Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-28 / 305. szám

XXIV. ÉVFOLYAM 305. SZÄM ARA: 50 fillér 1967 DECEMBER 28, CSÜTÖRTÖK önállóság 875 millió forint értékben Folytatják a megkezdett nagy beruházásokat A munkavédelmi és évó rendszabályok fokozottabb megtartásával csSkkenthett a balesetek száma a mezőgazdaságban Ülést tartott a megyei tanacs vb Pár nappal az évforduló előtt sokan kérdezik azt, mit hoz az új év. Hogyan hat majd az új, története­sen az, ami a termelőszö­vetkezeti tagokat közelről érinti. Ismert, hogy a mező- gazdasági termelés nagy ré­szét értékben és minden vo­natkozásban a termelőszö­vetkezeti gazdálkodás adja. így lesz továbbra is. Mit változtat a termelőszövetke­zeti törvény? A kérdésre könnyű és ne­héz is válaszolni. A könnyű­ség abban van, hogy kije­lenthetjük: az 1959/7 számú rendeletet, amely a termelő­szövetkezeti gazdálkodásra vonatkozott, egy korszerűbb cseréli fel. Ez a korszerű rendelet, amely az új' ter­melőszövetkezeti törvényben ■ estesül meg pontokba foglalható tényeket tartal­maz. Ilyenek a nagyobb ön­állóság, a közös gazdasági érdekeltség, a szociálista ■ ársadalomban az erők fel­esebb kibontakoztatása, ■’agy a hasznos kezdemé­nyezés alkalmazása és cél­jaink érdekében a felhasz­nálása. A pontokba foglalt alap­elvek azonban továbbra is magyarázatot követelnek, mi az, hogy nagyobb ön­állóság? A vezetők Önálló­ságát figyelmen kívül hagy­va mennyiben érinti ez az egyszerű termelőszövetkeze - ti tagot, aki csak kapál, ka­szál, teszi a mindennapi dolgát? Mennyiben befolyá­solhatja ez a közös gazda­ság erősödését? Erre már egy második kérdéssel le­het válaszolni. Mennyiben és milyen mértékben érezte eddig a termelőszövetkezeti tag, hogy a közös tulajdon saját tulajdona? Ugyanis amíg mások meghatározhat­ták mit termeljen és meny­nyit termeljen egy közös gazdaság, addig az egyén elképzelése bizonyos mér­tékben ’ háttérbe szorult. Nos, az új törvény alapján ez az elképzelés nem szorul háttérbe. Minden termelő­szövetkezeti tag joga. hogy figyelembe véve a társadal­mi erő, és társadalmi szük­séglet hatását egyszemély- ben is befolyásoló ja legyen a termelésnek. A szó szoros értelmében nem ka­pálásról és kaszálásról -an szó, hanem a hogyan­ról. Arról, hogy szakítva az eddigi tradíciókkal mit mi­képpen végeznek el. És itt egy újabb pont érvényesül, a hasznos kezdeményezés kibontakoztatása, vagyis a termelőszövetkezeti tag Ja­vasol és dönt, dönt abban, hogy a termelés érdekében a végrehajtásban milyen el­képzelések érvényesüljenek. Lényegében az új terme­lőszövetkezeti törvény érvé­nyesülése a tulajdonosi jog érvényesülését vonja maga után. Sokszor leírtuk és beszéltünk róla, hogy a ter­melőszövetkezeti tagok tu­lajdonosai a közös gazda­ságnak. Kivétel nélkül min­denki. Ha egy termelőszö­vetkezet 500 taggal rendel­kezett, s ebből 200 nyug­díjas volt, 300 rendszeresen dolgozó, akkor is a régi tör­vények csak elenyészően biztosították azt, hogy a gazdálkodásban mind az öt- s?áz ember véleménye egyenlő súllyal essen a lat­ba. Sőt, az ötszáz ember Több mint kétmilliárd fo­rintot tesz ki az az összeg, amelyet a harmadik ötéves terv időszaka alatt álla­munk — a Magyar Beru­házási Bankon keresztül — a megyénkben folyó nagy beruházásokra előirányzott. Ebből az összegből a terv­időszak első évében —1966- ban — több, mint 180 millió forintot használtunk fel. Ez év végéig — a legfrissebb tájékoztató jellegű adatok szerint — már mintegy 780 millióval kell számolni. Ugyanakkor a tervciklus idejére készült beruházási programban jövőre 875 mil­lió forint értékű munkát kell kivitelezni. Az 1968-ban is folytatódó egyedi nagy beruházások között továbbra is rangos helyet képvisel a Nyíregyhá­za—Záhony közötti vasútvo­nal fejlesztése. Erre a célra jövőre 234 millió forint van előirányozva. Ugyancsak — a fejlesztés harmadik üte­mében — folytatódik a zá­honyi átrakó körzet tovább­építése, melyre az ez évi 70 millióval szemben már több, mint 127 millió forint költ­ség van tervezve. A nagy, egyedi beruházá­sok között szerepel az ez évben már mintegy tízmil­lió forint költséggel meg­kezdett vásárosnaményi fa- forgácslap ládagyár beruhá­zásának finanszírozása is. A jövőre folytatódó munkák során itt már terv szerint 144 millió forintot kell be­A Román Szocialista Köz­társaság Máramarosi Tarto­mánya Szakszervezeti Ta­nácsának meghívására ta­pasztalatcsere céljából négy­tagú megyei szakszervezeti delegáció utazik Romániá­ba. A küldöttséget Kanda Pál, az SZMT vezető titká­ra vezeti. Tagjai; Buzsáki László, a KPVDSZ megyei titkára, Lencsés János, az Építő- és Faipari Dolgozók Szakszervezete megyei bí­véleményéve! szemben az adminisztratív utasítás né­ha erősebbnek bizonyult. Az új töryény legfőbb eré­nye, hogy ez nem lesz így tovább, ötszáz ember mond véleményt és azt kell vég­rehajtani. A tulajdonjog te­hát nem szenved csor­bát Az érdekődésekre és kérdésekre nem könnyű vá­laszolni, még azt sem lehet mondani, hogy a pontos, kielégítő válasz az új tör­vény alapos ismeretétől függ. És ez utóbbi is erénye, sőt igen fontos része az új törvénynek. Az új törvény ugyanis lehetőséget ad és nyújt a helyi sajátosságok ruházni. Növekszik a beru­házásra szánt összeg a Ti- szavasvári Alkaloida Ve­gyészeti Gyár bővítésénél is. A bővítés I. 360 milliós be­ruházási programjából ta­valy harmincmilliót, az idén előreláthatóan 115 milliót, jövőre pedig 174 milliót va­lósítottak, illetve valósíta­nak meg. A teljes összeg felhasználására 1969-ben ke­rül sor. Az ugyancsak ebbe a ka­tegóriába sorolt Nyíregyhá­zi Tanárképző Főiskola épí­tésére jövőre is több, mint 27 milliót irányoztak elő. A célcsoportos állami be­ruházások keretében fejezik be jövőre — közel 18 millió forint költséggel — a me­gyei kórház bővítését Több, mint tízmilliós költséggel szintén 1968-ban fejeződik be a nyíregyházi 16 tanter­mes középiskola építése Folytatódik a földgázvezeték építése. Erre a célra jövőre ötmillió forint szerepel a költségvetésben. Egyéb állami beruházások kategóriájában három új iparitanuló-iskola készül el jövőre; összesen 38 tante- remmeL A három iskola Nyíregyházán, Tiszavasvári- ban és Mátészalkán épül összesen 27 milliós költség­gel. Ennek több, mint fele jövőre kerül felhasználásra. Az államilag dotált válla­lati beruházások között leg­jelentősebb a Nyíregyházi Gumigyár rekonstrukciója, illetve fejlesztése. A munka zottságának titkára és Put István, az ÉDOSZ megyei titkára. A küldöttséget csütörtö­kön, a délelőtti órákban Nagygécen Danes József, az MSZMP csengeri járási bi­zottságának első .titkára bú­csúztatja. A delegáció a romániai testvérszervezetek képviselőinek korábbi, me­gyei látogatását viszonozva, december 31-ig tartózkodik Romániában. figyelembe vételére. Tehát nem sablon amit minden gazdaságra rá lehet húzni és kötelező