Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-03 / 53. szám

«wte mourteMfat etH'tsOiitrttí XXT. EVFOLTAM. 53. SZÁM ÄRA: 1 FORINT 1968. MÁRCIUS 3, VASÁRNAP Komócsin Zoltán beszéde a budapesti konzultatív tanácskozáson A kommunista és munkáspártok konzul' tatív találkozója szom­baton folytatta munká­ját. A vitában felszó­lalt Komócsin Zoltán, a* MSZMP Központi Bizottságának titkára, a magyar küldöttség vezetője. Tisztelt, elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának megbízásából a konzultatív találkozó részt­vevői elé terjesztjük néze- ■ teinket. javaslatainkat a kommunista- és munkáspár tok nemzetközi tanácskozá­sáról. Találkozónk konzultatív jellegéből következik, hogy mindegyik testvérpárt kép­viselője ismerteti saját pártjának nézeteit a kom­munista- és munkáspártok nemzetközi tanácskozásával kapcsolatban felmerülő problémákról. A Magyar Szocialista Munkáspárt ab­ban a reményben ismerte­ti nézeteit, javaslatait, hogy azt a testvérpártok küldött­ségei meghallgatják és mér­legelik. Ugyanilyen igény­nyel fogadjuk testvérpárt­jaink képviselőinek felszó­lalásait. Kötelességünknek tartjuk meghallgatni, mér­legelni, megfontolni azt is, ami egyezik, és azt is, ami eltér a mi nézeteinktől. Egyetértésre, megegyezésre törekszünk Meggyőződésünk, hogy mind a kétoldalú, mind a többoldalú eszmecseréknek a kommunisták között az a céljuk, hogy előbbre vi­gyék egymás megértését, s cselekvőén szolgál­ják közös ügyünket. Mind a két, mind a többoldalú konzultáció és eszmecsere csakis akkor lehet eredmé­nyes, ha egyik fél sem lép fel azzal az igénnyel, hogy meg' áltozhatatlan, előre elhatározott feltételeket szabjon a másiknak, s ezek teljesítésétől tegye függővé az eszmecserében való rész­vételét. a konzultáció vég­eredményét Pártunk álláspontját az­zal a meggondolással kép­viseljük, hogy javaslatain­kat nem tartjuk az egye­dül elfogadhatóknak, kész­séggel iobbnak ismerünk el és elfogadunk más ja­vaslatokat. ha azok helyes­ségéről meggyőznek ben­nünket.. Mi egvetértésre. megegyezésre törekszünk. A legfontosabbnak nem sa­ját elgondolásaink elfoga­dását, hanem közös ügyünk elóbbrevitelét. a nemzetközi tanácskozás megvalósítása! tartjuk. Megegvezni, előbb­re jutni, a közös célt he­lyesen szolgálni csakis úgv lehet, ha egymás javaslata It gondosan. figyelmesen tanulmányozzuk, kölcsönö­sen megvan bennünk az akarat, hogy tovább lép­jünk a kommunista- és l műnké snírtoV nemzetközi tanácskozásának előkészíté­se útján. Kedves élvtársak I A Magyar Szocialista Munkáspárt nézeteit, javas­latait, konzultatív találko­zónkon abból kiindulva is­mertetjük, hogy a mi pár­tunk már régóta szükséges­nek tartja a kommunista- és munkáspártok új nem­zetközi tanácskozásának megszervezését. 1966 no­vemberében pártunk IX. kongresszusa így foglalt állást: Akcióegységet az imperializmus ellen Magyar Szocialista Munkáspárt híve a nagy tanácskozás eszméjének, nem a tanácskozásért ön­magáért, hanem azért, hogy erősödjön, szélesedjen egységünk, összefogásunk. Ak- ci óegységet kívánunk elsősor­ban és azonnal Vietnam meg­segítésében, és általában kö­zös ellenségünk, az imperi­alizmus elleni harcban”. IX. kongresszusunk óta a múlt év végéig 52 test­vérpárt képviselőivel foly­tattunk kétoldalú véle­ménycserét, köztük sok párttal többször is. Ezek­nek a kétoldalú találkozók­nak a tapasztalatait figye­lembe véve, a testvérpár­tok nézeteit gondosan ta­nulmányozva alakítottuk ki saját állásfoglalásunkat. A világfejlődés objektíve kedvező a szocializmus, a nemzeti felszabadulás és a függetlenség, a béke erői szá­mára. Ennek bizonyítására