Kelet-Magyarország, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-04 / 29. szám

Fitttér Istvánt £& i/atl Uo&tUy, 1/hiUiÁs avagy A tengerész mégsem lett király Saida és Taurus Horthy a Tengerészeti Akadémián sem tartozik a jó tanulók közé. A tenge­részéletet, a gyakorlati fog­lalkozásokat azonban ked­veli. És mód nyílik rá, hogy bizonyítsa, mégsem olyan hasznavehetetlen, tehetetlen kamasz, mint amilyennek apja tartja, s a flottában nagy szerepe van a mozgé­konyságnak, fizikai ügyes­ségnek. A császári és kirá­lyi hadiflotta abban az idő­ben még főként vitorlázik, s ha a hajókat már el is látták gőzgépekkel, azokat ritkán gyújtják be. Horthy növendék tűi Ja becsüli ügyességét Egy al­kalommal, amikor az Ober- bramgastra, a gyakorlatozó árboc csúcsán teljesítendő szolgálatra osztják be. fe- gyelmezetlenkedik, vakme- rősködik — és 20 méter magasságból lezuhan. Si­kerül azonban, az árboc mentén zuhanva, a kötelek­ben megkapaszkodnia. Jól­lehet tenyeréről leég a bőr, néhány bordája, karja, áll­kapcsa eltörik megússza ennyivel a dolgot. Kórház­ban foltozzák össze, de mi­re az iskolaév végén kéthó­napos hajóútra indul az egység a Földközi-tengeren, már ismét szolgálatképes. A kenderesi születésű if­jú megismeri Dalmáciát, s Fiúméban a világnyelveken kívül megtanul szerbül és olaszul is. A fiumei évek során Horthy — noha mindeddig hátul kullogott, s a rossz tanulóknak kijáró bánás­mód volt az osztályrésze, végre sikert mondhat ma­gáénak. 1882-ben negyven- ketten vonultak be az év­folyamra és 1886 október 1-én huszonhetüket avatják fel másodosztályú tengerész hadapródnak. Köztük Hor- thyt is. A vörös-fehér-vörös osatrák—magyar császári és királyi haditengerészeti lo­bogó alatt tesz esküt, a császárra és a királyra. S aztán megkapja első szol­gálati beosztását, a Radetz- kyn, az ócska, fából épült fregatton kezdi másodosztá­lyú tengerész-hadapródként szolgálni a császárt és ki­rályt. Horthy 1889-ben tette le a tengerésztiszti vizsgát Hadapródi minősítésében azt írják róla, hogy a gyakor­lati dolgokban ügyes, s kü­lönösen szolgálaton kívüli viselkedését dicsérik, mond­ván: modora kifogástalan és jó társaságban forog, ahol szívesen látják. E nagyvilá­gi modornak Horthy jó hasznát veszi, amikor a Saida nevű hajó fedélzetén Í892-ben csaknem két évig tartó, érdekes hajóútra in­dul, s módja nyílik megis­merkedni a fél világgal. Hajózásai során — a Saida az " angol gyarmatvilágot járja be — a tengerésztiszt nagy csodálójává válik a brit birodalomnak, a gyar­mattartásnak, a hagyomá­nyos angol kormányzási módszereknek. Tengerész­pályafutása egyébként nem túlságosan eredményes. 1890 májusában avatták sorhajó- zászlóssá, s még 1897-ben is a legalacsonyabb tengerész­tiszti rendfokozatot viseli. Hét évet kell várnia, amíg végre előléptetik má­sodosztályú sorhaj óhadnagy- gyá. Később tolmács lesz, az úgynevezett közös osztrák— magyar delegációnál, ame­lyet a kiegyezpés értelmében alakítottak, s amely a két parlament megbízásából foglalkozik a közös ügyek­kel. Horthynak az a felada­ta, hogy a haditengerészet költségvetését magyarra fordítsa, s tolmácsoljon a szóbeli tárgyalásokon. Ez a nem túlságosan magas poszt módot nyújt rá, hogy meg­ismerkedjen jeleníős embe­rekkel, politikusokkal ma­gával gróf Tisza Kálmánnal, a miniszterelnökkel, s fiá­val és politikája örökösével, Tisza Istvánnal is. Ebben az időben Tiszáék erőteljesen követelik a hadsereg fej­lesztését, a fegyverkezést. Ez Horthynak is szívügye, Ti­száék a politikájukat min­denben támogató atya, Horthy István révén is fel­figyeltek Horthy Miklósra, akinek ezúttal nem kell hét évet várnia az újabb elő­léptetésre: 1900 január el­sején elsőosztályú sorhajó­hadnaggyá nevezik ki. És mivel közben apja a kenderesi birtok őt illető egybetedét a nevére Íratta, már nősülésre, családalapí­tásra is gondolhat. A meny­asszonyjelöltet Erzsébet hú­ga keresi meg és mutatja be neki. Horthy Erzsébet Péchy László huszártiszt felesége, s Miskolcon él férjével, aki az ottani alakulatnál teljesít szolgálatot. Jó barátnője Melczer Lászlóné, aki a Miskolc melletti Helvőbábá- ra. egy földbirtokoshoz ment feleségül, s akinek el­adó húga van. Péchyné, szü­letett Horthy Erzsébet és Melczemé, született Purgly lány elkészíti a tervet: Péchyné meghívja vendég­ségbe bátyját, töltse náluk szabadsága egy részét, Mel- czerné pedig a húgát híya nyári vendégségbe. Péchy ék vendégüket elviszik Helyő- bábára, az eladó lánj-t be­mutatják a házasodni ké­szülő tengerésztisztnek. 1901 május 22-én Aradon nagybányai Horthy Miklós elsőosztályú sorhajóhadnagy oltárhoz vezeti jószáshelyi Purgly Magda úrhölgyet A hozomány lehetővé teszi, hogy Horthy megkezdje testvéreitől összevásárolni a kenderesi birtok rájuk íra­tott hetedeit. S még arra is telik belőle, hogy Pólában házat vásároljanak, beren­dezzék és a tengerésztiszti jövedelmet meghaladó, de társasági ambíciókhoz illő életet folytathassanak. A pólai társaság egyik ked­venc pletykatémája, hogy Magdolna asszony mennyire ambiciózus és nagyratörő. Pólában születnek a Horthy-gyerekek: 1902 jú­liusában Magdolna, 1903 augusztusában Paula, 1904- ben István, 1906-ban Miklós. A lányok az anyjuk vallása után katolikusok, a fiúk, az apa vallását követve re­formátusok lesznek. A család Pólából Kons- tantinápolyba költözik, ahol Horthy a Taurus, egy kiér­demesült dunai gőzös pa­rancsnoka lesz. Ez a hajó vigyáz az osztrák—magyar nagykövetség diplomatáinak biztonságára. A törökországi fejleményekről rendszeresen Becsbe küldött jelentések némelyike a császár elé is kerül. Horthy Konstantiná­polyban lesz kilenc évi vá­rakozás után korvettkapi- tány. S szinte ezzel egyidő- ben Bécsbe rendelik. Pá­ratlan szerencse éri: ő lesz őfelsége, I. Ferenc József egyik szárnysegédje. A csá­szár és király saját, leg- fennségesebb kezével 1909 október 28-án írja alá a kinevezési okmányt. S no­vember 1-én Horthy már be is vonul az udvarhoz szolgálattételre. Zavar a szertartásban Montenueve herceg, főud­varmester azonnal utasítja az udvari pénztárt: az új szárnysegédnek fizessenek ki 4000 korona felszerelési járadékot, hogy az udvari szolgálatra berendezkedhes­sen. s a rendes tengerész­tiszti fizetésen felül az ud­vari szolgálati ideje alatt folyósítsanak részére évi 4800 korona udvari pótdí­jat. Tisza István támogatása mellett a jószerencse a leg­főbb oka annak, hogy a meglehetősen lassan előrelé­pegető és az addigi, csaknem negyedszázados szolgálata alatt mindössze korvettkapi- tányi rangot elért tenge­résztiszt az udvarhoz kerül. Ferenc Józsefnek négy szárnysegéd áll rendelkezé­sére. Ezeket úgy válogatják össze, hogy a legfőbb fegy­vernemek képviselve legye­nek, s arra is gondosan vi­gyáznak — hiszen őfelsége nemcsak osztrák császár, hanem koronás, a magyar alko'mányra felesküdött magyar király is —,' hogy a szárnysegédek között mindig legyen egy magyar szárma­zású is. A szárnysegédi tiszt betöltésének feltétele, hogy a kiszemelt tudjon lovagol­ni és tökéletesen beszéljen németül. Megkívántak né­mi jártasságot a vadászat tudományában is, hiszen őfelsége szenvedélyes va­dász. Horthy tökéletesen be­szél németül, jól lovagol, ért a vadászathoz. 