Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-07 / 5. szám

H an auiAr Tudontány & Technika & Tudomány sabai Jenő kéthetes év végi mátrai üdü­léséből jókedvűen érkezett be a céghez, és foglalta el íróasztalát a kendermag osztályon. A hegyek fensé­ges nyugalma, az üdülő idegeket simogató csendje után jólesett belevetnie ma­gát az élet forgatagába. A. kollégák megdicsérték a jó arcszínéi, örömüknek adtak kifejezést, hogy újból teljes az osztály, aztán megindult a munka. Monotonon haladt a mun­ka. Egyhangúan, nyugodtan, akárcsak az üdü'óben. Csa­bai -pezsgést várt és nem ezeket a kiegyensúlyozott arcokat. Dél félé megkér­dezte a kis Pipogyái: — Te Pipszi, nem hallot­tad, lesz változás az idén a prémiumfeltételekben? A fiatalember közönyösen megvonta a vállát: — Nem hallottam semmit, miért lenne változás? Csabai félrevonta Forralt: — Te Tóni! Van valami érdekes újság? — Hát mi lenne pajtás? Semmi különöset nem tu­dok. Csabai úgy érezte, kár volt Mátraházán üdülnie. Ami nyugalmat összeszedett, azt most egycsapásra tönk­reteszi a méreg. Micsoda emberek! Fapofák! Ebéd után könnyedén megjegyez­te Csemetéinek és Fülöpnek: — Csuda marha do’got hallottam. Nem is tudom el- higgyem-e... képzeljétek — állítólag — ez évtől meg­szűnik az újítási díj. Csak találmány lesz. Újításért nem fizetnek. — A hír gyorsan végig­szaladt a kenderosztályon, Csabai örömmel tapasztalta, bogy egy óra múlva a mag­házból bejött hozzá Pepi- táné és súgva kérdezte: — Csabaikám, maga min­dent tud. Igaz, hogy az újítóknak vissza kell fizetni öt évre visszamenőleg ami jutalmat kaptak és ezentúl nincs újítás? — Ugyan szamárság — nevette el magát Csabai — már hogy kellene visszame­nően bedobni a stekszet. No, majd én utánanézek. Amíg én itt dolgozom, ilyet nem is tűrök el és ha kell, a minisztériumig fellebbezek, a mi derék újítóink érdeké­ben. Ahogy a kolleganő el­ment, így szólt környezeté­hez: — Fantasztikus gyerekek, hogy miket fecsegnek az emberek, hogy az újítóknak vissza kell fizetni minden újítási díjakat, meg prémi­umot csak az kaphat, aki még sosem vette igénybe a szakszervezeti üdülést. Sze­rintem ez helytelen, azért mert valaki mondjuk 55- ben volt üdülni, azért 1968- ban ne kaphasson prémiu­mot? Nem hiszek benne, vagy legalább is gyanúsnak látom a dolgot, — mondta tárgyilagosan. Este már forrt az egész kendermag osztály. Kis cso­portokban vitték az esemé­nyeket, itt is, ott ii hallani lehetett: „Hát ér, nem ma­radok ittr „Ezek után csi­nálja, akinek festi magát a márnáját „Ez is csak a mi cégünknél lehetségest Csabai besurrant Tatai osztályvezetőhöz.. — Tatai kartárs1 — Mondta bizalmasan — rossz a hangulat az osztályon. Nagyon rossz. Én igyekszem leszerelni a különféle fe­csegéseket, dehát, tudod kérlek, hogy van ez. Azért én csak egy beosztott va­gyok, jó lenne, ha Tatai kartárs te mondanád meg az embereknek, hogy mi a helyzet az idén a prémium­mal, meg az újításokkal, mert nagyon érdekli őket... (ordas) ASSZONTI LOGIKA — És mond, Glemér, milyen ott a kilátás? (A Stern karikatárája) IDŐSZERŰ KÉRÉS — Segítsen rajtam doktor úr! Nem hallok és aom 14- íA WocheajKföSi* karikatúrája) A sebészet harca az érelzáródásokkal Zaporozsec „ZAZ—966” mintájú személygépkocsi a* egyik moszkvai utcán. Az új kiskocsi kényelmes, tetszetős, modern külsejű autó. A motor négyhengeres, V-rendszerfl, karburátoros és léghűtéses. Változatlanul az autó hátsó részén van. A hengerek űrtartalmát a korábbi 748 köbcentiméter­ről 887 köbcentiméterre növelték. Ezzel a korszerűsítéssel a motor húzóerejét 30 lóerőre tud'ták emelni. » ” " ‘ Érdekességek a naptárról Az érsebészet az elmúlt évtized folyamán a koráb­binál sokkal nagyobb erő­vel foglalkozott az érelme- szesedéses érelzáródások mű­téti gyógyításával. Eleinte sikereket értek el mester­séges artériák alkalmazásá­val az elzáródott erek he­lyén, de csakhamar meg­mutatkozott, hogy ez ko­rántsem minden esetben követhető módszer: a vér- alvadék okozta elzáródás a mesterséges erekben is gyakran fellépett A vérrögök által előidé­zett érelzáródások rendsze­rint a test alsó felének ér­elmeszesedésével függnek össze. Az esetek mintegy' 50 %-a a combokban, a térdhajlatig futó legna­gyobb véredényekben lép fel; 25 %-a a lábszárakban és ugyancsák 25 %-a a medencetáj nagy ereiben, amelyekből a lábak véredé­nyei leágaznak. A láb vér­ellátásának zavarai a vég­tagok használata közben kezdenek mutatkozni: a be­teg bizonyos út megtétele után kénytelen megállni, s ennek az útnak a hossza idővel egyre csökken. Ké­sőbb fekélyek lépnek fel a lábfejen, melyek gyógyít­hatatlan szövetroncsolódás­sal járnak, s végül elkerül­hetetlenné teszik az ampu- tációt. Az új műtéti eljárá­sok, ha magára az érelme­szesedésre nincsenek is ita­tással, a vérpályák járható­vá tételével megmentik a végtagot A medencében fellépett elzáródások műtéti gyógyí­tásának az eredményei ál­talában jók, akár az elzá­ródást okozó vérrög eltávo­lításával, akár az új mes­terséges érszakasz beépíté­sével érik el céljukat. Meg­állapították, hogy mindkét módszer estében a betegek kétharmadánál két év múl­va is járhatók voltak az operált érszakaszok. Még kedvezőbbek a lábon vég­zett műtétek eredményei, de csak akkor, ha a vérrö­göt eltávolították; ellenkező esetben a mesterséges erek ismét elzáródtak. Bebizo­nyosodott az is, hogy az 1, függ. 16, 17 és 57. VÍZSZINTES : 1. A függ. 17 érdekessége (folyt. függ. 16.) 14. Szándék. 15. A modern francia irodalom egyik legtisztább stílusú alakja... (France). 16. Nomád népek „há­zai”. 18. Weber opera. 19. Taksa közepe! 20. Becézett női név. 22. Trombitahang. 23. skálahang. 25. Trafik. 27. Szélein rimel! 28. Mezőgazdasági eszköz. 30. Lóver- senypályán található. 31. Labda­rúgó trófea rövidített neve. 32. Észak németül. 34. Előre meg­határozott ebéd az étteremben. 35. Mez. 36. Kerti szerszám. 37. Stendhal regényalak (Julien). 38. Tréfa, 41. Bige betűi keverve. 42. ENA. 43. Hires operettszerzőnk volt (Pál). 46. GAÉ. 47. Gallium vegyjele. 49. Holt nyelv. 51. Még ma is használt levélcímzés rö­vidítés. 52. Egykori nagy köl­tőnk. 54. Győr szélei! 55. Sza­bolcs megyei község. 57. Humá­nus. 61. Falevelek összessége egy fán. 62. Érzékcsalódás, mely ese­tén a beteg állatokat lát. 64 Bor­sod megyei bányászközség. FÜGGŐLEGES: 2. Szaunában van! 3. Haltojás. 4. Megyei költőnk (József). 5. Finom műszerész. 6. Örahang. 7. Közterület. 8. TA. 9. Tanok kö­zepe ! 10. Béta betűi keverve. 11. Burgonyából és lisztből hagy­más zsírral készített német étel. 12. Ibsen dráma. 13. E paripa. 16. A vízsz. 1. folyt. 17. Fazekas Mi­hály legismertebb műve. 20. Vissza: becézett női név. 21. Nyújtá. 