Kelet-Magyarország, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-17 / 272. szám
KOT, ÉVFOLYAM 272. SZÁM ára: 50 fillér 1967. NOVEMBER 17, PÉNTEK 0 sertéshús termelésének növelése társadalmi érdek Megyei tanácskozás Nyíregyházán Szerdán délelőtt Nyíregyházán a megyei tanács kistermében a járási tanácselnökök, elnökhelyettesek, párt és tanácsi osztályvezetők részvételével megyei sertéstenyésztési tanácskozást tartottak. Megjelent az értekezleten Kállai Sándor, á rhegyei pártbizottság titkára és Gulyás János osztályvezető is. Vitaindító előadást Kovács István, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezési osztályának vezetője tartott. Bevezetőjében elmondotta, hogy az elmúlt években a mezőgazdasági termelés övekedésével összhangban klentősen fejlődött az ál- lattenj'észtésünk. Az egyes ágazatok között azonban a fejlődés differenciált volt. Mjg a baromfitenyésztés erősen fejlődött, a sertéstenyésztés a nagyüzemekben nem tartott lépést az igényekkel. Az utóbbi 1—2 évben bizonyos visszaesés tapasztalható. A húsellátás folyamatos növeléséhez fűződő társadalmi érdek ' megköveteli, hogy javítsunk a sertéstenyésztés helyzetén. A sertéstenyésztés fejlesztésének gyorsításával el kell érnünk, hogy a legközelebbi években az exportkötelezettsegck teljesítése mellett a belföldi sertéshúsellátást 20—30 százalékkal növelhessük. A sertéstenyésztés fejlesztésére a Központi Bizottság és a kormány állásfoglalása alapján népgazdasági szinten a mezőgazdaság valamennyi szektorára kiterjedő intézkedéseket dolgoztak ki. Ennek középpontjában a termelőszövetkezeti közös gazdaságok sertéstenyésztésének fejlesztése áll. Egyrészt mert az elmúlt években a csökkenés itt volt a legnagyobb, másrészt a tsz közös gazdaságok állítják elő országosan a sertés 53— 55 százalékát. Az intézkedések alapjául az az elvi megállapítás szolgált, hogy a sertéstenyésztés fejlesztését a kenyérgabona-kérdéshez hasonló súllyal kell kezelni. Megyénk helyzetét vizsgálva megállapítottuk, hogy a sertéstenyésztés anyagi, műszaki ellátottsága rendkívül alacsony szintű. A termelőszövetkezet ekben 462 íiaztató van, ebből a korszerű követelményeknek csak kilenc darab felel meg. A 332 darab hizlaldából csupán 16 darab éri el a megfelelő szintet. Nem jobb a helyzet a süldőszállásoknál sem. Rossz a sertéstelepek közművesítése. Az állomány számszerű fejlesztésében különösebb teendőnk nincs, a meglévő sertéslétszám jó kiinduló alap a harmadik ötéves ten' hátralévő időszakára tervezett fejlesztéshez. Kedvezőbb takarmányellátottság esetén létszámfejlesztés nélkül is lehetőség volna több sertéshústermelésre. A takarmányellátás kedvezőtlen. A termelőszövetkezetek évről évre abrakhiánnyal küzdenek. Alacsony a szántóföldi takarmánygabona aránya is. 1966-ban megyénkben 20,4 százalék, országosan pedig 36,8 százalékon termeltek takarmány- gabonát. A kukoricaátlagtermésünk 3—4 mázsával alatta van az országos átlagnak. A vetésszerkezeten belül növelni kell a kukorica, őszi árpa, takarmány- búza termesztését. Az egy kilogramm hízott sértés súlygyarapodásához jelenleg 4,9 kilogramm abrakot használnak fel megyénkben. Egy kicsit is gondosabb, szakszerűbb etetéssel ez 4,5 kilóra csökkenthető, ami megyénkben 300 vagon abrakmegtakarítást jelenthet. Ezzel hat és fél ezer sertést lehet meghízlalnl. Nagyobb arányban kell etetni a keveréktakarmányokat. A sertések abrakszükségletét teljesen keveréktakarmánnyal javasoljuk kielégíteni, A sertéstelepek és férőhelyek legszükségesebb korszerűsítési munkáira megyénkben 1968-ban 57 millió forintot kell költeni. Ennek 70 százalékát az állam ártámogatásból biztosítja. A megyei adottságoknak megfelelő tartástechnológiát dolgozunk ki. A sertéstenyésztést eddig szinte teljesen kézi munkával végeztük. Az etetés, itatás és a takarítás gépesítése mellett —, ahol a lehetőségek megengedik — szükséges a sertésépületek nyári, téli szellőztetést és fűtési rendszerének biztosítása. Az eredményes sertéstenyésztés nagymértékben függ a szakmai hozzáértéstől, a gondozók lelkiismeretes- munkájától. Ezért indokolt, ; hogy a sertést tartó gazdaságok az arra legalkalmasabb dolgozókat foglalkoztassák ebben az ágazatban. A legjobb sertéstenyésztő gazdaságokban tapasztalatcserék keretében be kell mutatni az ott alkalmazott módszereket. A gondozókat rövid tanfolyamokra kell küldeni. A tenyésztési és egészségügyi előírásokat az eddiginél fegyelmezettebben, pontosabban tartsák be. Befejezésül Kovács István elmondotta, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben erősítjük a közgazdasági eszközökkel való irányítás elvét A hústermelés növelése, a hazai igények és az exportkötelezettségek teljesítése nemcsak gazdasági, han^m politikai kérdés is. A megoldás közügy és egyetlen járható út az árutermelés növelésének meggyorsítása. A vitában felszólalók — járási párt és tanácsi .vezetők — egyetértve a sertésprogram megvalósításával sok hasznos helyi tapasztalattal járultak hozzá a végleges megyei terv kidolgozásához. Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára felszólalásában többek között elmondotta, hogy ez a tanácskozás is bizonyította a sertéstenyésztés, végső soron a hústermelés politikai gazdasági jelentőségű. A jelenlévők ezt a fontos kérdést helyesen értelmezték és minden remény megvan arra, hogy a következő időben jelentős lépést tegyünk előre. Jelenleg nemcsak a belső ellátás, de az export is jóval több sertéshúst venne fel, mint ameny- nyit termelünk. Biztos piacunk van a szocialista és a kapitalista országokban. A programot tehát megalapozott igényekre készítjük. A kitűzött célt csak hosz- szabb távon tudjuk véglegesen megoldani, de van lehetőség és teendő, már a kővetkező évben is a sertéshús termelésének növelésére. Itt van például egy közismert napi teendő, a mélyszántás ősszel való elvégzése. Sajnos ennek a munkának még csak a felénél tartunk, pedig minden mezőgazdasághoz értő ember tudja, hogy az őszi mélyszántásba vetett kukorica 2—3 mázsával többet terem a tavaszi szántásba vetettnél. A járási tanácskozások után differenciáltan tegyenek javaslatot az egyes termelőszövetkezetekben, alapul véve az ottani lehetőségeket. Nagyobb fejlesztést ott érdemes előirányozni, ahol az adottságok maris a közepesnél jobbak. Ahol 8—9 kiló abrakkal állítanak elő 1 kilogramm sertéshúst, nyilván ott nincs értelme a sertés- hizlalásnak, sőt ráfizet a termelőszövetkezet és a népgazdaság is. — Egyetértek azzal, amit a vitában többen javasoltak, hogy a területi szövetségek közbenjárásával járásonként egy-egy modern közös sertéstenyésztő,' hizlaló üzemet hozzanak létre az erősebb termelőszövetkezetek. Ezek az üzemek legalább két-háromezer darab hízót állítsanák elő évenként. Ilyen méretben már kifizető a modern technika alkalmazása és a specialista szakemberek alkalmazása. Javasolta Kállai elvtárs, hogy a város környéki . termelőszövetkezetek Nyíregyháza üzemi konyháinak' mellek termékei re egy közös hizlaldát állíthatnának fel. A termelőszövetkezetekben vizsgálják felül az anyagi érdekeltség eddigi rendszerét há szükséges tegyék még érdekeltebbé a takarmánytermelésben és a sertéstenyésztésben dolgozókat. Sok . lehetőség rejlik a háztáji gazdaságokban is. Sajnos erre sem a ter- ihelőszövetkezetek, sem pedig a szerződést kötő vállalatok nem ■ fordítanak elég gondot. Befejezésül Kállai elvtárs felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy a kenyérgabonakérdés megoldásához hasonlóan a párt és állami szervek adjanak meg minden politikai és közgazda- sági támogatást a termelő- szövetkezeteknek és a háztáji gazdaságoknak. Minden remény megvan arra, hogy a termelőszövetkezeti parasztsággal egyetértve ezt a nagy célkitűzést megfelelően végrehajtjuk. A tanácskozás Kovács István zárszavával ért’ véget. Parii xánoslrom Dak To ellen Lángoló repülőgépek az amerikai 4.' gyalogoshadosztály támaszpontjának repülőterén, amelyeket a dél-vietnami szabadságharcosok aknavetői november 15-i támadásuk alkalmával gyújtottak fel. Az AFP hírügynökség helyszínen tartózkodó tudósítója szerint a partizánok által ostromolt Dak To amp- -■ rikai támaszpont védői számára a helyzet mindinkább „Dien Bien Phu kísérteiét idézi fel.” Mint azt a hírügynökségek egybehangzóan jelentik, a partizánok — nehéztüzérség — az amerikaiak szerint észak-vietnami tüzérség — folytatja a támadást a támaszpont ellen. Szerdán • gyakorlatilag' egész nap túz alatt' állott az amerikai támaszpont, szám szerint négy- össztüzet . zúdították a 82 •milliméteres ágyúk .a környező dombokról a völgyben fekvő amerikai állásokra. Az AFP tudósítója arról számol be, hogy a katonák „tégdig gázolnak a romokban és repeszekben.” Az újságíró szerint „nem lehet tudni hol van a partizántüzérség. A támadás a bambusz dzsungelbői jön. A támaszponton órákon át senki sem meri kidugni a fejét a föld alatti bunkerekből. Úgy tűnik, az amerikai gyalogság lemondott arról, hogy maga űzze el a tüzérséget. Ez a feladat az amerikai tüzérségre és a szünet nélkül támadó légierőre «hárul” Az amerikai B—52-es nehézbombázók szerdán és csütörtökön reggel több száz tonna bombát szórtak a támaszpontot körülvevő dzsun» gelekre. Az amerikai veszteség eddig két megsemmisített és egy megrongált repülőgép, több száz tonna megsemmisült lőszer, 20 halott, 22 sebesült. A támaszponttal kapcsolatban álló különleges erők táborát, teljesen lerombolta a paritzán- tamadás, úgy hogy ki.kel- . Ijítt üríteni. ’ Del-Vlétnám m£s pontjain is támadtak-a szabadság- harcosok. Szerdán . este a partizánok;' aknavetői tűz alá, vették az amerikai 25. hadosztály egyik gyalogsági táborát Cu Chinél, Saigontól 29. kilométerre északnyu. gatra. Szabolcs kulturális helyzetéről ’"'**•*» tárgyalt az országgyűlési képviselők megyei csoportja Csütörtökön délelőtt Nyíregyházán ülést tartott az országgyűlési képviselők Sza- bolcs-Szatmár megyei csoportja. Az ülés napirendjén szerepelt a megye kulturális elmaradottságának s ■ felszámolására készített javaslat megvitatása és a mezőgazdasági termékek felvásárlási gondjának tárgyalása. A kulturális elmaradottság felszámolására vonatkozó javaslat elemzi Szabolcs sajátos viszonyait, s utal arra, hogy a megye az elmúlt években szinte erejét meghaladó mértékben vállalkozott a múltból örökölt kulturális gondok enyhítésére. így például az utolsó 10 évben 98 művelődési otthon épült, a könyvtárhálózat 84 kölcsönzővel gyarapo. dott. Az egy lakosra jutó könyvállomány 0,2-ről 1,4-re emelkedett. A megye valamennyi községében és a tanyák egy részében van mozi, két zeneiskola elhelyezése oldódott. meg. öt év alatt a középiskolák fejlesztésében 50 százalékos volt az emelkedés. Iskolaépítésre ez idő alatt saját erőből 40 millió forintot használtak fel. Természetesen nagy segítséget kapott a megye az országos főhatóságoktól és más szervektől. A tárgyi feltételek javítására való törekvés a műveltségi szint emelkedésében is kedvezően érezteti hatását. Az elmúlt tervidőszakban mintegy 60 000 ember vett részt iskolarendszerű oktatásban. A múzeumokat százezer, a színházakat 120 000, az ismeretterjesztő előadásokat 330 000 ember látogatta évenként. Emelkedett a könyvek vásárlására fordított összeg.' A legnagyobb jószándék és erőfeszítés mellett sem sikerült azonban minden vonatkozásban felzárkózni az országos színvonalhoz. A művelődési intézmények —mű. velődési házak, otthonok] könyvtárak, mozik — száma kevesebb az országos átlagnál. Berendezésük, felszerelésük, állapotuk — kevés kivételtől eltekintve — nem megfelelőek. Mindent egybevetve a felmérések szerint a legsürgősebb kulturális feladatok megoldására a megyének 1970-ig több, mint 100 millió forintra lenne szüksége. Előreláthatólag saját erőből mintegy 15—20 millió forinttal rendelkezik. A tenni, való olyan sok és szerteágazó, hogy csak széles körű társadalmi összefogással oldható meg. A képviselők ' felszólalásaikban sok hasznos javaslatot, észrevételt tettek, s ezekkel kiegészítve a jelentést megküldik az Országos Népművelési Tanácsnak, amely korábban már foglalkozott ezzel a kérdéssel, valamint az országgyűlés kulturális bizottságának. H. L. I MIN'SZIERTONACS ÜLÉSE A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: ' A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Jóváhagyólag tudomásul vette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen részt vett párt- és kormányküldöttség útjáról szóló tájékoztatót: A pénzügyminiszter előterjesztése .alapján a kormány határozatot hozott , új forgalmi adórendszer 1968, január 1-vel történő bevezetésére. A külkereskedelmi miniszter javaslatára a Minisztertanács rendeletet hozott az új kereskedelmi vámtarifáról. ■ ■ A Minisztertanács tanács- . szervek osztályának vezetője, az építésügyi és város- fejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és az Országos Tervhivatal elnöke javaslatot tett a beruházá- . sokkal összefüggő hatósági engedélyezések rendszerének egyszerűsítésére. A Minisztertanács a javaslatot megtárgyalta és elfogadta. A honvédelmi miniszter előterjesztése alapján kormányrendeletet fogadott el a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjai életének, testi épségének vagy egészségének sérelméből eredő károk megtérítéséről. (A Minisztertanács határozatainak részletes ismertetése a 2. oldalon.) rnJe pnoLerTn/Át, tensüLjiTtut