1909 őszén pedig Paar gróf, a fő­hadsegéd olyan szárnysegé­det keres Ferenc József szá­mára, aki magyar szárma­zású és a tengerészeinél szolgál. Hol talál olyan ten­gerésztisztet, aki magyar származású, tökéletesen be­szél németül, jó vadász és kiválóan lovagol? Nem nagy a választék. Kapóra jön, hogy Tisza István felhívja a figyelmét Horthyra. A kenderesi nemes fia ismerkedik az udvari élet­tel. Ferenc József, amikor szárnysegéd je lesz Horthy, már állandóan Schönbrunn- ban lakik. Az uralkodó, aki tizennyolc esztendős volt, amikor trónra lépett. és tizenkilenc, amikor vérbe fojtotta a magyar szabad­ságharcot, a nyolcvanadik életév betöltéséhez közele­dik, de rendkívül szívós­sággal végzi királyi munká­ját Rendszerint már reggel ötkor, nyáron négykor, vagy fél négykor kel. A kabinet- iroda és a katonairoda ügy­iratait már az íróasztalán találja, mert az előző este odakészítik számára. A két főhadsegéd fél kilenc táj­ban foglalja el hivatalát. A szárnysegéd első dolga rend­szerint az, hogy pontosan kilenc órakor bejelentse Paar grófot, akinek kihall­gatását Bolfras báró refe- rádája követi. Utánuk kö­vetkeznek a főhercegek, majd a miniszterek, s a ve­zérkar főnökei. Vilíásreggeli után Ferenc József sétát tesz a kert elzárt részében, aztán ismét íróasztalához ül, ahol fél hatig dolgozik. Rendszerint az íróasztalánál vacsorázik hat óra tájban. Horthy Miklós könnyen beleszokik a nem túlságosan megeről+ető szolgálatba. A szárnysegédek — négy tel­jesít szolgálatot — közülük havonta kettő naponként váltja egymást a szolgálat­ban. A harmadik ezalatt a hónap alatt szabadságot él­vez, míg a negyedik külön­leges megbízatásokra, pél­dául magas vendégek kísé­retére áll készen. Egy héten kétszer, reggel hét órakor Ferenc József kocsiba a, hogy a Hofburg­ba hajtson, ahol általános kihallgatást tart A sorrend megállapítása a szolgálatte­vő szárnysegéd feladatai közé tartozik. Horthy szá­mára nem könnyű az udvari szertartás szerint megállapí­tott rangsorban eligazodni. A megjelentek között her­cegek, egyházi méltóságok, szolgálatban lévő és volt miniszterek, külföldi előke­lőségek, azonkívül tisztek Is szerepelnek. A protokoll! okozta fejtörés fáradságáért bőségesen kárpótolja Hor- thyt, hogy számos olyan fő­úrral, befolyásos személyi­séggel ismerkedhet meg, akikkel különben aligha ta­lálkozhatott volna. Ferenc József — elfogad­va a magyar koronát — nagy súlyt helyez arra, hogy magyar királyként viselked­jen, aki magyarországi alattvalóit Bécsben különös szeretettel, honfitársként de házigazdaként is fogadja. E célból a Bécsbe érkezett magyar főuraktól, ha a színe elé kerülnek, mindig megkérdezi: — Hogy tetszik önnek Becs? Megvárja a válasz első három-négy szavát, s aztán egy kézmozdulattal az illető tudtára adja, hogy az au- dencia befejeződött. Gyakori látogatója a csá­szárnak Tisza István, aki­ben Ferenc József nagyon bízik. Tisza egyelőre még nem miniszterelnök, csak pártvezér, de az ő pártjából kikerült kormány tulajdon­képpeni irányítója. Az agg császár háborúra készül, s több katonát, a katonai költ­ségvetés emelését kívánja Magyarországtól. Tisza vál­lalkozik rá, hogy a magyar parlamenti ellenzéket, amely akadályát jelenti a háborús felkészülésnek, letöri. Lé­pésről lépésre közelíti meg célját A szárnysegéd őszin­te csodálatot érez Tisza iránt, aki a Habsburgok magyarországi bizalmasa, hi­szen ő maga is feltétel nél­kül helyesli gazdája, a csá­szár minden gondolatát és lépését, s életét csak a mo­narchiában tudja elképzel­ni. Horthy otthonosan mozog a bécsi Burg termeiben,: amelynek falán ott lógnak a magyar szabadságharcot j leverő osztrák hadsereg j tisztjeinek képei: Hentzi tá- j bornok, amint Budavár vé-1 delmében honvédgolyótól' találva lerogy; a ceccopieri gyalogságtól Alnoch ezredes, aki a pesti hídfővel együtt levegőbe röpíti magát; a fehér zászlót lengető lovas, aki jelenti a császáriaknak, j hogy Komárom letette a fegyvert Ferenc József, aki ki­egyezett a magyarokkal, sőt udvarol az uralkodó osztály legnevesebb képviselőinek, szinte barátként tárgyal Ti­szával, soha nem távolíttat- ta el a Burgból azokat a képeket, amelyek őt ifjúsá- ! gának dicsőségére, a ma­gyar nemzetet pedig sza­badságküzdelmének szomo­rú és szörnyű bukására em­lékeztette. S a császárnak meglehetősen nehezére esik, hogy időről időre Magyaror­szágra kell látogatnia. Min­den évben néhány hetet Bu­dapestén tölt, a budai Vár­ban, hogy ezzel is bizonyít­sa ragaszkodását másik trónjához. De a budai Vár­ban senkitől nem kérdezte meg, hogy „hogy tetszik ön­nek Bécs?” Itt más legfenn- ségesebb mondóka járta: — Minten natyon szép, minden natyon jó, minten- nel natyon mek fatyok elé­gedve! Horthy még nem is ál­modik róla, hogy egyszer ő lesz a budai Vár ura, akár­csak a gödöllői vadászkas­télyé, amelyet a „nemzet” a kiegyezéskor, amilyen en­gesztelő ajándékként vásá­rolt meg Ferenc József szá­mára. Ha a császár és ki­rály Magyarországon van, ellátogat Gödöllőre vadász­ni, a legtöbbször Horthy kíséretében. Ferenc József itt is szokás szerint szeges cipőt húz, gyapjúharisnyát, kurta bőmadrágot, szürke lódenkabátot szarvasagancs­ból faragott gombokkal és zöld stájerkalapot visel. (Jövő vasárnap: Kocafestő a No varán.) Szöveg nélkül KÉRÉSZ T RE 1788. február 5-én született Kisfaludy Károly. Beküldendő sorrendben: víz. 5., függ. 11., vízsz. 39 és függ. 22. Vízszintes: L Itt született Kisfaludy Ká­roly. 5. Színpadi munkássága után így nevezték el. 11. Azonos mássalhangzók. 12. S-sel társas­játék. 14. LRA. 15. Rejteget. 16. Hangtalanul zár. 17. Becézett női név. 18. Hideg, barátságta­lan. 19. Indulatszó. 21. Tréfásan: kezed. 24. Kerékkötő. 27. Mi­hálykám. 28. A függ. 28 eleje. 30. Bessz ellentéte fonetikusan (tőzsedei kifejezés). 32. Narvik fele. 33. Férjemé. 34. Fa része. 35. Kerti szerszám. 37. Érinti. 38. AAA. 39. A függ. 11. folyta­tása. 40. Ez a fok egy japán szigeten van. 42. Drót mással­hangzói. 43. Régi állami hiva­talok címében szereplő egyik rövidített szó. 44. YT. 45. Mosza- tot. 47. Gyakori magyar név. 49. Ez a „bolt” nagyon magasan van! 51. Kiszed a földből. 52. Fákat ültet. 54. Névelős táplá­lék. 55. Mód, módszer, közis­mert idegen szóval. 57. Igekötő. 59. Ilyen ügy is van. 60. Katlan fele. 61. AN. 62. Olaszországban a szerzetesek keresztneve elé teszik e szócskát. (Testvér azt jelenti.) 64. Ital. 66. Osztrák fo­lyó. 67. Becézett női név. 68. Göngyöleg. Függőleges s 2. Elme. 3. Régi „cs”. 4. Bib­liai város. 5. Névelős gyógyszer. 6. Afrikai állam, fonetikusan. 7. Lovászgyerek Angliában. I. An­gol hosszmérték. 9. Vissza: dip­lomás rövidítés. 10. Tekintet# látás franciául. 11. A kérők c. víg játékának főszereplője. (Folyt, vízsz. 39.) 13. Fél ördög!!! 20. Sín betűi keverve. 22. Kisfaludy egy másik vígjátékának címe. 23. Kor, korszak. 25. Vissza: volt portugál gyarmat (+’). 26. Tánc. 28. Afrikai állam egyik tartománya, a Vörös-tenger partján. 29. Fohász. 31. Ezt használnak a főzéshez. 33. A hölgyeim ellenlábasai. 36. Kár­tyás teszi. 37. Menetrendi rö­vidítés. 41. Ezt a babát a 40 rablóval emlegetik. 44. YNE. 46. Légnemű anyag. 47. Földtöltés. 48. O-val a végén híres mulató Párizsban. 50. össze-vissza int 52. 50 százalékos. 53. Magasabb a szüleinél. 55. Gyerekszórakoz­tató. 56. Dél-amerikai városne­vek első szava. 58. ERL. 60. Névutó. 63. Nyújt. 65. Vallás­rövidítés. 66. Kor jelző. 67. Erő­sítő szócska. A megfejtéseket legkésőbb február 12-ig kell beküldeni. Ja­nuár 21-én megjelent kereszt- rejtvény megfejtése: Fiatalon egy vadászaton el­vesztette jobb kezét. Ezért csak bal kezével adott elő virtuóz műveket. Nyertesek: dr. Bobély Árpád, Enyedi Ibolya, Lengyel Arpádné és Nagy őszi Tiborné nyíregy­házi, Békés Jávorka cégénydá- nyádi, Rausch János kemecsei, Adám Istvánná kisvárdai, Pósán Istvánná tiszadobi, Kocsár Jolán tunyogmatolcsi, Papp Jenő zá­honyi kedves rejtvényfeitőink. A nyereményeket postán el­küldtük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom