Kelet-Magyarország, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-04 / 261. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYttOUETE* t mxn. évfolyam m. szám Ara: 50 fillér I9J*. NOVEMBER 4, SZOMBAT €nno|»i ülés a Kreml koiigressznüi palotájában Leonéid Brezsnyev beszéde a szocializmus nagy győzelmeinek 50 évéről Moszkva (MTI) Pénteken, délelőtt, amikor a Kreml toronyórája elütötte a tizet, megkezdődött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumi ünnepségsorozatának kimagasló eseménye: az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának és az Oroszországi Föderáció Legfelső Tanácsának kétnapos együttes ülése: Fonó taps köszöntötte Leonyld Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát, Alekszcj Koszigint, a mi- rdsztertanács elnökét, Nyikolaj Podgornijt, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnökét, az SZKP és a szovjet allam más magas rangú vezetőit, október méltó örökösének, á szovjet nepne'k'képviselőit. Taps köszöntötte azoknak az országoknak, képviselőit, amelyek a nagy október példája nyomán kizsákmányolástól mentes társadalmat teremtenek, a szocializmus világát építik, Közöttük foglalnak helyet a Kádár János vezette magyar part- és kormányküldöttség tagjai. Zúgott a taps, amikor azoknak az osztályharcos erőknek, azoknak a testvérpártoknak a küldöttei léptek be a tereimbe, amelyek a tókés világban tartják magasra október vörös zászlaját. Itt vannak a gyarmati rabságból már felszabadult és szabadságukért még most is fegyverrel küzdő afrikai, ázsiai es latin-amerikai népek képviselői. Külön tisztelet és figyelem övezi az amerikai imperializmussal harcban álló vietnami nép küldötteit. Szeretettel veszik körül a polgárháború és az intervenciós harcok hős veteránjait, akik fegyverrel a kézben küzdöttek a szovjet hatalom megteremtéséért. Itt vannak a kongresszusi teremben a Szovjet-Oroszországért harcoló egykori magyar internacionalisták tíz és tízezreinek képviselői, aLe- nin-renddel kitüntetett Garasin Rudolf, Kiss Lajos és László Aladár. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság Legfelső Tanácsa együttes ülését Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöke nyitotta meg. Podgornij egymás után név szerint köszöntötte az 30. évforduló ünnepségeire érkezett külföldi küldöttségek vezetőit és tagjait. A kongresszusi küldöttek meleg tapsban, részesítették a külföldi delegációkat. Nagy taps köszöntötte a magyar küldöttségei. Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, a magyar küldöttség vezetőjét és a díszelnökségben mellette helyet foglaló Fock Jenői, a Minisztertanács elnökét. Ezután Nyikolaj Podgornij mondott megnyitó beszédet. Utána az Internacionáié hangzott el, majd az ülésszak részvevőinek nagy tapsa közepette Leonvid Brezsnyev emelkedett szólásra. • Központi bízotttagi- tag- eivtársaki - Képviselő-jsLv’táusaki Tisztelt külföldi vendégeink! Kedves barátaink! Ütvén évvel ezelőtt világtörténelmi jelentőségű esemény történt. A kommunisták pártja által vezetett oroszországi munkások és parasztok kezükbe vették az államhatalmat! Az egész országban, az egész világon visszhangzottak Lenin szavai: „megvalósult a munkások és parasztok forradalma, amelynek szükségességét a bolsevikok mindig hangoztatták.” November 7. új korszakot nyitott az emberiség történelmében, új, szocialista időszámítás kezdetét jelentette. Ezen a napon rakták le az új, szocialista társadalom alapkövét. Október győzelme megnyitotta az utat a szocializmus eszméinek megvalósítása előtt. Hazánk rövid történelmi időszak alatt leküzdötte évszázados elmaradottságát és a kommunista párt vezetésével hazánk dolgozói elsőnek hozták létre a szocialista társadalmat, elsőnek kezdtek hozzá a kommunizmus építéséhez. Az Októberi Szocialista Forradalom hatalmas lökést adott az egész világ társadalmi fejlődésének, meggyorsította a forradalmi felszabadító harc menetét. A SZKP Központi Bizottsága, a Legfelső Tanács elnöksége, a Szovjetunió minisztertanácsa a nagy ünnep alkalmából forrón üdvözli drága honfitársainkat — a munkásokat és kolhozparasztokat, az értelmiséget, a szovjet hadsereg és haditengerészet harcosait, minden szovjet embert! I. A !\agy Októberi Szocialista Forradalom a marxizmus—wleninizmii!? győzelme Elvtársak! Az emberiség történetében szép számmal akadtak olyan forradalmak, amelyek nagy szerepet játszottak a népek sorsában, a társadalmi fejlődésben. Az októberi forradalom e forradalmak között különleges helyet foglal el. Véget vetett az ember ember által való kizsákmányolásának és megkezdje a társadalom átalakítását a dolgozok érdekében. Megnyitotta azt a körszakot, amelyben a munkásosztály és minden dolgozó megszabadul az elnyomók év- ézredes uralma okozta nélkülözéstől, szenvedéstől és megalázástól. Az október óta eltelt 50 évben a forradalmi világmozga- lom nagy és sokoldalú tapasztalatokra tett szert. Ezek a tapasztalatok megmutatták, milyen fontos számba venni a proletár forradalmak kitörése és megvalósulása körülményeinek a sokrétűségét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat a haladó társadalmi eszme egész fejlődése készítette elő. Ez a fejlődés a marxizmusban érte el csúcspontját. A szocializmust utópiából tudománnyá alakítva Marx Károly és Engels Frigyes, e két nagy gondolkodó és forradalmár megmutatta minden leigázottnak és kisemmizettnek a szabadsághoz és boldogsághoz vezető utat. A szocialista forradalom! a régi világ méhében fogant, s annak leggyengébb láncszemében, Oroszországban tört ki. Oktober tapasztalata megmutatta, hogy a forradalom csak akkor győzedelmeskedik, ha ehhez létrejönnek az objektív feltételek. A forradalomnak ezt a kétségbevonhatatlan törvényét semmi sem változtathatja meg. Az októberi forradalom emellett megmutatta, a régi rend megdöntéséhez arra is szükség van, hogy a dolgozd tömegeket kellőképpen felkészítsék és megszervezzék az osztályellenséggel vívandó döntő összecsapásokra. A leninista bolsevikok megvédték e tanítás tisztaságát^ és forradalmi harcúk konkrét feladatainak megfelelően továbbfejlesztették azt. A bolsevikok mindig abból indultak ki, hogy a forradalom nem hősök csoportjának az összeesküvése, hanem a dolgozó nép legszélesebb tömegeinek a mozgalma. Hosszú évek osztályharca során a párt igen gazdag tapasztalatokat szerzett a harc valamennyi formáját illetően. A legbonyolultabb helyzetben minden akadályon és történelmi útvesztőn keresztül vezetni tudta a munkásosztályt. Amikor pedig beköszöntött a döntő pillanat, Oroszország munkásai és parasztjai követték Lenin pártját, és ki tudták vívni a győzelmet. Az októberi fegyveres felkelést' olyan hozzáértéssel a munkás-, paraszt- és katonatömegek hangulatának olyan megértésével készítették elő és hajtották végre, hogy az joggal a forradalmi stratégia és taktika mintaképeként került be a történelembe. A vörös Péterváron kigyúlt forradalmi láng eljutott az ország legtávolabbi sarkába is. Az októberi forradalom tapasztalatai megmutatták, hogy a munkásosztály még a kedvező feltételek esetén is csak a tömegekkel szoros kapcsolatban álló és a forradalmi harc valamennyi formáját alkalmazni tudó élcsapatának, a marxista pártnak a vezetésével tudja végrehajtani a szocialista forradalmat. Ez is a forradalom egyik megcáfolhatatlan törvénye. Az októberi forradalom megmutatta, hogy a munkás- osztály csak forradalom útján — bármilyen formában történjék is az — vívhatja ki a győzelmet. Az októberi forradalom nem egyszerűen a politikai hatalomban történt változás volt. Az októberi forradalom 'a munkásosztályt hatalomra juttatva, felszabadította a dolgozókat a kizsákmányolás alól, kezükbe adva a vállalatokat, a bankokat, a vasutakat, földet adott a parasztoknak, megszüntette a nemzeti elnyomást; amelytől Oroszország lakosságának fele •sínylődött, kivezette a országot az imperialista háborúból. A marxista—leninisták ■mindig abból indultak ki, hogy a hatalom kérdése, az egész forradalom kulcskérdése. Ámde a hatalom megszerzése sohasem volt öncél a kommunisták számára. A proletariátus diktatúrájában a kommunisták az új, szocialista társadalom felépítéséért, a dolgozó ‘ nép javáért és boldogságáért vívott harc alapvető eszközét látták és látják ma is. Az osztalyharc tapasztalatai árra tanítanak, hogy forradalom csak akkor ér valamit, ha meg tudja magát védeni. Azokban a vészterhes napokban, amikor a fiatal szovjet köztársaságra rátörtek az ellenforradalom és az intervenció hordái, a blokád, a szabotázs, a kuláklázadások közepette a forradalmi Oroszország kiállta a legfelelősség- teljesebb vizsgát. Úgy állta ki. hogy megvédte a jogát az élethez. Kiállta azért, mert a forradalmi munkások és parasztok a polgárháború harcterein, a munka frontján saját szívügyükért küzdöttek, amelytől sorsuk, szabadságuk, jövőjük függött. Hervadhatatlan dicsőséget szerzett azokban a * napokban az októberi forradalom füzében született Vörös Hadsereg. A forradalom katonáinak hősiessége és önfeláldozása, a győzelem érdekében, ma is elragadtatást kelt a világon. Az októberi forradalom egyik nagyszerű vonása volt a proletár nemzetköziség, amely erős szálakkal fűzte össze Oroszország munkásait a világ minden részében élő osztálytestvéreikkel. A Vörös Hadsereg soraiban országunk népeinek fiaival vállvetve harcoltak magyarok és lengyelek, szerbek és hor- vátok, csehek és szlovákok, bolgárok és osztrákok, németek és finnek, románok és mongolok, koreaiak és kínaiak és sok más nemzet fiai. A forradalmárok harcos intemacionáléja volt ez. Nemcsak azok voltak a forradalom mellett, akik a polgárháború frontjain küzdöttek október ügyéért. Európa is forrongott. Egymás után törtek ki a felkelések, sztrájkok, tüntetések. A munkásmozgalom hatalmas lendülete meggyengítette az imperialista intervenciósok támadását. Engedjék meg, hogy a szovjet kommunisták és minden szovjet ember nevében mély tiszteletemet és forró köszöne- temet fejezzem ki mindazoknak, akik azokban a dicsőséges években segítettek • népünknek forradalmi vívmányai megvédésében. Elvtársak! Október győzelme: a lenini zmus győzelme. Győzelmeink elválaszthatatlanul összefüggnek a halhatatlan Lenin neyévél és tevékenységével. Vlagyimir lljics Lenin, mint a bosevik párt megalapítója, a dolgozó tömegek kiemelkedő vezére és szervezője és ugyanakkor mint lárigeszű tudós került be a történelembe. A szó legnemesebb értelmében forradalmár volt, égés* életét a . dolgozó nép érdekeiért víyott harcnak szentelte. Lenin felülmúlhatatlan volt mint a forradalom stratégája és mint a politikai taktika mestere. Kérlelhetetlen volt az ideológia, és a politika ei- vi kérdéseiben. Ez azonban nem gátolta, hogy a konkrét problémák kezelésében a legnagyobb rugalmasságot tanúsítsa. Lenin, a szenvedélyes forradalmár, könyörtelenül kipellengérezte az álforradalmi frázisokat. Idegen volt számára minden megcsontoso- dottság és dogmatizmus. As elmélet és a politika alkotó szellemű kezelése alapján sokoldalúan továbbfejlesztette és gazdagította a forradalomról szóló marxista tanítást. Kidolgozta a szocializmus orosz- országi építésének fő irányvonalát, lefektette a szovjet bel- és külpolitika elvi alapjait. Mint politikus, és mint ember, rendkívüli szerénységével tűnt ki. Negyvenhét éves volt, amikor a szovjetek második országos kongresszusának szónoki emelvényéről bejelentette a szocialista forradalom győzelmét, ötvennégy éves volt, amikor a szíve meg” szűnt dobogni. A halál azonban erőtlen volt a lenini gé* niusz nagyságával szemben. Lenin velünk volt az első ötéves tervek forgatagában, velünk volt a Nagy Honvédő Háború csatáiban és velünk van most is. Lenin ügyét folytatta az általa megteremtett párt. E pártnak jutott osztályrészül az a nem könnyű, de megtisztelő feladat, hogy megvalósítsa Lenin élő örökségét. Pártunk, a Szovjetunió Kommunista Pártja, becsülettel meg is birkózik e feladattal. Az októberi forradalom 50. évfordulója: a leninizmus diadala, a lenini párt eszméinek és ügyének a diadala. Pártunk, a szovjet nép véleménye szerint a legjobb mód Lenin emlékének tiszteletben tartására az, hogy mindig megingathatatlanul követi S lenini irányvonalat! (Folytatás a 2. oldalon}
