Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-21 / 301. szám
Az 1968. évi állami költségvetést Vályi Péter pénzügyminiszter ismertette Tisztelt országgyűlés! A közvélemény mindig nagy érdeklődéssel várja a gazdasági tervekről és az állami költségvetésről szóló tájékoztatást. Különösen nagy a várakozás most, amikor széles körű, történelmi jelentőségű gazdasági reformot hajtunk végre. Ismeretes, hogy a jövő év elején bevezetésre kerülő reform célja az, hogy meggyorsítsuk hazánk szocialista fejlődését. Ehhez arra van szükség, hogy biztosítsuk a fejlődés nagyobb tervszerűségét és korszerűsítsük a gazdálkodás módszereit. Az elmúlt néhány évben gazdaságirányítási rendszerünk a reform egyes elemeA gazdaságirányítási rendszer reformjának kedvező hatásai csak fokozatosan bontakoznak ki. Az első években az egyensúlyi helyzet, a szerkezeti arányok csak lépésről-lépésre fognak változni, sőt a piacon átmenetileg kisebb zökkenők is jelentkezhetnek. Ezért a gazdasági vezetés fő feladatának azt tekinti, hogy tovább haladva a gazdaság fejlődésének a harmadik ötéves tervben meghatározott útján, biztosítsa az egyensúlyi követelmények és a reform kibontakozásához szükséges feltételek olyan összehangolását, amely fokozatosan és következetesen a feszültségek feloldása irányába hat. Ennek a célkitűzésnek szolgálatába állítjuk pénzügyi politikánkat. Az új közgazdasági szabályozók közvetlenül hatnak a költségvetési rendszerre. E hatások közül a legjelentősebb, hogy a gazdálkodásban az állam és a vállalatok között új típusú kapcsolatok jönnek létre. A vállalati önállósághoz saját anyagi eszközök kellenek, tehát a jövedelem egy része ott marad a vállalatoknál, vagyis kisebb lesz a társadalmi tiszta jövedelemnek az a része, amelyet az állami költségvetés összpontosít. Csökkennek a vállalati beruházásokra adott költségvetési juttatások, mert ezeket nagyobb részben saját eszközökből és hitelből kell fedezni. Mindez újabb feladatok elé állítja a gazdaságvezetést és a költségvetést. A költség- vetéshez kapcsolódó adózási és támogatási rendszernek aktívan kell serkentenie a jobb, előrelátóbb és hajlékonyabb vállalati gazdálkodást és a vállalati források mozgósítását. A költségvetés e megnövekedett és sokoldalú szerepét természetesen csak a hitelpolitikával szoros összhangban képes betölteni. A költségvetési javaslat összeállításánál a szokásosnál nagyobb gondot okozott a bevételek és kiadások ösz- szehangolása, mert a reform kezdetén a szükséges nagyobb vállalati önállóság feltételeit a költségvetés terhére lehetett csak megteremteni. 1968-ban decentralizált fejlesztési és részesedési alapokat hozunk létre és emiatt a nemzeti A költségvetési bevételek 3 százaléka származik a lakossági adókból. Az adóztatás rendszerében nem történik lényeges változás. Az arányosabb közteherviselés érdekében azonban teszünk lépéseket. A háztáji gazdaságok adóterhe számottevően nem változik, de a jövőben a terület nagysága és a művelési ág szerint differenciált adót kell majd kifizetni. A kisiparosok, kiskereskedők és szabad foglalkozásúak adóztatásánál a tanácsi adóügyi szervek törekedni fognak a tényleges jövedelmek megadóztatásáivel már korszerűsödött. Csökkent a kötelező tervmutatók száma, egyszerűsödött beruházási rendszerünk, kötetlenebbé és ösztönzőbbé vált a lótszán- és bérgazdálkodás, új szállítási szerződési rendszer lépett érvénybe. Ezek az intézkedések már növelték a gazdálkodó szervek önállóságát, ugyanakkor a reform kidolgozásának előrehaladtával megélénkült a vállalatoknál folyó közgazdasági elemző munka, új önálló elképzelések megvalósítására készülnek fel üzemeinkben. Ennek az újszerű, pezsgő és kezdeményező légkörnek is szerepe volt abban, hogy 1967-ben a fejlődés üteme meghaladta a korábbi évekét. jövedelemből 8—10 százalékkal kisebb hányad kerül be a központi pénzalapba. Ugyanakkor a költségvetés ilyen arányban egyelőre még nem mentesült a kiadásoktól. így például a költségvetés vállalja a már folyamatban lévő beruházások finanszírozásának számottevő részét. Emellett a társadalmi közös fogyasztással kapcsolatos kötelezettségeink tovább növekednek, ami természetes is, hiszen az emberekről való gondoskodás kötelességünkké teszi, hogy — ha viszonylag szerényebb mértékben is, de — tovább fejlődjenek ez évben is a szociális, egészségügyi és kulturális juttatások. 1968 január elsejétől kezdve az elmondottak szerint módosul a költségvetés jövedelemelosztó szerepe, megváltozik a költségvetés bevételeinek és kiadásainak mértéke és összetétele. Az 1968. évi költségvetés bevételi előirányzata kereken 137 milliárd forint, ami a központosítható társadalmi tiszta jövedelem csökkenése ellenére több mint 30 százalékkal magasabb az 1967. évi bevételi előirányzatnál. A bevételek növekedése és a költségvetési volumen emelkedése — a képződő jövedelmek tényleges emelkedése melle*t — elszámolási okokra vezethető vissza. Az 1963. évi költségvetésben következetesebben érvényesül a teljes — bruttó — elszámolás elve. A korábbi években a vállalati nyereségbefizetést a dotációkkal csökkentettük, a forgalmi adót az árkiegészítésekkel, a beruházási kiadásokat pedig a vállalatoktól elvont amortizációval csökkentett — nettó — ösz- szeggel számoltuk el. A költségvetésnek ez új felépítése világosabbá teszi a központi pénzalapok képződésének és felhasználásának áttekintését. A költség- vetés vo’umene összehasonlítható szerkezetben nagyjából az előző évivel azonos. Az állami költségvetés bevételeinek túlnyomó része továbbra is a vállalatoktól és szövetkezetektől származik, annak ellenére, hogy a vállalatok és szövetkezetek a náluk realizálódó nyereségnek mintegy 60 százalékát fizetik csak be a központi pénzalapba, az eddigi 85 százalékkal szemben. ra. A Pénzügyminisztérium és a tanácsi adóügyi szervek messzemenő figyelmet kívánnak szentelni a spekulációs, a végzett munkával nem arányos jövedelmek igazságos, nagyobb mértékű megadóztatásának. A költségvetés kiadási előirányzatainak közel fele közvetlenül - összefügg a gazdasági tevékenységgel. A beruházások a kiadások kereken 20 százalékát igénylik, a termeléssel és a forgalommal összefüggő támogatásokra és fogyasztói ár- kiegészítésekre pedig a kiadások 27 százalékát fordítjuk. Az új beruházási rendszert az jellemzi, hogy a vállalatok termelőberendezésük felújításában, pótlásában és kisebb fejlesztésében maguk dönthetnek, s az ehhez szükséges pénzalapokkal is rendelkeznek majd. Saját hatáskörben megvalósítható fejlesztéseikre a vállalatok hitelt is vehetnek igénybe, amit fejlesztési alapból fizetnek vissza. A beruházások finanszírozásában megnő tehát a vállalati alapok és a hitel szerepe, csökken a központi források részaránya és megszűnik a beruházások ingyenessége. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek hatásköre is tovább nő a pótlási és fejlesztési célú beruházások elhatározásában, amelyet az amortizációs alap fokozatos kiterjesztése és a beruházási ártámogatási rendszer segít elő. A beruházások új rendjétől azt várjuk, hogy a vállalatok és szövetkezetek gondosabban, körültekintőbben veszik igénybe és hatékonyabban használják fel az erőforrásokat. A jövőben is a költségvetésből fogjuk finanszírozni a népgazdaság fejlesztésében kiemelkedő jelentőségű termelő, a termelési szerkezet átalakítását erdményező beruházásokat, az infrastrukturális, a szociális és kulturális beruházásokat. A beruházási tervünk Az 1968. évi beruházási terv viszonylag kevés számú ilyen nagy beruházás kezdésével számol. Ezek között legjelentősebbek a Be- remendi Cementgyár, mely 120 ezer tonna égetett mész és 1 millió tonna cement előállítására lesz alkalmas évenként; a Szászhalombat- tai Kőolajfinomító II. üteme, évi 3 millió tonna feldolgozó kapacitással; évi 8,5 millió négyzetméter kapacitású síküveggyár Orosházán; Kincsesbányán 350 000 tonna kapacitású bauxitbánya; 150 ezer tonna évi kapacitású szénsavgyár Szolnokon. A kevés számú nagy beruházás megindításában az a törekvés nyilvánul meg, hogy koncentráljuk a központi beruházási erőforrásainkat. A költségvetési beruházási kiadások túlnyomó részét a korábbi években megkezdett, folyamatban lévő beruházások minél gyorsabb befejezésére fordítjuk. Az ipari nagy beruházások közül 1968-ban befejeződik a Borsodi Ércelőkészítőmű, a Péti Nitrogénművek bővítése, a Dunaújvárosi Iró-NyoTisztelt országgyűlés! A költségvetés kiadásainak egynegyedét az állam társadalombiztosítási, szociális, egészségügyi, kulturális célokat szolgáló kiadások teszik ki. E közös társadalmi szükségletekre előirányzott összeg növekedése 5,9 százalék. A fejlődés megítéléséhez rá kell mutatni arra, hogy a második ötéves terv és a harmadik ötéves terv első éveinek átlagában a közös társadalmi fogyasztás céljait szolgáló kiadások növekedési üteme meghaladta a nemzeti jövedelemét. E kiadások növekedése az 1968. évben azonos a nemzeti jövedelemével. A gazdaság belső stabilitásának és kiegyensúlyozott további fejlődésének biztosítása végett kell törekednünk a közös társadalmi fogyasztás nemzeti jövedelemmel ösz- szehangolt arányainak kialakítására. A költségvetési szervek gazdálkodási rendszerében számos változtatást vezetünk be. Megnő a költségmó Papírgyár beruházása. Az élelmiszeripar beruházásai közül befejeződik a szegedi és a székesfehérvári tejüzem építése, Szabadegyházán üzembe lép egy paradicsomsűrítő üzem. A mezőgazdaságban az építési beruházások zömét az állattenyésztés fejlesztésére, valamint a tárolótér növelésére és útépítésre fordítják. A gépi beruházások elsősorban a munkaigényes terménybetakarítás gépesítését szolgálják. Az év során folytatódik a kiskörei — Tisza II. — vízlépcső építése. A szállítás és hírközlés beruházásai közül kiemelkednek a Budapest közlekedését javító beruházások és a nemzetközi kapcsolatokat bővítő létesí'mények. Az előterjesztett költségvetés az előző évinél magasabb összegeket irányoz elő a távolsági és helyi utak, hidak, valamint a vízügyi létesítmények fenntartására és korszerűsítésére. A jelentős fejlesztés ellenére az előirányzatból nem biztosítható a korszerűsítés kívánatos ü‘eme. A kereskedelem jelentős új beruházása a Mátészalkai Hűtö't Alma tároló és Feldolgozó. Tovább folytatódik az év folyamán a balatonfüredi szálló és az új Duna szálló építése. A kormány célkitűzéseinek megfelelően az ép rő- ipari tevékenység egyik legfontosabb feladata a lakás- építési program megvalósítása. A terv — lényegében a harmadik ötéves terv ez évi ütemének megfelelően — több mint 61 000 lakás megépítésével számol. Ennek közel egyharmada állami erőforrásokból valósul meg. Ezen túlmenően a lakosság anyagi eszközeiből végzendő lakásépítkezésekhez az . állam mintegy 2,5 milliárd forint hiteltámogatással járul hozzá. Az állami lakásépítés előirányzata 3,9 milliárd forint. Mintegy 14 000 lakás — az állami lakások többsége — tanácsi beruházásként épül meg, melyből kb 6800 szövetkezeti lakásként kerül értékesítésre. Az értékesítésre kerülő öröklakások száma 860. A lakásépítési program teljesítését szolgálják az építőipari beruházások: termelésbe lép a budapesti II. házgyár és az egyenként 4200 lakás éves kapacitású győri és miskolci házépítő kombinát, befejeződik az évi 42 millió db tégla előállítására alkalmas Fehér- gyarmati Téglagyár rekonstrukciója. megkezdődik a debreceni házépítő kombinát beruházása. vetési szervek önállósága mind a tervezésben, mind a gazdálkodásban. Javítja a gazdálkodás feltételeit, hogy az intézmények a felújításra szükséges összegeket állóeszközeik értékével arányosan kulcsok segítségével képezhetik és alapszerűen kezelhetik. Rugalmasabb lesz a bérgazdálkodási rendszer is. A költségvetési szervek pénzügyi szükségletét nagyrészt életszínvonalpolitikánk határozza meg. Ezzel összhangban a második és harmadik ötéves tervperiódus eddig eltelt ideje alatt a kiadások közül a társadalombiztosításé nőtt legnagyobb mértékben. A jövő évben 9 milliárd forinttal többet fordítunk társadalombiztosításra, mint a második ötéves terv elején. Ez azt jelenti, hogy e költségvetési előirányzat hét év alatt megkétszereződött. A lakosság mind nagyobb hányadára terjesztettük ki a társadalombiztosítást, bővítettük a szolgáltatások körét és mértékét. Ebben az időszakban a nyugdíjkiadások 4,6 milliárd forinttal emelkedtek, amiben a nyugdíjasok számának növekedése mellett számottevően közrehatottak az átlagnyugdíjak növekedése és az alacsony összegű nyugdijak emelésére hozott intézkedések is. A családi pótlék ösz- szegének ismételt emelése 1,4 milliárd forint többletet rótt az államháztartásra. A kifizetett bérek növekedése jelentősen növelte a betegségi készpénzsegélyeket. Az 1967. évben került bevezetésre a gyermekgondozási segély, amelyet az év végéig mintegy 30 000, jövő év végéig pedig várhatóan 65 000 Ezek a tényezők befolyásolták a társadalombiztosítási kiadások jövő évi előirányzatát, amely kereken 17 milliárd forintot tesz ki, s a társadalmi közös fogyasztásra fordított kiadások 50 százalékát jelenti. A szakszervezeti társadalom- biztosítás bevételei emelkednek, az állami támogatás pedig csökken, mert a vállalatok által fizetett járulékot 10 százalékról 17 százalékra emeltük. A vállalatok illetményadó terhei azonos mértékben csökkennek. Az egészségügyi célokra előirányzott 6,9 milliárd forint fele a fekvőbe Légellátást, csaknem egynegyede a járóbetegellátást szolgálja. Egészségügyi politikánkat az a törekvés határozza meg, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezésével az ingyenes egészségügyi ellátásra jogosultak számának hirtelen növekedéséből adódó problémákat fokozatosan megoldjuk. Ezért csaknem minden anyagi erőt az intézmény- hálózat bővítésére új kórházak és rendelők létesítésére és működtetésére kellett és kell fordítani még néhány évig a jövőben is. Az elmúlt években a já- róbetegellá^s hálózata — elsősorban a falusi lakosság jobb ellátása végett — az átlagosnál gyorsabb ütemben nőtt. Kiépítettük a gyermekorvosi és a vidéki fogorvosi hálózatot. A hálózat fejlesz'ése mellett szerény keretek között javítottuk az ellátás színvonalát. Javult és tovább fog javulni ugyanakkor az egészségügy létszámellátottsága. Orvosellátésunk világviszonylatban is a legjobbak közé tartozik. Gyógyintézeti ágyellátottsáA tudományos kutatásokra előirányzott összeget lehetőségeinkkel arányosan növeltük. E feladatokra a költségvetésben 725 millió forint áll rendelkezésre, de jelentős összegeket áldozunk erre a célra a vállalatok által képzett műszaki fejlesztési alapból is. A kutatómunka eredményeinek fokozásában a kutató intézmények a jövőben érdekeltek lesznek s ezáltal a tudományos kutatás gazdasági vonatkozásban is közelebb kerül a gyakorlathoz. A tanácsok 1968. évi költségvetési előirányzata 15,5 milliárd forint, ami 3,2 százalékkal magasabb az előző évinél. Ezt a költségvetést a tanácsok már az új rendszer szerint készítették el. Ennek megfelelően költségvetésük összeállításához központilag meghatározott keretszámokat már nem kaptak, csupán az általuk igénybe vehető bevételi források köre, mértéke és az állami hozzájárulás összege került részükre meghatározásra. Ezzel lehetővé vált, hogy a tanácsok költségvetésüket — a helyi források messzemenő kiaknázásával — tényleges gazdasági lehetőségeik alapján, ugyanakkor fejlesztési lehetőségeiket reálisan számba véve állíthassák össze. A nélkülözhetetlen előrelátás érdedolgozó nő vesz igénybe. Államunk fokozott gondoskodása jut kifejezésre abban is, hogy a költségvetés biztosítja a csökkent munkaképességűek rendszeres segélyezését. A társadalombiztosítás keretében a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok fokozatosan hasonló jogokat nyernek, mint a munkaviszonyban állók. 1968. év közepén sor kerül a termelőszövetkezeti tagoknál a családi pótlék összegének további növelésére, a munkaviszonyban állókéval azonos korhatárok megállapítására. 17 milliárd társadalombiztosításra A tanácsok költségvetési előirányzata gunk nemzetközi összehasonlításban nem ennyire kedvező, de az utóbbi évek erőteljesebb kórházfejlesztése útján mindjobban megközelítjük a haladó színvonalat. Az elmúlt hót évben a kórházak ágyainak száma csaknem tízezerrel emelkedett és a következő évben újabb 1500—1609 ággyal fog gyarapodni. Rendelőintézeti hálózatunk már most is fejlettebb, mint az európai országok többségében. A kulturális célokra fordítható kiadások összege — a kulturális szoigáltatásoitat nyújtó vállalatoknak adott dotációval együtt — kereken 11 milliárd forint. Ennek túlnyomó része az oktatási célok megvalósításának pénzügyi feltételeit biztosítja. Ma már egyre szélesebb az a felismerés, hogy az oktatás a gazdasági fejlődésnek kiegészítő, fontos tényezője. A tudományos é* műszaki fejlődés gyors theme világszerte előtérbe helyezte az oktatási kiadások és a gazdasági növekedés közötti összefüggés vizsgálatát, A gazdasági fejlődés intenzív szakaszában a termelékenység fokozásának elengedhe tőben feltétele a dolgozók általános műveltségi színvonalának, a szakképzett munkások arányának emelése, a szakmunkás- képzés szélesebb elméleti ismeretekkel való megalapozása, a felsőfokú képzett szakemberek számának és részarányának növelése. Mindezek eredményekÄnl a munkaorőutánpótlás egy főre jutó költségei állandóan növekednek. amiből egyre nagyobb hány-dot vállal a szocialista állam magára. Ezek hosszú lejáratú befektetések és a nemzeti jövedelem jövőbeni gyorsabb ütemű növekedésében térülnek majd meg. kében — az 1968. évi költségvetés mellett — a tanácsok elkészítették az 1888- tól 1970-ig terjedő évekre középtávú pénzügyi tervüket is, amely kiindulásul szolgál távolabbi gazdasági munkájuk megalapozásához. A tanácsoknál bevezetett új tervezési rendszer megköveteli a fejlesztési politika és a költségvetési gazdálkodás összehangolását, ezért a költségvetésiéi együtt készült a fejlesztési alap terve is. 1968-tol bővül a fejlesztési alap helyi bevételi forrásainak köre, mindenekelőtt a vállalatok és szövetkezetek által fizetendő kommunális adóval, amely kereken 750 miilió forint. Bővülnek a bevételi források azzal is, hogy a vállalatok a jövő évtől kezdve az általuk igénybe vett telkek után egyszeri és folyamatos telekhasználati díjat fognak fizetni, amelynek egy része a tanácsokat illeti. Reméljük, hogy ez ésszerűbb telekgazdálkodást eredményez majd. (Folytatás a 4. oldalon) 1967. december 21. Fokozatosan és következetesen A tényleges jövedelmet adóztatjuk Növekszik a szociális, kulturális kiadás
