Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-03 / 53. szám

Komócsin Zoltán beszéde a budapesti konzultatív tanácskozáson (Folytatás as 1. oldalról) dón akarja növelni. És meg­fordítva: egyetlen szocialis­ta ország pártjának sem le­het hasznos az, ami nem se­gíti a hatalomért harcoló kommunista pártokat Minden testvérpárt egyenrangú A kommunista- és mun­káspártokat nem szabad első és másodrendű, kicsi és nagy pártokra osztani —, minden testvérpárt egyen­rangú. Az internacionalista szo­lidaritás fejlesztésének, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének meg­szilárdítása valamennyi kommunista- és munkáspárt legidőszerűbb és legfonto­sabb feladatainak egyike. A jelenlegi helyzetben ez az előfeltétele az antiimperia- bsta akcióegység megerősí­tésének a testvérpártok kö­zött, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom és az összes imperialistaellenes erők között A mi pártunk az abból eredő minden jog­gal és kötelezettséggel in- téma '’'naListának, a nem­zetközi kommunista mozga­lom osztagának vallja magák Ezért is fontos számunkra, hogy tőlünk telhetőén előse­gítsük az egység megszilár­dítását és fejlesztését. Az utóbbi években erősö­dik a kommunista- és mun­káspártok körében az egy­ség iránti törekvés. Ennek bizonyítóka a kétoldalú és a regionális találkozók mind gyakoribbá válása is. A mi mostani konzultációnk. a budapesti találkozó, újabb bizonyítéka a testvérpártok esységtörekvésének. Mi úgy látjuk, hogy míg eddig Ta­tamit főként arról folytak, hogy legyen-e vagy sem a kom­munista- és munkáspártok nemzetközi tanácskozása, jelenleg már a vélemény- cserékben egyre inkább az kerül előtérbe, hogy milyen napirenddel, mikor, hol tartsuk meg és hogyan ké­szítsük elő konkrétan á nemzetközi tanácskozást. Szilárdítani a kommunista mozgalom egységét A Magyar Szocialista Munkáspártnak az a véle­ménye, hogy a marxista— leninista pártok nemzetközi tanácskozásának különösen két fő indoka és egyúttal célja lehet. Az egyik indok és cél: a kommunista- és munkáspártok 1960. évi ér­tekezlete óta sok idő. majd­nem egy évtized telt el, a világban változások mentek végbe és ez önmagában véve is indokolja a nemzetközi tanácskozást. Ami a kommunista- és munkáspártok 1957. és 1960. évi moszkvai értekezletén kidolgozott fő irányvonalat és alapvető elvi következte­téseket illeti, — a Magyar Szocialista Munkáspárt ma is magáénak vallja azokat és nemzetközi tevékenysége alapjának tekinti. Ezt hang­súlyozva szembenézünk az­zal a ténnyel is, hogy az 1960-as tanácskozáson elfo­gadott nyilatkozat néhány vonatkozásban nem állja meg a helyét. A világ fejlődése új prob­lémákat is felvet, amelyekre választ kell adnunk nem elé­gedhetünk meg az előző nyi­latkozatok citálásával. Szük­ségessé vált az imperialista és antiimperialista erők har­cának alapos, marxista—le­ninista elemzése. Természe­tesen mindegyik testvérpárt foglalkozik ezzel. Most azon; ban arról van szó, hogy a kü­lönböző feltételek között har­coló kommunista és munkás­pártok együtt, kollektiven is tanulmányozzák a helyzetet, vonják le a szükséges követ­keztetéseket és dolgozzák ki az antiimperialista harc ak­cióprogramját, az aktivitás fokozása, a cselekvés egysé­gének hatékonyabbá tétele érdekében. Meggyőződésünk, hogy a testvérpártok kollek­tív tapasztalata és bölcses­sége alapján ez a munka job­ban elvégezhető, mint ahogy erre egy, vagy néhány párt képes. A közös erőfe­szítés és munka alapján megtalálhatók — a mainál teljesebben — azok a talál­kozási pontok, amelyek ré­vén az antiimperialista harc hatékonysága fokozható. A kommunista és munkás­pártok nemzetközi tanácsko­zása összehívásának másik fő indoka és egyúttal célja: megszilárdítani és fejleszteni a nemzetközi kommunista mozgalom egységét. Az a vé­leményünk, helyes a testvér- pártoknak az a törekvése, hogy nem a sorsainkat meg­bontó ideológiai és stratégiai kérdésekben jelentkező el­lentéteket kell előtérbe he­lyezni, hanem az antiimpe­rialista harc problémáit, amelyekben nagyon sok ta­lálkozási pont van és így megfelel egységtörekvéseink­nek. A demokratikus, elvtár­si eszmecsere, egymás néze­teinek jobb megismerése, harci tapasztalataink kicse­rélése, a közösen elvégzett elemző munka és a kidolgo­zandó akcióprogram erősíte­ni fogja a kölcsönös, egy­más iránti bizalmat és az in­ternacionalista szolidaritást. Az internacionalista szolida­ritás fejlesztése erősíti a kommunista és munkáspár­tok egységét. Ezáltal növek­szik a kommunista pártok tekintélye, a szocializmus eszméjének vonzereje a dol­gozó tömegek körében, és az antiimperialista harcban ve­lünk szövetséges harcoló erőknél. Mindez együtt jobb feltételeket teremt az impe­rializmus elleni harc erősí­téséhez. Mi is — mint a többi testvérpárt — tisztában va­gyunk vele, hogy a kommu­nista- és munkáspártok nem­zetközi tanácskozásának megszervezésével egyszerre nem oldhatjuk meg az ösz- szes problémákat, a nem­zetközi kommunista mozga­lom egységének teljes hely­reállítását. Számunkra azon­ban a „mindent vagy sem­mit” jelszó elfogadhatatlan. Ha ma még nem érhetünk el mindent, ez nem jelenthe­ti azt, hogy semmit se te­gyünk. Nem engedhetjük továbbra is tétlenségre kényszeríteni magunkat amiatt, hogy az egység ma még nem állítható teljesen hely­re. Tegyük meg azt, amire ma képesek vagyunk, akkor jól szolgáljuk ' csak később elérhető célunkat, s nagy lépést teszünk előre a teljes egység helyreállítása útján. Az MSZMP Központi Bizottságának javaslatai Kedves elvtársak! Az előzőekben Ismertetett nézetek alapján fogalmaztuk meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának válaszát azok­ra a kérdésekre, ame­lyeket mostani találkozónkon konzultatív jelleggel meg­vizsgálunk. Központi Bizottságunk meghívólevelében azt java­soltuk, hogy konzultatív ta­lálkozónkon dolgozzuk ki kö­zös álláspontunkat a kom­munista- és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának céljáról, jellegéről, napirend­jéről, előkészítéséről, meg­tartásának időpontjáról és helyéről. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága nevében javasoljuk: a) Konzultatív találko­zónk forduljon felhívással az összes kommunista- és mun­káspártokhoz, hogy vegyenek részt a nemzetközi tanácsko­záson és annak előkészítésé­ben. b) A kommunista- és munkáspártok nemzetközi tanácskozása tűzze napirend­re az összes haladó erők tömörítésének kérdését az imperializmus elleni harc­ban. c) A nemzetközi tanács­kozásra kerüljön sor még ez év végén. d) A kommunista és mun­káspártok nemzetközi ta­nácskozása Moszkvában le­gyen. e) Az előkészítés a legde­mokratikusabb módon, az összes testvérpártok állás­pontjának figyelembe vételé­vel történjen. Valamennyi kommunista és munkáspárt­nak lehetőséget biztosítva a részvételre, alakuljon előké­szítő bizottság. Feltesszük magunknak a kérdést: nem sietjük-e el a dolgot, ha még ebben az év­ben meg akarjuk tartani a nemzetközi tanácskozást? Az a szilárd álláspontunk, hogy a testvérpártok nem vádol­hatják magukat túl nagy sietséggel. A legfontosabb azonban az, hogy az év hát­ralévő háromnegyed része elegendő a körültekintő, ala­pos előkészítésre. Más szem­pontból: a testvérpártok te­kintélyének ártana, politikai kár származna abból, ha túl­ságosan elhúzódna a nemzet­közi tanácskozás előkészítése és megtartása. Együttes erőfeszítéssel a testvér­pártok képesek