Kelet-Magyarország, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-09 / 33. szám

Vietnami jelentés Huéban a DNFF lobogóját lengeti a Csütörtök reggel a Khe Sanh-i támaszpontra az ed­digi legnagyobb arányú tü- »Irségi tűz zúdult. Mintegy 600 lövedék, és rakéta rob­bant a tábor területén. Az amerikaiak mindenütt a bun­kerekbe menekültek. Dél-Vietnam egyéb terü­letein is folytatódtak a har­cok. Csütörtökön hajnalban Hűé városában a szabadság­harcosok, akik még mindig tartják magukat a fellegvár­ban, tüzérségi támadást in­téztek az amerikai parancs­nokság épületei ellen. A ci­tadellán továbbra is a DNFF lobogóját lengeti a szél. Saigonban folytatódtak a harcok a lóversenypálya és Cholon kínai városnegyed környékén. Cholonban to­vább pusztít a nagyarányú tűzvész. Városszerte több csatározásra került sor a gerillák és a rendőrség között Az AFP csütörtöki jelen­tése szerint a gerillák Saigon prémén ágyútűz alá vették Tan Son Nhut ame­rikai légitámaszpont radar­berendezéseit és súlyos ká­rokat okoztak. Tűzpárhaj izraeli és feniániai katonák között M Aviv (MTI) Csütörtökön a kora dél­utáni órákban tűzbárbaj bontakozott ki a Jordán fo­lyón keresztül izraeli és Jor­dániái egységek között. Az izraeli hivatalos jelentés azt állítja, hogy a jordániai csa­patok nyitottak tüzet a Damiya hídtól mintegy 17 kilométerrel északra. Az iz­raeli erők viszonozták a tü­zet A legfrissebb hírügynöksé­gi jelentések már tüzérségi párbajról számolnak be, amely magyar idő szerint 16 órakor még tartott A csütörtöki incidenst megelőzően az izraeli hatósá­gok szabotázs cselekmények ürügyén tisztogató akciót folytattak a Jordán folyó partvidékén fekvő falvak­ban. Az arab ellenállóknak tulajdonított robbantások­ban — az izraeli jelentések szerint — három izraeli és négy arab vesztette életét. Tanácskozik az Indiai KP kongresszusa Az Indiai Kommunista Párt Patnában megnyílt 8. kongresszusának első ülésén megválasztották a kongresz- szus elnökségét. Az elnök­ségbe kerültek: S. A. Dange, L. Nair, és az IKP más is­mert vezető személyiségei. A küldöttek hatalmas lelkesedéssel fogadták a hős vietnami népnek szóló üd­vözletét, amelyet Dange ol­vasott fel. Ezután Romes Csandra bemutatta a kül­dötteknek a kongresszusra érkező külföldi pártdelegá ciók tagjait. Az ülésterem viharos ová­cióval és „Éljen a Szovjet­unió!”, „Éljen az SZKP!” felkiáltásokkal fogadta a vendégek részére fenntar­tott tribünön megjelent SZKP-küldöttséget amelyet A. J. Pelse, a Politikai Bi­zottság tagja vezet. A Német Kommunista Párt plénuma A Német Kommunista Párt Központi Bizottsága úgy döntött, hogy elküldi delegációját a kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozójára, — jelenti az ADN hírügynök­ség. DJ DELHI U Thant ENSZ-főtitkár csütörtökön Uj Delhibe ér­kezett, ahol az ENSZ ke­reskedelmi és fejlesztési ér­tekezletének 2. ülésszakán pénteken beszédet mond. Új­ságíróknak azzal kapcsola­tos kérdéseire, hogy Uj Del- hi-i tartózkodása során talál­kozik-e a VDK képviselői­vel, U Thant nem volt haj­landó nyilatkozni. WASHINGTON Wilson brit miniszterel­nök magyar idő szerint csü­törtökön a kora hajnali órákban kétnapos hivatalos látogatásra Washingtonba érkezett. Wilson csütörtökön és pénteken több megbeszé­lést folytat Johnson elnökkel. Humphrey alelnökkel Husk külügyminiszterrel és más amerikai személyiségekkel Pénteken délután a brit mi­niszterelnök New Yorkba utazik, ahol a nemzetközi kapcsolatok tanácsa nevű szervezetben mond beszédet. BELGRAD Utó jugoszláv államfő csü­törtökön délután repülőgé­pen visszaérkezett Belgrád- ba több mint egyhónapos ázsiai—afrikai körútjáról. Francis ellenes kampány az Egyesült Államokban New York (TASZSZ) Az Egyesült Államokban nem szűnik az a franciaelle­nes propagandakampány, melyet Washington kezde­ményezett és támogat. Az ismert amerikai heti­lap, a Look utolsó számában nem titkolja a független francia politika miatti inge­rültségét „A franciák — ír­ja a lap —, elveszítették ve­zetésünkben vetett hitüket, irántunk érzett bizalmukat”. A Look ily módon De Gaulle elnököt támadva igyekszik elítélni Franciaországot a nyugati szövetségben bekö­vetkezett szakadásért.” A franciaellenes propa­ganda hatása alatt néhány amerikai üzletember az utób­bi időben azon fáradozik, hogy megszervezze a francia áruk bojkottját. Egy sor magánkézben lé­vő utazási ügynökség nem fogad el franciaországi uta­zásra történő jelentkezést, az üzletek az import gépkocsik eladása során megtagadják a francia Renault gépkocs’k értékesítését. Az amerikai kongresszus­ban az utóbbi időben el­hangzott az a követelés, hogy Franciaországot rá kell kényszeríteni a háborús és háború utáni adósságai visz- szafizetésére. mert — mint mondották — „Franciaország az Egyesült Államok legna­gyobb adósa.” PKohlo-vessteséglistcs Washington: Az amerikai hadügyminisztérium közzé­tette a Pueblo amerikai kémhajó veszteséglistáját. Az amerikaiak kalandor akció­jáért Duane D. Hodges tü­zér életével fizetett, három másik tengerésztársa meg­sebesült. A külügyminisztérium be­jelentette azt is, hogy to­vábbi katonai segítséget nyújtanak a dél-koreai báb­rezsimnek. Dél-Korea wa shingtoni nagykövete állí­tólag benyújtotta a szöuli kormány kívánságlistáját. A nagykövet közölte az újság­írókkal, hogy Dél-Korea „korszerűsíteni kívánja szá­razföldi hadseregét és légi erejét”. A gazdag víz országa HOLLANDIAI ÚTIJEGYZETEK Scheveningen, az Északi- tenger egyik legkedveltebb fürdőhelye nem a legkedve­zőbben mutatkozott be. He­ves északnyugati szél több méteres hullámokat kerge­tett a homokstrand felé. A parti szállodasor ilyenkor üres, teraszait nem töltik meg a kávézó külföldiek, a híres hollandi sört fogyasztó közönség. A parti sétány mégis zsúfolt. Vasárnap van, s a hágaiak. — Scheveningen fürdőhely közvetlenül Há­ga mellett fekszik — autóik­kal kiruccannak a napsütöt­te tengerpartra, a friss, sós levegőre. A „sétának” min­denesetre kényelmes mód­ját választották: — autójuk­ban ülnek, s fel és alá haj­tanak a 3 km-es sétaúton A fehér tökölő Mások, — velem együtt — a pompás Casinóval szem­ben, a 30—40 méteres beton­lábakra épült mólót keresik fel. A többszintes móló af­féle szórakoztató kombinát: éttermek, kávéházak, bár, — a gyermekek részére eme, letes vidámpark. — tenger alatti akvárium. S ha az ember nem törődik az or­kánszerű széllel és az alat­tunk tomboló tajtékzó hullá­mokkal, felmehet a kilátó- toronyba, onnan messzelátó- val figyelheti a halászhajó­kat. A holland régi, hagyo­mányőrző hajós- és halász­nép, élete összeforrt a ten­gerrel. A halászkikötő kör­nyékén a templomból haza­felé igyekvő asszonyokkal találkozunk, jellegzetes nép­viseletben. Szürke, bő szok­nya, ugyanilyen színű kendő és főkötő. Egyesek fehér főkötőt viselnek. Megtudom, évszázadok óta azt jelzi, hogy a férj éppen nincs a tengeren, otthon van. Nem ismerem a szokás eredetét, de lehet, hogy kikapós me­nyecskék vezették be annak idején ezt a tagadhatatlanul ötletes figyelmeztetést Rotterdam. O. Zatklne szobrászművész alkotása em­lékeztető a náci pusztításokra. „A legnagyobb falu“ A több mint 600 ezer la­kosú Hága kormányzati és diplomáciai székhely. A Hofvijver-tó partján épült. 700 éves Binnenhofi lovag­termében nyitja meg évente a parlamentet a holland ki­rálynő. A vár más épületei­ben tartja üléseit a parla­ment két kamarája. A város központjában a jellegzetes németalföldi stílusú mű­emléképületek mellett mú­zeumok, színházak, hatalmas áruházak és nagy forgalom. A város a háború alatt so­kat szenvedett a németek bombázásaitól, de ma már teljesen újjáépült. Modern lakóterületei is őrzik azon­ban a városkép régi tradí­cióit; rengeteg park, pázsit, virág, kert övezi a házakat, s emlékeztet Hága hagyomá. nyos jelzőjére: „Európa leg­nagyobb faluja.” Hollandia a világ legsű­rűbben lakott országa: négy­zetkilométerenként 376 lako­sa van. Az országgal kap­csolatban egyébként is sok­szor találkozhatunk a „leg” szócskával: itt találjuk pél­dául a világ legnagyobb ki­kötőjét, Rotterdamot, Euró­pa legújabb és legkorsze­rűbb repülőterét Schipolt, a legtöbb szélmalmot, a világ legmélyebben fekvő országa és — tapasztalataim szerint, talán hozzátehetem: — itt van Európa legkorszerűbb, legjobban kiépített úthálóza­ta. Az előbbiekre még visz- szatérek, az utóbbiról talán csak annyit, hogy az Amsz­terdamot Hágával és Rotter­dammal összekötő autópá­lyának olyan szakaszán is utaztam, ahol a pálya hét­hét, összesen 14 nyomtávú, számtalan felül- és aluljáró­val. Az újjászületett város Rotterdam a világ legna­gyobb kikötője, a Rajna tor­kolatában. Évi forgalma megközelíti a 150 millió tonnát. (összehasonlításul: 1966-ban New York kikötő- forgalma 94, Londoné 80, Marseille és Antwerpen va­lamivel több mint 60, Ham­burg, Genova és Le Havre 30 és 40 millió között volt.) Előnye, hogy az atlanti ki­kötők közül az ár-apály in­gadozása viszonylag itt a legkisebb, 1,5 méter. A nem sokkal messzebb fekvő Ant­werpené például 4 méter. Dokkjait úgy építik ki, hogy azokat a legnagyobb olajszál­lító hajók is felkereshessék. Jelenleg 150 ezer tonnán tankhajókat tud fogadni, de a torkolattal szemben. a nyílt tengeren most úgy ké­pezik ki a kikötőt, hogy 250 ezer, sőt ennél nagyobb ton­natartalmú hajókat is fogad­hassanak. Az olajhajók for­galmával függ össze a város rendkívül fejlett petrokémiai ipara. A világ legnagyobb olajtársaságai hatalmas olaj, finomítókat építettek itt (Éppen a napokban számolt be a sajtó arról a sajnálatos tűzvészről, amely az an­gol—holland Shell olajtársa­ság rotterdami finomítójá­ban pusztított.) A kikötő­ben évente mintegy 30 ezer tengeri és mintegy negyed- millió folyami hajó fordul meg. A Rajnán át itt bo­nyolódik le a rhur-vidéki érc- és szénszállítás jelentős része is. Emlékeztető 23. Cochran akkorát nyelt, hogy az ádámcsutkája tíz centiméteres síkban mozgott fel és alá a nyakán, a szeme kidülledt, és megállt, mint­ha két gomb nyomulna elő az agyából. — Mi?!.„ Mi volt ez?!._ Ismételd!... Különben ne is­mételd... ért az altisztet, aki ilyen takarékos, nyomban el kell indítani oda, ahol har­cok dúlnak! Ott a legnagyobb pocsékolás folyik! Oda kell az ilyen! Kérlek, kapitá­nyom, ez az őrparancsnok le­vált egy altisztet a menet­századnál... Most már értek mindent! Az őrmester bosz- szúja! Hogy sötétben, egye­dül és menetelés előtt ide­állítson egy bakát, akire ha­ragszik, mert egész Orant felforgatta, és holnap vezér­cikkben fognak rólunk meg­emlékezni a lapok! Hát kér­lek, a menetszázadot a siva­tagban ez az őrmester ál­landó őrjárattal előzi meg. Parancsa: minden menetelé- si etap előtt az őrmester föl­deríti az utat nyolc ember­rel a legközelebbi pihenőig. A nyolc embert, minden etapnál váltják, az őrmestert nem. Ez a legény, akit ide állított az őrségre, mint in­validus, végig a vöröskeresz­tes kocsin megy... Majd én megtanítom az őrmester urakat!... És ha lehet, ma éjjel már ne legyen több riadó. Ajánlom magamat!... Jó éjszakát! Gratulálok!!... — Vigyázz! Kardsüvöltés, bakancs- zörrenés és a táborszernagy csizmáinak