Kelet-Magyarország, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-09 / 33. szám
Reklámerkölcs MINDEN JÖVEDELEM a végzett munka alapján Progresszivitás a háztáji földnél, fizetett szabadságnál segélyezésnél — Alapszabály a tagok határozata szerint Ma, az ipari fejlődés forradalma idején általában az a fő gond, hogyan értékesítsék a piacra nagy tömegében áramló új és újabb árukat. Az egyes ipari vállalatok nagy harcot vívnak « piacért. A vevő, akinek megnyeréséért annyian küzdenek, ebből csak azt látja, hogy új, vonzó, megkapó hirdetések bukkannak fel, új reklámok jelennek meg, jobbat, mást kínálva, mint ami eddig volt. A tőkés konkurrencia kínálata a mi szemünkben szinte elképesztő méreteket ölt A tőkés országokban ezért döntő helyet foglal el a reklám a sajtóban, az utcán, a moziban, a tv-ben, rádióban. Röplapok, leporellók, prospektusok hihetetlen áradata zúdul az emberekre. Statisztikai becsléssel megállapították például. hogy az USA-ban az állampolgárok naponta átlagosan több mint ezerötszáz esetben kapnak rek- lámjellegű Információt az élet minden területét behálózó propagandagépezet tevékenysége során. Minden ellenkező híreszteléssel szemben az Igazság az, hogy ezt általában szeretik is az emberek. Úgy érzik, foglalkoznak velük, fontos személyek, akikre számítanak, akiket érdemes írásokkal, tájékoztatókkal felkeresni. A reklámok pedig — ritka kivételektől eltekintve — nem hazudnak. A hazugságot, a félrevezetést egyetlen cég sem engedheti meg magának. A propagandaszakértők azt mondják: egyszer mindenkit be lehet csapni. De csak egyszer. Mert ha egyszer a reklám hatására megvásárol valaki valamit, és az nem olyan, amilyennek hirdették, többet nem veszi azt az árut A reklámnak megvannak az erkölcsi normál Irattan szabály, hogy egy cég sem becsmérelheti a másik áruját termékét. Nem tehetik azt hogy így reklámozzanak valamit: „Vásároljon X mosóport mert ez jobb és olcsóbb mint V gyártmány." Ez erkölcstelen reklám volna. Azt azonban hirdetheti, hogy az X mosópor újfajta eljárással készül, Ilyen és ilyen hatóanyagokat tartalmaz, fehérít, áztatás nélkül mos. Csak az áru valóságos jó tulajdonságainak ügyes csoportosításával, a szebb csomagolással lehet „lekonkurrálni" a másikat A szédületes nyugati reklámtevékenység soha nem téveszti szem elől, hogy az embereket nemcsak meg kell nyerni vásárlónak, hanem meg is kell tartani. Becsapással, félrevezetéssel azonban ez csaknem képtelenség. A tőkés reklám- szakemberek ezért a gyártó cégekkel szorosan együttműködve, igen nagy felkészültséggel és alapos munkával kezdik el egy-egy áru reklámozását Először piackutatást végeznek, majd megismerik a forgalomban lévő hasonló árukat és olyan módosításokat emelnek ki, amely valóban megkülönbözteti árujukat a többitől Ez a módosítás pedig főleg az lehet hogy korszerűbb, jobban használható, egyszerűbben kezelhető, jobban hozzáférhető, mint társai. Ezeket a tulajdonságokat aztán megfelelő tálalásban. sajtóban, moziban, tv-ben a közönség, a leendő vevők elé tárják. S ha ennek alapján a honpolgárból valóban vásárló lesz. Az év modellje a képen te látható hímzett szárú női csizma. Több színben készül. Az új termék a Bakamazi Cipész Ktsz műhelyeiben ké. szüL Képünkön: Gurt Adám munka közben. bizonyára nem csalódik, mert csakugyan olyan tulajdonságú árut kap, amelyet hirdettek. Mert ha nem — az a cég elveszhet« Hazánkban viszonylag szerény reklámtevékenység folyik, de erre is érvényesek a nemzetközileg kialakult normák. Nálunk nem az a cél, hogy túllicitálják a konkurrenciát, sokkal inkább az, hogy a közönséget rendszeresen, alaposan és persze megbízhatóan tájékoztassák az új cikkekről, szolgáltatásokról és éberen tartsák a régi, de bevált cikkek iránti érdeklődést A korszerű, hatásos reklámtevékenységet akadályozza kissé, hogy a hazai piacon alig van márkázott áru. A vásárlók általában vásárolnak. Ha valamivel elégedettek és még egyszer ugyanolyat akarnak venni, hát bajban vannak, mert megkülönböztető márkanév hiányában nem tudják milyent kérjenek. A vállalatok — a tőkésekhez viszonyítva — igen kicsi reklámra fordítható pénzzel rendelkeznek. Talán ennek tudható, hogy olykor nem minden tekintetben helyes „reklámötleteket” valósítanak meg. Fehér heteket hirdetnek, de azokon a bizonyos heteken ugyanazokat az árukat, ugyanolyan áron adják, mint máskor. Vagy nagy szőnyegvásárt hirdetnek, pedig sem másfajta, sem mérsékelt áru szőnyeg nem kapható, hanem ugyanazok, a megszokott áron. Ilyen formában ezek a hetek és vásárok kissé megtévesztik a közönséget De ha. mondjuk, az ilyen „Fehér hetek” alatt kerülnének piacra az ipar legújabb termékei, ugyanakkor a régiek árát arra a pár napra mérsékelnék — márts ragyogó reklám mind az árunak, mind a cégnek ég a vásárló is érdekesnek, érdemesnek tartaná, hogy akkor vásároljon. Az új gazdasági mechanizmusban a nagyobb választékkal jelentkező cégek, a hasonló termékeket gyártó vállalatok bizonyára jobban élnek majd a reklám adta lehetőségekkel. Reklám nélkül ugyanis lehetetten as új árukat a közönséggel rövid idő alatt megismertetni, nehéz jól és gyorsan értékesíteni. De valószínűleg nem tévesztik majd szem elől, hogy csak jó, a másiknál jobb árut lehet eredményesen propagálni. „A jó bornak nem kell cégér” — hangzik az idejét múlt közmondás. Ezt ma már így aktualizálhatjuk: a rossz boron a cégér sem segít» (H.) Csupán néhány termelő- szövetkezetben tárgyalta még a közgyűlés az új alapszabályt, s ezek közé tartozik a nyírteleki Zöld Mező Tsz is. Kósa Béla párttitkárral arról beszélgettünk, termelőszövetkezetük új alapszabálya mennyiben különbözik a régitől, miként segíti elő az önálló gazdálkodást, a termelőszövetkezeti vagyon gyarapodását, mennyire befolyásolja anyagi érdekeltségen keresztül a tagok munkáját. Közösen alkotott törvény Vitathatatlan, hogy az új alapszabály, az új termelőszövetkezeti törvény figyelembe vételével a termelőszövetkezeti tagság által alkotott törvény. E törvény megalkotásában mindenki részt vett A pártszervezet és a gazdasági vezetés ügyelt arra, hogy az alapszabályt a legapróbb részletekig brigádértekezleteken tárgyalják meg, az elhangzott javaslatokat, észrevételeket az alapszabály tartalmazza. Az új alapszabályt tárgyaló közgyűlésen így már egységes volt az álláspont, kivétel nélkül minden termelőszövetkezeti tag tudta és érezte; általuk készített törvény elfogadásáról van szó. A nyírteleki tsz gazdálkodásának új rendje és törvénye a korábbi alapszabályhoz viszonyítva igen sok, merőben új vonást tartartalmaz. Elviekben megfogalmazva; mindent az elvégzett munka határoz meg. Háztáji juttatás Kétségtelen, a termelőszövetkezeti gazdálkodás mellett fontos szerepe van a háztáji gazdálkodásnak, s ennek alapja a háztáji föld. Eddig a háztáji föld egységes volt, függetlenül a végzet1 munkától, s ez nem kis mértékben ellentéteket is szül*. Nyírteleken ez évtől kezdődően a tagok progresszív? kapják háztáji földjüket. Minden termelőszövetkezeti tagnak kötelessége, hogy tagsági jogaival élhessen, férfiaknál 180. nőknél 120 tízórás münkanapot ledolgozni. A háztáji föld juttatásánál azonban nem ez a mérvadó. Ha egy férfi 150 tízórás munkanapot dolgozik 