Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-12 / 293. szám
3LXTV. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1963. DECEMBER 12. KEDD A gazdaságirányítás reformfának bevezetésével kapcsolatos szakszervezeti feladatok a SZOT előtt A Szakszervezetek Országos Tanácsa hétfőn az ÉDOSZ székházában ülést tartott. A tanácsülésen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politik^ Bizottságának utgja, a Központi Bizottság titkára is. Az ülést Földvári Aladár, a SZOT alelnöke nyitotta meg. Első napirendi pontként a szaktanács az elnökségnek az A két beszámoló felett együttesen folytatott vitában felszólalt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Egyetértését fejezte ki azzal, hogy a szaktanács napirendre tűzte azokat a szakszervezeti teendőket, amelyek az ország előtt álló legfontosabb feladathoz, az uj gazdaságirányítási rendszer bevezetéséhez kapcso- lódnak. A gazdasági reform célja nemcsak a párt és a kormányszervek előtt áll tisztán, hanem társadalmunk széles rétegei előtt is. A Központi Bizottság közelmúltban tartott ülésén úgy értékelte jelenlegi helyzetünket, hogy politikailag és gazdaságilag egyaránt felkészültünk a reánk váró feladatokra. Megvan az erőnk ahhoz, hogy hozzákezdhessünk gazdasági életünk átrendezéséhez. A párttagság egységesen foglal állást a jövő terveinek megítélésében, államapparátusunk alkalmas az irányító feladatok ellátására és szükség esetén a hatékony közbelépésre is, a vállalatok vezetői felkészültek az új feladatok megoldására és rendelkeznek hozzá a megfelelő képzettséggel és képességgel is. Jól látják a célokat a szakszervezetek vezetőségei és a szervezett dolgozók egyaránt. Természetesen minden területen akadnak kivételek, vannak bizonytalankodások, mindenütt találni olyanokat is, akik még nem látnak egészen tisztán, de a nagy többséget tekintve a helyzet kedvezőnek minősíthető. Az új gazdaságirányítási rendszernek kettős célja van. Lehetővé kell tenni és a jövőben is fenn kell tartani a gazdasági élet gyors növekedését, s ugyanakkor az életszínvonal emelkedését is. A két célt . együttesen kell szem előtt tartani és együtt kell megvalósítani is. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az életszínvonal emelkedése nemcsak politikai követelmény, hanem egyúttal a jó gazdasági munka döntő feltétele is. De érvényt kell szereznünk annak az elvnek is, hogy a társadalom összességét és a szűelőző tanácsülés óta végzett munkájáról szólt. Jelentését hozzászólás nélkül, egyhangúlag elfogadta, majd áttért a napirend második pontjának tárgyalására. Ennek keretében Gál László szólaít fel Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével összefüggő szakszervezeti feladatokat Gál László titkár ismertette. Hangoztatta többek közt, hogy a szakszervezeti munkában előtérbe kell állítani az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos kebb gazdasági közösségeket — a vállalatokat — tekintve is gyorsabban növekedjék a termelékenység, mint a bérek, mert ez a társadalmi haladás feltétele. — A gazdasági reform és népgazdasági terveink egyaránt a közösségi cselekvés- ' re buzdítják az összes dolgozókat — folytatta a Központi Bizottság titkára. — Félreértené a reform lényegét, aki attól félne, hogy most szabadjára engedjük az egyéni érvényesülés ördögét, és a továbbiakban mindenki egyénileg keresi majd a boldogulás útját. A reform alapelve az, hogy a társadalmi és az egyéni érdek közé beiktatja a közösségi, csoportérdeket, ami vállalati, szövetkezet, tanácsi stb. síkon valósul meg. Nagyon sok függ a jövőben a szakszervezeti mozgalomtól, amely a helyes elvek képviseletében hozzá tud járulni az érdekek közti esetleges ellentmondások megoldásához. Ebben a kérdésben egyébként kapcsolódik a gazdaságosság és az erkölcs fogalma is. A három érdek közül erkölcsileg a társadalmi érdek a legmagasabb rendű, de vigyázni kell, nehogy valahol erre való hivatkozással elnyomják a másik két érdek jogos érvényesülését. A társadalmi érdek érvényesülése feltételezi, hogy a csoportérdek és az egyéni érdek is a lehető legteljesebb mértékben érvényre jusson. Éppen ezért a gazdasági vezetés mellett szükség van olyan szervre is, amely ' a dolgozók szempontjait képviseli. Ezt követően az 1968-as esztendő kilátásait körvonalazta. Hangsúlyozta, hogy — népgazdasági méretekben — kellő mennyiségű anyag és munkaerő áll a termelés és . az áruforgalom rendelkezésére. Mindebből következik, hogy a belső ellátás javulása mellett zavatalanul folytathatjuk az exportot és az importot. Az egyes vállalatok, iparágak felkészülése természetesen eltérő, ám sok függ attól, hogy helyesen élnek-e a gazdasági lehetőségekkel. Számíthatunk rá, hogy a termelés összetétele, választéka a kezdeti hónapokban feladatok megoldásának segítését. Részletesen ismertette végül a gazdasági vezetés és a szakszervezeti szervek együttműködésének és a vállalati szakszervezeti szervek részére biztosított hatáskörök gyakorlásának elveit és módszereit. Hosszan szólt a vétójogra vonatkozó rendelkezésekről, hangsúlyozta azonban, hogy e jogok gyakorlásakor a szakszervezeti szerveknek mindig nagyon körültekintően, megfontoltan kell eljámiok. még nem felel meg teljesen a fogyasztók, a vásárlók igényeinek — folytatta a gondolatsort Nyers Rezső. Majd arról szólott: az új gazdasági mechanizmus kialakításához, egészséges működéséhez nélkülözhetetlen, hogy érdemi gazdasági verseny valósuljon meg a termelő vállalatok között, a megrendelő, a fogyasztó jobb ellátása érdekében. Persze előfordulhat, hogy ez a verseny bizonyos fokig kényelmetlen lesz. Különösen annak, aki a versenyben esetleg alulmarad. Ám a társadalom érdeke megköveteli, hogy a jobb árut olcsóbban termelő vállalat növelhesse nagyobb mértékben termelését. Ezután a Központi Bizottság titkára az 1968-ra tervezett árreformmal kapcsolatos kérdésekről szólt. Kifejtette, szükséges annak megértetése: áremelkedés és árcsökkenés oka az, hogy a termelés és áruforgalom önköltsége magasabb vagy alacsonyabban áll, ami jelenleg kifejezésre jut az árban. Ehhez járul még a piac értékítélete, vagyis a kereslet és kínálat viszonyának alakulása. Mi ennek az utóbbi tényezőnek utat engedünk, mert csak így lehet létrehozni az egyensúlyt a meglevő termelési kapacitások és a fogyasztás adott szerkezete között. Társadalmi érdek tehát, hogy ahol van kapacitás, ott nőjön a termelés és csökkenjen az ár, ahol viszont a kapacitás nem tudja kielégíteni az igényeket, beruházásra pedig nincs mód, emelkedjék az ár, emiatt csökkenjen a fogyasztás és így álljon I» A szakszervezetek véleménye szerint a gazdaság- irányítás új rendszerének alkalmazása megszilárdítja szocialista társadalmi rendszerünk alapjait, a dolgozók alkotó erejének fokozottabb felszabadítása révén lehetővé teszi a termelőerők gyorsabb ütemű fejlődését, a szocialista termelési viszohelyre az összhang a termelés és a fogyasztás között. A munkaidő csökkentése esetében egybeeshet a társadalmi, a közösségi és az egyéni érdek, — állapította meg a továbbiakban Nyers Rezső. — Nagyon vigyázni kell azonban, hogy ne legyen belőle kampánymozgalom, ami esetleg nem kívánatos mellékhatásokat hozhatna magával. Minden egyes vállalatnál nagyon alaposan vizsgálják meg a gazdasági vezetők és a szak- szervezeti szervek, vajon megvannak-e a munkaidőcsökkentés feltételei és megvalósítása milyen következményekkel járna a konkrét esetben. Nem könnyű feladat ugyanis elérni, hogy a rövidebb munkaidő ellenére sem a termelés mennyisége, sem a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás, sem pedig a vállalati nyereség ne csökkenjen. — Pártunk Központi Bizottsága — fejezte be felszólalását Nyers Rezső — úgy ítéli meg most a rtli terveinket, hogy ezek végső fokon kifejezik a magyar munkásosztály mai és jövőbeli érdekeit is. Vállalnunk kell tehát a velük együtt járó nehézségeket, kényelmetlenségekét, intézkedéseink esetleges árnyoldalait is. Ennek tudatában mindvégig politikai és erkölcsi egységben kell maradnunk. mert enélkül a szocialista jövő el sem képzelhető. A Központi Bizottság számít arra, hogy az elkövetkező időszakban a szakszervezetek további intenzív nevelő, érdekképviseleti és szervezői munkával segítik elő céljaink megvalósítását. A két beszámolóval kapcsolatban elhangzott felszólalásokra Gál László SZOT-titkár adott választ, majd Somoskői Gábor, a SZOT titkára ismertette a szakszervezetek 1968. . évi főbb feladataira, a SZOT 1968—69 évi programjára és a SZOT elnöksége 1968 első félévi munkatervére vonatkozó javaslatot. A javaslatot a tanácsülés egyhangúlag elfogadta. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára javaslatára a tanácsülés a következőkben rögzítette állásfoglalását a gazdaságirányítás új rendszerével kapcsolatos szak- szervezeti feladatokról: nyokban rejlő lehetőségek fokozottabb kiaknázását, gazdasági életünk fellendítését és mindennek alapján a dolgozók életszínvonalának gyorsabb ütemű növekedését. Erősíti egész rendszerünket, fontos eszköze a munkásosztály legfőbb politikai célja megvalósításának, a szocializmus teljes felépítésének. (Folytatás a 2. oldalon) Nyers Rezső felszólalása A tanácsülés határozata Ma kezdődik a liCST XXI. ülésszak» Budapestre érkeztek a küldöttségek A KGST kedden kezdődő XXI. ülésszakára vasárnap a késő esti órákban hazánkba érkezett a szovjet és a mongol delegáció. A két küldöttséget Mihail Leszecsko, illetve Damdingijn Gombo- zsav miniszterelnök-helyettesek vezetik. A vendégek fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter..A fogadáson jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és Ny. Fa- gyejev a KGST titkára. Hétfőn újabb külföldi küldöttségek érkeztek Budapestre. Az NDK delegációját G. Weiss, Bulgáriáét T. Color, Lengyelországét Z. Nowak miniszterelnök-helyettesek, a jugoszláv küldöttséget A. Grlicskov, a szövetségi végrehajtó tanács tagja vezeti. A küldöttségek fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese. A Gogu Radulescu miniszterelnök-helyettes vezette román delegációt a Nyugati pályaudvaron dr, Ajtai Miklós; a Miniszter tanács elnökhelyettese fogadta.. Hazaérkezett Ausztriából az MSZMP küldöttsége Hazaérkezett Ausztriából a Magyar Szocialista Münkás- ! párt küldöttsége, amely az Osztrák Korhmunista í’árt Központi Bizottságának meghívására látogatást tett Ausztriában. Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága közleményt adott ki a látogatásról. Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására — hangzik a közlemény — 1967. december 4. és 9. között látogatást tett Ausztriában a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége. A delegáció tagjai voltak: Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Somoskói Gábor, a Központi Bizottság tagja, a SZOT titkára, Kovács Antal, a Vas megyei pártbizottság első titkára és Garai Róbert, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője A küldöttség tárgyalásokat folytatott ‘ az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának képviselővel. A tanácskozásokon több alkalommal részt vett Franz Muhri elvtárs, az Osztrák Kommunista Párt elnöke. A megbeszélések középpontjában a békéért folytatott harc, a vietnami . nép hősies szabadságharcával való szolidaritás és a kommunista világmozgalom problémái álltak. A Magyar Szocialista Munkáspárt képviselői tájékoztatást adtak a kommunista és munkáspártok nagy nemzetközi tanácskozását előkészítő konzultatív értekezlettel kapcsolatos munkálatokról. Az Osztrák Kommunista Párt képviselői üdvözölték % helyeselték a kezdeményezést, kifejezésre juttatták, hog:’ cselekvőén hozzá akarna! járulni „ a konzultatív értekezlet sikeréhez. A magyar párt képviselőinek lehetősége nyílott az ausztriai helyzet és az Osztrák Kommunista Párt munkájának tanulmányozására. Meglátogattak osztrák üzemeket, beszélgetéseket folytattak az Osztrák Kommunista Párt különböző terű leti szervezeteinek és a szakszervezeti egységfrak- ciónak a vezetőivel. A véleménycserék a telje- nézetazonosság jegyében folytak le. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége meghívta magyarországi látogatásra az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttségét. Az osztrák elvtársak a meghívást elfogadták. A látogatás időpontjában a későbbiek során állapodnak meg. Waller Ulbricht Moszkvában Moszkva, (TASZSZ): Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány meghívására hétfőn délelőtt hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége, élén Walter Ulbrichttal, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkárával, az NDK államtanácsának elnökével. A pályaudvaron Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Alekszej Koszigin, a minisztertanács elnöke fogadta a küldöttséget. A Kremlben hétfőn megkezdődtek a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság vezetőinek tár gyalásai. A megbeszélések a testvéri barátság és s teljes egység légkörében folynak. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI
