Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-28 / 74. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESOl/EfÖt f m. ÉVFOLYAM. 74. SZÁM ARA: 70 FILLÉR MÁRCIUS 28. CSÜTÖRTÖK Fock Jenő Lyonba utazott Párizs (MTI) Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke, Péter János külügyminiszter és a ma­gyar küldöttség többi tagja szerdán reggel 9,45 órakor a francia kormány Caravelle típusú különrepülőgépén Öli. vivier Giícharh francia ipar. ügyi miniszter társaságában Lyonba utazott A Minisz­tertanács elnöke és kísérete a nagy vidéki francia ipar­városban szerdán vegyipari és műtextilgyártó üzemeket látogatott meg. Csütörtökön pedig megtekinti az 50. lyoni nemzetközi vá­sárt, amelyet a múlt vasár­nap nyitott meg De Gaulle tábornok. A vásáron Ma­gyarország is kiállít. Mint már jelentettük, Georges Pompidou francia miniszterelnök és Couve de Murville külügyminiszter kedden este vacsorát átjött Fock Jenő, a magyar Mi­nisztertanács elnöke és Pé­ter János külügyminiszter tiszteletére. A vacsörán Georges Pompidou és Fock Jenő pohárkösjEÖntőt mon­dott. Pompidou pohárköszöntője Miniszterelnök úr! Az ön jelenléte közöttünk nem egyszerűen normális folytatása az elmúlt évek­ben állandóan fejlődő fran­cia—magyar együttműkö­désnek, hanem visszatérés is a két nemzet régmúlt tör­ténelmének hagyományai­hoz. Ez a két nemzet a fran­cia és a magyar, a legré­gebbiek közé tartozik Euró­pában. Jól ismert dolog, hogy a magyarok hűségesen ápolják saját történelmük emlékeit. Meg szeretném azonban mutatni hogy a franciák is tudnak vissza­emlékezni a múltra, még ha az nagyon távoli is. A XII. században már közeledés volt a két ország között, amikor az önök egyik kirá­lya élete folyamán egymást követően két francia her­cegnőt választott feleségül. A középkortól kezdve a párizsi egyetem magyar di. ákjai, távoli elődei voltak azoknak az ösztöndíjasok­nak akiket ma fogad a -kul. • turális kapcsolatok igazgató­sága. Az a szövetség, ame­lyet I. Ferenc, XIV. Lajos kötött Magyarországgal to­vábbi határköve ennek a hosszú történelmi tradíció­nak, amely a XIX. század­ban érte el tetőpontját, ami. kor a francia forradalom eszméi elterjedtek az önök népében és hozzájárultak a híres 1848-as események elő­készítéséhez. A mi jelenlegi barátsá­gunknak ilyen régi előhír­nökei is voltak. Ez egyút­tal megalapozza nézeteink, törekvéseink hasonlóságát is. Fránciaország politikájának eevik fő céljául tűzte ki, hogy hozzájáruljon az eny­hülés és az együttműködés légkörének kialakulásához Európában és így legyünk úrrá kontinensünk meg­osztottságán, lehetővé te­gyük számára, hogy saját szerepét játsza egy meg­békélt világban. Ez az erő­feszítés egészen természete­sen azoknak a mindenfajta kötelékeknek a fejlődésével kezdődik, amelyek egyesítik egymással Európa különbö­ző részeit Az a megbeszélés, ame­lyet tegnap folytattunk egy­mással, úgy vélem, megmu­tatta, hogy a kapcsolatok fejlesztésének nagy lehető­ségei vannak az önök or­szágával. Sok minden tör­tént annak érdekében, hogy megkönnyítsük országaink értelmisége legkiválóbbjai­nak, hogy kölcsönösen meg­ismerjék egymás művésze­tét, irodalmát Figyelemre méltó dolog, hogy ez az erőfeszítés nem szakadt meg még abban a sötét időpontban sem, ami­kor Európa megosztottsága a legmélyebb volt Megál­lapítottuk, hogy ez a köl­csönös érintkezés napról napra erősödik. S ennek örülünk. Ugyanilyen meg­elégedettséggel állapítjuk meg, hogy a mi két orszá­gunk nemcsak kereskedel­mi kapcsolatait kívánja fej­leszteni, hanem együtt is kíván működni a legmoder­nebb és leghaladottabb mű­szaki területeken mindket­tőnk javára. Ezekről a problémákról még újra fogunk beszélni az ön itt-tartózkodása alatt. Meg vagyok győződve ar­ról, hogy ezek igen hasz­nosak lesznek. De amit -ma este szeretnék önnek el­mondani, az egészen egy­szerűen az, hogy a francia nép milyen barátságot érez a magyar nép iránt Ezek az érzések magyarázzák meg azt a szívélyességet is, amely tárgyalásainkat az ön itt-tartózkodását jellem­zi. Ez biztosítja utazásának sikerét, mindkét nemzetünk nagyobb boldogulására. Fock Jenő pohárköszönlője Miniszterelnök úr! Nagyon örülök, hogy is­mételten alkalmam van ar­ra, hogy köszönetét mond- pak a magam és népem nevében azért a megtisztel­tetésért, hogy a francia kor­mány meghívott bennünket baráti eszmecserére Francia- országba. Köszönöm minisz­terelnök úr szavait ame­lyeket a két nép évszáza­dos barátságáról mondott. Mi, magyarok sokszor gon­doltunk arra, hogy meny- , nyíre-másképp alakult vol­na leiünk történelme, ha nem egy történelmi sors-» fordulónkon jobban megér­tettük volna egymást, még több segítséget kaphattunk volna Franciaországtól. Rákóczira és Kossuthra gon­dolok. A magyar nép leghala­dottabb képviselői, legjobb íróink, művészeink, tudósa­ink mindig erőt merítettek harcukhoz abból is, ami Franciaországban történt történelme legnemesebb szakaszaiban. De ha nem is tekintünk vissza az elmúlt évszázadokra és csak az utóbbi néhány évtizedre gondolunk, akkor is elmond­hatjuk, hogy a magyar írók, művészek színe-virága min­dig vonzódott a francia mű­vészethez, a francia kultú­rához. ' ' 1 Telje* mértékben egyet­értünk azzal, amit minisz­terelnök úr a békéről, az európai Európáról és a bé­ke védelméről mondott örömmel állapítottuk meg, hogy ami a békét illeti, a magyar és a francia kor­mány álláspontja a legtöbb kérdésben azonos, vagy kö­zel áll egymáshoz. Az utóbbi évek fejlődése azt bizonyítja, hogy a két or­szág kapcsolataiban meg­van az alap arra, hogy gaz­dasági tekintetben is és minden más téren sokolda­lúan fejlesszük együttmű­ködésünket. Ezzel az érzés­sel és ilyen törekvésekkel jöttünk el az önök szép or­szágába. Nagyon örülünk, hogy hasonló érzésekkel és törekvésekkel találkozunk az önök részéről. Tárgyalá­saink jelentős része még hátra van, de nekem is az a véleményem, hogy láto­gatásunk, tárgyalásaink nem fognak eredmény nélkül végződni. Ezzel a biztos tu­dattal emelem poharamat a két nép barátságára. A megyei pártbizottság március 27-en, szerdán ülést tartott. Az ülésen részt vett Tóth József elvtárs, a Központi Bizottság munka­társa és dr. Fekete József elvtárs, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője. Bánóczi Gyula elvtárs, a KISZ megyebi­zottságának titkára beszámolt, hogy mit tett KISZ megyei bizottság a megyei pártbizottság­nak és a KISZ VII. kongresszusának az ifjú­Szabolcs-szatmáriak készülődése a felszabaduiés évfordulóidra Április 4. tiszteletére, ha zánk felszabadulásának kö­zelgő évfordulóján megye- szerte ünnepségek, megem­lékezések lesznek. Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Színházban ápri­lis. 3-án, szerdán este 18 órakor díszünnepséget ren­deznek, amelyen Gulyás Emilné dr., a megyei ta­nács vb. elnökhelyettese mond beszédet. Az ünnepi megemlékezést kultúrmű­sor követi, amelyben részt vesz * á- megyei művelődési ház énekkara, a Szabolcs népi tánc együttes és a Sza­muely Tibor Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum irodalmi színpada. Április 4-én a délelőtti órákban koszorúzások lesz­nek városunkban és a já­rási székhelyeken. Nyíregy­házán a Felszabadulás té­ren, a szovjet hősök emlék­művénél fél tízkor kezdő­dik a koszorúzási ünnep­ség.' A párt- és a tömeg­szervezetek képviselői, vala­mint vállalatok, üzemek, intézmények dolgozói he­lyeznek el koszorúkat a szo­bor talapzatára. Az ünnep­ségen katonai díszelgés lesz. A román hősök emlék­művénél ugyancsak koszo­rúkat helyeznek el. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága hazánk fel- szabadulásának tiszteletére fogadást ad április 4-én. Ezen részt vesznek a mun­kában kitűnt dolgozók, köz. életi vezetők, a megye tár­sadalmi életének képviselői. Kiemelkedő eseményso­rozatra készül az ifjúsági szövetség. Már hagyomány, 'hógy felszabadulásunk év­fordulóján avatják a KISZ új tagjait. Ez évben ápri­lis 4-én 11 órakor a köz­ponti ünnepség színhelye Nyíregyházán a Benczúr tér lesz. Részt vesznek az ünne­pélyes fogadalomtételen a megye párt- és tanácsi ve­zetői, a tömegszervezetek képviselői. Ünnepi beszé­det dr. Gombás Sán­dor. a megyei pártbizott­ság titkára mond. A KISZ-szervezeteknél már napok óta készülnek: 5(10 új KISZ-tag teszi le a központi ünnepségen a fo­gadalmat Valamennyiüket az ifjúsági szövetség idő­sebb tagjai köszöntik. A megye járásaiból csil­lagstaféta érkezik a foga­dalomtételre. A megye va­lamennyi járásán áthaladó motoros staféták közül több már 3-án este elindul. A fiatalok Rozsályból, Tisza- becsről, Tiszaszentmárton- ból, Lónyáról. Rakamazról és Tiszadobról indulnak. Az ifjúsági szövetség ko­szorúkat helyez el a me­gyénkben lévő szovjet ka­tonasírokra, és részt vesz­nek a fiatalok a járási ün­nepségeken is. Megyeszerte kulturális és sportműsorokkal köszöntik hazánk felszabadulásának évfordulóját Munkások, parasztok, diákok juttatásai a szolidaritási számlán Az ÉRDÉRT Vállalat má­tészalkai telepén a KISZ- szervezet taggyűlésén csatla­koztak a fiatalok a KISZ „Tranzisztorakciójához”. Az ifjúság felhívására a telep minden dolgozója bekapcso­lódott. összesen tízezer fo­rintot ajánlottak fel, s fizet­tek be a szolidaritási szám­lára. Az eperjeskei rendező pá­lyaudvar dolgozói a termelé­BenépcstlH a gával UJ Erő Ts* határa ts. Elkezdték a 275 holdra tervezett burgonya ve­tését. Hammel József felv. si tanácskozáson csatlakoz­tak a szolidaritási akcióhoz. Egy napi keresetüket, össze­sen több mint tízezer forin­tot fizettek be. A baktaló- rántházi MÁV állomás dol­gozói egy tranzisztoros rádió árával növelték a szolidari­tási számla összegét A Nyíregyházi Kölcsey Gimnáziumban KISZ-iag- gyűléseken határozták el, hogy segítik a vietnami fia­talokat. 3320 forintot fizet­tek be a tranzisztorakor számlájára. A fehérgyarma­ti Móricz Zsigmond középis­kolai kollégium nevelő tes­tületé és ifjúsága is csatla­kozott a KISZ KB akciójá­hoz, egy tranzisztoros rádió árának befizetésével járultak hozzá a vietnami nép harcá­nak segítéséhez. A Nyíregy­házi Kossuth Gimnázium egy, a Vasvári Pál Gimná­zium tanulói négy tranzisz­toros rádió árát fizették be. Egy-egy tranzisztoros rá­dió árával járult hozzá az akció sikeréhez a cipőgyár, a közúti üzemi vállalat, az almatároló, a faipari vállalat és a megyei tanács KISZ- szervezete. Az ököritófülpösi községi nőtanács kulturális rendezvé­nyének bevételéből ezer fo­rintot ajánlott fel a vietna­mi nők segítésére. Az újfe­hértói Vörös Csillag Tsz asz- szonyai a községi nőbizottság kezdeményezésére 400 forin­tot gyűjtöttek össze és fi­zettek be a szolidaritást számlára­sági szervezet életére, valamint a szakmunkás- képzésre vonatkozó határozatainak végrehaj­tásáért. Orosz Ferenc élvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára tájékoztatta a párt- bizottságot az MSZMP Központi Bizottságá­nak 1968, március 21-i üléséről. A pártbizottság az első napirend beszá­molóját megvitatta és határozatokat hozott. Ülést tarlóit a megyei pártbizottság

Next

/
Oldalképek
Tartalom