24 A királyi hatalom jelvénye. 25. Ékes műalkotás. 26. Női hang, 27. Áruló. 29. Női név. 31. Hazánk egyik — megyénk- hez tartozó — tájegysége. S3. DKA. 34. Nekem franciául. 39. Építőművészünk volt. 40. A XII —XVI. században Magyarország déli tartományainak kormányzói tiszte. 44. Nyelvtani fogalom. 45. Ojságközlemény. 48. Raktár, le­rakat névelővel. 50. Billeg iker- szava. 52. Pest megyei község 53. olyan műtétek után, ame­lyek során a természetes véredényt a vérrög eltávolí­tása után a beteg saját szö­vetéből készült szilárd da­rabkával kibővítették (hogy később a seb hegedőse mi­att ne lépjen fel zsugoro­dás), az operált erek 83 %-a négy év múlva is át- bocsátotta a véráramot. El­dugult ereken azonban csak akkor végezhetnek műtéte­ket, ha a beteg általános állapota megengedi. Az érsebészet fejlődése tette lehetővé az úgyneve­zett szimpatektómia nevű műtét elvégzését is. Lénye­ge az, hogy eltávolítják az erek összeszűkülését vezér­lő szimpatikus idegrendszer­nek az operált véredénnyel összefüggő csomóit: ily mó­don elérhető az erek tartós kitágítása. A lábszár ereze­tét vezérlő idegcsomócskák a gerincoszlop ágyéki táján helyezkednek el: eltávolí­tásuk csak nagyobb műtét segítségével lehetséges. Az érsebészet nagy fejlő­dése figyelhető meg a szív­billentyűk pótlásának te­rén is. A korábban alkama- zott műbillentyűk ugyanis sok esetben voltak gócai a vérrögképződésnek. Ujatp ban olyan eljárás kidolgo­zásán fáradoznak, — és már több mint hatvan si­keres műtétről be is szá­moltak —, amikor a billen­tyű anyagát a beteg saját szövetéből, pontosabban a comb izomzatát borító erős inból vették. Hasonlóképpen eredményesnek bizonyult a halottak szivéből kiprepa­rált és fagyasztással konzer­vált billentyűk alkalmazása is, amelyre 1962 óta 150 si­keres műtét szolgáltat példát. Eddig sem vérrögképződés, sem elmeszesedés nem lá­pét fel az ilyen módon fel­újított szívbillentyűkön és mindmáig megtartották ere­deti vékonyságukat és moz­gékonyságukat. Nagy jelen­tőségű ez az új műtéti el­járás, hiszen a szívbillen­tyűt, a természetnek ezt a kis csodáját aligha fogjuk valaha is gyárban készült műanyaggal megfelelően pótolni. YRSL. 55. D-vel az elején has­menés, orvosi nyelven. 56. Győr megyei község. 57. Ekkor írta Fazekas Mihály a függ. 17-ben szereplő müvét. 58. Fejér me­gyei község. 59. Kilencvennyolc római számmal. 60. Élesít. 61. MT. 63. £k. hiányos kártyalap. 64. BZ. A megfejtéseket legkésőbb ja­guár 15-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk eL A december 24.-1 rejtvény pá­lyázatunk megfejtése; A tömeglélektannal fog­lalkozó egyik angol tudós szerint, Európában nem az év elején, vagy év végén, hanem tavasz hivatalos kezdete előtti hetekben for­gatják a legtöbben a nap­tárt. Egyik oka: keresik a minden évben máskorra ke­rülő első kettős ünnepet a húsvétot, másik oka: eny­hébb hőmérsékletre áhítoz­nak és a naptárban keres­nek valamilyen bíztató jelet A mai naptárnak nem egyetlen problémája, hogy a húsvét „vándorlását” nem tudta kiküszöbölni. Ezért a naptárreform kérdése gya­korta szerepel a különböző nemzetközi fórumokon. Már az I. világháború után fog­lalkozott a Népszövetség a negyedévenkénti egy 31 na­pos, 4$. 2 harmincnapos tó- j; rtapbéosátásfa '' von'a^kwió javaslattal. Miután ez csak ■ 364 nápot tenne ki, a '355. nap világünnep volna. Na­pirenden van egy újabb ke­letű javaslat, amely viszont a szökőévek ügyét rendez­né olyanformán, hogy a Gergely-naptár szerint ese­dékes szökőnap az első fél év utolsó napja után kö­vetkezne, mint egyetemes világünnep. E naptár elő­nye főként az volna, hogy a hónapok mindig ugyan­„Békés, derűs karácsony éjjel: A nagy sötét mikor száll széjjel S mikor lesz béke és derű?” Nyertesek: Dalanics Györgyné. Dinnyés Gabriella, Páll György­né, özv. Szakady Gézáné, Szé- i kely Elemémé és Timarovszky Júlia nyíregyházi, Kecskeméti Mihály csengeri, Makray István­ná nyírbátori. Banyák Mihály nyírbogdányi és dr. Péter Ber­talanná orosl kedves rejtvény- fej tőink. A nyereményköayveket postán «1 küldtük. azon a napon kezdődnének, január 1. mindig vasárnap­ra esne; a dátumok a he­tek során mindig ugyanarra a napra esnének. Miután a nap tarreform csak akkor célravezető, ha egyetemes érvényű, minden államra kiterjedő, — a kü­lönböző vallási és más, he­lyi tradicionális okok miatt — évtizedek óta húzódik a megvalósítása. Csupán egy­szer fordult elő a világtör­ténelem folyamán, hogy egyik napról, a másikra haj­tottak végre naptárrefor­mot. A fia'al szovjet állam­ban 1918 február 14-én meg­szüntették a cári Oroszor­szág által használt Julián naptárt és helyette az ál­talánosabban használt és Európa valamennyi államá­ban már érvényes Gergely- féle naptár használatát ren­delték el. Ezzel az intézke­déssel a kétféle naptár használatából származó za­varokat megszüntették. Ez az oka annak is, hogy az októberi forradalmat no­vember 7-én ünnepeljük. A naptárkészítés problé­mái több ezer évesek. A za­varok abból származnak, hogy a csillagászok foga­lomkörébe tartozó „tropikus év”, — amely az időszámí­tás alapja — nem egyezik a földi napok átlagos idő­tartamával. Egy tropikus év 365 nap 5 óra 48 perc és 46 másodperc tartamú. A csillagászok számításának megfelelően i. e. 46-ban rendelte el Julius Caesar, hogy a 365 napos évhez minden negyedik évben egy szökőnapot toldjanak. Ez a naptárreform azonban újabb eltolódást idézett elő a csillagászati és a földi na­pok időtartama között, ugyanis az évet 11 perccel és 4 másodperccel hosszabb­nak vette a valóságosnál, és ennek következtében, — mintegy 130 év alatt — egy napnyi eltolódás keletkezett. XIII. Gergely pápa ren­delte el 1582-ben, hogy ok­tóber 5-e után október 15-öt írjanak és az évszázadokat jelentő évek, Csak akkor le­gyenek szökőévek, ha azok 400-zal oszthatók. Ezzel a javítással született meg a Gergely-naptár. A legidősebb időszámítás módszerét sejtetik azok a „kőkalendáriumok”, amelye­ket a Brit-szigeteken fe­deztek fel, s amelyeket az angol tudósok mintegy négyezer évesre becsülnek. Ez ideig hozzávetőlegesen 500 faragatlan nagy kőből össze­rakott kőépítményt vizsgál­tak meg. A tudósok szerint a kövek lerakóit mindenütt az a cél vezette, hogy eze­ken jelöljék meg a téli és a nyári napforduló idején a Nap keltének és nyugvásá­nak idejét. Ezek a kőleletek arról tanúskodnak, hogy a Brit-szigetek négyezer év előtti lakói az évet 16 sza­kaszra osztották, amelyek egyenként 22—23 napból áll­tak. KERESZTREJTVÉNY 1765. január 6-án született Fa­zekas Mihály. Beküldendő: vízsz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom