Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-17 / 298. szám
Hat hónap után Javult az orvosellátottság Szabolcsban Az újító ember és a népgazdaság Továbbra is szükséges a központi támogatás Most fél éve foglalkozott lapunk a szabolcsi orvoshiány problémáival. A Miért kevés az orvos Szabolcsban című cikk a többi között szóvátette, hogy megyénk aggasztó orvoshiánnyal küzd, s különösen a körzetekben emiatt alacsony szintű a betegellátás. Szabolcs-Szatmár az egy körzeti orvosra jutó lakosságszámmal az utolsó az országban. Gyakorlattá vált, hogy a végzős fiatal orvosok sem szívesen jönnek a megyébe, még akkor sem, ha innen kaptak társadalmi ösztöndíjat. Ehhez járult: a községek anyagi lehetőségei — a legelemibb kommunális létesítmények hiánya miatt is — igen korlátozottak, s kevesek ahhoz, hogy megnyugtató körülményeket teremtsenek mindenütt az oda érkező orvos számára. A cikk szóvá tette, hogy a minisztérium segítségét is várja megyénk, egyrészt a beiskolázásoknál előnyben részesíti a szabolcsi jelentkezőket, másrészt tárcasegítséget adni az orvosi rendelők, lakások gyorsabb ütemű építéséhez stb. Megtalálni az ösztönzőket Az Eg/szségügyi Minisztérium illetékeseinek hozzánk küldött válasza elismeri a problémákat Megemlíti ugyanakkor, hogy a minisztérium növekvő segítsége nyomón sem változhat a helyzet csak akkor, ha a megye megtalálja azokat az ösztönzőket, amelyek az orvosokat jobban Szabolcshoz kötik. Ellenkező esetben a helyzet rosszabbodására lehet az új gazdaságirányítási rendszerben számítani. Azzal a kéréssel kapcsolatban, amely az orvoslakások tárcaszintű építését célozza, a főhatóság a megyei tanács, illetve a tanácsok megnövekvő anyagi önállóságára célozva elutasító választ adott Hogyan alakult ilyen körülmények között a helyzet? — ezt vizsgáltuk a napokban a megyei tanács vb egészségügyi osztályával. Dr. Kemény Lajos megyei főorvos megnyugtató javulásról adott számot. Különösen értékes, hogy a Szabolcsba meghirdetett állások — kivéve a központi gyakornoki helyeket — idén mind betöltést nyertek. A harmincegy meghirdetett állásból csak kettőt nem foglaltak el — az egyiket Fehérgyarmaton azért, mert nincs lakás. A kisvárdai járásban, ahol évek óta álltak betöltetlenül a körzeti orvosi állások, idén egyetlen község sem maradt orvos nélkül. (Ebben a járási tanács vb vezetői, a községi tanácsok jobb megértése, igyekezete is sokat segített.) Kulturáltabb körülmények E pillanatban tíz orvosi körzet van megyénkben üresen, de ez sem kevés. Az eddigi javulás nagyrészt köszönhető annak, hogy a községek az utóbbi hónapokban nagy igyekezettel teremtenek kulturáltabb körülményeket az orvosoknak, a szűkös lehetőségek mellett is megfelelő lakást, rendelőt építenek, illetve korszerűsítik a már meglévőket. A jövő évben négy új lakást-rendelőt adnak át. A későbbi időben is sok község oldja meg támogatással és saját erejéből az orvos telepítését szolgáló létesítményeket. A megnövekvő tanácsi önállósággal láthatóan máris jól élnek a járások, községek. Nyírbátorban és Kis- várdáh korszerű központi rendelét létesítenek, a vásá- rosnaményi járás több községében létesítenek lakásokat. Ide kívánkozik, hogy a tanácsok önállósága, igyekezete önmagában még kevés az eredményhez: az önállósággal az ipari körzetekkel ellentétben itt nem növekszik a községek bevétele, pénze. A helyzeten gyökeresen csak az segíthet, ha tanácsaink erőfeszítései a továbbiakban is találkoznak a minisztérium anyagi segítségével, kiemelt központi támogatásával. Nagy szükség van erre a gazdaság- irányítás új rendszerének körülményei között is, különösen itt, ahol a viszonylagos elmaradottság erősen érezteti fékező hatását az egészségügyi ellátottságban is. A minisztérium, a kormányzat támogatásának újabb jeleként nagyot nőtt az utóbbi években a megye kórházi ágyainak száma. Uj osztályok, pavilonok építésével javult a helyzet a nyíregyházi megyei kórházban is. De mindez kevés, a jelenlegi zsúfoltság indokolja egy új megyei kórház felépítését. A jelenlegi információk szerint már készül az új nyíregyházi kórház tanulmányterve. Megyei kérés, hogy ez az igen indokolt beruházás az elsők között valósuljon meg. Indokolt ugyanakkor, hogy a jelenlegi megyei kórház — amelynek a belgyógyászati osztályai túlzsúfoltak és elavultak — is fejlődjön, s ha másként nem, pavilonok építésével változtasson helyzetén a közeli jövőben. Sajnos, a szakorvosi ellátottságunk az új orvosokkal sem javult, hiszen addig is súlyos volt, s az idejöttek helyett mintegy annyian hagyták el a megyét. Nem változott fél év alatt a járási főorvosok hiánya sem. Elsőrendűen fontos tehát, hogy a körzeti orvosi státuszok betöltésével együtt — ez 1968 őszén várható — a szak gyakornoki állások betöltése is megtörténlen. Ugvanakkor elő kell segíteni. hogy a megyében működő körzeti orvosok munkájuk mellett szakképesítést, is szerezzenek. Meg kell teremteni az anyagi alapokat összefoglalva: hat hónap alatt változott, javult a helyzet, elsősorban az orvosi körzetek tekintetében. De a helyi és a központi lehetőségek jobb egyeztetése, nagyobb anyagi támogatás szükséges ahhoz, hogy Szabolcs megteremtse az orvos- állások betöltéséhez nélkülözhetetlen, itt teljes mértékben előteremteni egyelőre lehetetlen anyagi alapokat Csak így változhat véglegesen és megnyugtatóan az orvosellátottság, a megelőzés és gyógyítás színvonala. Kopka János „Emlékezz, proletár...!“ Sallai Imre hetvenedik születésnapjára „A fasiszta diktatúra készenlétbe állította a kötelet és a hóhért. A statáriumrendelet módot ad a hatalomnak, hogy mindenki ellen, akire a kommunista mozgalomban való részvétel rábizonyul, statáriális eljárást folytasson le... Nem szabad illúziót táplálni. A fasiszta diktatúra azonnal alkalmazni fogja a statáriumot, amikor meg lesz hozzá az ürügye (mint ahogy Biatorbágy csak ürügy volt a statárium meghirdetésére), amikor a tömegeket a sajtó, egyház, rádió propagandájával hipnotizálni lehet a KMP elleni programhadjáratra. Az akasztófa tehát készenlétben áll”. A régi, sárgult, foszladozó papírlapról szinte izzadnak a szenvedélytől fűtött sorok. Aki írta, jól tudta: a bitófát elsősorban neki ácsolják, a statárium ürügyét az életére tűrök eszelték ki. De azt is tudta: mindent tehet, csak azt nem, hogy méghátráljon, hogy feladja a küzdelmet, hogy meghúzódjon valami biztonságos zugban, s várja az idő múlását. Ha ezt teszi, egész életét, önmagát tagadja meg. Ha vállalja, s vívja tovább a harcot, — tapasztalt, hivatásos forradalmár volt — előre látta: sorsa beteljesül. Nem számolt könyörülettel, az ellenségtől nem remélt emberséget, cikke — a párt illegális lapjában jelent meg — maga a bizonyság erre. Az első volt, akire a statáriumot alkalmazták. Reggel fél kilenckor állították a vérbírák elé, délután fél háromkor már ítéletet hirdettek, s két óra múlva a Horthy-rendszer hatalmasai úgy hitték: Magyarországon meghalt a kommunista párt, mert Sallai Imre és harcostársa: Fürst Sándor halott. Úgy ítélték el mindkettőjüket. hogy ellenük sem írásbeli. sem szóbeli, sem tárgyi bizonyíték nem volt. Még a bírósági tudósítók sem tudtak több indokolást összetákolni, csupán ennyit: „a bizonyosság a körülményekben van...” A bizonyosság a körülményekben