lomha kongása, ahogy a néhány sápadt tiszt­től követve elcsörtetett. ._ A legénységi szobához vezető sötét lépcsőn Hil­debrandt és Pencroft ültek egymás mellett suttogva. — Hogy az örödögbe tör­tént?... — kérdezte Penc­roft. — Elsősorban — mondta még mindig lihegve Hil­debrandt mert jó másfél órát futott, amíg visszatért a fő­bejáraton át, részegek tet­tetve magát —, elsősorban az a tejfelesszájú vagy hülye, vagy nagyon is okos, és nin­csenek idegei. Art akartam, hogy mire megtámadom, már félőrült legyen a félelemtől. Hiába volt minden... Azért leütöttem volna, mert észre­vétlenül rohantam rá... De az ördögbe! Valahonnan a kö­zelből két lövés dördült. — Ez hogy lehet? — Ügy, hogy nem ketten voltunk a mosókonyhában, hanem hárman. Én elbúj­tam, mialatt a siheder az őrmesternél lejelentkezett. De úgy látszik, valaki meg­előzött, és mivel a lövések a kemence felől jöttek, való­színű, hogy amögött bújt el az illető. Tehát van valaki még itt a légióban, aki ezzel az üggyel foglalkozik... És ez most már ismer engem, mert ő ott volt a sötétben, mikor én a félhomályban beléptem, hogy elbújjak. — És ki ez a tejfölösszá­jú. — Art nem mondta Lorsa- koff. Csak vagyont ígért a krokodílusos karóráért. Bi­zonyára összefügg az ügy­gyei. De holnap megtudjuk. Indulás előtt még a pálya­udvaron beszélünk vele. — Meg kell tudnunk, hogy ki van itt, aki az órára va­dászik. Az is lehet, hogy a fiú cinkosa. — Nekem van egy feltevé­sem. Vedd sorra azokat, akik a szobában voltak, amikor Galamb megmondta, hogy hová megy őrségre. Én nyomban átláttam, hogy a mosókonyhában nyugodtan megtámadhatom, és azután elbújhatok, míg ő jelentke­zik az őrparancsnoknál Ugyanez másnak is az eszé­be juthatott körülöttünk. Ki volt a szobában? Te, Adro- gopollusz, a gróf úr, Trop- pauer, Pilotte, Jazmirovics, a hülye Kréta, Lindman és én. Pencroft élénken felelt: — Talán megtudhatjuk, hogy ki ment ki ezek kö­zül... — Tudok jobbat. A rob­banáskor szétvetett a lég­nyomás egy nagy hordó mi- niumot, és a festék kifolyt. Az én cipőm is tele volt vö­rös ragaccsal. Azt remélem, hogy az ismeretlen, aki rám lőtt, nem vette észre cipőjén a vörös festéknyomokat, és erről felismerjük... (Folytatjuk) A rotterdami kikötő ipar­óriásai híven tükrözik az idők változásait. Valamikor innen indultak hódító útja­ikra hajóikkal a gyarmatosí­tók, s évszázadokon át ide hordták rablott kincseiket. Ez teremtette meg az ország gazdagságának alapját Ma pedig a külföldi, elsősorban az amerikai tőke behatolásá­nak lehetünk szemtanúi. Az amerikai Caltex, az Esso, a svájci Aluchemie. számos brit—holland és nyugatné­met—holland vegyesvállalat jelzi, hogy a hódítókból las­san meghódítottak lesznek. Rotterdamot a folyó két részre osztja. A két város­rész közötti forgalmat ko­rábban a hidak bonyolították le. Ezek azonban kevésnek bizonyultak és — bizonyos mértékig — a hajózást is akadályozták. A hidak te­hermentesítése és később helyettesítése érdekében épülnek az alagutak a folyó alatt. A 4 pályás Maas alag- úton át például naponta 80 ezer autó mehet keresztül. Külön alagutak épülnek a gyalogosok, és a Hollandiára annyira jellemző kerékpáro­sok tízezrei számára. A* 1968-ban elkészülő metro ugyancsak alagúttal köti össze a folyó két partját. Rotterdam rengeteget szen­vedett a hitleristák bombái­tól. Úgyszólván alig maradt épülete. Néhány műemlék jellegű ház helyreállításán kívül a város teljesen újjá­épült a háború után, s ma egyike a világ legkorszerűbb városainak. Emlékeztetőül a náci terrorra „1940. május — az elpusztított város” fel­irattal megrázó szobrot emeltek a város lakói. Gáti István (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom