Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-31 / 308. szám
Mór 11000 foglalkoztatott Újabb ezerötszáz munkás a szövetkezeti iparban 1967: félmilliárdos termelés — Czimbalmos István KISZÖV elnök sajtótájékoztatója a szaboicsi klsz-ek fejlődéséről Az óév summája TISZATELEKEN Eredményes esztendőt zárt megyénkben a kisipari szövetkezeti mozgalom — jelentette be sajtótájékoztatóján Czimbalmos István, a KISZÖV elnöke. A tájékoztató első helyen foglalkozott azzal, hogy a Politikai Bizottság megyénk fejlesztésével kapcsolatos határozatának végrehajtásában nagy szerepet vállaltak a szabolcsi kisipari szövetkezetek. Szólt a megyei párt- bizottság és az OKISZ elnöke gyümölcsöző megállapodásáról, amely szerint a hároméves terv utolsó évéig, 1970-ig hatezerrel kell növelni a szabolcsi—szatmári szövetkezetek létszámát. Ez nagyban hozzájárul a munkaerő foglalkoztatottsági gondok enyhítéséhez, ugyanakkor jelentős lépés a megye iparosításában is. Lakásépítési rekord Elhangzott, hogy a KISZÖV küldöttközgyűlése korábban úgy határozott: 1970- re 470 millió forintra kell növelni a megye ktsz-einek termelését és a létszámot 6700-ra kell emelni. A terv az országos segítség nyomán már ebben az esztendőben megvalósult. Szövetkezeteink idén elérték a félmilliárdos termelési értéket. Az év végén rendelkezésre álló adatok szerint minden feladatukat teljesítették. Külkereskedelmi tevékenységüket 120, belkereskedelmi tevékenységüket 110 százalékban végezték el. A szövetkezeti építőipar javuló munkáját igazolja, hogy 160 Szikvízüzem épül Bár 1967-ben különösen nyáron sok panasz volt a szikvíz és üdítőital-ellatás- sal kapcsolatban a Szabolcs -Szatmár megyei Gyümölcsszeszfőzde és Szikvíz- ipari Vállalat 18 üzemegysége, közöttük a 3 szikvízüzem és a 14 szeszfőzde az éves 13 milliós tervét több mint egymillióval túlteljesítette. Pontosan 14 millió 860 ezer forint volt a termelési érték. A növekvő igényeket ennek ellenére sem tudták megfelelően kielégíteni. Egyidőben nem tudtak gyártani citrom és narancsízű italokat, s emiatt volt szűk a választék a vendéglátóiparban, cukrászdákban. Az ÚJ esztendőben ezen a problémán is segítenek. 1968-ban elkészül Nyíregyházán az új szikvízüzem, melyet csaknem 4 milliós költséggel építenek meg, s augusztusban megkezdi a termelést. így lehetővé válik a termelés növelése és a választék bővítése is. 1968-ban a narancs és citrom ízű üdítő italok mellett megkezdik az erdei bambi és a jaffa narancsüdítők készítését is. Terv szerint citrom-, narancs-, erdei bambi üdítőkből 1968-ban mintegy 8 300 hektolitert készítenek, míg jaffa na- rancsitalből 1200 hektolitert Szikvízből 31 ezer hektoliter készítését tervezik. Uj termék előállításával is foglalkozik a vállalat. Ez az aszparagin, mely fontos gyógyszeralapanyag. E célra 1967-ben megkezdték Nyírbátorban 1 milliós beruházással egy aszparagin- gyártó üzem építését, melyben az üzemelés 1968-ban kezdődik, s egyelőre mintegy 1000 kiló aszparagint gyártanak a gyógyszeripar részére milliós összegű tervük helyett 190 millió értékben építettek fel lakásokat. Eddig 270 belvizes lakást adtak át tulajdonosaiknak, bár a különböző szervek adminisztrációs késése és az anyaghiány miatt csak őszszel kezdhették el munkájukat. Idén először érték el a szövetkezetek, hogy félezer lakást építettek