800 öl háztájit kap, s ezt követően 15 munkanap túlteljesítés esetén 200 öllel növekedik háztáji területe. Vagyis, hogy a legfelsőbb határt az 1600 öl háztáji földet megkapja, 210 tízórás munkanapot kell teljesítenie. E progresszivitásra négy kategóriát dolgoztak ki, más a családfenntartó nő, és fiatalkorú, a terhes és kisgyermekes nő, vagy az olyan asszony normája, akinek férje másutt dolgozik. A dolgozó tagokon kívül nem feledkeztek meg a járadékosokról, az öregekről sem például igen humánus. hogy elhalt tsz-tag özvegye annyi háztáji földet kap, amennyi az örökhagyót életében megillette. Segély ég szabadság A termelőszövetkezetekben korábban a segélyezés alapszabályban nem rögzített esetenkénti juttatás volt A szabadság pedig egy-két termelőszövetkezetet kivéve, mint jog egyáltalán nem szerepelt A nyírteleki Zöld Mező Termelőszövetkezetben is új dolgok ezek. Minden tagot, aki arra rászorul, részesítenek betegségi segclySzámos területen fejlődött az utóbbi években a lakosság kommunális ■— szolgáltatási ellátó hálózat Nyíregyházán. Olyan új vállalatok jöttek létre, mint a Víz- és Csatornamű, a Kertészeti Vállalat, a Sóstót ellátó Fürdő Vállalat. A városgazdálkodás tevékenysége a kuka-szemétszállítással, később pedig a már ezreket ellátó távfűtési részleggel bővült, s megsokszorozódott az állami lakóházak száma, amelyeket az IKV kötelessége karbantartani. A megyei tanács vb. építési és közlekedési osztályán kapott tájékoztató kitért rá, hogy az igények e vállalatokkal szemben tovább növekednek. S mivel a kormány, s a megyei szervek álláspontja is az, hogy ezeket az eddiginél magasabb színvonalon kell ellátniuk a vállalatoknak, a napokban tárgyalták meg a lehetőségeket Közöltek, hogy a szolgáltató vállalatok a gazdaságirányítás új rendszerének körülményei között sem lesznek nyereségesek minden tevékenységüknél. Ezért az állam továbbra Is megfelelő dotációval siet a lakosság érdekeinek kielégítését végző vállalatok segítségére. Mivel a szolgáltatások a lakosság alapvető szükségleteit elégítik ki, e területen áremelést nem engedtek. Az eddigi alacsony bérszintet is emelik e vállalatoknál. Most új bérszínvonalat állapítanak meg 1970-ig, amelyeket a vállalatok lehetőségeikhez mérten tovább is fejleszthetnek. A lakosság számára végzett fontos munkák esetében a vállalatok felettes megyei szervei külön is emelhetik a bérszintet, s joguk van menet közben is korrekciót végrehajtani, ösztönzi e vállalatokat a színvonalasabb szolgáltatásra a külön elbírálás. Lehetőség van rá, hogy • szolben, házassági és bevonulási segélyben, minden tagot megillet az évi fizetett szabadság. A segély bármilyen formában is történjék kifizetésre, szintén függ a végzett munka mennyiségétől Bevonulok házasulandók például 3—500 forintig kaphatnak segélyt, s az a hó és felső határt az határozza meg, korábban hány munkanapot teljesítettek. A szabadság normáját három kategóriában határozták meg. Férfiaknál 160 munkanap teljesítése esetén 1 nap fizetett szabadságot kap a dolgozó, de ha 210 munkanapot teljesít már 6 nap *1- leti, de ha 220 munkanapon felül teljesít, plusz hat napot kap, tehát 12 nap szabadságot érhet el. Nők esetében 107 munkanap teljesítésével indulnak és 6 nap szabadsághoz 142, illetve a harmadik kategóriában 162 munkanap teljesítése szükséges. A folyamatos munka biztosítása A jogok és ebből eredően a juttatások mértéke minden bizonnyal arra ösztönzi majd a termelőszövetkezet tagjait, hogy a munkanapok gáltató ágak fejlesztését — például a nagy jövő előtt álló víz- és csatornamű, a távfűtés esetében — megyei fejlesztési alapból is segítsék. Ezenkívül egy- egy vállalat a jövőben koncentráltan köteles felhasználni a lakosság számára fontos munkát végző részlege hálózatbővítését. Tovább akarják növelni a szolgáltatást Nyíregyházán. Az illetékes szervek szerint sem megoldott jelenleg a vízvezetékek meghibásodásának gyors javítása. A csap, a csövek stb. javításával akarják megbízni a jövőben például a vízmű vállalatot, ahol egy készenléti csoport alakul, teljesítésében a legmagasabb szintet érjék el. Van-e erre lehetőség? A nyírteleki Zöld Mező Termelőszövetkezetben Igen helyesen gondoltak erre. Mint azt a párt titkár elmondta a tsz terms'éri tervében az egyes ágazatokat illetően változtatásokat eszközölnek. Növelik például a kapásterületet, több napraforgót, mákot vetnek. Növelik az á’latállományt, s ehhez megfelelően a pillangós takarmány területet. Mindent egybevetve a változtatások lehetővé teszik, hogy a termelőszövetkezet valamennyi tagja teljesíthesse az előírt követelményeket. Arra is gondoltak, ha ez a tag önhibáján kívül nem valósulna meg, akkor azt részére jóváírják. Az új alapszabály növeli a tagok felelősségét, felelősségérzetét, de vonatkozik; ez a vezetőkre is. A vezetők is jobban érdekeltek a magasabb terméseredmények elérésében, ugyanakkor amilyen mértékben növekedhet személyes jövedelmük, jó munka esetén, ugyanúgy csökkenhet rossz munka esetén. Nyírteleken a termelőszövetkezet eddig ts eredményesnek mondhatóan gazdálkodott.. Általános vélemény: az új alapszabály nagymértékben hozzájárul majd nemcsak az önállóság, de a gyorsabb ütemű fejlőaroely telefonhívásra is gyorsan segít a bajon. Hasonló szerepet szánnak a tervek szerint az Ingatlan- kezelő Vállalatnak is, ahol ugyancsak gyorsjavításra rendezkedik be egy részleg, amely az állami bérlemények meghibásodása esetében nyújt segítséget a lakóknak. Elmondták az illetékes felügyeleti szerv munkatársai azt is, hogy már megvannak az elképzelések a szolgáltatással foglalkozó vállalatok versenyére is: itt azonban szükség van a kisipari szövetkezetek és az fmsz-ek jelentkezésére, bátrabb kezdeményezésére. <kj> A. Agyejsvili; Protekció Gija csüggedten csukta össze Az elméleti mechanizmus cimű tankönyvet. ,,Úristen! — gondolta — hát meg lehet er.y- nyi mindent tanulni?! Ki kellene találni valamit...” — Apa, — fordult az édesapjához, — nem ismered te véletlenül Gabunyijt? — Salva Ivanovicsot? — Azt a professzori. — Hát Salva professzor?! — derült fel az apa arca. — En eddig mindössze annyit tudtam róla, hogy csak a hozzá beosztott pincéreket tudja egreciroztatni, s más tudományhoz nem ért. Gija feltárcsázott egy számot, megérdeklődte az elméleti mechanizmus professzorának nevét. — Georgijnak hívják. Georgij Gabunyin, — mondta aztán az apjának — Ismered?... — Georgij?... Nem ismerem. Salva Ivanovicsot ismerem, de Georgijt nem... De hát miért kérdezed? Talán ő fog vizsgáztatni? — 1-i-igen... — sóhajtotta keservesen Gija. Másnap felkeresték Salva Ivanovicsot, s eléje tárták a tényeket. Mire az elővett egy cédulát, s a következőket kör- mölie rá: ..Nyikoloz, hallgasd meg ezt a két embert. A rokonaim". Nyikoloz Gabunyin meghallgatta őket, s ő is irt egy cédulát: ,Vano, hallgasd meg ezt a rokongyereket!” Vano csupa fül volt, s már írta is a cetlit: „Kedves Georgij! Hallgasd meg ezt a fiút. Rokonom." Georgij — a professzor — valóban meghallgatta Gijál, * ö is írt — a fiú indexébe — egy hatalmas egyest. Fordította: Krecsmáry László déshez is, Seres Ernő Lakossági szolgáltatás TÉRV: KÉSZENLÉTI SZOLGÁLAT LÉTREHOZÁSA A vízműnél és az ikv-nál g\orsjavitá>ra
