Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-03 / 53. szám
A termelőszövetkezeti és földtörvény végrehajtásának egyes kérdései Beszélgetés dr.P. Szabó Gyula elvtárssal, a megyei tanács vb elnökhelyettesével Az egyOttmdUodés hotzna Gyors árvízprognózis, hatásos védelem A Tisza vize viszonylag tiszta Felkerestük dr. P. Szabó Gyula elvtársat, a megyei tanács vb elnökhelyettesét — aki a termelőszövetkezeti és a földtörvény helyes végrehajtása céljából alakított megyei konzultációs bizottságnak is elnöke —, hogy lapunkban adjon választ az említett két törvénnyel kapcsolatos, hozzájuk beérkezett jelentősebb kérdésekre. Szabó elvtáre bevezetőül a következőiket mondta: — Termelőszövetkezeti vese tőink, termelőszövetkezeti tagokból alakított munkabizottságok — a párt-, tanácsi-, társadalmi szervek segítségével — napjainkban jelentős feladat megvalósításán fáradoznak, készítik és fogalmazzák közösségük alkotmányát, az új termelőszövetkezeti törvényre épülő alapszabályaikat Nagy gondot és körültekintő munkát igényed ügyrendjüknek, munkarendjüknek, munkavégzésre vonatkozó megállapodásoknak elkészítése is. Január hónap első heteiben szövetkezeteink határidő megjelölése mellett másban hívták fel a pártoló tagokat nyilatkozattételre, hogy kívánnak-e a termelőszövetkezetbe tagként belépni. Folyamatban van a huzamosabb ideje nem dolgozó termelőszövetkezeti tagok törlésével kapcsolatos eljárás végrehajtása is. Helyesbítik a tagok és a családtagok, valamint az alkalmazottak személyi nyilvántartásait E megvalósításra kerülő feladatok a termelőszövetkezetek életében nagy jelentőségűek. Ezeknek jól, vagy rosszul történő megvalósítása kihatással lehet a szövetkezet jövőbeni működésére, eredményeire, a termelőszövetkezeti tagok, a közös munkavégzésben közreműködő családtagok és alkalmazottak munkahelyi közérzetére egyaránt. Termelőszövetkezeteink helyes gyakorlatot folytatnak a tekintetben, hogy egy-egy járáson belül körültekintően elkészített egy-két szövetkezeti alapszabályt széles körűen vitatnak meg, kikérve a párt, a tanácsi, területi szövetségi dolgozók állásfoglalásait. Az ilyen alapszabályi megvitatások számos kérdést vetettek fel az új termelőszövetkezeti törvény, a földtörvény és végrehajtási szabályaiknak értelmezése tekintetében. Sok kérdést juttattak el a megyében működő konzultációs bizottsághoz, amelyeket a bizottság folyamatosan kollektív módon megvitat, s állásfoglalásait a termelőszövetkezetek területi szövetségeihez, a járási mező- gazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervhez továbbít Az új törvények végrehajtásával összefüggően a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium igazgatási és jogügyi főosztálya is tett közzé hivatalos állás- foglalásokat, a háztáji és a személyi földhasználattal kapcsolatos egyes kérdések és kollektív szerződés körébe tartozó munkaügyi kérdések szabályozása tárgyában. Ezek az állásfoglalások a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 4. számában megjelentek, az abban foglaltakat termelőszövetkezeti vezetőinknek feltétlenül meg kell ismerniük. A tagsági viszonyról A megyei konzultációs bizottsághoz eljuttatott kérdések egy része a termelőszövetkezeti tagsági viszonyhoz kapcsolódik. Termelőszövetkezeti vezetőink a kérdést úgy vetik fel, hogy a vezetőség köteles-e törölni a tagok nyilvántartásából, akik tagsági kötelezettségeiknek már huzamosabb idő óta nem tesznek eleget? Hány munkanap legyen az a felső határ, amelynek elmulasztását követően a vezetőségnek a törlés kérdésével foglalkoznia kell, vagy a törlésre kell határozatot hozni? A konzultációs bizottság egyértelmű válasza az, hogy a vezetőségnek a törlés kimondása tekintetében mérlegelési joga van. Ez nemcsak lehetőség, hanem kivánalom is, A jogszabályok nem határozzák meg, hogy mennyi legyen az az idő, amelynek eltelte után a törléssel már foglalkozni kell, illetve a törlési határozattal a tagsági viszonyt meg lehet szüntetni. E kérdést a termelő- szövetkezet vezetősége mérlegelés útján saját maga dönti el. E körülményeknél figyelembe kell venni, többek között a termelőszövetkezet munkaerő-ellátottságát, a közös munkavégzés helyi problémáit, más helyi sajátosságokat, de mindezeken túl a tag személyi, szociális körülményeit Az önhibából történő közös munkából való távolmaradásnál azonban figyelemmel kell lenni a termelőszövetkezeti tagok fegyelmi vétsége elévülésének szabályaira is. A vezetőség a törlésre vonatkozó határozatát a legközelebbi közgyűlésen a tagság előtt bejelenteni köteles. A termelőszövetkezeti tagok egy része az elmúlt években a közös munkában részt vett ugyan, de az alap- szabályilag előírt munkamennyiséget nem teljesítette. Az ilyen tagoknak most személyes érdekük, hogy már a folyó évben a jogszabályilag és alapszabályilag előírt munkavégzési kötelezettségüknek eleget tegyenek. Meghallgatásuk során vállalják is e feltételek teljesítését. Nem lenne indokolt az ilyen tagokat a — törlés szabályait alapul véve — meghallgatásuk nélkül a tagok nyilvántartásából töröl- • ni. Kívánatos, hogy a termelőszövetkezeti vezetők az ilyen tagokkal beszélgessenek el és a törlés jogszabályi eszközéhez csak akkor nyúljanak, ha a termelőszövetkezeti tag a közösségnek adott szavát nem tartotta be és a közös munkából önhibájából huzamosabb időn át újból távol marad. Az ilyen törlésnek nemcsak jogszabályi, de erkölcsi alapja is minden tekintetben megvan. Az új tagokra vonatkozó jogszabály Az alapszabályok készítésénél előfordult, hogy egyes termelőszövetkezeteknél vagyontárgyak új tagok által történő bevitele esetén nem kívánják kötelezni a tagot az álló-, vagy forgóalap növelésére, bár a jogszabályok ezt kötelezően írják elő. Előfordul az is, hogy jogszabályilag ellentétesen számottevő belépési díjat kívánnak előírni vagyontárgyak bevitele nélkül, melyek különösen a fiatal termelőszövetkezeti tagokat sújtanák. A jogszabályokkal ellentétesen közgyűlési határozattal alkotott alapszabályok a járási tanácsok végrehajtó bizottságai által nem hagyhatók jóvá. Az ilyen alapszabályokat a termelőszövetkezet a jogszabályoknak megfelelően módosítani köteles. Ahol a jogszabály vagyontárgyak bevitele esetén álló- ós forgóalap növelését írja elő, ott erre az új tagot kötelezni kell, ha ezt vagyontárgy bevitele nélkül belépésnél nem írja elő, úgy belépési díjat ez idő szerint előírni nem lehet. Az ilyen jogellenes megoldások akadályoznák a tagság korösszetételének megfiatalítását. A jogszabályok megfelelő betartása esetén is mód van arra, hogy a termelőszövetkezetben már régen dolgozó tagokat jogszabályi kereten belül anyagi előnyhöz juttassák. Hasonló ez az iparban a bányászoknak adott hűségjutalomhoz. A vezetőség bizottsága A tagsági viták tekintetében jelentős szerepe van a vezetőség bizottságának. E bizottság tagjait a vezetőség megbízatáséinak időtartamára tagjai közül (3—5 fő) a vezetőség maga választja meg. A jogszabályok nem határozzák meg, hogy a vezetőség tagjain belül kik legyenek a vezetőség bizottsága tagjai. Tekintettel arra, hogy a jogszabályok jelentős hatáskört és feladatot rónak a vezetőség bizottsága tagjaira, ezért e bizottság tagjainak választásánál körültekintően kell eljárni. E bizottságban olyan személyek működése kívánatos, akik személyükben biztosítékot adnak a szövetkezet működésén belül igazságos, részre- hajlatlan, a jogszabályoknak és törvényességnek megfelelő intézkedések, határozatok meghozatalára, a közösségi és egyéni érdekek összhangjának megteremtésére. Felmerült a kérdés, hogy a termelőszövetkezet vezetősége a vezetőség bizottságának működését vizsgálhatja, illetve felülbírálhatja-e? Van-e beszámolási kötelezettsége a vezetőség bizottságának a termelőszövetkezet vezetősége felé, lehet-e tagja vagy elnöke a vezetőség bizottságának a termelőszövetkezet elnöke? Az érvényes jogszabályokat figyelembe véve a vezetőség bizottsága által hozott határozatot a vezetőség nem jogosult felülvizsgálni, illetve felülbírálni. Természetesen a termelőszövetkezet vezetősége a tagjai közül választott vezetőség bizottságának törvényes működését figyelni köteles és jogellenes működést követően nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a vezetőség a vezetőség bizottságának tagjait összetételében új választással módosítsa. A vezetőség bizottsága I. fokú határozata ellen jogorvoslati kérelemmel a járásbírósághoz vagy a járási tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályához lehet fordulni. Bírósághoz akkor lehet fordulni, ha a döntés vagyoni követelésről rendelkezett, ha a tagsági vita vagyoni természetű volt (kártérítés, munkadíj, kiegészítő részesedés, megváltási ár, földjáradék, síb.) A mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályhoz fegyelmi határozattal és a termelőszövetkezet belső igazgatása körébe tartozó ügyekben hozott határozat ellen lehet fellebbezni. Indokolatlan lenne, hogy a vezetőség bizottságán belül akár tagként, akár elnökeként a termelőszövetkezet elnöke is közreműködjön. Az a kívánatos, hogy a vezetőség bizottságának ne legyen tagja sem a termelőszövetkezet elnöke, sem a termelőszövetkezet jogtanácsosa. Más kérdés az, hogy a szövetkezet jogtanácsosa adjon jogi tanácsot a vezetőség bizottságának, ha ezt a kérdések megítélésénél tőle igénylik. A termelőszövetkezet elnöke nem adhat utasításokat az egyes kérdések eldöntésénél a vezetőség bizottsága részére. A bizottság megfelelően feltárt tényekre, jogszabályi rendelkezésekre alapozva igazságosan döntsön. Egyéb kérdések Több kérdésre összefoglalva az alábbiakban válaszolok: A termelőszövetkezeti tagok háztáji földterületének kiadásánál egyes termelőszövetkezetek helytelenül megkülönböztetést tettek férfi és nőtagok között és a nők részére általában kevesebb háztáji földet adtak. Ezt a helytelen gyakorlatot az új alapszabály készítésénél meg kell szüntetni. Azoknak a pártoló tagoknak, akik a múlt évben háztáji föld juttatásban részesültek, részükre ez évben átmenetileg ugyanilyen föld- használatot kell biztosítani. Amennyiben 1988. december hó 31-ig kérelmükre nevezetteket termelőszövetkezet közgyűlési határozattal tagjai közé munkavégzési kötelezettség vállalása mellett fel nem veszi, úgy 1969. január hó 1. napján termelőszövetkezetben lévő ingatlanaik a földtörvény szabályai szerint termelőszövetkezeti tulajdonba kerülnek. Arra vonatkozóan, hogy egyes termelőszövetkezeteknél ki tekintendő pártoló tagnak, a termelőszövetkezetnek a pártoló tagokról készített nyilvántartása az irányadó. Tekintettel arra, hogy a háztáji föld mértékét a jogszabályi kereteken belül a termelőszövetkezet közgyűlése állapítja meg, előfordulhat, hogy az alapszabálynak közgyűlésen történő megtárgyalására a háztáji föld kiadás időszerűsége után kerül csak sor. Nyilvánvalóan szükséges, hogy a termelőszövetkezetek tagjai háztáji földjüket kellő időben kapják meg, ezért az javasolható, hogy a háztáji föld mértékét a vezetőség Időben vitassa meg, s e kérdést a tervtárgyaló közgyűlésen a termelőszövetkezet tagjai tárgyalják meg. Nincs akadálya annak, hogy az alapszabály e részletkérdését a tagság célszerűségből korábban határozza meg. A közös munkavégzéssel kapcsolatban a termelőszövetkezetnek munkaerőmérleget kell készítenie. Ennek alapján dönthet a közgyűlés abban a kérdésben, hogy egy éven belül a tag hány tízórás munkanapot köteles teljesíteni. A közös munkát teljesítmény alapján kell mérni, értékelni és díjazni. Ennek rendszerét a termelőszövetkezet állapítja meg. A részesedés munkadíjból és kiegészítő részesedésből, vagy a termés meghatározott részéből áll. Az alkalmazottak munkabérét a tagok részesedésére vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával, a munkaszerződésben kell meghatározni. A közös munkavégzéssel összefüggően keresőképtelenséget SZTK körzeti orvos állapíthat meg, döntése SZTK főorvos útján vizsgálható felül. Nincs akadálya annak, hogy a keresőképtelen tsz-tagok esetleges munkavégzését a termelőszövetkezet társadalmilag szocialista módon maga is ellenőrizze. Egyes termelőszövetkezeti tagok keresőképesek ugyan, de csökkent munkaképességűek. A termelőszövetkezet vezetőségének, üzemi vezetőinek az ilyen termelőszövetkezeti tagok részére munkaképességük csökkenésének megfelelő munkát kell biztosítani. Emberséges bánásmóddal kell bizonyítani azt, hogy a termelőszövetkezetben is a legfőbb érték az ember. Javaslom a termelőszövetkezet vezetőinek, hogy az új termelőszövetkezeti törvényt, földtörvényt, az ezek kapcsán megjelenő egyéb jogszabályokat állandóan tanulmányozzák, mert egy éhként a jogszabály megértése egyszeri elolvasásra a gyakorlat számára alkalmazása lehetetlen, annak nagy terjedelme és sok újszerű szabályozása miatt. Tanulmányozás után ezt brigádértekezleteken ismertessék. Végül kérem, ha továbbra is merül fel olyan kérdés, melyre a termelőszövetkezet vezetősége, vagy a járási illetékes szervek nem tudnának megnyugtatóan válaszolni, forduljanak a megyei konzultációs bizottsághoz, igyekezni fogunk a választ idejében megadni. Csikós Balázs Több napos ungvári tartózkodásáról most érkezett vissza Jancsó Gyula, a Fel- sőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője. A magyar küldöttség tagjaként vett részt azokon a tárgyalásokon, melyeken a két ország szakemberei baráti légkörben tárgyalták meg a szovjet magyar vízügyi egyezmény eddigi végrehajtását és a további tennivalókat hangolták össze. A magyar küldöttség útja viszonzása volt a szovjet küldöttség több napos nyíregyházi tartózkodásának. Munkatársunk kérésére Jancsó Gyula a következő tájékoztatást adta olvasóink számára: — Napirendre került — egyebek között — az általános kölcsönös tájékoztatás a mindkét oldalon jelenleg is folyó árvízvédelmi munkáról. Szovjet partnereink javaslatára előterjesztettük, milyen további kéréseink vannak a tetőzések előrejelzése, az úgynevezett „árvíz- prognózis” tekintetében. — Külön témánk volt ezenkívül a szomszédos területek belvízlevezető rendszerének egybehangolt fejlesztése. — Értékeltük az együttesen végzett vízvizsgálatokat* melyeknek egyik fő célja a Tisza vize tisztaságának megállapítása. Örömmel állapítottuk meg, hogy a Tisza szennyeződésmentessége kielégítő, amit Európának már csak nagyon kevés folyójárói lehet elmondani. — Mi sem bizonyítja jobban a vízügyi egyezmény eredményességét — fejezte be tájékoztatását — mint az, hogy az idei tiszai árhullám, (amelynél nyolcvan centivel alacsonyabb is, nagy gondot okozott volna két évtizeddel ezelőtt) most minden baj nélkül vonult le. Problémát mindössze a tiszacsécsei ártérben többszöri felszólító» ellenére is ottmaradt állat- gondozók és sertések mentése okozott, amihez azonban — ismét csak az egyezmény egyik paragrafusa értelmében — segítséget nyújtottak a szovjet fegyveres alakulatok korszerű gépeikkel. Ez a kifogástalan együttműködés és segítőkészség a jellemző az egész vízügyi egyezmény végrehajtására. (gnz) Olcsóbb termék, kapcsabb áru, több jövedelem, újabb mumale.ie tőség a mátészalkai tejüzemben A csomagolóban öt lány dolgozik, s naponta kétezer ízléses kivitelű műanyagdobozt töltenek meg a mátészalkai tejüzem új készítményével; a 15 dekás fehér krémsajttal. Kétezer doboz, háromszáz kiló. Alig egy hónapja gyártják, de már olyan kapós, hogy nem győznek eleget tenni a megrendeléseknek. Nem csoda, hiszen az országban jelenleg legolcsóbb sajtféleség már az előzetes piackutatás alatt is kiállta a próbát. Különleges ízét, zamatét Soprontól Záhonyig és Budapest minden kerületében ismerik, s mind nagyobb tételben rendelik a boltok a szerencsés összetételű terméket A késztermék előállítására való törekvés nem új dolog a Szabolcs megyei Tejipari Vállalatnál, hiszen az áru tejként való továbbítása kevés haszonnal, s annál nagyobb szállítási költséggel járt. Csupán Mátészalkáról naponta 30— 50 ezer liter tejet szállítottak el Budapestre minimális nyereséggel. Ma már ezt teljesen megszüntették. Az első kísérletet két éve kezdték a túróval, napi tíz mázsával. Ma már éves szerződést kötöttek átlagosan napi 70—80 mázsára. Az emblémás, műanyag csomagolással ellátott árut eddig kilós, félkilós súlyban szállították Budapestre. Egy hete a közületek már ötkilós tételben is kérik. A tavaly megkezdett és jelenleg is folyamatban lévő üzembővítések lehetővé tették a választékok további bővítését. Alig egy hete egy nyugatnémet gyártmányú automatagépet helyeztek üzembe, amely a még kísérleti gyártás alatt lévő krémtúró korszerű, műanyagdobozos csomagolását oldja meg. A krémtúró az országban szintén egyedüli termék lesz, s negyedkilós adagokban kerül a kereskedelembe. A rétesbe, palacsintába való tölteléket ezentúl készen vásárolhatják meg a háziasszonyok. A jelenleg folyó piackutatások eredményétől függően készülhet majd vaníliás, vagy mazsolás kivitelben. Amíg az Özemben készterméket nem gyártottak, télen csak negyven embert tudtak foglalkoztatni. Az állandó létszám jelenleg már 120. Az új dolgozók foglalkoztatásával járó bértöbblet kifizetése nem okoz gondot, hiszen az új termékek révén növekvő tiszta haszon fedezi a kiadásokat Még gazdaságosabb lesz a termelés, ha a jelenleg még kézi erővel végzett munkaműveleteket is gépesítik. Rövidesen automatizálják például a fehér krémsajt csomagolását is. Ezzel újabb ezer dobozzal növelhetik majd a máris nagy népszerűségre szert tett termék napi termelését. T. Äjuliustó! sorozatban gyártják a „mini“-telieraiitót A Hajtómű- és Felvonógyár gyáregységében alig van összehasonlítási alap az év első két hónapjára: ez a gyáregység még csak e két hónapja létezik Az első negyedévben csökkentett programmal dolgoznak, hiszen a fő feladat erre az időre az átállás minél kevesebb zökkenővel történő lebonyolítása volt. E munkákat azonban maradók nélkül végrehajtották. A gyártás ezalatt is folyt. Átadták a miniteherautó nullszériájának öt darabját. E kis autócskákat, avagy szaknyelven DTS—2 tonnás targoncákat az év második felében kezdik sorozatban gyártani: az idén ötven darabot Az átállás mellett folyt a munka a galvánüzemben és a fűrészgépek gyártásánál is Előrehozták a későbbi terveket, — már a második negyedévre dolgoztak. Ez az előretartás mellett azzal az előnnyel is járt, hogy ki tudták használni a meglévő kapacitást, nem volt állásidő.