meg. A párt• és tanácsi szervek segítsége A lakosság számára végzett tevékenységet húsz százalékkal sikerült növelniük. Az évi összes növekedés harminc százalékos, s eléri a százharmincmillió forintot. Nyolc százalékkal magasabb 1967-ben a termelékenység, mint az előző évben volt Jelenleg 8000-en dolgoznak a KISZÖV irányítása alatt működő tagszövetkezetekben, s 11 000-en a megye szövetkezeti mozgalmában. Czimbalmos István elvtárs hangsúlyozta: e példátlan fejlődés azért következhetett be, mert a megyei pártbizottság, az OKISZ, s a megyei tanács vb, illetve a járások párt és tanácsi szervei nagy erőfeszítéseket tettek a különböző új termelési profilok Szabolcsba telepítéséért, a helyiségek, s a telkek kijelölése is gyorsan ment. 1968 terveiről szólva említette, hogy a szövetkezetekben dolgozó létszám újabb másfél ezerrel emelkedik. Ezzel két év alatt pontosan a felét teljesítik a vállalt hatezres fejlesztésnek. Tovább akarnak lépni a beruházások területén is! ahol eddig ugyancsak példátlanul magas. negyvenmilliós célt teljesítettek 1967-ben. Egy nyíregyházi találmány világhíre A gazdaságirányítás új rendszerében a szövetkezeti ipar egyenlő feltételekkel indul az állami vállalatokkal. Államunk mintegy hatvanmilliós hiteltartozást törölt a megye szövetkezeteinek. A ktsz-ek amortizációs alapjuk nyolcvan százalékát használhatják fel fejlesztésre. Kedvezően alakult a nyereségrészesedési rendszer is, amely tovább növeli az anyagi érdekeltséget. Külön dotálják a jövőben a legOlyan ez az egész Tisza- hát, mint egy nagy, nyitott irodalmi olvasókönyv. Lapjai az egymás mellett sorakozó kis községek, betűi az egykor itt élt vagy ma is itt élő szatmári emberek. Nyissuk fel ezt az irodalmi olvasókönyvet az ország, de a megye szivétől is legtávolabb eső községnél — Magosligetnél, s az idő kerekén forgassunk vissza pontosan negyven esztendőt. A visszapillantásban a legnagyobb magyar riporter, Móricz Zsigmond segít... * A színhely a Boldog ember szülőfaluja, s ma is lakóhelye, ezúttal azonban nem Papp Mihálynál kopogtattunk. Egy Móricz-el- beszélés nyomát kerestük, s az akkor játszódó történet négy évtizedes folytatását kutattuk. Az elbeszélés címe: „Péter körülnéz lány után”. „Péter, vasárnap reggel, ahogy a marhát megetette, fontosabb szövetkezeti tevékenység, — a lakosság számára végzett munka területén jól működő ktsz-eket, illetve részlegeket. További tervek vannak az iparfejlesztésben is. A tájékoztatón a KISZÖV elnöke hangsúlyozta: számítanak rá, hogy a szövetkezeti mozgalom nagyarányú terveit anyagiakkal is segíti a megyének juttatott kormánytámogatás. másrészt a kormány által az OKISZ számára adott iparfejlesztési összeg is. Mint elmondta, jelentős fejlődés előtt állnak a szövetkezetek az üzemfejlesztésben is. Legnagyobb közülük a Nyíregyházi Elekter- fém Ktsz beruházása. Már 1988-ban tíz-, a következő években összesen mintegy huszonkétmilliós összegből terveznek új telephelyet a szövetkezet vezetői. Fontos az új üzem mielőbbi megépítése, mert máris nagy nyugati exportlehetőség kínál, kozik a ktsz világhírű találmánya, egy hőkicserélő berendezés iránt. Ugyanakkor a találmány nyomán mintegy ötvenszázalékos megtakarítással segíthetnék az egyik legnagyobb megyei gond: a jonatán tárolásának végleges megoldását. E klímaberendezés gyártásának már csak az az akadálya, hogy a város építési hatóságánál hónapok óta húzódik a végleges telek kijelölése. Jó előjelek 1968-ra Czimbalmos István rámutatott, hogy a szabolcsi kisipari szövetkezetek jó előjelekkel indulnak az új gazdaságirányítási rendszer küszöbén. A szövetkezetek nagy része már most lekötötte 1968. évi kapacitását. Az előzetes számítások szerint jövőre újabb tíz százalékkal növekszik a kisipari szövetkezetek termelése. A kormány és a Gazdasági Bizottság határozatai, az árintézkedések kedvezően hatnak a szabolcsi—szatmári szövetkezeti ipar fejlesztésére. Várható, hogy a következő évek során még nagyobb ütemben emelkedik a munkáslétszám, az export-, belföldi készárutermelés és a lakosság számára végzett munka, mint azt most megtervezték. hozzáfogott, hogy kipucolja magát. Templomba se ment, egész délig subickolta a csizmáját, a ruháját, mega fejét, de ebédre olyan is lett, mint egy angyal. — Mit akar ez a fiú, ugyan hová készül — mondogatta egyre az édesanyja, de Péter egy árva krükköt sem felelt.” így kezdődik Móricz Zsigmond elbeszélése, amely arról szól, hogy van ebben a falucskában egy igen válogatós legény, aki saját községében nem talál párnak valót magához, majd átruccan egy bálba Tisza- becsre, de ott is csak egyre válogat. Ez a válogatós magosligeti Péter így summázza véleményét a történet végén: „...Mer tuggya, még a mi falunkba, a mi kis falunkba azér mégse oan szemtelenek a jányok, mint másutt.” Majd a novella utolsó mondata — az a mondat, amely a történet folytatására kedvet ébresztett — — Én magam is ludas voltam, hogy évekkel korábban a község gazdasági helyzete úgy alakult. Mesterségesen teremtett ellentét adódott abból, hogy az egyik termelőszövetkezet a Béke 180 hold gyümölcsössel is rendelkezett, a másik gazdaság pedig csak csupasz földdel dolgozott. így természetes, hogy a Vörös Október mindig hátrányba került. A volt tanácselnök, a jelenlegi tsz-elnök magyarázata ez arra, hogy a majd egy évtizedes tanácselr.ök- séget miért cserélte fel, miért vállalta Tiszateleken az egyesített tsz irányítását. Bátorság kellett ) hozzá. Tények igazolják. 1966 őszén a két tsz egyáltalán nem végzett őszi mélyszán *ást. A cukorrépa nagy részét tavasszal szedték fel, a kukorica szára vágatlan csúfította a határt így egyesültek 1967 január elsején. — De nem is az volt a legfőbb baj — mondja az elnök — hogy a munkában ilyen elmaradás volt. Inkább az váltott ki vitát, milyen lesz a bérezés, miként részesednek a tagok. A két tsz-ben különböző volt a javadalmazás, s az egységesítés nem ment vita nélkül. A helyes, mindenki számára megfelelő formát nehéz volt kialakítani. Éjszakákba nyúló tanácskozások zajlottak a pártvezetőséggel, a tsz-ta- gokkal. A vita végül is eldőlt 1966-ban az egyik tsz tíz, a másik 15 forint munkaegység előleget osztott. Az egyesített tsz vezetősége húsz forint előlegosztást tervezett. Igazság hogy ebben a húsz forintban a tsz- tagok nem igen bíztak. Abban sem, hogy a fiatalok 30 forintot kapjanak, hogy a tsz-ben dolgozzanak, a községben maradjanak. •— A munka volt mindennek az alapja. A jobb munkára terveztünk és meg is követeltük azt. Ki tudtuk fizetni a húsz forintot, a fiatalok pedig megkapták rendszeresen a 30 forintos előleget. Egy munkaegység értékét 4Í,50 forintra terveztük és meg is lesz. Meglesz, mert