is ráhúzni. A ter­melőszövetkezeti közgyűlés dönt a helyi sajátosságok figyelembe vételével a tör­vény célszerű alkalmazásá­ról. Szükséges tehát a véle­ménymondás, az elképzelé­sek realizálása. Az önálló­ság csak ezzel lesz teljes, önállóságot a vezetés csak azáltal kap, ha a véle­ménynyilvánítással az egy­szerű tsz-tag is elősegíti azt Egy közös gazdaság ered­ményessége bár a rátermett vezetéstől is függ, első­sorban mégis attól, hogy a céltik elérésében az óba­itt — mintegy 85 milliós be­ruházással — befejeződik. Többek között elkészül az új, végleges gumiabroncs körfutózó és a kemping­cikkeket gyártó üzem. Befe­jeződik 1968-ban a fehér- gyarmati automata tégla­gyár építése is. A több, mint nyolcvanmilliós beru­házási programból itt jövő­re már csak mintegy har­mincmillió megvalósítása marad hátra. Négymillió fo­rint költséggel véglegesen befejeződik a demecseri keményítőgyár rekonstruk­ciója. - ­Tóth Árpád Ifjúsági parlament Befejeződött a termelőszö­vetkezeti fiatalok országos parlamentjének megyei elő­készítése. December hónap­ban 24 helyen tartották meg a területi tanácskozásokat, amelyeken egy-egy küldöt­tet választottak a január vé­gén összeülő országos par­lamentre. A területi megbeszélése­ken a megye valamennyi ter­melőszövetkezetéből részt vettek fiatalok. Részletesen foglalkoztak a gazdaságirá­nyítási rendszer reformjával, az ifjúságra váró fontos fe­ladatokkal. Megállapították: elsősorban a kezdeményező­készség fokozására van szük­ség. Az 1967. évi zárszáma­dások előkészítésére több ja­vaslat hangzott el. Szóltak a fiatalok az ifjúságot érintő sok más kérdésről. A me­gyei tanácskozásokon jó munkát végeztek. Kitűnt: a termelőszövetkezeti ifjúság ismeri feladatait, amelyek a gazdaságirányítási rendszer reformjának idején a fiata­lokra hárulnak. Mindezek mellett nem hallgatták el azokat a gondokat sem, ame­lyek foglalkoztatják a tsz- ekben dolgozó KISZ-tagokat. Köztük igen sok szó volt a kulturális igények gyors nö­vekedéséről, klubtermek, klubszobák felszereléséről, a szabad idő kulturált el­töltéséről. jók és akaratok találkoz­nak. A véleménnyüvánítással, az elképzelések propagálá­sával most jó lehetőségek adódnak. A téli hónapok­ban azt is lehet mondani közgyűlés közgyűlést követ majd ne átallja hát senki elmondani mit érez, mit gondol a jövőt illetően. Az új termelőszövetkezeti tör­vény igazában csak akkor áll majd az emberek szol­gálatába. válik a közös gaz­dálkodás szilárdításának és gyarapításnak eszközévé, ha érvényesítéséből valami­képpen mindenki részt vál­lal A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek munkavédel­mi és balesetelhárítási hely­zetéről és a feladatokról tárgyalt szerdai, egyben az idei utolsó ülésén a megyei tanács végrehajtó bizott­sága. Illetékes szervek képvise­lői ez évben — a rendsze­res felügyeleti vizsgálaton túl — általános és részletes ellenőrzést tartottak jó né­hány termelőszövetkezetben. Azt vizsgálták, hogy a kí­vánt mértékben fejlődött-e a munkavédelem, megtart­ják-e a biztonságos munka- védelem szabályait, eleget tesznék-e a balesetek beje­lentése és a nyilvántartására vonatkozó előírásoknak. A vizsgálatok megállapítá­sai . szerint , a tsz-ekben a biztonsági megbízottakat, ki­jelölték, s azoknak mintegy 90 százaléka megfelelő vizs­gával rendelkezik. Ezek a személyek azonban még nem minden esetben kap­nak segítséget a szakembe­rektől. Nagy előrehaladás történt a munkavédelmi ok­tatásban. Bár az egyedi ok­tatás területén még több hiba tapasztalható, az idény­munkák idején, mint a ve­tés, aratás, silózás, stb. meg­felelő oktatásban részesítik a dolgozókat. A balesetek bejelentése és nyilvántartása megtörténik. A probléma inkább az, hogy az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem egysé­gesen és a jogszabályoknak megfelelően végzik minde­nütt Ez részben annak tud­ható be, hogy a nyomtatvá­nyok nem mindig szerezhe­tők be és nem ismerik a kitöltés módját Ami a balesetek számsze­rűségét illeti, azok igen hullámzóak. Mind a balese­tek alakulása, mind az ezer tagra jutó baleset 1964-ben érte el a maximumát 1965- ben lecsökkent, majd ismét lassú emelkedés követke­zett be. Ez a növekedés azonban megközelítően sem olyan arányú, mint amilyen mértékben emelkedett a gé­pek száma a tsz-ekben. A jövő év első napjaitól kezdve négyféle minőségű és áru perlit szigetelőelem- md jelentkezik a Perlit Szi­getelőelem és Műanyagipari Vállalat Ahhoz, hogy ezt a kereslet szabta minőséget és mennyi­séget elérjék, magát az üze­met is korszerűsíteni, bőví­teni kell. így még az első negyedévben beépítik a 2-es Az összes balesetek száma például tavaly 1277 volt szemben az 1961. évi 1214- gyel. Ugyanezen idő alatt a traktorok száma 686-ról 3230-ra emelkedett. Kisebb- nagyobb eltérésekkel ha­sonló a helyzet a baleseti statisztika többi mutatóinál is. Ezek a tények bizonyít­ják, hogy nem szükségsze­rűen kell emelkedni a bal­eseteknek a gépek számá­nak pövekedésével. A balesetek számának vi­szonylagos csökkenését vagy csak igen lassú emel­kedését elsősorban az idéz­te elő, hogy az óvó rendsza­bályokat és biztonsági elő­írásokat gondosabban betar­tották. Egyébként a vizsgá­lati tapasztalatok is azt mu­tatják, ‘hogy a balesetek többsége nem a gépekkel, vegyszerekkel és más nagy­üzemi módszerek bevezeté­sével van egyenes összefüg­gésben, hanem a figyelmet­lenséggel és gondatlanság­gal. Megállapítható, hogy a 10/1966. FM rendelet meg­jelenése óta a tsz-ekben egészséges fejlődés indult meg e tekintetben. Remélni lehet, hogy az új tsz-tör- vény életbe lépése nagyban fogja segíteni a munkavé­delem és balesetelhárítási jogszabályok pontos betar­tását. További fontos fel­adat, hogy a tsz-tagok telje- egészében megismerjék a munkájukhoz szükséges óvó rendszabályok előírásai és azokat maradéktalanul betartsák. A felvilágosításra és a biztonsági rendszabá­lyok ismertetésére van tehát szükség. Helyes lenne, ha a szövetkezetek vezetői a zár­számadáskor nemcsak azt vizsgálnák meg, miként gaz­dálkodtak a közösség anya­gi eszközeivel, hanem azt is, hogyan törődtek az em­berek egészségvédelmével. Az ülés befejezésével dr. Fekszi István eredmények­ben gazdag új esztendőt kí­vánt a vb-tagoknak, rajtuk keresztül a megye dolgozói­nak. Hódi László amely mintegy 1 millió fa­rín tbá kerül majd. Ennek üzembe állításával már a második negyedévtől kezdve folyamatos termelésre tér­hetnek át. Az üzem várható nagyobb termelékenysége megköveteli a jelenlegi rak­tárak bővítését is. Ez is az év első felének feladata lesz. A vállalat vezetői a munka­hely korszerűsítéséről sem feledkeznek meg. Tervezik a központi fűtés bevezetését is. Megyei szakszervezeti delegáció utazik a Román Szocialista Köztársaságba f olyamatos termelés a perl it üzem ben & K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom