Kelet-Magyarország, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-04 / 29. szám
GYEREKEKNEK Tanítsuk játszani gyermekeinket! A KISGYERMEK ÉLETÉBEN legfőbb tevékenység: a játék. Ez idejének jelentős részét tölti ki, s miközben játszik, fejlődik kézügyessége, gondolkodása. A jó játék leleményességre, kezdeményezésre serkenti a gyermeket Növeli türelmét, kitartását, foglalkoztatja képzeletét. Játék közben ismerkedik meg a környezetével, utánozza a felnőtteket amikor például orvost, kalauzt óvodást iskolást játszik. Tehát figyelme minduntalan a valóság megismerésére irányul. Sajnos, a szülők egy része nem tartja fontosnak vagy éppen lebecsüli a játék nevelő szerepét Pedig a játék a munkára való előkészület Amelyik gyermek kitartó, elmélyült a játékban, később olyan lesz a tanulásban, munkában is. Érdekes például megfigyelni az építő kockával játszó gyermeket Némelyik hosszú időn át „dolgozik” egy vár felépítésén, javítgatja remekművét Akad olyan is aki hamar beleun. Ilyenkor nagyon hatásos lehet egy kis szülői bíztatás, segítség. Adjunk ötletet: — nézd, milyen szép lesz itt egy híd, — máskor: építs kerítést is— vagy: ha felépítetted, adok a várad tetejére zászlót! KEVESEN TUDJAK, hogy a kisgyermeket meg kell tahítani játszani! Különben csak esetük botlik a játékok nagy birodalmában. Ezért nagyon fontos a játékokat helyesen megválasztani. Mindenekelőtt ismerni kell a gyermekünk képességeit, adottságait, értelmi, érzelmi érdeklődési körét. Legfontosabb azt figyelembe venni, milyen téren szorul fejlesztésre. A lassú, nehézkesen mozgó gyereknek ajánlatos lapátot, ugrókötelet, karikát adni. A nyugtalan gyeremeket próbáljuk lekötni nagyobb türelmet igénylő, de számára érdekes játékkal. Az orvostól rettegő gyermeknek vegyünk kis orvosi táskát, s bíztassuk, hogy gyógyítsa a beteg babákat. Ne hagyjuk tehát a piciket a játékban magukra. Segítsük ötletekkel, s részvételünkkel gazdagítsuk játékát. A jól sikerült közös játék intim érzelmi kapcsolatot teremt a gyermek és a szülő között Ha felöltöztette a babát, megrajzolta a villamost vagy felépítette a várat, dicsérjük meg érte. hiszen neki ez komoly erőfeszítés volt. így megismeri és megszereti a gyermek az alkotás örömét. Ha megszokja. hogy ügyei iránt érdeklődünk, bizalommal viszonozza azt. Hogyan válogassuk össze tehát a játékokat? A legkisebbeket színes, élénk dolgok érdeklik. A picik szeretnek még mindent a szájukba venni, ezért lemosható, könnyen tisztán- tartható játékokat válasz- szunk. A 2—3 éves gyermeknek húzogatható, mozgó játékok a legkedvesebbek. A 4—5 éveseknek nagyon bő a választék, de ne ragaszkodjunk a legdrágább holmihoz. Ebben a korban kapják a kislányok a nagy alvó, hajas babát. S ezt a mamák rendszerint sajnálják a gyerek kezébe adni. A szekrény mélyére, vagy az ágy közepére kerül, — dísznek. DE VAN MÉG EGY MÁSIK VÉGLET IS, — amikor a szülők elhalmozzák a gyermeket játékokkal. Az ilyen gyermek nem tanulja meg értékelni, megbecsülni ezeket, s a legtöbb esetben sokkal odaadóbban játszik egy kis papírdarabbal, vagy fadarabbal, mint a drága játékokkal. Ebben a korban a kisfiúk szívesen játszanak összerakható játékokkal, a kislányok öltöztethető, pó- lyázható babákkal, műanyag kirakókkal. A társas és mechanikai játékokat hagyjuk meg a nagyobb, iskolás koruaknak. Nagy Katalin óvónő Téli vi taminíorrások Télen általában mindig felmerül a kérdés: — hogyan juttathatunk elegendő C-vitamint a szervezetünkbe? Erre kívánunk néhány jó tanáccsal válaszolni. SAVANYÚ KÁPOSZTA ízletes, általában közkedvelt és olcsó, tetszés szerinti mennyiségben fogyasztható. C-vitamin tartalma óriási, és előnye — a többi C-vitamint tartalmazó zöldséggel szemben —•, hogy a főzéssel sem veszít értékéből. A töltött káposzta, kolozsvári káposzta és más kedvelt elkészítési mód mellett mégis a legjobb — és legegyszerűbb —, ha salátaként, nyersen „természetes állapotban” fogyasztjuk. Húsokhoz, de felvágotthoz is kitűnő, gyermekeknek pedig nagyszerű tízórai. Ha pedig különlegesebben akarjuk készíteni, csináljuk a salátát a következőképpen : a káposztába elvegyítünk apró kockákra vágott savanyú uborkát és egy kevés olajjal összekeverjük, vagy a káposztát köménymaggal ízesítjük, összekeverjük vékony szeletekre vágott kolbásszal, és olajon megpároljuk. Az egyszerűen párolt savanyú káposzta is igen finom körítés — burgonya vagy rizs mellett, sült és rántott húsokhoz is: kicsavarva forró olajra dobjuk, néhányszor megöntözzük a levével, de úgy, hogy teljesen elforrjon a leve, ízlés szerint cukorral ízesítjük és puhára pároljuk. Egy másik igen egészséges „téli” zöldség, amit szintén felhasználhatunk salátának, a SÁRGARÉPA Megreszeljük, cukorral, citrommal ízesítjük. Gyerekeknek szintén jó tízórai, húsokhoz tálalhatjuk. Egy másik elkészítési módja: a répát megreszeljük, citromlével, olajjal összekeverjük. Hozzáadunk (körülbelül fél kilogramm répához) egy evőkanál mézet, egy vékonyra szeletelt almát, egy evőkanál durvára darabolt mandulát. Apróra vágott petrezsejemmel díszítjük. Gyermekdivat 1.968 dlvatújdonságal a légii jabbakat is érinti. Ezek közül közlünk most néhányat. Rakott szoknyával készült, paszpóllal díszített kétrészes piros ruha kislányok részére és hosszúnadrág csíkos mellénykével kisfiúknak. * Csíkkal díszített délutáni ruhácska a legifjabbaknak. HASZNOS TANÁCSOK Áz illatszer használatáról Mértékkel és ízléssel a férfiak is használhatnak kozmetikai- és illatszereket. Ehhez néhány jó tanács: Kozmetikai szernek nevezzük az arckrémet, a borotvakrémet, az arcszeszt, a hajolajat. Illatszer a kölnivíz. Nem piperkőc az a férfi, aki borotválkozáshoz nem a hagyományos borotvaszappant, hanem borotvakrémet és arcvizet használ. Akinek érzékeny, sömö- rös az arcbőre, ugyanúgy használhat jó hatású arckrémet — mint a nők. Minden férfi arcbőrének hasznos, ha borotválkozás befejezése után arcát lemosva, közömbös hatású sportkrémmel keni be. Arcszeszből többféle kapható. Van, amelyik a borotválkozást segíti, erősíti a szakállt, s könnyebben dolgozik a villanyborotva. Van olyan, amely a zsíros, pattanásos arcbőrre jótékony hatású. A hajolajat a száraz, törékeny hajúak használják. A fodrász ajánlatát általában el lehet fogadni az olaj milyenségéről. Vannak hagyományos férfikölnik, a For Men — a Tabac. — a széna, vagy a „sima” Molnár-Moser kölni. A kölni bőrre csöppentve ad egyéni, kellemes illatot. Ne locsoljuk be magunkat vele, mert környezetünk esetleg piperkőcnek könyvel el. Egy-két csepp a fül mögé elegendő bármilyen kölniből. Maradjunk egy kiválasztott férfikölninél — s még kíváncsiságból se locsoljuk be magunkat a mama, a nővér, vagy a feleség parfümjével. Törd a tejed! Vízszintes: 1. Megfejtendő. 6. Kétjegyű mássalhangzó. 7. Égitest. 8. Európai nép. 9. Tagadószó. 11. Távirati irodánk betűjele. 12. Battéria. 14. Távol-keleti állam. 16. Megfejtendő (a vízszintes 1. folytatása). 18. Háziállat. 20. Szenvedés. 21. Egymást követő két betű az abc-ben. 22. Érzékszervével felfog. 24. AKN. 25. ERAM. 27. Megfejtendő (a vízszintes 16 folytatása, első kockában két betű). 28. Nyírbátori ipartelep közismert neve. 29. vizi... (sportág). Függőleges: 1. Kortyol. 2. -ban, -ben számos nyugati nyelvben. 3. Fogoly, 4. Fővárosunk betűjele. 5. Baráti ország államférfija. 6. Vissza: ráállt a dologra. 10. öltözék. 11. E napi. 13. Kecskehang. 14. Ipari rostnövény. 15. Téli sporthoz kell. 17. Szegecs. 19. Feudális rang. 21. Istálló. 23. ...év. 24. Idős emberre szokták mondani. 26. Személyünk. 27. Időegység (első kockában két betű). Megfejtendő: Az idén is nagy kulturális és idegenforgalmi eseménye lesz megyénknek a ...vízszintes 1, 16, 27. Múlt heti megfejtés: Tis^ate* lek, Tiszadob, Istvándi és Tivadar. Könyvjutalmat nyertek: Delegán Ilona Aranyosapáti, Biró Margit Gacsály és Mező Aladár Nyíregyháza. Nem is olyan nagyon régen a gyerekek egyik legkedvesebb játékszere a fürge kis fakarika volt. Én is nagyon szerettem ezt a játékot, áe az én első karikámat nem fából faragták — hanem vasból kovácsolták. Eredetileg ugyanis hordóabroncsnak készült, és egy pocakos hordó kövér derekát fogta össze. A szegény hordó télen-nyáron üresen állt a fal mellett, eső verte, nap sütötte, szél szárította, így azután egy szép napon megunta a dicsőséget és darabokra hullott. Az abroncs leugrott róla és egyenesen hozzámgurult. Több sem kellett nekem! Reggeltől estig karikáztam, hajszoltam, kergettem magam előtt, míg végül beszélni alig tudtam már a fáradtságtól. De nemcsak én merültem ki, hanem a szegény abroncs is: előbb megrepedt, majd egészen ketté vált, s bizony ócskavasak közé kellett hajítani. — Veszek majd neked valódi karikát — vigasztalt az édesanyám, s ettől kezdve mindig csak erre gondoltam. — Mikor veszi már meg, édesanyám? — kérdezgettem mindegyre türelmetlenebbül. — Rövidesen, édes fiami Megtömjük a libákat, az egyik liba májából kikerül majd a karika is. Úgy is történt. Kivittük a libákat a piacra, s hazafelé már karikával jöttem. Hej, milyen karika volt az! Szinte el sem hittem, hogy az enyém. Egész nap karikáztam, nem reggeliztem, alig ebédeltem, csak futottam a kocsiúton, amelyet éppen az előző héten javítottak ki. Nem láttam a világból mást, mint a karikát és nem tudtam másra figyelni. Hej pedig nagyon is kellett volna figyelnem, mert lófogat kanyarodott a kocsiútra. — Vigyázz, te gyerek! — kiáltott már messziről Jani bácsi, a kocsis. De nekem kiabálhatott! Ha ágyút sütöttek volna el a fülem mellett, talán azt sem hallottam volna meg. A pejló pedig kocogott felém, s a távolság egyre csökkent közöttünk. Ekkor hirtelen egy pillanatra felvillant édesanyám a'akja és már gurultam is lefelé az útról. Esés közben rémülten láttam, hogy anyám hanyatt vágódik az ágaskodó, ugrándozó ló előtt, amelyet Jani bácsi kétségbeesett erőlködéssel igyekezett visz- szatartani. Később elmondták, mi történt. Mivel a nagy kari- kázásban nem láttam meg a felém közeledő kocsit, egyenesen nekiszaladtam a szekérnek — azaz nekiszaladtam volna ha édesanyám az utolsó pillanatban eléri nem ugrik, s le nem lök az útról. De ő már nem tudott kitérni, s a kocsirúd úgy megütötte, hogy hanyatt esett és elájult. A megvadult ló patája ott csattogott a kövezeten alig néhány centiméterre eszméletlenül fekvő édesanyám fejétől. Ekkor már többen oda- rohantak hozzá, az út szélére vitték, Juli néni borogatást tett a fejére, mire édesanyám bágyadtan kinyitotta szemét és remegő hangon kérdezte: — Mi van a fiacskámmal? — Nincs semmi baja, maga megmentette — nyugtatgatta Jani bácsi. Édesanyám ezután két hétig nyomta az ágyat, én pedig soha többé nem vettem karikát a kezembe. Molnár Gyula Találd kü Kinyomták a szemét, Nem törődik vele, Hiszen úgysem látott Soha semmit vele. <919*S) Háza, szarva nincsen, olyan ez a csiga, s mikor forog: morog. Mi lehet ez, Zsiga? (■ESisaoSpa) Kicsi bár, de nagyon fürge, Lenn a jukban él az... Csillag fenn a fellegekben, s vízzé válik tenyeredben. (XiaipXlCH) Ez a csap csak akkor csepeg, Ha süt a nap, s jön a meleg... (dcsaSaf) Vigyázz rá, mert nagyon ravasz s hamar becsap, — ő a... (ZSUACjj Karika
