Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-29 / 75. szám
Tanácskozik az országgyűlés Dr. Fekszi István felszólalása (Folytatás u L oldalról) — Van azonban a szabályáét téseknek számos olyan asete — és ez a többség —, amely már nem hozható közvetlen kapcsolatba a büntetőjoggal, mégis fel kell ellene lépni, hogy elejét vegyük a súlyosabb következményeknek. Amikor pl. felelősségre vonjuk a tűzrendészeit előírások megszegőit, akkor egy súlyosabb esemény, a tűzvész megelőzéséről van szó. Hazánkban évente sok millió forint kár keletkezik tűzesetek miatt, s a vizsgálatok során rendszerint kiderül, hogy a tüzet meg lehetett volna előzni az előírások betartásával. Üzemi és közlekedési baleset következtében évente több száz ember veszti életét, a sérültek, megrokkantak száma pedig ezreket tesz ki. A balesetek jelentős része szintén megelőzhető lenne. Ezért kell következetesen fellépnünk az előírások, rendeletek megszegőivel szemben. A miniszter ezután ismertette a kérdés eddigi szabályozását, a hazai jogfejlődés alakulását, s rámutatott arra, hogy az idők folyamán igen bonyolult szabályozás alakult ki ezen a területen. Jellemző példaként említette, hogy a törvényjavaslat melléklete közel 300, a felszabadulás után adott, hatályon kívül helyezendő, jogszabályt sorol fel, nem is szólva a régi rendszerből átvett sok rendelkezésekről. A kb. 90 év alatt felhalmozódott nagy tömegű joganyag sok ellentmondást is tartalmaz. Mindezeket figyelembe véve a kormány úgy határozott, hogy gondoskodni kell a szabálysértési joganyag átfogó rendezéséről, újrakodi- fikálásáróL A tervezetet többszőr nyilvános szakmai vitára bocsátották a felmerült javaslatokat mérlegelték. A tervezeteket az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság több alkalommal tárgyalta, s észrevételei alapján a tervezeteket átdolgozták. A törvényjavaslatot Jellemezve a miniszter rámutatott, hogy a szabálysértések mostani rendezése két, egyidejűleg hatélyba lépő jogszabállyal történik. Egyfelől törvénybe foglalják az általános szabályokat, Ideértve az anyagi, jogi és eljárási rendelkezéseket. Az előbbiek töltik meg tartalommal a törvényjavaslat első két fejezetét Az eljárási rendelkezések hat fejezetre tagolódnak. Végül a törvényjavaslatban helyet kapott az a viszonylag kis számú konkrét szabálysértés, amely tartósabb érvényű, és így törvényesen szabályozható. Ezeknek a szabálysértéseknek a veszélyessége többnyire nagyobb az átlagosnál, egy részük esetenként elzárással is büntethető. Fontos elvi kérdés egyébként, hogy szabálysértés miatt elzárás büntetés lehetőségét csak az országgyűlés, illetve a későbbiekben a törvény mellett törvényerejű rendelet állapíthasson meg. Másfelől kormányrendelet határozza meg a többi szabálysértést (kivéve természetesen azokat, amelyek tanácsrendeleten alapulnak, s ezért csupán helyi jellegűek.) A kormányrendeletbe felvett szabálysértéseket az jellemzi, hogy tényállásuk gyakrabban módosulnak. A törvényjavaslat általános jellemzéseként elmondta még a miniszter, hogy a törvényjavaslat a pénzbírságot tekinti a szabálysértés tipikus büntetésének. Ezzel összhangban a szabálysértési ügyekben elsősorban és általában az államigazgatási szervek járnak el. — A törvényjavaslat arra törekszik, hogy a szabályozás minél egységesebb, áttekinthetőbb és közérthetőbb legyen, ne csak az eljáró hatóságok, hanem a jogban kevésbé jártas állampolgárok számára is. — A törvényjavaslat nagy figyelmet fordít az állampolgárokat védő garanciákra is. Ilyen például az elévülés szabályozása, amely a cselekmény elkövetésétől számított hat hónap eltelte után kizárja a felelősségrevonás lehetőségét. Ez a rendelkezés elejét veszi az állampolgárok esetleges zaklatásának. Ugyancsak nem lehet végrehajtani azt a.jogerős határozattal kiszabott büntetést, amelynek meghozatala után egy év eltelt — ha csak közbeeső hatósági intézkedés nem szakította félbe az elvülést. Két esztendő elteltével azonban végrehajtásnak egyáltalán nem lesz helye. — További garanciákat ad az állampolgároknak a fellebbezési lehetőség biztosítása, az ügyész törvényességi felügyelete, valamint a felettes államigazgatási szervnek adott felügyeleti intézkedési jog is. — Végezetül a törvény úgy rendelkezik, hogy a jogerős határozattól számított két év elteltével az elkövető mentesül a hátrányos jogkövetkezmények alól. Ezután a miniszter részletesen ismertette a törvényjavaslat néhány fontos részét. ' Megemlítette, hogy a törvényjavaslat — a helyszíni bírságolás kivételével —fölemeli a pénzbírság alsó éa felső határát A felső határ felemelése — 3000 Ft-ról 5000 Ft-ra — azokat a szabálysértéseket érinti, amelyeknek elkövetői anyagi hasznot szereztek a szabály- sértésből (pl. lopás, árdrágítás, jogosulatlan kereskedés, stb.) vagy amelyek nagyobb kár vagy veszély bekövetkezésével fenyegetnek (pl- sugárzó anyagokkal visszaélés, fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása, Víz. szennyezés, stb.) A törvényjavaslat lehetővé teszi a szabálysértési eljárás mellőzését illetve megszüntetését, ha a fegyelmi felelősségre vonás egymagában is megfelelően szolgálja a társadalom védelmét és a nevelés feladatát — A törvényjavaslat jelentős lépést tesz előre a decentralizáció fokozására, a demokratizmus fejlesztése irányában, amikor a szabálysértési ügyek számottevő hányadának intézését a községi tanácsok hatáskörébe utalja, s lehetővé teszi, hogy ezekben az ügyekben bizottság járjon el. — Az államigazgatási munka gyorsítása érdekében a törvényjavaslat széles körben lehetővé teszi a szabálysértési ügynek tárgyaláson kívüli elintézését. Ehhez mindössze két feltételt kíván meg, nevezetesen azt, hogy a szabálysértés tényállása tisztázott és a nevelőhatás tárgyalás nélkül is elérhető legyen. Fennmarad, sőt szélesedik a helyszíni bírságolás lehetősége. A rendőrségnek joga lesz a helyszínen bírságolni olyan szabálysértéseket, amelyeknek elbírálása — a rendes szabálysértési eljárás keretében — nem tartozik a rendőrség hatáskörébe (pl. köztisztasági szabálysértés, parkrongálás.) — A jelenleginél hatékonyabb végrehajtási szabályokat állapít meg a törvényjavaslat. Feljogosítja ugyanis a szabálysértési hatóságot, hogy közvetlen letiltást bocsásson ki. Ha pedig erre nincs lehetőség a pénzbírságot — bizonyos ki. vételektől eltekintve — elzárásra kell átváltoztatni. — Végül a törvényjavaslat — de a kormányrendelet tervezete is — messzemenően figyelembe veszi po. litikai-társadalmi életünk adottságait, fejlődési szintjét, s nem utolsó sorban az új gazdaságirányítási rendszerrel való összefüggéseket, így pl. az új szabályozás szigorítja az árdrágítás, az üzérkedés büntetését kiterjeszti a különféle szolgáltatásokra is a vásárlók megkárosításának tényállását, s bünteti az élelmiszeripari BARTA JÁNOS, Hajdú megyei képviselő kapott elsőnek szót. Elmondta, hogy megyéjében az elmúlt évben • lakosságnak mintegy 10 százaléka követett el valamilyen szabálysértést. Ez is a törvényjavaslat fontosságára figyelmeztet. Szólt a szélesedő demokratizmusról, amely • javasolt törvényben olyan erpteijesen jut kifejezésre, különösen az egyes ügyekben ítélkező községi szabálysértési bizottságok létrehozásának lehetőségében. PONGRÄCZ IMRfiNÉ Győr megyei képviselő néhány módosítást javasolt a többi között, hogy visszaeső szabálysértő községi pénzbírságolásának határát 200-ról 500 forintra emeljék. DR. SZOKOLU KAROLYIÉ Somogy megyei képviselő, a jogi igazgatási és igazságügyi bizottság értékes munkáját méltányolta, emlékeztetvén rá, hogy a bizottság 33 javaslatából, amelyet a törvényjavaslathoz fűzött, amelyek túlnyomó többsége minden jel szerint megvalósul. DR. NEZVÄL FERENC. Zala megyei képviselő ugyancsak a törvényjavaslat megalkotásában megnyilvánuló nagy jelentőségű, sőt úttörőmunkára hívta fel a figyelmet és utalt rá, hogy a szabálysértési kódex átfogó voltát tekintve európai viszonylatban is egyedülálló. ÚJHELYI SANDORNE Békés megyei képviselő elsősorban a megelőzés fontosságáról beszélt, hangsúlyozva, hogy ebben a hatóságoknak, a tanácsi szerveknek, de maguknak az országgyűlési képviselőknek is nem csakély szerepük lehet. DR. MATAI PÄL, Fejér megyei képviselő emelkedett szólásra. Adatokat sorakoztatott fel az új törvényjavaslat hatásosságára. Hiszen nagyon fontos eleme az, hogy differenciáltan ítéli meg a különböző eseteket. Foglalkozott továbbá a pénzbírságban rejlő nevelő hatás alaposabb kihasználásával. KRASZNAI KAROLYNE, Szolnok megyei képviselő szintén gyakorlati példákkal bizonyította az új szabálysértési törvény megalko. tásának szükségességét. SÜMEGI JANOS. Nógrád megyei képviselő igen pozitívnak értékelte azt, hogy a helyi tanács hatáskörébe utalják a szabálysértési eljárásokat, ugyanis egy községen belül a szabálysértést elkövetőt nemcsak „papir- ból”, hanem alaposan és sokoldalúan ismeri az, aki a döntést meghozza. A törvényjavaslattal kapcsolatosan több példát mondott el, amelyek a szabálysértési eljárások „decentralizálásának” helyességét igazolják. termék minőségének meg. rontását. Befejezésül a miniszter hangsúlyozta, hogy a kódex tervezetében foglaltak szervesen illeszkednek szociális, ta jogrendszerünk eddigi fejlődésének folyamatába s a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében kérte, hogy az országgyűlés a beterjesztett törvényjavaslatot tárgyalja meg, fogadja el és iktassa az ország törvényei közé. Az elnök ezután dr. Gon- da Györgynek, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnökének, a szabálysértésekről szóló törvényjavaslat előadójának adta meg a szót. Dr. Gonda György beszéde után az elnökló Kállai Gyula bejelentette hogy a törvényjavaslat vitájában eddig 14 képviselő jelentkezett felszólalásra, majd szü. netet rendelt el. DR. BODOGAN JANOS, Veszprém megyei képviselő különösen a garázdaságot hangsúlyozta, azt, hogy pél. dául családi vonatkozású garázdaság során nincs jogszabály arra, hogy hatóságilag beavatkozzanak, holott a családon belüli garázdaság számtalan esetben tragikus végkövetkezmé- nyekkel jár. TÖTH SZILVESZTERNÉ, Csongrád megyei képviselő a törvényjavaslat közérdekű voltát méltatta, hiszen az az állampolgárok túlnyomó többségét érinti, vagy mint sértőt, vagy mint sértettet. Kitért az alkoholizmus ve. szélyeire és a törvény ezzel kapcsolatban is várható üdvös hatására. ERDÉSZ DEZSŐ, Komárom megyei képviselő azokról a súlyosabb szabálysértésekről tett említést, amelyek elzárást is maguk után vonhatnak. Hangsúlyozta, hogy ezzel sok esetben magát a garázdát, a részeget, a botrányt okozót óvják meg további, súlyosabb bűncselekmények elkövetésétől. DR. RÉV AT ZOLTÁN, Győr megyei képviselő ugyancsak néhány módosító indítványt terjesztett elő. HEGYI JANOSNE, Veszprém megyei képviselő főleg a törvényjavaslattal kapcsolatos asszonyi kívánságoknak és reményeknek adott hangot. A csalód, és a gyermekvédelem követelményeire hivatkozva kérte, szenteljen a társadalom több figyelmet, a nyilvános garázdaság esetei mellett a családi otthon keretei között sajnálatosan tapasztalható sokszor kegyetlen ma- magtartásra is. * Több felszólaló nem lévén, az elnök szünetet rendeltei, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, a módosításokat javasló képviselők részvételével, összeülhessen és végleges indítványt terjesszen az ország- gyűlés elé. Több mint egyórás szünet után dr. Korom Mihály, igazságügyminiszter emelkedett szólásra és beszámolt azokról a javaslatokról, amelyek a kormány, illetőleg a bizottság nevében elfogadásra, vagy elvetésre javasolt. Ezután dr. Gonda György, a törvényjavaslat előadója kapott szót, hogy összefoglalja a bizot*ság állásfoglalását Az elhangzottak alapján az országgyűlés az állandó bizottság négy és a képviselők három módosító javaslatát szavazta meg, majd a törvényjavaslatot általában és részleteiben Is elfogadta. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órakor folytatja munkáját A képviselő felszólalásában abból indult ki, hogy társadalmi rendszerünk szilárd alapokon nyugszik, rend és jogbiztonság van az országban. Az új törvénynek is ezt a biztonságot kell szolgálnia egyrészt, másrészt pedig arra is alkalmasnak kell lennie, hogy elősegítse a politikai-társa- dalmi-gazdasági fejlődést Ebbe az irányba mutatott az MSZMP IX. kongresz- szusának határozata is, amely a többi között kijelölte az állami élet továbbfejlesztésének útját, a tanácsok munkájában a főbb feladatokat, továbbá a gazdasági mechanizmus reformjával együtt módosuló hatósági tevékenység módját is. A szocialista társadalom teljes felépítésének programja olyan új jogszabályok megalkotására teremtett igényt amelyek egyfelől előrelendítik a gazdasági reform kibontakozását, másfelől kifejezik, védik a társadalom érdekelt. Az állami élet demokratizmusának továbbfejlesztése az államigazgatás gyakorlatának egyszerűsítését kívánja meg. — Jó időbat történik a szabálysértésekkel kapcsolatos új törvény megalkotása —- mondta a képviselő. —- Jogrendszerünkben a szabálysértés intézménye és elbírálása azért szerepel fontos helyen, mert az állampolgárok jelentős részét énnti, és bár e jogi kategóriához viszonylag enyhébb vétségi ügyek tartoznak, mégis közvetlenül kapcsolódnak a szocialista együttélés szabályainak megtartásához, megtertatásához. Eddig körülbelül 300 jogszabályban szerepeitek szabáiy. sértési tényállások, közülük nem egy jogszabályt még a múlt században alkottak — mindez érthetően magyarázza az új törvény megalkotásának szükségességét. Megemlítette a képviselő, hogy Szabolcs-Szatmár megyében 1967-ben a szabálysértési ügyek a lakosság 6.8 százalékát érintették. A szabolcsi lakosság 76 százaléka nem városokban, nem járási székhelyeken, hanem községekben él, így szabálysértés esetén a megidézetteknek meglehetősen sokat kel. lett utazga*niuk, hiszen ügyükben járási székhelyre voltak hivatalosak. Tanu- kénti megidézés miatt további több tízezren maradtak ki hosszabb-rövidebb időre a munkából. A szabálysértők és a tanuk út tes száma 87 780 volt egy év alatt. A megyében évenként mintegy 79 00o munka, nap megy veszendőbe szabálysértési ügyben megidé zés miatt. Minderre tekintettel a képviselő külön pozitívumként kiemelte a törvényjavaslatból azt a részt, amely úgy intézkedik, hogv szabálysértésben első (okon a községi tanács, illeteleg a községi tanács által választott szabálysértési bizottság is el i árhat így folytatta a képviselő: — Mivel a szabályozás szerint községekben szabálysértési bizottságok csak ala. kíthatók és nincs pontosan rögzítve, hogy milyen esetekben járhatnak el — a 118. szakasz szerint ennek rendeleti megállapítására a Minisztertanács kap felhatalmazást. A javaslat — és a kormányrendelet-tervezet — a tényállásokat megállapító és az eljáró szervek hatáskörét megjelölő része: az egyszerű, kisebb értékre vonatkozó szabálysértést ügyeket utalja községi szinten történő elintézésre. Azért emelem ezt ki — hangsúlyozta a képviselő —, mert a legnagyobb helyi és személyi ismerettel az államigazgatás helyi — helybeli lakosokból álló —szervei tudnak eljárni az ügyekben, hiszen ők közvetlen tapasztalatból tudják, ki és milyen ember a szabálysér. tést elkövető személy, milyenek a családi körülményei, a társadalmi helyzete. A »örvényjavaslat szerint — folytatta a felszólaló — érvényre jut az az általános igazgatási elv, hogy az érintett állampolgár ügyeit a lakóhelye szerint illetékes hatóság Intézze. A községi tanácsoknál a szabálysértési bizottságok megalakítása lényegében az ülnökrendszer bevezetését jelenti, s ez a demokratizmus továbbfejlődése irányába hat. örvendetes ez a jelenség, hiszen az ülnökrendszer mind a büntető, mind a polgári bíráskodásban, mind pedig a munkaügyi döntőbizottságoknál igein jól bevált, a tapasztalatok szerint az ügyek érdemi intézésénél kedvező (minőségi) változást hozott. Az egy-egy ügy elbírálásában és az érdemi döntés meghozásában részt vevő ülnökök ugyanis olyan mértékben és mélységben ismerik az elkövetőnek, a környezetnek az összes — családi, emberi, vagyoni, stb. — vonatkozásait, amely semmiféle bizonyítást eljárással nem pótolható. Különösen — a jogszabálytervezet törvényerőre emelkedése után — így lesz ez a szabálysértési bizottságokban, ahol a tagok minden esetben ugyanabból a községből valók, ahol az elkövető lakik, avagy a cselekményt elkövették. Bízvást remélhető, hogy ezzel a gyakorlattal megalapozott döntések születnek majd, maradéktalanul érvényesül az az elv, hogy a döntésnek legyen egyfelől nevelő, másfelől a szóban forgó cselekmény elkövetésétől óvó, visz. szatartó hatása. Befejezésül indítványozta a képviselő, hogy a törvényjavaslat végrehajtás: utasításába kerüljön be olyan fejezet is, amely lehetővé teszi: ha a községekben működő szabálysér.ési bizottságok az általuk hozón határozatról rövid idón belül megállapítják, hocv az helytelen volt. akkor a döntést meg tudják változtatni. Az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága előterjesz'ésének azzal a részével, amely szerint az éljárás megszüntetés sóról a feljelentőt, azaz a sértettet értesíteni kell — a felszólaló nem értett egyet. Ellenvéleményét azzal :r>do- kolta, hogy sok ilyen ügy van, a megszüntető értesítés túlságosan nagy megterhelést jelentene, egyébként pedig javarészt úgyis helyben történnek ezek az eljárások, s az eredményről az érdekeltek mindenképpen tudomást szereznek. A képviselő a törvényjavaslatot — észrevételeinek figyelembe vételével — az országgyűlésnek elfogadás, ra ajánlotta. Képviselők vitája a törvényjavaslat telett