Kelet-Magyarország, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-24 / 46. szám

LAPSZÉLEN Megvalósulás útján a földtörvény 80000 kívülállóval tárgyalnak A szamosújlaki Üj Élet Tsz bognármfihelyében a metszéshez szükséges létrák utánpótlásán dolgozik Kor- ponai Lajos bognár. Hammel József felv. MEGSZAVAZTA A KÖZSÉG Klubkönyvtárat épít Ópályi Uj szakaszába érkezett az 1967. IV. törvény vég­rehajtása a földhasználat és földtulajdon viszony rendezése megyénkben. A törvény végrehajtásával kapcsolatosan a megyei és járási földhivataloknak előkészítő munkát kellett végezni, más szóval a föld- tulajdonban és földhaszná­latban beállott változáso­kat fel kellett mérni és rögzíteni. A megye 2S3 községében és a városban nagyrészt ez a munka befejeződött, március 15-re a földhivatalok ezt az ad­minisztrációs munkát teljes egészében elvégzik. Április elsejével a föld­törvény végrehajtásával kapcsolatos bizottsági mun­ka is megkezdődik. Meg­alakítják a helyi bizottsá­got 5—6 taggal, kijelölésük után hozzálátnak a földtu­lajdoni viszony helyi fel­méréséhez, illetve rende­zéséhez. A helyi bizottsá­gok munkájukat október 1 és 10. között fejezik be. A községekben nem egy­szerre kezdődik a munka, járási és megyei ütemterv készül, amelynek alapján minden községre sor kerül. A földhasználat, valamint tulajdoni viszony rendezés megyénkben jelentős mun­ka lesz. Több mint 80 ezer kívülállóval kell tárgyalni, illetve 100 ezer holdat meg­haladó terület tulajdono­si, használati jogát kell eldönteni. A rendezés nem termelőszövetkezeti tagok­ra vonatkozik, kívülállók­ra. Kívülálló az, aki nem tagja a helyi vagy más ter­melőszövetkezetnek, párto­ló tagsági viszonya meg­szűnt, vagy olyan tag, aki tagsági jogait elvesz­tette, de ide tartoznak az alkalmazottak, a formális tagok, sőt olyan külföldi állampolgárok Is, akiknek valamilyen oknál fogva földjük termelőszövetkezeti használatban van. A megyei földhivatalhoz, a földtörvénnyel kapcsola­tos feladatok végrehajtása sorén sok kérelem, bead­vány. és reklamáció érke­zik. Ezekre nincs szükség, mert a tulajdonviszony és használati jog eldöntése so­rán a bizottságok minden­Március 31-ig összeírják a csökkent munkaképessé­gűeknek alkalmas munka­helyeket. Egy nemrég meg­jelent rendelet értelmében hazánkban most első ízben intézményesen rendezik a csökkent munkaképessé­gűek helyzetét. Magyaror­szágon körülbelül 140 000— 150 000-re tehető azoknak a száma, akik valamilyen fogyatékosságuk miatt bi­zonyos területeken nem kivel személyesen, illetve külföldi állampolgárok te­kintetében, a kijelölt szer­veken keresztül kapcsola­tot teremtenek. A földtör­vény alkalmazásánál mesz- szemenően figyelembe ve­szik, hogy az mindenki szá­mára megnyugtatóan tör­ténjék. Egy-két alapvető dologra azonban szükséges felhívni a figyelmet. A földhasználat és föld- tulajdon csakis azokat a földterületeket érinti, ame­lyek kívülállók tulajdoná­ban és a tsz-ek használa­tában vannak. Nem jöhet számításba olyan tulajdo­nosi jog érvényesítése, amely az 1945. év utáni földreform adminisztrációs hibáiból maradtak függő­ben, vagy az elhagyott és állami kezelésbe vett föl­dek tulajdonviszonya. Az állami kezelésbe vett föl­dek végérvényesen állami tulajdont képeznek. Nem lehet vitatott továbbá az 1957. előtti tulajdonosi jog, mert ennek rendezésére az 1957/10-es tv. rendelet már lehetőséget biztosított. A földtörvény lehetőséget biztosít azonban arra, hogy 1969. január 1-ig kívülál­lók mentesítési kérelmet nyújtsanak be. A mente­sítés termőterületnél 1600 öínél nem lehet nagyobb. A mentesítés lehetővé te­szi, hogy a földtulajdoni viszonyok rendezése ne sértse az állampolgárok személyes szükségletét szol­gáló kisebb területi föld- tulajdonát és földhaszná­latát. A mentesítést a föld fekvése szerinti illetékes járási földhivatalhoz kell küldeni. 1969. január 1-től sor kerül a zárt kerti terüle­tek illetve belterületek rendezésére Ennek előké­szítő munkája már szin­tén folyik. A megyében 121 község rendelkezik zárt kerttel. A belterületek rendezése feltételezi az időközben beálló változá­sok feltüntetésével a köz­ségek területének feltérké­pezését Eddig 82 község­ről készült ilyen feltérké­pezés. Ez a munka a föld­hivatal részéről több évig tartó. S. E. teljes értékű munkaerők. A cél az, hogy ők is a szá­mukra legmegfelelőbb fel­adatokat végezhessék. A feltárt munkalehetőségek listáját a helyi tanácsok is megkapják, mert ők koor­dinálják a csökkent mun­kaképességűek ügyeinek intézését. A tanácsok anyas gilag is hozzájárulnak a ilyen dolgozók foglalkoz­tatásához, erre a célra egy évre körülbelül 200 millió forint áll rendelkezésükre. Nem kis felelősség több százezer forint sorsáról dön. teni, mi legyen belőle: jár­da, tanterem, kút, vagy művelődési otthon, ópályi- ban, ebben a 2766 lakost számláló községben a köz­vélemény szavazta meg a fontossági sorrendet: klub­könyvtárat építenek. — Mindenki egyetért azzal Öpályiban, hogy elké. szüljön az új klubkönyvtár — mondja Szabó József né, a községi tanács dolgozó­ja. — Igaz néhány évig er­re kell adnunk a községfej­lesztési alapot, évente 100 ezer forintot, de senki sem sajnálja sem a pénzt, sem a társadalmi munkát. Sajátos arculatú község ópályi, a lakosság zöme a Kossuth Tsz-ben és a helyi tangazdaságban keresi meg kenyerét, a fiatalabbak közül pedig vagy negy­venen a vásárosnaményi lá­dagyárban találtak mun­kát. A korszerű mezőgazda_ Ságban dolgozó lakosság igényli a művelődést, a szó­rakozást. A községben ál­landó jellegű szakmunkás- képző iskola is működik. Jók a feltételek a színes, sokrétű kulturális progra­mokra. — Először azt kellett megértetni, hogy lejárt a „nagy” kultúrház, a „nagy­terem” ideje, — magyaráz­za a művelődési otthon igazgatója, Sztojka Zsig. mond pedagógus. A közsé­gekben még megvan, hogy nagy házat akarnak építe­I ni és olykor csak a táncmu­latságokra alkalmas nagy­teremre gondolnak. Az új ópályi klubkönyvtár más lesz mint az eddigi falusi művelődési intézmények: már a korszerű követelmé­nyek szerint készül, bár helyet kap benne egy na­gyobb terem is, ám első­sorban a klubösszejövetelek, szakkörök, olvasószobák a kiscsoportos foglalkozások találnak itt állandó otthon­ra. Hogy mennyiben lehet a mai követelmények szerint végezni itt a népművelést, arra a művelődési otthon vezetője így válaszol: ed­dig nehéz volt filmekkel kísérni a különböző isme­retterjesztő előadásokat, a könyvtár is más helyen mű­ködött. Áprilisban, mire el­készül az épület, együtt lesz a film, a könyv, az élő szó, a tv, a megalakí­tandó klubok, itt lesz a ze­nei oktatás, amely most magánházaknál folyik. Iro­dalmi színpad, felnőtt báb­csoport, KISZ kamarakórus, tánccsoport alkotják a he­lyi öntevékeny együttese­ket. A hagyományos csopor­tok, szakkörök mellett az új formákat a klubok je­lentik majd a nevében is kifejező klubkönyvtárban. Be szeretnék hozni a szo­cialista brigádokat is a klubba. Az elsők közé tartozik az ópályi klubkönyvtár, melyet április 4-én, hazánk fel- szabadulásának 23. évfor­dulóján avatnak fel. Páll Géza 200 millió a csökkent munka­képességűek foglalkoztatására Hasznos kapcsolat Jó kapcsolat alakult ki a Nyírlugosi Állami Gazdaság és a környék tsz-ej között. A gazdaság nemcsak színvonalbeli példakép a szövetkezeti gazdaságok számára, de jó segítő partner is. Gyakori a gazdaság és a tsz-ek vezetői, szakemberei kö­zötti baráti találkozók, és szinte a nagyüzemi termelés min­den ágára kiterjedő eszmecserék, tanácsadások. Az elmúlt év bőséges almatermésének szürete idején nem kis gondot okozott a nyírgelsei Béke őre Tsz-nek a minősítési szabvá­nyok nem teljes ismerete. A kért tanácsadást készséggel ad­ta meg Pásti Dániel, az állami gazdaság főkertésze. Főtt a fejük tavaly aratáskor a nyírbogáti. nyírlugosi és az ömbölyi tsz-vezetőknek, hogyan végezzenek szemveszteség nélkül mihamarabb az aratással, csépléssel. Hátha tudna se­gíteni az állami gazdaság. És tudott. Jó gépesítettsége lehető­vé tette, hogy korán végzett a nagy nyári munkával, s kom­bájnjait — a vezetőkkel együtt — a bajban lévő tsz-eknek adták és azok megtérítették a szokásos költséget, de még így is köszönet volt a jókor érkezett segítség. Más alkalommal szállításoknál alakul ki kölcsönös segít­ségadás. Ha a gazdaság megszorul ebben, a tsz-ek — amelyek tehetik — nem hagyják cserben. Vissza is kapják a kölcsönt. Ez esetben is elszámolják egymás között a szabályos fuvar- költségeket. A kölcsönösség, meg inkább az erősebb példamu­tatása alapján a gazdaság szükség esetén egyik-másik kör­nyező tsz-nek még Budapestre is végez áruvitelt és hozatalt. Jól jön a kapcsolat most a nyírlugosi Szabadság , Tsz- nek. Kevés a takarmánya. Elpanaszolta ezt az állami gazda­ság vezetőinek. Amit tudnak megtesznek, persze. A gazdaság­nak bőséges, bizonyos mértékig feleslegnek is tekinthető siló­ja van. Ad a tsz-nek a kialakult áron, ne járjon messzire ta­karmány után, ami drágítja az árát. De kap a tsz a gazdaság­tól az állatetetésbeii jól hasznosítható szeszgyári mellékter­méket, sőt rajta kívül az ömbölyi Kossuth és a piricsei Rá­kóczi Tsz is. Sokat jelent a tsz-eknek, hogy az előrébb járó, színvona­lasabban gazdálkodó nagyüzemi jó szomszéd gyümölcster­mesztő és gépész szakmunkásokat képezett ki részükre. Ugyan­csak hasznos tapasztalatai vannak az anyag-alkatrészcsere egymás közti kooperációjának. Korábban a gazdaság könyve­lése, adminisztrációja is segített, de erre most már nincs szük­ség. Asztalos Bálint Zökkenő Sokan meglepődtek a Nyíregyházi Vendéglátóipari Vál­lalatnál február 3-án, hogy nem kaptak fizetést. Ilyen Ko­rábban még nem volt. Az egységek dolgozóit igyekeztek kifi­zetni a napi bevételből, s ez hatodikéig részletekben sikerült is. (Egy napi bevétel nem volt elég.) A központ dolgozói ha­todikén kapták meg bérüket. S amikor mindenki hozzájutott, a jegyzékek hetedikén