volt... S kell-e több bizonyság, mint amennyit a kor — éppen harmincöt esztendeje —• maga produkált? A Horthy-rendszer — természetéből következik — nem tudott és nem is akart változtatni az ország rettenetes helyzetén. Pokoli hatalomféltésben minden eszközével, erejével a forradalmi munkásmozgalom, a kommunisták ellen fordult Elég volt egyetlen szó elég volt egy besúgó, s akire rásütötték: kommunista, elkészülhetett a börtönre, a kínzásra. S a mozgalom mégis élt. erősödött, megjelentette illegális lapját, dolgozott, 1919 óta akkor először a párt e’ső nvofnd.i’i. S mert kevésnek tűnt a börtön, mert hatástalannak látszott megannvi erőszak- intézkedés, ürügyként felhasználták a biatorbágyi traeédiát, kihirdették a statáriumot. Sallai Imre és Fürst SánZöld utat kapnak az újítások — Több lényeges változást tartalmaz az új jogszabály — Az újítók erkölcsi és anyagi megbecsülése társadalmi érdek Kormányrendelet jelent meg a „nehéz emberek” az újítók, feltalálók alkotó tevékenységének szabadabb, eredményesebb kamatoztatásáról. Megszűnnek a rögös utak, melyek egy-egy újítás elbírálásától annak elfogadásáig, bevezetéséig, és az érte járó díjazás kézhez vételéig — elkísérték az újért munkálkodókat. Megyénkben az utóbbi négy év alatt csaknem 9 és fél ezer újítást adtak be a dolgozók. Az újításoknak mintegy a felét fogadták el, s egyharmadát vezették be. Számos kötöttség, bürokratikus, és jogilag is tisztázatlan eljárási mód gátolta az öntevékeny újítási mozgalom termékenységét. Az 1968 január 1-én életbe lépő új jogszobály feloldja az eddigi merevséget, lényeges változtatásokat hoz az újítások ügyintézésében, elbírálásában, hasznosításában, az újító ember anyagi és erkölcsi jutalmazásában. Milyen változásokat tartalmaz az újításokról és találmányokról szóló kormányrendelet? Országos tapasztalatokat használtak fel a rendelet kidolgozásánál. Megyénkben is részt vettek a tervezet megvitatásában, mintegy hatvan vállalatvezető, szakszervezeti titkár és szakszervezeti újítási felelós ankéton foglalkozott az újítómozgalom problémáival. A gazdasági mechanizmus új- rendszerében az újítómozgalomnak komoly feladata lesz, hogy hozzájáruljon a termelés korszerűsítéséhez, a technika fejlesztéséhez, az alkotó tevékenység jobb kibontakoztatásához. — A leglényegesebb, hogy az új kormányrendelet mesz- szemenően figyelembe veszi a vállalatok önállóságát — mondották a Szakszervezetek Megyei Tanácsának köz- gazdasági bizottságán. Az irányelveket tartalmazza csupán, melyeket minden vállalattal megismertettek már korábban, az egyéb kérdéseket a vállalatok újítási szabályzatai rendezik majd. A kollektív szerződésekkel egyidőben foglalkoznak a vállalatoknál az újítási szabályzat kidolgozásával, mely a helyi sajátosságok, adottságok elemzését is figyelembe veszi. Magában foglalja az újídor volt az első két áldozat. Sallai, a szervező, a forradalmár, Szabó Ervin tanítványa, Korvin Ottó barátja, a Tanácsköztársaság felelós tisztségviselője. Sallai Imre, a huszas évek elejének egyszerű bécsi pártmunkása, később a moszkvai Marx—Engels intézet csendes szavú könyvtárosa, korának egyik legképzettebb magyar marxistája. Sallai Imre, aki a párt hívó szavára felcserélte a tudomány hajlékát az illegalitás ezernyi veszélyével, az elméleti munkát egy üldözött párt — a kommunisták pártja — gyakorlati szervezésével. Hazájában, szülőföldjén — ezernyi ellenség között. 1932 júliusában fogták el. Akkor — hazatérése óta — négy éve már az illegális KMP egyik vezetője volt. Két héten át gyötörték. Egy nap alatt elítélték és kivégezték. Meghalt; írott műveket, emlékezetes beszédeket nem hagyott örökül az utókorra. Az emlékmű, mely megőrizte nevét, munkáját, cselekedeteit. amelyben ma is tovább él: maga a párt. I Ha élne. most lenne hét- i ven esztendős Sallai Imre. I Lantos László | tási szabályzat, melyet a vállalatok készítenek el, az újítások bejelentésének, eleibírálásának rendjét, tisztázza a hasznosítás módját, az anyagi elismerés módját, mértékét, és más tennivalókat A szakszervezetek javasolták még, hogy az újítási szabályzatokban tisztázzák az újítások nyilvánosságra hozásának, a viszonylagos újdonságnak minősülő esetek problémáit, a vitás ügyek vállalati rendjét, a pályázati feladattervek kiírásának módját, az újítók erkölcsi elismerésének rendjét. Lényeges változás az új kormányrendelet szerint, hogy újítás lehet az olyan — jelentős alkotó tevékenységnek minősülő — megoldás is, amelyet a dolgozó saját munkakörében hoz létre, újításnak azonban csak műszaki, illetve üzemszervezéssel kapcsolatos megoldás értékelhető. Ez a megfogalmazás számos újítási vitát előz meg, hisz egyes pereskedések, huzavonák amiatt voltak, hogy munkaköri kötelességnek minősül-e vagy sem az adott újítási eljárás. — Nem kevésbé lényeges, hogy az új rendelet szerint az újításnak nem közvetlenül a népgazdaság, hanem a hasznosító vállalat részére kell — annak megvalósítása és esetleg értékesítése útján is — eredményt hóznia. így feloldódik a korábbi általában népgazdasági hasznot vizsgáló nézet, amely szétválasztotta bizonyos mértékig a vállalati és a nép- gazdasági érdekeket, holott a kettő együtt képzelhető el. A vállalat köteles elfogadás után kísérleti, illetve bevezetési szerződést kötni a dolgozóval az újítás gyakorlati hasznosítására. Ugyancsak a vállalatnál dönti el a bíráló bizottság az eljárás viszonylagos újdonság jellegét, melynél irányadó a vállalati termékek versenyképessége, értékesítésük, s az ennek alapján várható nyereségnövekedés. Az újítások az eddigieknél jobban szerepet kapnak a nyereségnövelésben. Ugyancsak sok újító kedvét szegte a nem megfelelő díjazás, a huzavona, amelyet az új rendelet kiküszöböl: az újítás mértékében a két fél, a vállalat és az újító megállapodása a mérvadó, ha ez nem történik meg, a díj az egy évi eredménynek legalább két százaléka. Az újítóknak nem kell megvárni a teljes évet, hogy az újítás hasznos voltát ennek alapján kiszámítsák, bizonyos időszakokra, negyedév, fél év stb. is kifizethető az újítási díj. Az anyagi és erkölcsi ösztönzés és elismerés változatos formáit alakíthatják ki a vállalatok a gazdasági mechanizmus új rendszerében: magasabb alapbér, külön prémium, juttatások, hazai és külföldi tapasztalatcserék, üdülések, lakásépítési akciónál előny, vállalati lakásjuttatás és más tényezők segítenek növelni az újítók megbecsülését, — akik a » vállalatnak és az egész népgazdaságnak jelentős anyagi hasznot hoznak. Az SZMT közgazdasági bizottságán végül a szakszervezeti bizottságok megnövekedett szerepét hangsúlyozták, hisz a vállalatok magúk foglalnak állást egy sor újítási kérdésben. A szakszervezetek szemmel kísérik majd az újítások sorsát, az ügyintézést, a nyilvántartást, az elbírálások minőségét, a hasznosítás mértékét, gyorsaságát, a díjazásokat, ösztönzik a vállalatokat pályázatok, feladattervek meghirdetésére, rendszeres szakmai és jogi tanácsadást szerveznek, s gondoskodnak az újító ember nagyobb erkölcsi megbecsüléséről. <PG> Szakmunkásképzés a Kossuth szakközépiskolában Nyíregyházán, a Kossuth szakközépiskolában igen nagy tondot fordítanak a szakmunkásképzésre. Képünkön: Szab^ Gyula és Miklós István első éves esztergályos tanulók munka közben. Rammet J. íetv