megoldani a reájuk háruló feladatokat. Elgondolásunk szerint a nemzetközi tanácskozáson szükség volna a testvérpár­tok közös álláspontját tük­röző nyilatkozat kidolgozá­sára. Mi politikai jellegű nyilatkozatra gondolunk, amelyben állást foglalunk az imperializmus elleni harc mai kérdéseiben és közösen kialakítjuk az antiimperialis­ta erők tömörítésének fel­adatait E dokumentumok mellett szükségesnek tartjuk egy békekiáltvány kidolgozá­sát i&. Szükséges a marxista—leninista pártok nemzetközi tanácskozása Véleményünk szerint a kö­zösen kidolgozott és elfoga­dott dokumentumokban nem szabad foglalkozni egyetlen testvérpárt politikájának elemzésével, minősítésével sem, még kevésbé megbé­lyegzéssel, jelzők osztogatá­sával, vagy kirekesztéssel. Más kérdés az, hogy az egyes testvérpártok elidege­níthetetlen joga állást fog­lalni a nemzetközi kommu­nista mozgalom elvi-politi­kai, stratégiai és taktikai kér­déseiben és nézeteiket kifejt­hetik, mint ahogy ki is fejtik nyilvánosan is, valamint a két- és a többoldalú találko­zókon is. A mi pártunknak az a nézete, hogy egyik párt sem írhatja elő a másiknak, hogy publikált nyilatkozatai­ban, vagy a testvérpártok ta­lálkozóin mit mondhat és mit nem mondhat. Ugyanígy nem lehet előze­tes feltételekhez kötni sem a két-, sem a többoldalú 43. A kmirha! A kígyó hiába kereste az ing tulajdonosát, mert a szörnyű kmirha sza­ga fogta őt körül. Hogy dol- gavégezetlenül ne távozzon, megmarta szegény Kramart- zot. Tehát az ő életét az arab kávéfőző mentette meg. Illetve ez a nő... Elég rosszul tette! De mindeneset­re a szimpátia jele a meg­boldogult részéről... pártok közötti találkozókon való részvételt. A kommu­nista- és munkáspártok ön­állóságából következik, hogy minden párt maga dönti el: hol, mikor, milyen formá­ban, mit kíván elmondani. És ezt senki sem tekintheti a más testvérpártok belügye- ibe való beavatkozásnak. Az elvi véleménynyilvání­tás még nem beavatkozás. A mi pártunk — gondosan ügyelve az önállóság és be nem avatkozás elvének ér­vényesülésére — mindig is igényt tartott a testvérpár­tok állásfoglalásainak, vé­leményeinek megismerésére, még elvi jellegű kommunis­ta bírálatára is. A testvér­pártok véleménynyilvánítá­sát politikánkról nem te­kintjük belügyeinkbe való beavatkozásnak, vagy önál­lóságunk megsértésének, ha­nem elvtársi segítségnyúj­tásnak. Ezt kötelességünk­nek tartjuk ugyanakkor dön­teni, határozatot hozni sen­ki másnak nincsen joga és lehetősége, mint pártunk ve­zető szerveinek. A Magyar Szocialista Munkáspártnak az a véle­ménye, hogy most a marxis­ta—leninista pártok nemzet, közi tanácskozására van szükség. Ennek előkészíté­sében lehetővé kell tenni a résztvételt minden párt­nak és meg kell hívni a ta­nácskozásra az összes kom­munista és mukáspártot. A magunk részéről tovább­ra is arra törekszünk, hogy a többi testvérpárttal együtt megnyerjük a nemzetközi tanácskozáson való részvé­telre a 88 országban ma lé­tező kommunista- és mun­káspártot. Azonban szembe kell néznünk azzal a reális ténnyel: ha mereven ragasz­kodnánk az összes testvér­párt részvételéhez a nem­zetközi tanácskozáson, akkor le kell mondanunk an­nak megszervezéséről, mert ez belátható időn belül nem elérhető cél. A mi pártunk álláspontját IX. kongresz- szusunk állásfoglalása ha­tározza meg, amely szerint: „...mi tanácskozni és az imperializmus elleni harc­ban egyesülni akarunk min­den forradalmi párttal, minden haladó erővel, így természetesen a Kínai Kom­munista Párttal és az Albán Munkapárttal is. De ha az ő vezetőik ma ez elől min­denképpen elzárkóznak, a nemzetközi munkásmozga­lom emiatt nem rekedhet meg, s egy szélesebb tanács­kozással sem várhatunk az Idők végzetéig.* Vietnami szolidari­tási világértekezlet Mi tehát őszintén meg­mondjuk: a Magyar Szo­cialista Munkáspárt — tö­rekedve a testvérpártok maximális részvételének el­— Kérem higgyen nekem— — könyörgött a férfi. — Nem örülök, hogy az életemet megmentette, mert ez nálam sorscsapásnak számít, de bol­dog vagyok, hogy foglalko­zott velem... és... rokonszen­vesnek talált. Ugyanis én nagyon sokat foglalkozom magával gondolatban... Megfogta a kezét. Jó me­leg, női kéz. Halottban rit­kaság. De ez ingerülten ki­szakította a csuklóját. — Ne merészeljen hozzám nyúlni. A nő ismét eltaszította, és futott... Galamb utána... Most nem tűnsz el, mint a sivatagban...! Hopp! Ott a fordulónál nem mehet to­vább, mert egy mimózaös­vény zárja el az útját. A nő futott... a sövényhez ért, Galamb nagy ugrások­kal követte, és már szinte elérte, amikor a fák közűi úgy csapták fejbe, hogy ájul- tan zuhant a földre. Magához tért, zúgott a fe­je. Nem érzett fájdalmat, csak az az Illúziója volt, mintha egy hordó volna a nyakán, amelyből tízezer be­zárt méh szeretne szabadul­ni. Virradt... Megtapogatta a fejét a tar­érésére — körültekintő, gondos, kollektív és de­mokratikus előkészítés után lehetségesnek tartja a nemzetközi tanácskozás megszervezését és képvisel­teti , azon magát akkor is, ha a pártok egy része je­lenleg nem látja lehetsé­gesnek a maga részéről, hogy. részt vegyen azon. Minden párt joga eldönte­ni, hogy részt vesz-e, vagy sem a nemzetközi tanács­kozáson. Álláspontunk tel­jességéhez tartozik, hogy a magunk részéről a két­oldalú kapcsolatok fejlesz­tésére törekszünk és a kö­zös célokért együtt aka­runk harcolni a nemzetkö­zi tanácskozáson esetleg részt nem vevő testvérpár- tokkal is. Pártunknak az a nézete, hogy most a nemzetközi kommunista mozgalomnak, az összes antiimperialista erőknek az az érdeke, hogy a kommunista- és munkáspártok nemzetközi tanácskozását szervezzük meg. A nemzetközi kom­munista mozgalom mai helyzetében mindennél fon­tosabb a kommunista- és munkáspártok egységének és internacionalista szolidari­tásának megerősítése, az imperializmus elleni harc hatékonyságának növelése érdiekében. Véleményünk szerint két különböző do­logról van szó, amikor a marxista—leninista pártok nemzetközi tanácskozásáról beszélünk, és amikor az ösz- szes antiimperialista erők világértekezlete kerül szó­ba. A nemzetközi kommu­nista mozgalom története és mai példák tömege is bi­zonyítja, hogy amikor a kommunista politika és cé­lok kidolgozásáról van szó, azt maguknak a testvér­pártoknak kell elvégezniük egyedül vagy Közösen és csak azután fordulhatnak szövetségeseikhez. Ez alap­vető feltétele annak, hogy a szövetségest meg lehes­sen nyerni és a kaocsolatok erősödjenek az együttesen vívott harcban. A kommu­nista- és munkáspártok sem nemzeti, még kevésbé nemzetközi keretekben nem mondhatnak le arról, hogy maguk dolgozzák ki poli­tikájukat, megtartva önál­ló arculatukat A marxis­ta—leninista pártokat nem szektás elzárkózás, vagy a szövetséges előtti titkolózás vezeti akkor, amikor nem­zetközi tanácskozáson ta­lálkoznak egymással, hogy kicseréljék nézeteiket, ta­pasztalataikat. A kommu­nista politikát és az in­ternacionalista egység fej­lesztésének feladatait csak a mo^vista—leninista pár­tok képesek kidolgozni. A kommunista- és mun­káspártok nemzetközi ta­nácskozása véleményünk kója körül. Kissé dagadt volt, és sajgott az érintésre— A mindenségit! Alaposan kupán vágták. Visszament a táborba. Szóval a kísértet mentette meg. Es a kávéfőző útján. Persze! A kávéfőző hallotta, hogy ellopták az ingét, tud­ta, hogy eltűnt a kígyó és valószínűleg sejtette az ösz- szefüggést. Ezért nyomban