Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-30 / 76. szám
Az orizágg[j| nlé§ pénteki üléséről Bőnkéi András: Országunkban nyugodt, jó a politikai légkör Bevezetőben hangsúlyozta: statisztikai adatok, a nyomozás elrendelések számának alakulása kétség kívül igazolja, hogy az elmúlt évben — bár még távolról sem kielégítő mértékben — általában csökkent a bűnözés, javult a közrend, a közbiztonság. szilárdult a szocialista törvényesség, erősödött államrendünk biztonsága. ■ javul* tendencia mindenképpen összefügg azzal, hogy pártunk és kormányunk politikája helyes, hogy népgazdaságunk helyzetét egészséges fejlődés jellemzi, társadalmunk aktivitása a saocia- 1 izmos építésében — fejlődő, hatékony. Országunkban nyugodt, Jő politikai légkör uralkodik, s ez kedvező feltételeket teremt a bűnüldöző szervek tevékenységéhez is. Ez erőinket megsokszorozza, növeli munkánk hatásfokát — A Belügyminisztérium, munkája során, igyekszik eleget termi pártunk, kormányunk, társadalmunk magas fokú és jogos igényességének. Igényeltük és igényeljük munkánkban a társadalom aktív közreműködését, támogatását mind a bűncselekmények megelőzésében, mind a megtörtént bűnesetek eredményes leleplezésében, felderítésében. — Tudjuk, hogy munkánk sajátosságába következően intézkedéseink általában sújtják azokat az állampolgárokat, akik megsértik törvényeinket, szabályainkat, a társadalmi együttélés normáit; mégis mivel ezek az intézkedések a törvényes keretek és előírások alapján történnek, egybeesnek a lakosság, a társadalom nagy többsége érdekével, igazságérzetével, ezért az emberek többsége segít és támogat .bennünket — Mint már említettem, az elmúlt évben csökkent a bűnözés, de a fejlődésre utaló tendenciák mellett vannak figyelmet igénylő — olyan területei is a bűnözésnek, ahol stagnálásról, esetenként pedig a helyzet ro6z- szabbodásáról adhatunk számot Úgy ítéljük meg, hogy a társadalmi tulajdon védelmére az eddiginél nagyobb gondot és figyelmet kell fordítanunk. A csökkenés ellenére is gyakori még a társadalmi tulajdon gondatlan kezelése, nem ritkák az olyan visszaélések, amelyek gyengítik a dolgozók bizalmát, a közélet tisztaságába vetett hitét — A társadalmi tulajdon kárára elkövetett bűncselekmények. megelőzésén, felderítésén túlmenően rendszeresen értékeljük egy-egy nép- gazdasági' ág vagy tárca területén elkövetett bűncselekmények alakulását Az elmúlt évben több mint ötezer esetben küldtünk megelőzést célzó egyedi jelzéseket és a büntető eljárásokon kívül mintegy 25 ezer esetben hívtuk fel, főképpen az iparban, a ' mezőgazdaságban, a közlekedésben vezető beosztásban levő dolgozók figyelmét olyan hiányosságokra, szabálytalanságokra, amelyeknek felszámolása az esetleges bűncselekmények megelőzését segítené elő. Tapasztalatból mondjuk, hogy a különböző szervek a jelzéseket általában megszívlelik és igen sok esetben intézkednek is a hibák, a lazaságok megszüntetésére. Mindamellett találkozunk még közönnyel, értetlenséggel is. A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények alakulásáról szólva Benkei András aláhúzta: — Ifjúságunk túlnyomó többségének eszmei, politikai, erkölcsi arculatát jó irányú fejlődés, egészséges tendenciák jellemzik. Helyeslik és aktívan segítik pártunk politikáját, általában helyt áll. nak a munka, a tanulás frontján. Mindamellett ifjúságunk soraiban, igaz, nem nagy számban, vannak nyugtalanító, nem kívánatos megnyilvánulások. A büntető eljárás alá vont fiatalkorúak száma az ország 14—18 éves lakosságának 1,1 százaléka. Ez indokolja a jelenleginél ösz- szehangoltabb állami és társadalmi intézkedések megtételét a fiatalkorúaknak a bűntettől való megóvása és visszatartása érdekében. Különösen az imperialisták által szervezett lélekmérgező propaganda leleplezésére kell nagyobb figyelmet fordítanunk; ilyen propagandát leginkább a Szabad Európa és egyéb nyugati rádiók folytatnak, s e propagandát segíti a hazánkban élő nem nagy számú ellenséges személy tevékenysége is. Az illegális határsértési kísérleten tetten ért személyeknek csaknem kétharmada a 18 éven aluli gyermekek sorából kerül ki. — Kiegyensúlyozott belpolitikai helyzetünk jó feltételeket biztosít ifjúságunk ne- yeléséhez és a fiatalokat ért ellenséges hatások fokozott visszaszorításához. Beszéde következő részében Benkei András elmondta: — Az idegenforgalom örvendetes növekedése hozzájárul hazánk és szocialista vívmányaink reális megismertetéséhez, népünk, szocialista államrendünk tekintélyének további növekedéséhez mind a szocialista, mind a kapitalista világban. — Mindezek miatt nagy figyelemmel látjuk e! azokat a megnövekedett feladatokat, amelyek az idegenforgalommal kapcsolatosak. Az idegenforgalommal együttjáró feladat azonban a legkülönbözőbb vám-, csempész- és valutavisszaélések, valamint az ellenséges tevékenységet folytató személyek leleplezése is. Tizenhárom százalékkal növekedtek a vám- és valutabűntettek, s emelkedett az embercsempészési kísérletek száma A belügyminiszter felszólalásának következő témája az volt, hogy a közúti közlekedésben részt vevő gépjárművek évről évre növekvő száma milyen feladatokat' ró a Belügyminisztérium szerveire. Köztudott, hogy csupán a személygépjárművek száma eddig már több mini 150 000. A közúti közlekedésben részt vevő. összes gépjárművek száma több mint 800 000. Gépjárművezetői engedéllyel közel egymillió állampolgár rendelkezik. — A közlekedési fegyelem szilárdítása, a forgalom zavartalansága és biztonsí i érdekében rendőreink az elmúlt évben 13 067 esetben kezdeményeztek büntető eljárást, 154 000 alkalommal tettek szabálysértési feljelentést és alkalmaztak helyszíni bírságolást. A továbbiakban megemlítette a miniszter, hogy 1967- ben a rendőrség mintegy 3500 esetben tett javaslatot kényszerelvonó kúra alkalmazására és csaknem hétezer személyt szállíttatott be a kijózanító intézetbe. Az italmérő helyiségek ellenőrzése során ittas személyek, illetve fiatalkorúak szeszes itallal történt kiszolgálása miatt 4351 esetben kellett szabálysértési feljelentést tenni. Tovább fokozzák az ilyen irányú rendőri, társadalmi erőfeszítéseket, visszatartó intézkedéseket. Megjegyezte Benkei András, hogy a bűnt elkövetők összetételében a büntetlen előéletüek száma csökkent, cselekményeik és azok indítékai kisebb társadalmi ve- szélyességüek, tettük elkövetésének módja általában egyszerű. Ezzel szemben az elmúlt évben a bíróságok által elítélt személyeknek több mint egyharmadát tették ki azok, akik visszaeső, illetve veszélyes bűnözőként szerepelnek a nyilvántartásban. — Tavaly a büntető eljárások számának csökkenéséhez — a közbiztonság kedvező alakulásával együtt — az is hozzájárult, hogy a Belügyminisztérium szervei kevesebb ügyet adtak át bírósági eljárásra. így például hétezer esetben eltekintettek a nyomozás elrendelésétől, mert az elkövetett cselekmény csak csekély mértékben volt veszélyes a társadalomra. Ilyenkor az elkövető személy kioktatást, figyelmeztetést kap. A rendőri szervek a nyomozást több mint tízezer ügyben úgy zárták le, hogy a tettest figyelmeztetésben részesítették, illetve ügyét a társadalmi bírósághoz, vagy a fegyelmi hatósághoz adták át A rendőri szerveink tevékenységük során széles körben differenciálnak, s ez a tendencia találkozik a dolgozók igazságérzetével, egyetértésével is. Felszólalását így zárta Benkei András: — Eredményeinket a párt- szervezetektől. állami szerveinktől, a dolgozóktól kapott segítséggel tudtuk elérni. A sok irányú munka során személyi állományunk szakmai éfc politikai ismeretei gyarapodtak, fejlődtek, tapasztalatai gazdagodtak. Erősödött hivatástudatuk, politikai meggyőződésük. A Belügyminisztérium állománya a továbbiakban is képes és alkalmas arra, hogy ellássa bonyolult feladatait, megfeleljen azoknak a követelményeknek, amelyek elé kormányzatunk, dolgozó népünk állította. Dr. Szalay Józsefi Bíróságaink döntései összhangban álljanak a szocialista erkölcs követelményeivé] Bevezetőben megállapította: a Legfelsőbb Bíróság a beszámolási időszakban — az alkotmányban előírt kötelezettségének megfelelően — á törvényesség további 'szilárdítása, a bíróságok ítélkezésének elvi irányítása, a jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében számos elvi kérdésben adott eligazítást. —Országunk közvéleménye méltán elvárja, hogy bíróságaink döntései ne csak a törvény betűinek feleljenek meg, hanem összhangban álljanak a magasabb rendű szocialista erkölcs és igazságosság követelményeivel is. A közvélemény tiszteletre méltó érzékenységgel reagál a bírói gyakorlatban — ha elvétve is — felbukkanó ingadozásokra, eltérésekre, kirívó méltánytalanságokra, az élettől való elszakadásra —, mondotta, s ezután néhány statisztikai adattal ismertette a bíróságok munkáját. így folytatta: — Népünk szocialista tudatának, társadalmi rendünkhöz való hűségének leghatározottabb kifejezője, hogy államrendvédelmi törvényeink feltétlen megtartása az utóbbi időben nem sok munkát adott a bíróságoknak. — Közbiztonságunk szilárdságát nem kell különösebben bizonyítani; ezt tudja, érzi mindenki, aki hazánk területén él, vágj' tartózkodik. Mégis, minthogy a szocialista állam mindenekelőtt az emberi élet védel- mét tekinti fő feladatának, ’ • beszél ni kell arról, hogyan gondoskodtak bíróságaink i. az ember életének és szemé- r' lyisőgi jogainak büntetőjogi védelméről. — Az ember személyiségi jogaival függnek össze — bár büntetőjogilag kétségkívül kisebb jelentőségűek — az úgynevezett magánvádas ügyek — könnyű testi sértés, rágalmazás, becsületsértés, stb. A magánvádas büntetőügyek számánál bizonyos túltengés tapasztalható. Az ítélkezési tapasztalat azt mutatja, hogy a valóban jogvédelmet kívánó ügyek száma jóval kisebb, mint amennyit a sértettek — magánvád alapján — a bíróság elé hoznak. Az ilyen jellegű ügyek egy részének rendezésére bíróságon kívül más, helyes megoldási módot kell keresni. — Közbiztonságunk helyzetének javítását kívántuk szolgálni azzal, hogy irányelvét adtunk a visszaesők büntetőjogi megítéléséről. A visszaesők elleni küzdelem továbbra is központi feladatunk marad. — A társadalmi tulajdon és a magánszemélyek munkával szerzett vagyonának védelmére a Legfelsőbb Bíróság fokozott gondot fordít. — Társadalmunk eddig is a szocialista kötelességtudatra, felelősségtudatra nevelt. A dolgozóknak változatlanul az a kötelessége, hogy a társadalmi tulajdont, a társadalom javait úgy védjék, mint a sajátjukét. De a jogalkalmazó sem tévesztheti szem elől azt, hogy az új gazdasági mechanizmus nagyobb lehetőségek keresését és vállalását kívánja a vállalatoktól. Ez a nagyobb önállóság megenged bizonyos kockázatvállalást: a lehetséges következmények közt az esetleg bekövetkezhető károsodás vállalását is. Azonban a kockázatvállalás nem ölthet olyan mértéket, hogy annak ürügye alatt gazdasági ésszerütlenség vagy lelkiismeretlenség kapjon lábra. — A büntető jogalkalmazásnál a differenciáltság, az egyéniesítés alapvető követelmény, és elsősorban a fő büntetés terén érvényesül mind teljesebben. A Legfelsőbb Bíróság azonban ismételten rámutatott arra, hogy a differenciáltságnak az un. mellékbüntetések alkalmazásánál is érvényesülnie kell Dr. Szalay József ezután beszámolt arról, hogy a legfelsőbb Bíróság elvi irány- mutatást adott a jogalkalmazásnak a véglegesen elromlott házasságok felbontására irányuló perek, a házastársi tartás iránti perek, a nagykorú gyermek és szülő tartását érintő perek eldöntésénél követendő szempontokra. Majd elmondta, időszerű annak felvetése, nem lenne-e indokolt megkezdeni a társadalmi-gazdasági viszonyainkhoz jobban igazodó, új családjogi törvény tervezetének kidolgozását. Ezután arról tett említést, hogy kiemelkedő jelentőségűek voltak a termelőszövetkezetek jogvitáit tárgyaló pereli. A Legfelsőbb Bíróság mindent megtett a termelő- szövetkezetek jogos érdekeinek védelmében, ugyanakkor elzárkózott a túlzott vagy alaptalan igények jogsegélyben részesítése elől. — Az új mechanizmusban bővülnek a szerződéses kapcsolatok, nagy érdekek fűződnek tehát a szerződésekben vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítéséhez, a jó minőség védelméhez, a szerződésszegések megfelelő — a megelőzést jól szolgáló — szankcionálásához. Ezért volt szükség a jótállással, a szavatossággal és a vállalkozási szerződésekkel kapcsolatos elvi döntésekre. Befejezésül a beszámoló arról szólt, hogy az utóbb megjelent új jogszabályokkal kapcsolatban a gyors és helyes elvi irányítás kötelezettsége hárul a Legfelsőbb Bíróságra. A munkát a Legfelsőbb Bíróság már elkezdte: átvizsgálta a munkajogi, a termelőszövetkezeti jogi és a termelési szerződésekre vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos kollégiumi állásfog- y, tolásait .ns+.a ..... — A Legfelsőbb Bíróságnak tovább kell fejlesztenie az ítélkezési gyakorlatot elemző tevékenységét, s általában fokozni kell az elvi irányítás hatékonyságát, hogy végül is a jogi normák olyan társadalmi együttélési szabályokká váljanak, amelyeket — erkölcsi tekintélyük miatt — az állampolgárok tömegei kényszer nélkül követnek — mondotta befejezésül, s kérte az országgyűlést, fogadja el a beszámolót. A képviselők vitája a két beszámoló felett NÁNÁSI LÁSZLÓ, Szolnok megyei képviselő a többi között utalt a megtévedt bűnösök méltányos társadalmi elbírálásának fontosságára. KOVÁCS ISTVÁNNÉ, Pest megyei képviselő nehezményezte, hogy a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények megtorlása gyakorta nincs arányban az okozott kárral. KATONA SÁNDOR Csong- rád megvei képviselő a bíróságok mellett működő telekkönyvi hatóságok súlyos restanciájáról beszélt, amely rendkívül sok jogvita okozó- ja. TERÉNYI JÓZSEFNÉ, Borsod megyei képviselő a bűn- megelőzés feladataival kapcsolatban a leggyengébb előmenetelő tanulók számára megszervezett, úgynevezett továbbképző iskolák mostoha körülményeit tette szóvá. Felszólalása után az ország- gyűlés, az ebédszünet tartamára félbeszakította munkáját. Délután elsőként DR. KOROM MIHÁLY igazságügyminiszter kapott szót. Elmondotta, hogy a bűnözés visz- szaszorításához jelentős erőfeszítések kellenek. Ezekel meg is tesszük, dicséretes eredményekkel. A továbbiakban azzal foglalkozott, hogy sajnos jócskán akadnak még olyan elemek társadalmunkban, akik egyéni boldogulásukat nem a becsületes munkával akarják biztosítani. Végezetül az igazságügyminiszter a büntető eljárások korszerűsítésének szükségességével foglalkozott. IVÁN ISTVÁNNÉ, Bács megyei képviselő elmondotta, hogy megyéjükben csök- bent a bűnözés. SZERECZ LÁSZLÓ, Somogy megyei képviselő a kisajátítási peres ügyekkel foglalkozott és javasolta a kártalanítási rendelet módosítását. KLUJBER LÁSZLÓ, Fejér megyei képviselő hangsúlyozta: az elhangzott két beszámoló tovább erősíti a törvényességet. GAZSÓ SÁNDOR, Zala megyei képviselő a rendőrség munkájának több vonatkozásáról beszélt. Különösképpen a bűnüldöző szervek és a társadalmi szervek segítségének összhangjáról szólott. Tapasztalatai szerint a társadalmi bíróságok ott működnek eredményesen, ahol kellő támogatást kapnak, az üzemek vezetői, a szakszervezetek, s más tömegszerve - zetek részéről. DR. SZABÓ JÓZSEF, Baranya megyei képviselő nehezményezte, hogy a lehetőségekhez képest még mindig kevés az úgynevezett eitere, lés a büntető eljárás nevelő célzatú elejtése a rendőriügyészi munkában, holott a továbbiakban majd még a lehetőségek körét is növelni kell hogy jobban érvényesíthessük a szocialista jogszolgáltatás nevelő célzatát. LEHEL FERENC, Vas megyei képviselő az egyén és a közösség jogairól beszélt & a még nagyobb morális egység szükségességét hangoztatta. DR. MARTON ZOLTÁN, budapesti képviselő vélemé. nye szerint a családokban is, az üzemekben is meglehetősen viszolyognak a büntetésből szabadultak, még a fiatalok visszafogadásától is pedig a szükséges bizalom és munkalehetőségek hiányában aligha lehet, csökkenteni a visszaeső bűnösök viszonylag magas arányát MRÁZ TIBOR, Borsod megyei képviselő a munkások felelőségét hangoztatta, akik visszatarthatnák sok kallódó társukat az elzüllés. 651 és a bűnözéstől. A legfőbb ügyész majd a Legfelsőbb Bíróság elnöke válaszolt ezután részletekbe menően a felszólalásokra és javaslatokra. A képviselők s két beszámolót és a válaszokat jóváhagyóan tudomásul vették. Dr. Szakács Ödön a Legfelsőbb Bíróság új elnöke Az elnöklő Kállai Gj'Ula ismertette ezután a népköz- társaság Elnöki Tanácsának átiratát, amely a Legfelsőbb Bíróság elnökének öt évre szóló megbízása lejártával dr. Szakács Ödönt javasolja a Legfelsőbb Bíróság új elnökéül. Kállai Gyula ismertette a képviselőkkel Szakács Ödön életútját, 1936 óta folytatott jogi gyakorlatát felelősségteljes megbízatásait és hogy legutóbb a Legfelsőbb Bíróság első elnökhelyettesének tisztségét töltötte be. Az országgyűlés dr. Szakács Ödönt egyhangúlag a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta; aki az ezt követő rövid szünetben letette a hivatali esküt, majd megjelent az ülésen. Következett az országgyűlés ügyrendje egyes szakaszainak módosítása, dr. Jókai Loránd előterjesztése alapján. A módosítások amelyekhez az országgyűlés hozzájárult, — további lehetőséget nyújtanak az ország, gyűlési munka demokratikus fejlesztésére. A módosítások értelmében a legközelebbi ülésszakon tanácskozási joggal a nemrég kinevezett államtitkárok is megjelennek. Befejezésül sor került az interpellációkra. Az ülésszak az illetékes miniszterek válaszadásával ért véget
