Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-30 / 76. szám
eitle «otrr/njn ecnsthjmin XXV. ÉVFOLYAM. 7«. SZAM ARA: 70 FILLÉR IMS. MÁRCIUS 30, SZOMBAT Fock Jenő De Gaullenál Aláírták a magyar-francia közös közleményt (Tudósítás a 2. oldalon) Befejezte munkáját az országgyűlés A legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke számolt be az országgyűlés pénteki ülésén Féntdken délelőtt 10 érakor folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tátikára, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Szirmai István az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Or. Szénási Géza: Az ülést Kállai Gyula az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a pénteki ülés a népköztársaság legfőbb ügyészének beszámolójával ^kezdődik. Javasolta, hogy az országgyűlés a beszámoló elhangzása után hallgassa meg a népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének beszámolóját is, s a két előterjesztést együttesen vitassa meg. Az országgyűlés a javaslatot elfogadta. Ezután dr. Szénási Géza, a népköztársaság legfőbb ügyésze tartott beszámolót Tovább szilárdult a törvényesség — Jelentem, hogy a legutóbbi beszámolóm óta tovább szilárdult a törvényes, ség. Minden szervnél határozott törekvés tapasztalható jogszabályaink maradéktalan betartására. Az illetékesek azon is őrködnek, hogy az állampolgárok is megtartsák a törvényeket, E kedvező általános szemlélet kiterebé- lyesedése az alkotmányos rendelkezéseken alapuló konszolidált belpolitikai helyzetnek, a társadalom egészének és az' ügyészségi dolgozók lelkiismeretes munkájának is köszönhető — kezdte beszédét a legfőbb ügyész. — A szocialista törvényesség alakulásának fontos értékmérője a bűnözés helyze. te. Emellett lényeges jelentősége van a bűnüldözést folytató szervek tevékenységének és a bűncselekmények megelőzése érdekében kifejtett munka eredményeinek is. — A bűnözés tendenciája az utóbbi időben kedvezően alakult. Az a folyamat, amely 1962. és 1965. között a bűncselekmények számának némi emelkedését hozta, megállt. A bűnözés volumene bizonyos csökkenést mutat, bár jelentős változás nincs. Első hallásra jelentősnek tűnhet a személyek elleni bűncselekményeknek az ösz. szes bűntettekhez viszonyított 16 százalékos aránya. A helyes véleményalkotáshoz azonban tudnunk kell azt is, hogy a személy elleni bűntettek felét a gondatlan magatartással előidézett közlekedési balesetek teszik ki. Az összes bűntettekhez képest a közrend és közbizton. ság ellen irányuló bűncselekmények aránya mintegy 11 százalék. Ezeknek jó része gépjárművezetés ittas álla. pótban, az olyan bűntettek, mint például a garázdaság, a lőfegyverrel, vagy lőszerrel való visszaélés, a közveszélyes munkakerülés előfordulási arányai társadalmi méretekben nem veszélyesek a közrendre és a közbiztonságra. A fiatalkorúak bűnözéséről szólva dr. Szénási Géza hangoztatta: A fiatalkorú bűnözést kiváltó okok továbbra is a rossz környezet, az elhibázott, vagy egyenesen bűnös családi nevelés. A fiatalkorú bűnözés megakadályozására tett erőfeszítések nemkülönben az erre a célra fordított nagy anyagi áldozatok csak akkor lehetnek sikeresek, Ha a felnőttek, éspedig elsősorban a szülők, valamint a környezet közömbössége megváltozik. Bűnüldöző szerveink továbbra is határozottan felléptek minden államéi lenes támadással szemben, az ilyen bűncselekmények az összes bűntetteknek mindössze 0,4 százalékát tették ki és zömük nem jelentősebb súlyú izgatás. Tisztelt országgyűlés! Nem hallgathatjuk el, hogy egy-két bűncselekménykategóriában a korábbi évekhez képest nem javult a helyzet, sőt néhol — ha nem is jelentős mértékben — visszaesés tapasztalható. Az emberölés, illetve annak kísérlete miatt indult bűntettek száma nem váltó, zott lényegesen. Az ilyen bűncselekmények elkövetéséhez leggyakrabban az alkohol hatása miatt felfokozódott indulatok vezetnek. Lényeges szerepe van az elkövetők rendkívül alacsony kulturális színvonalának is. Kedvezőtlen jelenség, hogy a vagyon elleni bűncselekmények körén belül némiképp emelkedett a rablások száma. Igaz az esetek jó ré-" szében leitatott emberek kifosztásáról van szó, amit a BTK rablásként rendel büntetni. A társadalmi tulajdont károsító bűntettek száma 1967-ben csökkent. Az ilyen bűncselekmények által okozott körülbelül 130 millió forint kárnak azonban csak egynegyed részét sikerült a büntető eljárás során megtéríttetni, a további rész csak a lényegesen lassúbb polgári peres úton térül meg. Sajnos még mindig mintegy 100 esetben fordul' elő.' hogy büntetett előéletű pénz- és anyagkezelők voltak a társadalmi tulajdont károsító bűnt elkövetők között. 1967-ben országosan ismét emelkedett a közúti közlekedési balesetek száma. Bár a baleseti statisztika mugaban foglalja azokat az eseteket, amikor a büntető eljárás megindítása- nem .indokoltja közlekedés rendjét vészé, lyeztető bűntettek száma változatlanul magas. A büntető eljárások megindításában nagy körültekintéssel kell döntenünk. Megértjük az egyre növekvő íor- galom nehézségéit. Azzal .is tisztában vagyunk, hogy a közlekedési balesetek okozói túlnyomó többségükben egyébként becsületes törvénytisztelő emberek, akiknek egy-egy másodperenyi, sokszor nem jelentős fokú gondatlansága néha jóvátehetetlen következményeket idézhet elő. Éppen ezért mindig azt vizsgáljuk, hogy valójában milyen okok idézték elő a balesetet. Nem volna helyes ugyanis olyan gyakorlat, amely mechanikusan, kizárólag a gépjárművezetőkben keresi a hibát A közlekedési szabályok szándékos megszegői ellen szigorúan lépünk fel. A?- embertársak létét, testi épségét szándékosán veszélybe hozó, a közlekedésben erőszakot gátlástalanságot, tanúsító, a rendszeresen italozó gépjárművezetők garázdálkodásának végét kell vetnünk. Szigorúan felelősségre vonjuk azokat is akik cserbenhagyják a balesetek Áldozatait. Azonban a közlekedés valamennyi résztvevőjének, az egész társadalomnak az összefogására van szükség ahhoz, hogy korunknak ez az életet, festi épséget, köz- és személyi vagyon egyaránt pusztító veszedelmét megzabolázzuk. A közlekedési balesetek alakulásában szerepet játszott az idegenforgalom is, hiszen az elmúlt esztendőben hazánkban több mint félmillió külföldi gépjármű fordult meg. A külföldi állampolgárok által elkövetett bűncselekmények elbírálásának gyakorlata egységes. Bűnüldöző és igazságügyi szerveink fellépnek a törvényeinket tiszteletben nem tartó külföldiek ellen, mert — helyesen — úgy vélik, hogy a magyaros vendégszeretet nem azonos a törvényeinkbe ütköző cselekmények elnézé. sével. Dr. Szénási Géza a továb. blákban megállapította: A rendőri szervek által folytatott nyomozások törvényességének és szakszerűségének színvonala tovább emelkedett. A rendőrség eredményes bűnüldöző tevékenységét mutatja hogy a súlyos bűncselekmények elkövetőinek felderítése — úgyszólván kivétel nélkül — gyorsan megtörténik. Ezután a rendőri munka néhány hiányosságára is rámutatott. Ezután azzal folytatta, hogy a bírósági eljárások időtartama röviüebb lett, az ítélkezés differenciáltabbá vált. Bíróságaink ítéletei döntő többségükben törvényesek,- helyesek. Természetesén vannak általunk nem megfelelőnek tartott bírósági ítéletek is. Ezek az ítéletek egyes esetekben túlzott szigort, gyakrabban pedig olyan enyheséget mutatnak, amelyeket az. érzékenyen reagáló közvélemény jog i- san szóvátesz. Adott esetben az ügyész mind a terhelt ja. vára, mind terhére él fellebbezési óvással. Az ítélkezés differenciáltsága a megelőzés érdékeit is szolgálta. így a bíróságok ítélkezési gyakorlata a köLosonczI Pál. a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja az országgyűlés ülésén vetelményeknek megfelelően javult általában az élet, a , testi épség elleni bűncselekmények, de különösen az emberölés miatt indult ügyekben. 1966. és 1967. években az ügyészség megvizsgálta az emberölési, valamim a külföldiek áltál elkövete ün- tetteket az izgatás, a vám és devizagazdálkodás; sértő bűntettek ítélkezési gyakorlatát, valamint a naiálybá lépett új jogszabályok rendelkezéseinek érvényesülését. E vizsgálatok tapasztalatait felhasználtuk az ügyészi gyakorlatban és az illetékesek tudomására hoztuk. Emellett igyekeztünk támogatni a Legfelsőbb Bíróságnak az egységes jogalkalmazási gyakorlat kialakítására irányuló alkotmányos tevékenységét is. Ennek során több száz különböző jogkérdéseket felvető ügyben törvényességi óvást nyújtottunk be és mintegy 20 esetben fordultunk a Legfelsőbb Bírósághoz vitás elvi kér lések egységes eldöntése érdekében. A jogpolitikai elvek következetesebb alkalmazásé nak kedvező a hatása. Adódnak azonban kisebb nehéz ségék is. így pl. csökkent a társadalmi biróság ele utal ügyek száma. Ennek oka az. hogy a társadalmi bírósagok működése nem mindenütt kielégítő. Véleményünk szerint a társadalmi bíróságokat sem a gazdasági vezetők, sem az illetékes szakszervezeti szervek nem támogatják megfelelően. A büntető eljárások időtartamával kapcsolatban gyakran merült fel az a közvélemény által is jogosan hangoztatott észrevétel, hogy a bűncselekmények elkövetését csak igen hosszú idő múlva követi a bírósági felelősségre vonás. A törvényhozás is felismerte ennek az észrevételnek jogosságát akkor amikor vádirat és tárgyalás kitűzése nélkül lehetőséget nyújtott a bíróság elé állításra három napon belül. Ilyen eljárásra csak olyan egyszerűbb kisebb jelentőségű ügyekben kerül sor. amelyekben a terhelt bűnösségének megállapítására megfelelő bizonyítékok állnak rendelkezésre. A törvény szigorú feltételek előírásával gondoskodott arról, hogy a bírósági felelősségre vonás ezekben az ügyekben is megalapozott legyen. Erre utal az, hogy az ügyésznek a gyanúsítottat ki kell hallgatnia gondoskodnia kell védelméről, s módot kell nyújtania arra is, hogy a védő az ügyet megismerhesse, védencével tanácskozhasson. Az előállítás jogintézménye taoasztalataink szerint a bűnüldözés hatékonyságát növelte. A bírósági felelős. (Folytatás a 2. «Hilf!