burgonyából 70 mázsás átlagot szedtünk, a cukorrépa pedig a tervezett 170 mázsával szemben 240 mázsát adott. A fiatalok 30 forintja megérdemel egy-két szót. A két tsz egyesülés előtt mindig munkaerőhiánnyal küzdött. Egyik tsz sem tudott így hangzik az elbeszélésben: „ö... úgy meg volt elégedve a ligeti lányokkal, észre se vette ezt: mintha nagy darab kincset talált volna.” Ki ez a Somodi Péter, az akkori ifjú legény? Vajon megtalálta-e azt a „nagy darab kincset”? Ki az a Tar János, az ebeszélésben említett legénycimbora? * A kutatást a községi tanácson kezdjük. A középkorú vb-elnök megcsóválja fejét: — Nem, itt nincs Somodi nevű ember. Tar János sincs. Úgy tudom, nem is volt Már éppen indulnánk Botpaládra, ahová időközben a község egykori anyakönyveit vitték, amikor a tanácselnök a telefon után nyúl: — Várjanak csak! Néhány perc múlva az irodában hárman hajiunk az asztalra fektetett Móricz elbeszélés fölé. Segítőtárannyit fizetni, hogy az ifjúság boldogulását ne az állami gazdaságokban, városok ipari üzemeiben keresse. A számítás nem volt rossz. Tavasszal az ifjúsági brigád 35 fővel kezdte a munkát, nyár közepén már 65-en voltak, s a tsz okosan, fel is vette rendes tagnak a fiatalokat. A haszon kölcsönös volt. A fiatalok jó pénzt kerestek, a tsz pedig szorgalmas munkáskezeket kapott. Az ifjúsági brigád tagjai hajnali öttől, napsz ill- táig dolgoztak. — De nemcsak a megfelelő bérezéssel becsültük meg fiainkat — mondja Hegyes Károly — adtunk lehetőséget a szórakozásra is. Elvittük őket Lillafüredre, minden hónapban egyszer színházelőadásra, és segítettük őket a klubélet kialakításában. Magnót vettünk és egyéb támogatást adtunk, hogy valóban otthon érezzék magukat. Az egyesítés után egy év telt el. Sok tsz egyesül, de nem mindegyik mondhatja el rövid idő múltán, hogy sikerrel vették az első akadályokat. A tiszateleki Béke egy a kivételesek közül. A jobb munkavégzést, munkaszervezést tartották elsődlegesnek, s az elhatározást siker követte. Idén már minden területet felszántottak, mindent betakarítottak, a vetés is időben megtörtént. Változott a közös tulajdonhoz való viszony is. Pár embert ugyan még fegyelmezni kellett, de már nem volt „Csáki szalmája” a határ. Az óév utolsó munkanapján, szombaton átadták a forgalomnak a négyes számú országos főközlekedési út Ujfehértót kikerülő szakaszát. Az országos főút eddig a községen haladt keresztül. Az elavult kiépítésű, több éles és be nem látható ívekkel tarkított úton az egyre növekvő átmenő forgalom már rendkívül lassú, és balesetveszélyes volt. Ezért a község mellett 5,7 kilométer hosszú, hét méter széles új útszakaszt építettek. Ez a szakasz 400 méterrel rövidebb- a réginél, a két megye: Hajdú—Szabolcs közötti közúti forgalom meggyorsítását azonban elsősorban az segíti elő, hogy az áthaladó járműveksunk a 67 éves Kiss Ferenc, a tsz könyvelője. Alig olvas bele a mű néhány sorába, megszólal: — Tudom én ki ez a Somodi Péter. Itt él ma is Ligeten. — Mondja, s közli a nevet. — Tar János pedig nem más, mint Vargha Sándor. A kincskereső sikerörömével indulunk tovább: Péterhez. Megtaláljuk. A történet befejezését azonban hiába reméljük. Be kell érnünk annyival, hogy Péter — ma már a hetedik tizes elejét tapossa — mindmáig nem házasodott meg. Munkatársai mondják róla: — Szorgalmas, dolgos ember Jól eltelik mellette az idő. Ha megjön a hangulata, jóízűeket szokott mesélni. A történetet hát röviden igy kell befejeznünk, s Péter tiltakozásának helyt adva, valódi nevét nem is közöljük. * Tar János alias Vargha Sándor — és még többen a ma hatvan-hetven esztendős ligetiek közül ráismertek a történetre. Vargha Sándor a másik említett szereplő így egészíti ki az elbeszélést: Az egyesülés első éve jól sikerült. De miként lesz tovább? A tsz elnöke erről is beszélt. — A fiatalok megtartása és foglalkoztatása továbbra is elsőrendű feladatunk lesz. De továbblépünk a gazdálkodásban is. Uj szarvasmarha-istállót építünk, korszer) sertéstelepet hozunk létre, nagyobb mértékben termelünk konzervgyári zöldségeket. Építünk almatárolót is, bekötő úttal terveztük és javítjuk a szállítási feltételeket. Tiszatelek sajátos község. Sajátos, mert öt kilométeres körzetben szétszórtan vannak a házak.. A lakosság 60 százaléka külterületeken él. Ez ketté osztja a községet, de méginkább így volt, amikor a gazdálkodásra is a kettősség volt a jellemző. A gazdálkodásban jó irányú változás történt. Az erők egyesítése nagyobb lehetőségeknek nyitott utat, de arra is jó hatással van, hogy a kül és belterület aránya változzék. Eddig hallani sem akarták a tanyán élő emberek, hogy a faluba költözzenek. Most húsz házhelyet jelöltek ki azok részére, akik be akarnak kobozni. És főleg a fiatalok telepednek meg. Kétezernyolcszáz hold Tiszatelek határa, és 2300 ember él ott. Ha ők summázol akarják az óév eredményét, akkor azt mondhatják, a legfőbb, magukra találtak a gazdálkodásban és közelebb kerültek egymáshoz, a mindennapi életben Seres Ernő nek nem kell Ujfehértóra behajtaniok. Az új útszakasz építésére 12,5 millió forintot költöttek. 73 ezer köbméter földet mozgattak meg, s mintegy 20 ezer tonna anyagot dolgoztak be. Közben egy nyolc méter nyílású vasbetonhidat is megépítettek. A munkálatokat ez év tavaszán kezdték, s a tervek szerint csak 1983. decemberében kellett volna befejezni. Az építkezésben érdekelt és közreműködő szervek — minisztérium, vállalat, megyei és helyi tanács — jó együttműködése azonban lehetővé tette, hogy az eredeti határidő előtt egy évvel átadhatták rendeltetésének ezt a font..» útszakaszt. — Huszonkét évesek lehettünk akkortájt. Együtt cimboráskodtunk, azóta is jóba’ vagyunk. Ez az eset, hogy Péter átment Becsre lyánynézőbe, úgy a 20-as években történhetett. Én is voltam ott vele vagy kétszer is. Vargha Sándor mellett a dikón ott ül felesége. — Én megházasodtam. 1932-ben. Azután szó esett még a negyven évvel ezelőtti Magosligetről, amelynek annak idején fele annyi lakosa volt, mint ma. (A legfrissebb adat szerint most 322 lélek él itt az ország csücskében.) Elmondták, hogy négy évtizeddel korábban, de még néhány évvel ezelőtt is olyan sár volt errefelé, hogy menni sem lehetett benne. Meg sötét is volt. Amikor kora este becsuktuk az irodalmi olvasókönyv megelevenedett lapjait. s elindultunk Vargháék házától, már égtek a villanyok, három higanygőz lámpa világította be azt az utcát, amelyen Móricz Zsigmond szerkesztő úr is végigment néhányszor — keresve aí ízes-zamatos tiszaháti történeteket... Szilágyi Szabó!# K. 3. l\égy évtized múltán egy Wőricz-elbeszélé* nyomában Péter csak körülnézett... Átadták az ÚJfehértót megkerülő útszakaszt