az igazgató asztalára kerültek. Ű ak­kor vette fel, utolsóként januári fizetését. Eddig tartott a februári fizetések körüli huzavona, ame­lyeknek eredetét és okát próbáltuk megkeresni. Már január hónapban figyelmeztette a pénzügyi csoport a főkönyvelőt és az áruforgalmi osztály vezetőjét, hogy pénz­ügyi téren nincs minden rendben. Elemezték a gazdálkodást, s az elemzés kimutatta, hogy hosszú az áru forgási ideje a bevételek a tervezett szint alatt maradtak, a forgalom nem nőtt úgy, ahogyan várták, — intézkedjen ki-ki hatáskörében. Ez a figyelmeztetés azonban nem jutott el az igazgatóig. Tetézte a hibát a főkönyvelő mulasztása, hogy nem kérte meg időben a szükséges hitelt, — a sok más mellett lényegében e két ok miatt maradt el a fizetés. A dolgozók nem láttak tisztán, mi okozta a késedelmet. Ez az új mechanizmus? összehívtak egy értekezletet, ahol a gazdasági vezetőkön kívül a szakszervezet, a párt és a KISZ képviselői is jelen voltak. A pártszervezet — nagyon helyesen — politikai kér­désként kezelte ezt az ügyet, hiszen a dolgozóktól jó munkát követeltek, s ezt meg is kapták, akkor a dolgozók is elvárhat­ják a vállalattól, hogy a keresetüket idejében kapják kézhez! A megbeszélésen kinek-kinek számot kellett adnia, mit mulasztott. Nem volt könnyű, de szükségesnek látszott, hogy még egyszer elő ne fordulhasson a februárihoz hasonló kései fizetés. (Mert a hiba — természetesen — nem a mechaniz­musban, hanem bennük volt.) Valószínűleg nem fordul elő újból. Jó lecke volt ez az eset, s nem több. A vendéglátónál — és a februárban hasonló gondokkal bajlódott jó néhány más vállalatnál — most tanul­ják az újat, az irányítási rendszer által megszabott, a koráb­bitól lényegesen eltérő követelményeket. Az átállás itt sem ment zökkenők nélkül, s a fizetés késése egy ilyen zökkenő volt Kun István A párttitkárasszony Hét évvel ezelőtt így tavasz kezdetén az udvart rendező munkások között csákányozott egy asszony is. Korbics Jánosné, három- gyermekes édesanya. 1945- ben szabadult mint cipőfel­sőrészkészítő szakmunkás. Eljött gyárat alapítani. — Műszak után parkosí­tottunk, virágot ültettünk, ablakokat pucoltunk, reno­váltuk az épületeket Pró­báltuk otthonosabbá tenni a munkahelyet és a környeze­tet — emlékezik. így szüle­tett a Nyíregyházi Cipőgyár a repülőtér közelében. Avult épületekben, szorgos munkáskezek nyomán. Egy­szerű fazonú cipők készíté­sével kezdték. Három évig csak ezt gyártották. Ma ex­portra termelnek. Devizáért. Korbicsné tűzőnőként kezdte. Két műszakban dol­gozott Otthon várta a har­madik. Akkor még kicsik voltak a gyerekek Is. 1963­ban pártvezetőségi tagnak választják, s egy év múlva párttitkár. Negyedik észtén, deje. A terhek szaporodtak, a követelmények növeked­tek, de ez az asszony soha nem panaszkodott. Elhárítja a dicséretet — Talán azért választot­tak engem, mert ez itt ha­gyomány. Előttem s az előtt is nő volt a pártszervezet titkára. Sok itt az asszony, a lány. A munkások fele, 350 ember. És többségben vagyunk a pártszervezet­ben is. Itt a javunkra bil­len az egyenjogúság mér­lege — magyarázza. Mások mondják, hogy a párttitkárasszony türelme végtelen. És ez áldás, ahol annyi asszonyi, anyai, csa­ládi gond sűrűsödik össze csak egyetlen napban is. ö a tüződe művezetője. Itt hetvenketten dolgoznak irányításával — fis mind nő. Talán azért is kerültem ide, mert azt mondták, a nőkkel ne­hezebb boldogulni. Van benne igazság. De jórészt nem az asszonyok az okai. Két műszak itt, otthon a harmadik. Nem könnyű. Sok a gondjuk-bajuk. Orvoshoz vinni a kicsit, álmatlanul átvirrasztani az éjszakát, mert a férj kimaradt, az apa már hónapok óta nem törődik családjával. Kinek mondják el? Ezeken segíteni kell. Könnyíteni helyzetü­kön, mert különben a tel­jesítmény rovására megy, s kevesebb kerül a boríték­ba, kevesebb jut a család­nak. Eseteket sorol. Elmondja, hogyan sikerült egy már már széthulló családi életet megmenteni. Aztán egy má. sikat, ahol hiába volt az erőfeszítés, jóakarat. Züllés Aljáról becsületes életnek megmenteni egyik lányt. Kiváló szakmunkást nevelni sokgyermekes szülők gyen­ge képességű fiaiból. A párt. titkárasszony ott van a ta­nulók felvételénél. Szülői értekezletet tartanak. Jelen van a vállalat sorsát eldön. tő tanácskozásokon, műsza­ki értekezleteken, pártve­zetőségi üléseket, taggyűlé­seket tart Irányít, szervez, tájékoztat, s a bánatokra gyógyírt ad. Vigasztal és segít. — Sok most nálunk a várandós kismama. Le­galább tizenöt. Együtt örü­lünk velük, várjuk az új­szülötteket De tudja’ gond is ez. Gépen nem dolgozhat, nak. Esetleges rosszullét, s kész a baleset Erre vi­gyázni kell. Teljesítményben sem foglalkoztatjuk őket. Ne idegeskedjenek. Nehogy megérezze a mama és a ki­csi. Érvényt szereztünk an­nak, hogy hathónapos át­lagbérüknek megfelelő ha­vi bért kapjanak. Tízen vették igénybe a gyermek- gondozási segélyt. És ezt a munkának, a teljesítménynek nem szabad megsinylenie. Teljesítik *s a terveket Egy-egy szak­munkásnő 1600—2000 forint között keres havonta. — És ezt a jövőben is biztosítani szeretnénk — mondja. — Legfontosabb, hogy a gyár hétszáz állandó munkása részére biztosít­suk a biztos megélhetést. Természetes ennek ellené­ben elvárjuk, hogy min­denki minőségi munkát vé­gezzen. Éppen a legutóbbi taggyűlés fogadta el a párt- szervezet féléves munka- programját. Sok a teen­dőnk. Elsősorban a terme­lés segítése és ellenőrzése De már új módon. Ez az új mechanizmusban részben könnyebb, de több felelőssé­get követel. Könnyebb a pártmunkánk, mert mi ma­gunk készítjük a terveket. Kockázatosabb, mert ha nem sikerül, csökken a bér, elmaradunk az exporttal stb, akkor bennünket von­nak felelősségre a munká­sok. — Utóbbit nem szeret­nénk. Ez évben kétszázezer pár férficipőt belföldre, hatvan­ezret nyugati exportra gyártanak. Ezenkívül húsz­ezer párat Nyíregyházán sa_ ját üzletükben kívánnak ér­tékesíteni. Ez a legfonto­sabb feladatuk. Ezért fo­lyik mindennapos küzdelem. És ezt segíti mint mű­vezető, s mint pártűtkár Korbics Jánosné. Csodala­tos-e ha ennek a három- gyermekes édesanyának ke­vés szabad ideje van? Most másodéves a cipőipari tech­nikumban. Egy héten három este iskola. A másik három napon tanulás, gyerekneve­lés, pártmunka, üzemvezetői teendők, sok-sok probléma intézése. — Egy kevés időt min­denre szakítani kell. A sza­bad idő a legkevesebb. Ha akad, tv-t nézek, s ilyen­kor megyek kirándulni vag^ színházba azzal a szociális^ ta brigáddal, amelyik a tű- ződében dolgozik, s tiszte­letbeli taggá választott. Farkas Kálmá»

Next

/
Oldalképek
Tartalom