sok tényt sorolnak fel az ösz- szes kontinenseken harcoló marxista—leninista pártok központi bizottságainak és kongresszusainak határoza­taiban. Ugyanakkor, amikor az objektív világhelyzet ked­vező jellegét hangsúlyozzuk, szembe kell néznünk az im­perializmus — úgynevezett globális stratégiájának alkal­mazásában elért — sikerei­vel is, aminek következtében a nemzetközi helyzet most már tartósan súlyosabb^ és bonyolultabbá vált. Ennek ismert tényei a következők: a súlyos áldozatokat követe­lő harc Dél-Vietnamban; egv szocialista ország, a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság évek óta tartó pusztító bombázása; a nemzeti felsza­badító harcra mért csapások Indonéziában, Ghánában, La­tin-Amerikában; a katonai puccs és diktatúra bevezeté­se Görögországban; az izraeli agresszió az arab országok­kal szemben. Ma kényszerűen tudomásul vesszük és reálisan számo­lunk is azzal, hogy a harma­dik világ fejlődésében szük­ségszerűen vannak gyenge pontok, olyan országok, ame­lyek a neokolonializmus pré­dáivá válhatnak, nem te­kinthetünk el attól, hogy az imperilisták hasznot húznak a nemzetközi kommunist. mozgalom egységének hiá­nyából. Az egység megbomlá­sa, az internacionalista szo­lidaritás lazulása fékezi a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődését és lehe­tőséget nyújt az imperialis­táknak agressziójuk fokozá­sához. Harcunk megköveteli az internacionalista szolidaritást Ma valamennyi kommu­nista és munkáspárt előtt ál­ló, minden mást megelőző feladat: fokozni az impe­rializmus elleni harc erejét és méreteit. Ez pedig a test­vérpártok közötti megértés növelésének, az egység erősí­tésének, fejlesztésének útján érhető el. A világhelyzet, a nemzetközi kommunista moz­galomban kialakult állapotok parancsolóan megkövetelik az internaionalista szolidari­tás előtérbe állítását. Az egység megbomlásának legfontosabb okát, az egység helyreállításának legfőbb akadályát mi a proletár inter­nacionalizmustól való elté­résben látjuk. Köztudott, hogy Mao Ce-lurtg és cso­portja — a nagyhatalmi sovi­nizmustól vezettetve — szov- jetellenes kampányával, a testvérpártok elleni rágalom- hadjárattal objektíve az im­perialistáknak kedvez. Amennyiben a kínai veze­tők — a súlyos ideológiai­politikai nézeteltérések el­lenére — az internacionaliz­mus minimumával rendel­keznének és a testvérpártok támadása helyett a kommu­nista- és munkáspártokkal való akcióegység megterem­tésére törekednének lega­lább a vietnami nép harcá­nak támogatásában, ez azon­nal új helyzetet teremtene nemcsak Délkelet-Ázsiában. hanem általában, a világpo­litika porondján is. A nacionalizmus elburján­zásának jelenségei, az el­különülési törekvések, a pártok önállóságának mes­terséges szembeállítása az internacionalizmussal, a nemzetközi kommunista szolidaritás gyengülése — a legnagyobb akadályai a nemzetközi kommunista mozgalom egységének meg­fordítva : az internaciona­lista eszméknek nem sza­vakban, hanem a valóság­ban való érvényre juttatá­sán keresztül vezet az út a nemzetközi kommunista mozgalom egységének meg­szilárdításához és- fejleszté­séhez. A hatalmon lévő pártok és a hatalomért harcoló pártok internacionalizmusa egymás iránti szolidaritá­sukban fejeződik ki, mert erőfeszítéseik kölcsönhatás­ban állnak egymással, felté­telezik egymás sikereit. El­vileg elfogadhatatlan és gya­korlatilag sem lehet célra­vezető, ha akár hatalmon lé­vő, akár a hatalomért har­coló kommunista párt szov- jetéUenességgel akarja bi­zonyítani saját önállóságát Nem lehet elvileg igaza — és nem érhet el tartós ered­ményt — egyetlen hatalo­mért harcoló párt sem, ha a burzsoázia nyomásának engedve, a szocialista or­szágok támadásával próbál népszerűségre szert tenni, tömegbefolyását ilyen mó­(Folytatás a 2. oldalon) I—I I R E K képekben Tavaszi gépszemíe. Megyénkben elsőnek a sóstóhegyi Vörös Csillag Termelőszöveí» kezeiben tartották meg az eró- és mnnk^T_sÄÄjSI Jubileumi közgyűlés. A Nagy-káliéi Cipész Ktsz-ben pénteken jubileumi közgyűlésen' emlékeztek meg a, szövetkezet 20. évfordulójáról. Ezúttal került sor a nyereségrészesedés ki­fizetésére is. A közgyűlésen megjelent Erdős József, az OKISZ elnöke is, aki köszöntötte, a jubiláló szövetkezeti tagokat. Mellette (balról) Csepelyi Tamás, a Nagykállói járási Pártbi­zottság első titkára és Árvái Imre, a ktsz elnöke. rs. /' ' ' Hammel József fel*. ÚJjáválaiztják a járási népiroutbizottMág'oliat Harmincnyolcezren a községi gyűléseken Befejeződtek a Hazafias Népfront községi választásai megyénkben, és a hét vé­gén megkezdődtek a járási szintű tanácskozások. Január 15-tól 282 válasz­tási gyűlésen 233 községi, hét városi körzeti és negy­venkét tanyai bizottságot választottak. Tagjainak szá_ ma meghaladja a 8500-at. Tovább szélesítette mun­káját a népfront: a tanyai bizottságok mellett a kisebb tanyákra is kiterjesztette te­vékenységét. 28 helyen ta­nyai csoportokat hoztak lét. re, amelyek együttműköd­nek a községi bizottságok­kal, vezetői tagjai a községi bizottságnak, vagy elnök­ségnek. A választási gyűléseken mintegy 37—38 ezer ember vett részt, több mint 1600- an szólaltak fel. A hozzá­szólások közben mintegy ezer konkrét javaslat hang­zott el. Ezeket már most, a járási alakuló üléseken számba veszik, s intézkednek megvalósításukról, azok 1j hetőségeiről. A községi népfronbizottsá gok munkájában a korábbi­nál több nő vesz részt, ló községi népfrontelnök, 47 titkár nő. A községi bizottságok mái hozzáláttak a választás: gyűléseken meghatározót! feladatok megvalósításához. Elnökségi, bizottsági ülése­ket tartottak több helyen. Megkezdték a munkatervek kidolgozását. A népfrontbi­zottságok tervében szerepej beszélgetések szervezése a. tsz-tagokkal, jogszabályok magyarázata a tsz-alapsza- bályok elfogadása előtt. Részt vesznek a községfej­lesztési munkában. Felmérik a szükséges társadalmi mun­kát és mozgósítanak azokra Csaknem minden népfront- bizottságnál megemlékezné! a nemzetköri nőnapról. A megválasztott járási bi­zottságok — amelyekbe « községekből 573 bizottsági tagot delegáltak — a na­pokban tartják alakuló ülé­seiket. Eddig már Nagy kal­lóban, Vásáfosnaményban, Nyírbátorban és Tiszalököra tartották meg a járási ta­nácskozásokat. 5-én a nyír­egyházi városi bizottságnak lesz az alakuló ülése, 6-án Kisvárdán, Bakkal órán thá­zán és Csengerben, 7-én Mátészalkán, 8-án pedig Fe­hérgyarmaton lesz a járás! népfrontbizottság alakuló ülése. Ugyanezen a napon tartják a nyíregyházi járási bizottság első tanácskozását is. , Ezt követően március 19- én lesz Nyíregyházán a me. gyei küldöttértekezlet, ama. lyen a községekben megvá­lasztott küldöttek, és a kü­lönböző tömegszervezetek és szervek képviseletében ösz- szesen 245-en vesznek majd részt. Lapzártakor érkezőit: A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának ölese Bukarest (MTI): A Komán Kommunista Párt Központi Bizottsága 1968. március 1-én ülést tar­tott. A Központi Bizottság plénuma meghallgatta a ro­mán küldöttség tájékoztatá­sát a kommunista és mun­káspártok budapesti konzul­tatív találkozójáról és a ro* mán delegáció munkájáról. AS RKP Központi Bizottsága ■ küldöttség tevékenységét jó­váhagyta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom