre ?zinv°- nälaääSBM Végzik munkáju­kat. Az ítélkezési gyakorlat­ban bizonytalanság, ingado­zás inkább csak a nagyobb jelentőségű, lényegesebb változtatásokkal , járó, több jogvitára okot adó új jogsza­bályok hatályba lépése után, azok alkalmazásának kezde­ti időszakán jelentkezik. A legfőbb ügyész ezután a katonai ügyészségek tevé­kenységéről szóit. Hangsú­lyozta: a katonai ügyészségek napi tevékenységük során sa­játos eszközeikkel és lehető­ségeikkel kiveszik részüket néphadseregünk szilárd fe­gyelmének biztosításából Szigorúan fellépnek az ál­lam biztonsága ellen irányu­ló imperialista behatolási kísérleteit, a kémek és más ellenséges ügynökök, vala­mint a katonai rendet súlyo­san sértő bűncselekmények tettesei ellen. Dr. Szénási Géza a továb­biakban arról beszélt, hogy a kormány a gazdasági re­form bevezetésével egyide­jűleg nem kezdeményezte büntető szankciók kialakítá­sát, tehát nem büntetőjogi, hanem gazdasági eszközök­kel kívánja segíteni az új gazdasági irányítási rend­szer érvényesülését. Az ügyészségi módszerekkel Is a gazdasági reform bevezeté­sének sikeres megvalósítá­sát kell támogatni, úgy hogy a helyes, egészséges kezde­ményezéseknek ne szegjék büntetőjogi úton szárnyát, de változatlanul meg kell aka­dályozni, hogy törvénytelen eszközökkel jusson bárki is előnyökhöz. Különös figyelmet kell for­dítani az esetleges spekulán­sokra, üzérekre és árdrágí­tóra, a fogyasztók milliói ér­dekeinek védelmében, még akkor is, ha tevékenységüket közületi szervek leple alatt próbálják kifejteni. Az ügyészi általános és polgári felügyelet valamennyi álla­mi és társadalmi jogalkal­mazó szervnél elő fogja segí­teni az új gazdasági mecha­nizmus bevezetésével kap­csolatban kiadott kiemelkedő fontosságú jogszabályok egy­séges és torzulásmentes al­kalmazását Fock Jenő látogatása De Gaullenál Párizs (MTI) A magyar miniszterelnök franciaországi látogatása so­rán kétség kívül a pénteki nap jelentette a politikai csúcspontot: az országjárás és az előkészítő megbeszélé­sek után ez a nap a diplomá­ciai tárgyalások jegyében telt el. Az Elysée-palotában, amely 1870 óta nyújt otthont a francia államfőknek, De Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök fogadta pontosan 12,15 órakor a ma­gyar kormányfőt és megkez­dődött a négyszemközti tár­gyalás. A megbeszélés után De Gaulle ebéden látta ven­dégül a magyar miniszterel­nököt és kíséretét a Murat- teremben. Az ebéden megje­lent Pompidou miniszterel­nök, Couve de Murville kül­ügyminiszter és a kormánv óbb más tagja. A francia elnök pohár­köszöntőben üdvözölte a magyar miniszterelnököt. A francia elnök utalt azok - ra a „történelmi tragédiákra’ amelyek hosszú ideig letérí­tették a jó útról Franciaor­szág és Magyarország kap­csolatait, majd hangsúlyozta: „az új helyzet- jelenleg arra készteti országainkat, hogy közeledjenek egymáshoz és együtt cselekedjenek sok fon­tos területen.” — Ezt az új helyzetet —• folytatta — kétségtelenül jól jellemezzük, ha azt mondjuk, hogy egész Európánk annyi belső ellentmondáson, hábo­rún és forradalmon ment ke­resztül, hogy számára az élet ezentúl megköveteli az eny­hülést, a megegyezést és az együttműködést, felül emel­kedve a felhalmozódott ne­hezteléseken, az egymással szembenálló tömbökön és kü­lönböző rendszereken. — Amikor Magyarország és Franciaország elhatározza, hogy a lehető legnagyobb mértékben együttműködik, akkor ez azt jelenti, hogy fejleszti kapcsolatait, különö­sen gazdasági és tudományos területen — mondta. A francia elnök pohár­köszöntőjére Fock Jenő ezeket mondta: Elnök úr, engedje meg, hogy a magam, jelenlévő ba­rátaim és munkatársaim ne­vében megköszönjem barát­ságról tanúskodó szavait. Ed­digi franciaországi tartózko­dásunk alatt volt alkalmunk tapasztalni, hogy a további együttműködésnek nagyok a lehetőségei. Megbeszéléseink sikeresnek mutatkoznak, da végleges eredményekről még korai lenne beszélni. Látogatásom kimagasló eseményének tartom, hogy találkozhattam önnel, elnök úr. Szeretném megköszönni pohárköszöntőjének baráti szavait és azt a nagyon Őszinte beszélgetést, ame­lyet ebéd előtt folytattunk, Ezután még mélyebben él bennem az a meggyőződés, amelynek sokszor hanget adtam a látogatás során, hogy állásfoglalásunk a nem­zetközi kérdésekben azonos vagy közel áll egymáshoz. Biztos vagyok benne, hogy ez a látogatás hathatósan elő fogja segíteni kapcsolataink megerősítését. Emelem poharam elnök úr egészségére, a két nép ba­rátságára, országaink felvi­rágzására. Magyar—francia közös közlemény Párizs, (MTI): A magyar—francia meg­beszélésekről pénteken a kö­vetkező közös közleményt adták ki: — A francia kormány meghívására Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke 1968. március 25-e és 30-a között hivatalos látogatást tett Franciaországban. — Fock Jenő miniszterel­nököt a látogatás alatt fo­gadta De Gaulle tábornok, a Francia Köztársaság el­nöke. A magyar miniszter- elnök tárgyalásokat folyta­tott Georges Pompidou fran­cia miniszterelnökkel. E tárgyalásokon részt vett: — Magyar részről: Péter János külügyminiszter, dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese, Darvas László külkereske­delmi miniszterhelyettes, Sebestyén János, az országos műszaki fejlesztési bizottság elnökhelyettese, dr. Rosta Endre, a kulturális kapcso­latok intézetének ügyvezető elnöke, Valkó Márton . a Magyar Népköztársaság franciaországi nagykövete; — Francia részről: Couve de Murville külügyminisz­ter, Olivier Guiehard ipar­ügyi miniszter, André Bet­tencourt külügyi államtit­kár, Roland Nungesser gaz­dasági és pénzügyi állam­titkár, Raymond Gastambi- de, a Francia Köztársaság magyarországi nagykövete. — A tárgyalások baráti légkörben folytak és lehető, vé tették a fontos nemzet­közi problémák és a két or­szág kapcsolatainak megvi­tatását. Kölcsönösen hasz­nosnak és jelentősnek érté­kelték a magyar-francia kapcsolatok fejlődését. — Elsőnek az európai problémákkal foglalkoztak. Mindkét fél híve az európai országok kapcsolatai sokol­dalú fejlődésének, beleértve a politika területét is. — Magyarország és Fran­ciaország egyaránt óhajtja, hogy a folyamat tovább szé­lesedjék és szilárd elhatáro­zásuk, hogy ezt tevékenyen elősegítsék. Úgy vélik, hogy Európában a feszültség eny­hülése kedvező feltételeket teremt a megoldásra váró nagy problémák, nevezete­sen a német kérdés és az európai biztonság rendezé­séhez. — Ez csakis az összes ér­dekelt felek egyetértésével, az erőszak alkalmazásáról való lemondás, minden or­szág szuverénitása, függet­lensége, területi sérthetet­lensége és az államok bel- ügyeibe való be nem avat­kozás elvének tiszteletben tartása alapján lehet elérni. — A tárgyaló felek meg­vitatták az európai bizton­sági konferencia gondolatát. Az ilyen értekezlet összehí­vásával kapcsolatos kérdé­sekről további eszmecseréket tartanak szükségesnek. — Mindkét felet nyugta­lanítja, hogy tovább szélese­dik és elhúzódik a vietnami; háború, amely állandósítja a nemzetközi feszültséget és súlyosan fenyegeti az egye­temes békét. Vietnamban csakis a külső beavatkozási teljes felszámolása — min­denekelőtt pedig a bombá­zások megszüntetése — az 1954-es genfi egyezmények­hez való visszatérés vethet véget a konfliktusnak, és teremtheti meg annak a le­hetőségét, hogy a vietnami nép maga döntsön sorsáról. — Megvitatták a közel- keleti válságot is és sajná­lattal állapították meg, hogy nem történt haladás a prob­léma megoldása felé. Hang­súlyozták, hogy a háború által előidézett állapot fenn­tartása veszélyes helyzetet teremtett, amelyet csak a Biztonsági Tanács 1967. no­vember 22-i határozatának gyors és maradéktalan vég­rehajtása szüntethet meg. A tárgyaló felek egyetértet­tek abban, hogy az ENSZ- nek fontos szerepe lehet a válság megoldásában. — Azzal a kölcsönös szán­dékkal tárgyaltak Magyar- ország és Franciaország kap­csolatairól hogy azok fejlő, désének minden területen új' lendületet" adjanak. Meg­állapították, hogy a két or­szág gazdasági kapcsolatai az elmúlt ' években kedve­zően fejlődtek. Ugyanakkor úgy vélik, hogy az árucsere további szélesítésével kell megteremteni a Magyaror­szág és Franciaország közti kereskedelem szilárdabb alapjait. — Francia részről megelé­gedéssel állapították meg, hogy növekedett a Magyar- országra irányuló ipari be­rendezések kivitele, és ezen. belül a késztermékek rész­aránya. A magyar fél ugyanakkor megelégedéssel vette tudomásul a francia kormánynak azt a szándé­kát, hogy kész Magyaror­szágról származó behozata­lánál: növelését elősegíteni. A tárgyaló felek megálla­podtak abban, hogy közösen megvizsgálják milyen mód. szerekkel lehet biztosítani a két ország közötti gazdasági csere kiegyensúlyozott fej­lődését a jelenlegi hosszú lejáratú egyezmény lejárta után is. — A két fél vegyes bizott­ság létrehozásában állapo­dott meg, hogy elősegítse a két ország ipari, műszaki és tudományos együttműködé­sét. Megállapították hogy a kooperáció távlatai biztató­ak. Helyesléssel vették tudó­méul az elektronikus számi, tógépek gyártása terén léte­sítendő együttműködésről folytatott eszmecserét. —* A Magyarország és Franciaország közötti kultu­rális kapcsolatokat úgy ér- ’ tékelték hogy azok áz 1966. július ' 28-án megkötött kul­turális egyezmény alapján megfelelően fejlődnek. Ez az egyezmény a magyar és a francia írók, művészek, tanárok és tudósok kapcso­latainak jelentős növelését irányozza elő, hogy előse­gítse a két ország kultúrá. jának és nyelvének kölcsö­nös megismerését. — Fock Jenő miniszterel­nök franciaországi látogatá­sa igen szívélyes légkörben folyt, a két ország barátsága régi hagyományainak, s je­lenlegi kapcsolatai fejlődé, sének szellemében. A két fél megelégedéssel állapitot. ta meg. hogy Magyarcirszag és Franciaország között a közeledés a politika terüle­tére is kiterjed. Különös megelégedéssel üdvözölték azt a körülményt, hogy a gyakorlati politikai konzul­tációk a két ország képvise­lői között rendszeressé vál­tak. E konzultációk gyakor­latát mindkét fél a jövőben is alkalmazni kívánja. Úgy gondolják, hogy Magyaror­szág és Franciaország barát, ságát és együttműködését fejlesztve jelentősen hozzá­járulhat a feszültség csök­kentéséhez és a béke meg­szilárdításához. — A Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa és Mi­nisztertanácsa nevében Fock Jénő miniszterelnök hivata­los magyarországi látogatás­ra hívta meg De Gaulle tá­bornokot. a Francia Köztár­saság elnökét. De Gaulle tá­bornok á meghívást elvileg örömmel elfogadta. A ma­gyar kormány nevében Fock Jenő miniszterelnök hivata­los látogatásra hívta meg Magyarországra Georges Pompidou miniszterelnököt, aki ezt a meghívást ugyan­csak örömmel elfogadta. A világ búcsúzik Jurij Gagarintói Borús ég alatt kilométer hosszúságú sorban állnak a moszkvaiak ezen a pénteken a Kommün terén, hogy bú­csút vegyenek Jurij Gaga­rintói, szívükhöz nőtt hő­süktől. Sokan vannak közülük olyanok, akik hét esztendő­vel ezelőtt 1961. április 12- én mámorosán köszöntötték az emberiség hősét, a koz­mosz első úttörőjét. Moszk­va akkor örömben úszott. Most a szovjet főváros la­kói lehajtott fővel, szomo­rúan vonulnak el a szovjet hadsereg központi házának dísztermében felállított ra­vatal előtt, amelyet elborí­tanak a párt Központi Bi­zottságának, a Legfelső Ta­nácsnak, a minisztertanács­nak, a honvédelmi minisz­tériumnak, a különböző tár­sadalmi szervezeteknek a koszorúi. A Gagarin és Szer. jogin hamvait tartalmazó urnákat is virágok borítják. A lámpákat fekete lepel fedi, a ravatalon gyászkeret­ben ott látni Jurij Gagarin és Vlagyimir Szerjogin fényképét. A ravatal mellett elsőként Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin Nyikolaj Podgor- nij, a kommunista párt és a szovjet kormány más vezetői álltak díszőrséget Pénteken délben a moszk, vaj diplomáciai képviseletek vezetői koszorúztak Jurij Gagarin ravatalánál. A Ma. gyár Népköztársaság moszk­vai nagykövetségének ko­szorúját Szipka József nagy. követ helyezte el. A moszkvai katonai atta­sék testületé Jurij Gagarin halála miatt kifejezte együttérzését a Szovjetunió honvédelmi minisztériumá­nak. Ebből az alkalomból részvétét nyilvánította Rá­hel János alezredes, a moszk­vai magyar katonai attasé helyettese. Jurij Gagarin halála al­kalmából újabb és újabb részvéttáviratok érkeznek a szovjet fővárosba. U Thant ENSZ-főitkár Alekszej Ko- sziginnak fejezte ki részvé­tét a Jurij Gagarint és Vla­gyimir Szerjogint ért tragi­kus repülőszeren cséllertség- gel kapcsolatban. „Jurij Gagarinnak, az első emberi űrrepülés végrehajtójának emlékét mindörökre megőr­zik az emberiség krónikái” — írja egyebek között táv­iratában a világszervezet főtitkára. Robert Kennedy demokrata párti szenátor a gyászoló családnak küldött táviratában megállapította: Gagarin „űrutazásával mind­annyiunknak megmu’atta a lélekzetelállitó jövőt" —. Takeo Miki japán külügy­miniszter, Andrej Gromiko- nak fejezte ki részvété* A Washington Post a kö­vetkezőképpen méltatja Ga. garint: „A világűr meghódítása Jurij Gagarin által vitatha­tatlanul a szovjet tudomány vívmánya és igen impozáns eredménye volt. De vitatha­tatlan az is hogy egyben az egész emberiség eredmé­nye is.” Rendkívül mély részvéted keltett Franciaországban Ju­rij Gagarin tragikus halálé, nak híre. Mint a Les Echos is megállapítja, a megdöb­benés ezúttal nemcsak a hi­vatalos körökben, hanem sa egész lakosságban megnyil­vánult, a lapok a hét év előtti diadalnak a hangula­táról s visszaemlékezéseket közölnek Gagarin francia- országi látogatásáról. /Ma temetik Gagarint Moszkva, (TASZSZ) A Jurij Gagarin és Vla­gyimir Szerjogin temetésé­nek megrendezésére kikül­dött kormánybizottság kö­zölte, hogy a két elhunyt temetése március 30-án, ma moszkvai idő sze­rint 14,00 órakor lesz a Vö­rös téren, a Kreml falánál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom