Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-28 / 74. szám
Amerikai elnökvAIasatási „hadjárat*1 Washington (MTI) Robert Kennedy szenátor kedden a Washington egyetem több mint tízezer hallgatója előtt mondott beszédet. Robert Kennedy a diákok hangos tetszésnyilvánítása közepette fejtette ki azt a nézetét, hogy Ésarak- Vietnam bombázásának beszüntetése a háború „tisztességes befejezéséhez” vezethetne. Az Egyesült Államoknak — mondotta — végül is el kell ismernie, hogy „a vietcong teljes jogú részvevője lesz Dél-Vietnam politikai életének a béke megvalósulása után.” McCarthy is folytatta választási körútját Wisconsin államban. A köztársasági pártban is felismerték a vietnami probléma jelentőségét a kampány szempontjából. A Christian Science Monitor című lap tudósítója Reichard Nixont, a párt legvalószínűbb elnökjelöltjét idézi, aki állítólag „azonnal csúcsértekezletre ülne össze a Szovjetunió vezetőivel e kérdés megvitatására” — ha megválasztanák. Ugyanakkor Nixon követeli, hogy a Szovjetunió szüntesse be a VDK- nak nyújtott segítséget. Megszólalt a „régi gárda" is. Eisenhower tábornok, az Egyesült Államok volt elnöke éles kirohanást intézett azok ellen, akik fel akarják számolni az amerikai katonai akciókat Vietnamban. Eisenhower odáig ment, hogy „tisztességtelen eljárásnak és az árulást súroló lázadásnak” minősített minden ilyen törekvést. Pártmunkások utaztak a Szovjetunióba A Biztonsági Tanács hatékony lépéseket sürget Angliától A dél-afrikai Pretoriában egy néger lelkész beszel az egyenjogúságot követelő tömegnek. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására szerdán Tóth Mátyásnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága osztályvezetőjének vezetésével pártmunkásküldöttség utazott a Szovjetunióba. Bizalom a LEMP-ben A varsói diákincidensek nyomán, de különösen Wla- dyslaw Gomulka beszéde után nagymértékben fokozódott a lengyel dolgozó tömegek politikai aktivitása. A lengyel pártsajtó naponta közöl jelentéseket különböző üzemek, lakótelepek, intézmények LEMP alapszervezeti gyűléseiről, amelyeken a dolgozó tömegek erélyesen elítélik a szocialistaellenes elemek tevékenységét, s ugyanakkor kifejezésre juttatják a párt politikája és személy szerint Gomulka iránti teljes támogatásukat. Ezeken a gyűléseken pár- tonkívüliek is részt vesznek és sokan kérik felvételüket a pártba, ezzel is jelezve a párt iránti bizalmukat. A napilapok jelentése szerint, továbbra is ezrével érkeznek levelek és táviratok a LEMP Központi Bizottsága és Wladyslaw Gomulka címére. Ezekben a lengyel dolgozók kifejezésre juttatják a párt politikája iránti teljes bizalmukat .......... ■ '■ — New York Kedd este az ENSZ Biztonsági Tanácsa összeült hogy folytassa a rhodesiai helyzet vitáját Magyarország, Zambia, Pa- kisztás, Szenegál, és más országok képviselői sürgették, hogy Nagy-Britannia tegyen hatékony lépésekét annak érdekében, hogy Rhodesiában megakadályozza az afrikai lakossággal való leszámolást és megdöntse lan Smith fajüldöző rendszerét Csatorday Károly, a Magyar Népköztársaság képviselője rámutatott hogy a fajüldözőknek a nyugati országoktól kapott támogatás teszi lehetővé, hogy kihívják Washington (MTI) A Mekong deltájában is- tnét heVes harcók fejlődtek ki a felszabadító népi fegyveres erők és a saigoni < rezsim rohamosztagai között. Az ejtőernyősöket a hazafias erők jól kiépített fedezékekből pusztító tűzzel fogadták. Kilenc órán át gyilkos ütközet dúlt. A saigoni főparancsnokság nem adott ki Jelentést csapatainak veszteségeiből. Az ostrom gyűrű be zárt Khe Sanh támaszpontjából — az ostromlók hadállásainak ki puha tolása végett — n nemzetközi közvéleményt. Hazánk képviselője a Biztonsági Tanács elé tényeket terjesztett, amelyek arról tanúskodnak, hogy a Német Szövetségi Köztársaság és a NATO több más tagállama növeli kereskedelmét Rhodesiával. Az afrikai kontinens déli részén — mondotta — nyugati segédlettel gyarmatosítók szövetsége Jött létbe. Csatorday felszólította Angliát, hogy tegyen lépéseket a Smith-rezsim felszámolására. A Biztonsági Tanács következő ülését a tanács tagjai által folytatandó magánjellegű tárgyalások után hívják össze. Pusztfté tfiz a fedezékekből tengerészgyalogosok indultak akcióra kedden, de néhány pere múlva súlyos veszteségekkel voltak kénytelenek visszatérni álásaikba. - Kedden kifutott T''philadelphiai kikötőből a New Jersey nevű 45 ezer tonnás amerikai nehétcirkúló, a fedélzetén 1400 főnyi legénységet szállító hadihajó. Arra számítanak, hogy a nagy tűzerejű csatahajó segítségével bizonyos mértékben csökkenteni lehet majd az Eszak-Vietnam elleni légi bevetéseket és ily módon a veszteségeket is. Az ENSZ Szociális, Kulturális és Humanitárius E: zottsága a tavasz első napiának nem piros betűs ünnepét — március 21-ét — javasolta a faji megkülönböztetés elleni harc napjává. „A világ minden részén gyorsan fel keil számolni a faji megkülönböztetés minden formáját és megnyilvánulását” — követeli a kiáltvány. — „A faji felsőbbrendűség elmélete tudományos vonatkozásban hazug, erkölcsi értelemben elítélendő, szociális szempontból pedig igazságtalan, veszélyes. A társadalom ellen elkövetett bűntettnek minősül, ha szervezetek, vagy személyek más népfajok, vágj' csoportok ellen bőrszín, vagy.,etnikai eredet miatt erőszakhoz folyamodnak.” Immár az Egyesült Nemzetek Szervezetének- alapok- mányába.Jo^lalták ezt a határozatot, amelyet a közgyűlés 20. ülésszaka fogadott ‘el. A faji megkülönböztetés elleni küzdelem tehát már nemcsak a lelkiisrneret pa- -ancsa, hanem, a világ pépe, nek okmányba foglált kötelezettsége is. Az emberiség jövője el képzelheteileii anélkül, hogy a világ minden "tájam tel n* számolnák az egyik, lermeg- alázóbb elyii ik’tet. • iisel; bőrének színe, nenizeí,3es szerint osztályozza az en> Jsert, Most, a tavasz első napján, i ;us 2l-éfi, a világ valamennyi iáján „zúg a folJró...,, Néger vagyok, a bőröm ragyog, A szívem mélyéh bánat zokog, Mert néger vagyok... A régi rabszolgák dala. S a szín’ nemcsak fekete, harem sárga és barna Is. A Miss.! síppi partjain, Amerika és Dél-Afrika nagyvárosaiban, elkülönített negyedeiben együtt énekelnek é* tiltakoznak a megkülönböztető törvényektől szenvedők. És velük együtt harcol és tiltakozik a világ valamennyi felvilágosult embere. „Kutyát a kutyára!...” — így vezényelt a bíróin !nmt rendőrfőnök amidőn az alaba- n>i négerek követelték a faji megkülönböztetés: eltörlését. (mti Külföldi Képszolgálat) 63. — Nyomorult söpredék. — Ha befejezte, öregem — mondta csendesen Galamb —, szóljon, mert még sok dolgunk van. Vagy nem volna kedve gorombáskodás helyett átvenni az őrjárat vezetését, és lefogni a lázadókat? Mialatt ezt mondta, mindkét altisztnek átadott egy- egy revolvert. — Mi ez? — kérdezte bu_ tán Battista. — Ha nem kötözzük meg magukat az előbb, akkor kijöttek volna az udvarra nagyképüsködni, és a lázadók mindkettőjüket megölik. Pedig szükségünk van két jó altisztre, ha egyikmásik kissé öregszik is már... — fordult Latouret- hez. — A lázadókat lefegyvereztük, de ők nem tudnak róla. Felfeszítették a depót, kiitták a rumot, és alig állnak a lábukon. — Ha ez igaz... Harrin- court... akkor bem szégyellem magam... hogy néha sajnáltam., amikor nyúzták... Már alig állt a lábán egyegy katona, amikor a nehéz léptek döngve közeledtek kintről. Az ajtóban megállt az őrjárat Két lángszóró meredt rájuk, ami magában véve elég ahhoz, hogy pillanatok alatt háláin pörköljön mindenkit a pincéből. Szuronyok szegeeódtek a lázadókra. Néhány részeg ámultán látta, hogy eltűnt a fegyvere. ...Tíz pert múlva lelakatolták a pince ajtaját, és h lázadók ott feküdtek a főidőn, szorosan megkötözve... A goumler-khez olyan hirtelen nyomultak be lövésre kész fegyverrel, hogy ezek nem is gondolhattak ellenállásra. Gyorsan megkötötték őket. A három foglyot, akik nem csatlakoztak a lázadó csendőrökhöz, (toldozták. Ezek is fegyvert kaptak. Bénid Tongut még idejében klltpett a hátsó ablakon... Az erőd egy elhagyott részén felkapaszkodott a mellvédre... Kötél volt nála.. Be nem számított arra, hogy egy ember a mellvédről órák óta figyeli.. Valaki, akinek elintézetlen ügye volt az őrmesterrel. A hanyatló nap ferde szöge alatt hosszú árnyak terültek el a köveken, amikor Bénid Ton gut felért a törésekhez. A homályból valaki melléje lépett, és torkon ragadta. Barbizon könyörtelenül ke. mény vonásait pillantotta meg az őrmester egész közelről. — Egy percre, uram! — suttogott a korzikai. Bénid Tongut csak azt érezte, hogy bele hasit egy sajgás a tarkójába. Azután átröpül a mellvéden tizenöt méter magasságból... Amikor Flnley lenézett az ablakból és látta a gyülekező katonákat, megfordult — Kezdődik.. Gardán* verejtékező, rémülettől sárga arcát töröl - gette. — Mi a véleményed? — kérdezte a hadnagyot — Meg fogunk halni — felelte egykedvűen. —- Ha van ekrazltjuk, akkor nem tarthatjuk sakkban őket mert felrobbantják a csövet. Azután csakugyan megérkeznek majd a szokoták és ha a lázadók nem ölnek meg, akkor fejbe lőhetjük magunkát, mert természetesen eszembe sincs, hogy megadjam magam... — Kérlek... hadifogság... — Ugyani Nyomban lemészárolnak. — Nem bizonyos, sőt.. Mi érdekük lenne? Finley undort érzett Ha gyáva is valaki, azért uralkodhatna magán, amikor látja, hogy meg kell halni és nincs segítség. És ez az ember hordja a francia tisztek egyenruháját! Kréta hangja hallatszott kívülről: — Légy szíves és megállj, mert különben a közlegénynek lőni kell.. Ez a parancs... — Eredj a pokolba — mondta valaki, és úgy látszik, félretaszitóttá a bolondot mert nyílt az ajtó, és Hildebrandt lépett be. — Közlegényt — rivallt rá Finley. — Ki engedte, hogy engedély és kopogtatás nélkül... — Várj! — szólt közbe a kapitány. — Én vagyok a parancsnok. Mit akar itt? — fordult Hildebrandthoz. — Kapitány úr! A legénység küldött hogy tárgyaljak a tiszt urakkal. Megtagadjuk az engedelmességet! Haza akarunk menni és haza is fogunk menni. Nem gátolhatnak meg senkit ebben. A tisztek nem bántottak bennünket, mi sem bántjuk őket. Az erődöt sem. Megmondják a kombinációt, ellátjuk magunkat vízzel az útra. Ha nem tesznek így, akkor elfoglaljuk az erődöt Ha kell, felrobbantjuk az egész törzsépületet, van elég ekrazitunk és ez reménytelenné teszi a tisztek részéről az ellenállást, így is, úgy is hozzájutunk a vízhez. De akkor felrobbantjuk a vízvezetékcsöveket, elpusztítjuk az erődöt és mindenkit aki önökkel tart — Takarodjon! — kiáltotta Flnley. — Lázadókkal nem tárgyalunk és valamennyien... — Csendet kérek! — mondta erélyesen a kapitány. Nem érezte a közvetlen halálveszélyt és ez nagyképüvé tette. — Miféle szerepük van az ügyben bizonyos szokota négereknek? — A szokoták útban vannak Aut-Tjjurirt fel«. Az erdei törzs főnökével üzatrtejc. hogy ha az erődöt elfoglaljuk és így a1 francia' katonaságtól nem kell félniük, akkor ők elvezetnek bermuijket egy rejtett úton Angol . Guineába. — Menjen ki — . felelte Gardone Hildebrandtnak . — és várakozzék a folyosón! Hüdebrandt tudta, hogy nyert. Katonásan megfordult és kiment. Kréta dugta be utána a fejét: — Tiszt úr... nem kell lelőni a közlegényt? — Hbrdd el ina.snd! Kréta vigyorgott és eltűnt. Gardone T elsőbbséggel mondta Finleynek: — Kérlek, szerintem diplomáciai érzék kell ehhez az ügyhöz. Itt nem hősködésre van szükség. A helyőrség és az út az első. így szól a parancs. Menjenek hát ezek a zendülök, ahová akarnak. Az erőd pusztulásáért’’nem vállalom a felelősséget. Gardone felfújta magát es gőgösen nézett helyettes, se. — Csak nem akarod , kinyitni a csapot, kapitány úr? Vagy elárulni a kombinációt? — De igen! Ezek jó fiúk, csak elkeseredettek. E?y kis diplomácia, kérlek... Menjenek el... és így legalább megmarad az erőd. Ha felrobbantják a csövet, akkor végeznek a helyőrséggel is... Nem adhatjuk fel ezt a fontos hadászati, stratégiai pontot... — Nem osztom a véleményedet, kapitány úr — felelte táguló orrcimpákkal, dühösén Finley. — Úgy? Hát ez nem Is fontos... Engem azért küldtek ide, mert tudták, hogy kényes feladatról van szó... Hadnagy űr, parancsot adok önnek.' hogy vezesse a lázadók követét a csaphoz, és közölje a páncelszekréryr kombinációját. A tiszt habozás nélkül felelt: — Megtagadom az engedeW mességet! — A kardját! Finley rövid, gyors mozdulattal lecsatolta a kardját, és az íróasztalra tette. — A..szobájába megy, és további par3ncsomig ott marad. Én fogom megmondani a zár nyitját, és saját felelősségemre kinyílom a vízcsapot... Közlegény! Minden szó hallatszott a vékony ajtón, úgyhogy Hildebrandt örömmel ugrott a szoiiába és Gardone valamit mondani akart, de — ijedten hátralépett. A szemben álló Ilildeb- rándt m -likasából hirtelen •kibú'', egy szurony... A katona tágra nyílt szemmel, tá- tott szájjal meredt maga elé... azután felbukott. Mögötte, puskával a kezében Kréta állt, a fegyver szuronyáról csepegett a vér. — íves őrnagy vagyok — mondta csendesen és egyenesen Gardone szemébe nézett. — Kapitány! Adja át a kardját Finleynek! Árulásért letartóztatom... (Folytatjuk)