leöntötte ót a büdös pálin­kával. Hogy egy ilyen siva­tagban ml minden lehetsé­ges... Az ember az életével játszik!... és ha legalább el­veszítené... De ne adj’ isten... Szóval a kísértetnek szim­patikus volt. Kár, hogy nem hisz neki... Pedig milyen szí­vesen odaadta volna azt az ízléstelen barokk vacakot. Egy krokodilfejnek mintá­zott óra... Pláne kattintható födéllel, amilyent ma már csak nyugalmazott tűzoltó csővezetők hordanak, mel­lénybe fűzött rézlánccal... De hát ellopták... Az ördög tud­ja, kinek kell... Trará.. ! trará...! Sorakozó! Gyerünk csak a többiek közé, hogy legyen alibi. Ilyenkor szoktak az ő pus­kájával ölni! De most kivételesen nem történt ehhez hasonló. Min­szerint megvizsgálhatná annak célszerűségét, hogy helyes volna-e egy későbbi időpontban kezdeményezni az összes antiimperialista erők világértekezletét. Cselekedni kell határozottan, céltudatosan Tisztelt elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspártot — mint a legtöbb testvérpártot — igen komolyan foglalkoz­tatja az, hogy végül is milyen eredményekkel végződhet a mostani konzultatív találkozónk. Pártunknak az az állás­pontja, hogy nem eléged­hetünk meg azzal, ha csak beszélünk, véleménycserét folytatunk és utána min­denki hazamegy, a vélet­lenre bízva a nemzetközi tanácskozás sorsát. Mi fon­tosnak tartjuk, hogy ta­lálkozónk után ne szakad­jon meg az előkészítés fo­nala, hanem szervezetten tovább haladjunk előre a nemzetközi tanácskozás megtartásához. Régi tapasztalat, ha valamit meg akarunk ol­dani, akkor cselekedni kell, határozottan, céltudatosan. Ez így van a nemzetközi tanácskozással is. Vélemé­nyünk szerint konzultatív találkozónk nagy visszhan­got kiváltó eredménye len­ne, ha a résztvevő testvér- pártok valamennyien egyet- értenének abban: még ebben az évben kerüljön sor a nemzetközi tanácskozásra Moszkvában; felhívással fordulnánk az összes kom­munista és munkáspártok­hoz, hogy vegyenek részt a további előkészítésben és a nemzetközi tanácskozá­son. Ezt határozott kezde­ményezésnek tartaná min­denki és örömmel töltené el a kommunistákat, a ve­lünk szolidáris erőket; ugyanakkor politikai csa­pást mérnénk ellenségeink­re, az imperialistákra. Kedves elvtársak! Elgondolásainkat, javas­latainkat azzal terjesztet­tük elő, hogy mi készek vagyunk meghallgatni és megvizsgálni más, á miénk­től eltérő javaslatokat is. A cél az, hogy olyan konk­rét megoldást találjunk, amely lehetőleg minden testvérpártot kielégít. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága meg van győződ­ve arról; konzultatív talál­kozónk akkor teljesítheti feladatát, ha nagy lépést teszünk előre a kommunis­ta- és munkáspártok nem­zetközi tanácskozásához ve­zető úton. Köszönöm a figyelmüket. denki rohant a szakaszához, az emberek felsorakoztak, a motorok berregtek, a kocsik zörögtek, káromkodás, puffo- gás, vezényszavak, azután in­dulás... Troppauer beállt a sorba. Már kutya baja. Az oázis­ban végleg kipihente a sebe­sülését. Előreszólt Galamb­nak: — Hol a fenébe kószáltál? Mindenfelé kerestelek már... Ez az Iljics üzent. Veled akar beszélni... A kórház­kocsin van, elég rossz bőr­ben... — Sajnálom, hogy nem voltam itt... Szegény... amint lehet, hátramegyek... Hosszú fütty és nagyon tá­volról egy éles hang... Indulás! Délután, az egyórás pihenő közben Galamb hátrament a Vöröskeresztes kocsihoz. — Halló fiú... Mi újság? — kiáltott a betegre... Sárgás, csontvázzá fogyott arccal, tüzelő szemekkel fe­küdt ott Iljics, és élénken mozgatta a fejét, amikor Ga­lambot meglátta, mintha már türelmetlenül várná--* — Beszélned nem sza­bad... <— Intett neki Har- rincourt. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom