Kelet-Magyarország, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-04 / 261. szám
II. A szocializmus felépítése a Szovjetunióban & szovjet nép nagy győzelme HL A kommunizmusért folyó harc új sikerei felé össze 32 év volt az emberek átlagéletkora, ma viszont elérte a 70 évet. A szovjet hatalom évei alatt a gyermekhalandóság a réginek egy tizede lett! A Szovjetunióban kiépült a bölcsődék és óvodák nagy hálózata, ahol több mint 9 millió gyermekre viselnek gondot. Gigászi méretű közoktatási rendszerünk. Az általános iskolákban, a középfokú szakiskolákban és a főiskolákon, valamint az ipari tanulók iskoláin és más tanintézetekben a tanulók együttes létszáma ma már 60 millió felé közeledik! Ez a szocialista rendszer egyik fő vívmánya. Most, amikor a nagy október 50 éves jubileumát ünnepeljük, nagy meghatottsággal gondolunk azokra is, akik nem lehetnek köztünk, azokra, akik az osztályellenség kezétől vesztették életüket a forradalmat védelmezve. Felidézzük azok emlékét is, akik úgy távoztak körünkből, hogy valósággal elégtek a munkában, minden erejüket a nép szolgálatába állítva. Szovjetunióban az állami és kolhozforrásokból nyugdíjat. Az ez év szeptemberében hozott hátározatok az élet- színvonal emeléséről több mint 50 millió szovjet embert érintenek. Nagy megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy államunk történelmében soha még nem fordítottak egyszerre ilyen hatalmas összegeket a dolgozók jólétének az emelésére. Nagymértékben nőtt az alapvető ipari és élelmiszer- cikkek fogyasztása. A városokban több mint hétszeresére emelkedett a lakóterületek nagysága: évente most több lakást építünk, mint a világ bármelyik országa. A Szovjetunió az első olyan ország, ahol az állam vállalta a nép egészségéről való gondoskodást, azzal, hogy minden állampolgárnak ingyenes orvosi segítséget biztosit. A Szovjetunióban dolgozik a világ orvosainak egynegyede. A nép életkörülményeinek javulását legjobban mutatja az emberek átlagéletkora. A régi Oroszországban mindA szocializmus megadta népünknek azt, amivel a leggazdagabb kapitalista országok dolgozói sem rendelkeznek: a tőkés elnyomás alól való felszabadulást, a biztos holnap érzését. A szovjet emberek nem tudják, mi a kizsákmányolás, mi a munka- nélküliség és ezt sohasem fogják megismerni. A párt és az állam szüntelenül gondoskodik a munka- körülmények javításáról, a munkanap csökkentéséről. A szovjet hatalom évei alatt a munkahét az iparban 18 órával csökkent. Az idén megvalósul az ötnapos munkahétre való átállás, heti két szabadnappal. A szovjet hatalom évei alatt hat és félszeresére nőtt a munkások reáljövedelme, nyolc és félszeresére emelkedett a parasztság jövedelme. Csupán az utóbbi években mintegy 25 millió munkás és alkalmazott fizetését emelték, bevezették a kolhoztagok számára, a garantált rendszeres havi munkabért és nyugdíjat, emelték a rokkantsági nyugdíjakat. Jelenleg több mint 34 millió ember kap a különbségek megszüntetése. Ma világosabban cs határozottabban látjuk, milyen úton oldhatók meg ezek a problémák, jobban tudjuk, mit kell tennünk ennek érdekében. Mindjobban megváltozik a mezőgazdasági munka jellege. A parasztok ma kapcsolatba kerülnek bonyolult gépekkel, az elektromossággal, kémiával. Ez az a folyamat, amelynek során a mezőgazdasági munka gyakorlatilag az ipari munka válfajává válik. Most, amikor a kolhozok éa szovhozok gazdasági megszilárdításában komoly sikereket értünk el, erősebbé válik az az alap, amelyre a falu arculatának és életviszonyainak az átalakítása épülhet. Lakások és kulturális intézmények széles körű építéséről, a falu villamosításának a befejezéséről, útépítésről van itt szó. A párt arra törekszik, hogy minden munkás, minden paraszt intelligenssé váljék, a szó legátfogóbb értelmében, teljes mértékben használja fel alkotó képességét, tevékenyen vegyen részt a társadalom szellemi életében. A jövőre vonatkozó terveinket tudatosan olyan elemekkel gazdagítjuk, amelyek elvezetnek a termelési folyamatok automatizálásához, és gépesítéséhez, a szakképzetlen munka szférájának csökkenéséhez. A párt nagy jelentőséget tulajdonít az egyéniség sokoldalú fejlődését leginkább biztosító feltételek kialakításának. E területen nagy jelentőségűnek mutatkozik a dol- gazók szabad idejének a növelése. A szabad idő nemcsak pihenést jelent, hanem — mint Marx hangsúlyozta — afféle teret is biztosít az egyéniség fejlődése számára. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy e ,.tér” növekedésével fokozódjanak annak a lehetőségei is, hogy a társadalom minden új tagja igénybe veheti a kultúra áldásait, tanulhat, kedvenc foglalkozását űzheti. Minél tovább haladunk előre, annál tovább növekszik az irodalom és a művészetek szerepe. Ma már a dolgozók legszélesebb tömegei járulhatnak a világkultúra kincsestárához. Az írók és művészek hivatása olyan művészeti alkotásokat létrehozni, amelyek eszmei vonatkozásban gazdagítják az új társadalom építőit, kommunista erkölcsre tanítják a tömegeket, kielégítik népünk növekvő esztétikai igényeit. A szovjetek és a társadalmi szervezetek szerepének szüntelen fokozása elő fogja segíteni, hogy a néptömegek még aktívabban részt vegyenek az állam és a társadalom ügyeinek az irányításában, előmozdítja a nép kezdemé' nyező készségének és a szoV' jet emberek teremtő aktivitá sának a fejlesztését. Pár tunk nagy mindennapot munkát végez ilyen irányban ÍFnlvtatá.«: a. 2. nffialniil Elvtársak: Szovjet-Oroszország dolgozói fegyverrel a kézben megvédelmezték a forradalmat, a lenini párt vezetése alatt elindultak a szocializmus magaslatai felé. Nagy és nehéz út, a szovjet nép felejthetetlen nagy hőstette volt ez. A szovjet hatalom olyan országot örökölt a cári rendszertől, ahol alacsony színvonalú volt a gazdasági és kulturális fejlettség, a hétéves háború pedig — először az imperialista, később pedig a polgárháború — a népgazdaságot még a háború előtti eredményekhez viszonyítva is messzira visszavetette. A szocializmus építése azért is bonyolult vállalkozás volt számunkra, mert elsőként fogtunk hozzá. Nem volt kitől tanulnunk. Azokról a magaslatokról, ahova most eljutottunk, nem is olyan nehéz , észrevennünk a múltbeli melléfogásokat és hibákat. Nem vitatjuk, hogy egyet ■ mást gyorsabban, jobban, kisebb erőfeszítésekkel is megtehettünk volna. Ahhoz azonban, hogy objektiven értékelhessük a megtett utat, mindenkor szem előtt kell tartanunk: minden egyes lépés útkeresés volt számunkra. Minden előrehaladásunk az országon belül és a világküzdőtéren jelentkező ellenségekkel szemben vívott állhatatos harc eredménye volt. A párt, amikor hozzálátott az ország szocialista átszervezéséhez, tudatában volt annak, hogy a szocializmus felépítéséhez létre kell hozni a modem nagyipart. Történelmileg a legrövidebb idő alatt. Más választásunk nem volt. A párt a szocialista rendszer hatalmas előnyeire támaszkodva alig három évtized alatt meg tudta oldani az ország iparosításának alapvető problémáit. Még 1920-ban, a polgárháT ború kellős közepén Lenin kezdeményezésére jóváhagyták országunk és az egész világ gyakorlatának első egységes állami gazdaságfejlesztési tervét, Oroszország villamosításának állami tervét (goelro). Ezzel a tervvel vette kezdetét a gazdaság tudományosan megalapozott tervszerű és komplex fejlesztésének a története. Lenin kidolgozta a szocialista gazdálkodás elveit, amelyek mind a mai napig megőrizték jelentőségüket. Azok a lenini tételek, amelyek szerint a központi tervezést össze kell kapcsolni a dolgozók kezdeményező készségének a fejlesztésével, fel kell használni az áru-pénz- viszonyokat, az önálló elszámolást, a munka anyagi ösztönzőit, a társadalom érdekeit összhangba kell hozni minden egyes dolgozó érdekeivel — ma is az ország gazdasági életének legfontosabb támpontjai. A szocializmus felépítéséhez nemcsak hatalmas ipart kellett teremteni, hanem a falu szocialista átszervezését is végre kellett hajtani. E hatalmas társadalmi probléma megoldását Lenin találta meg, aki kidolgozta híres szövetkezeti tervét, amit a párt falun kifejtett tevékenységének az alapjává tett. A kollektivizálás a szocialista forradalom egyik legfontosabb alkotó része volt. Mint minden forradalmi vállalkozás, ez is éles harcban ment végbe. Az iparosítás és az ország kollektivizálása lenini vonala győzelmének óriási társadal- , mi-politikai jelentősége volt. Városban és falun egyaránt létrejött a szocializmus gazdasági alapja. Megváltozott a munkásosztály és a parasztság arculata, megszilárdult a szövetségük. Ezzel sikerült lerakni a szocialista társadalmi viszonyok fejlesztésének, az ország védelmi képessége növelésének, az egész szovjet nép erkölcsi-politikai egysémegháromszorozódott. Ugyanakkor a mezőgazdaságban foglalkoztatott munkaerő részaránya a felénél kevesebbre csökkent. A szovjet gépipar egy év alatt körülbelül 200 000 fémmegmunkáló gépet, több mint félmillió traktort és kombájnt gyárt. Iparunk, technikánk és tudományunk fejettségének magas fokát tanúsítják a Szovjetuniónak a világűrkutatásban elért sikerei. A világot épp a közelmúltban ámulatba ejtette a szovjet automata űrállomás leszállása a Venus- ra. Elsőként oldották meg — és ragyogóan megoldották! — az űrszerkezetek automatikus összekapcsolásának bonyolult tudományos-műszaki problémáját. Ezzel megnyílt az út a nagy bolygóközi állomások megteremtéséhez. Ezek az újabb űrsikerek — nagyszerű ajándékok a nagy október 50. évfordulójára. A szocialista társadalomban, a munkásosztályé a vezető szerep. A szovjet munkás a forradalmi proletariátus legjobb tulajdonságait örökölte. A szocializmus, a termelési eszközök közös tulajdona, a közös i munka, új embereket teremtett meg a szovjet falvakban : a kolhozparasztságot. Nagy alkotó feladatokat old meg a népi értelmiség, amelyet szoros szálak fűznek a munkásosztályhoz és parasztsághoz. És minél magasabbra emelkedik társadalmunk kultúrája, annál láthatóbban fog megnőni az értelmiség szerepe a szovjet nép előtt álló grandiózus feladatok megoldásában. A nagy október 50. évfordulója — a népek testvéri családjának igazi ünnepe: a Szovjetuniót alkotó összes köztársaságok ünnepe. Együtt voltak a szocializmus építésének éveiben, együtt voltak a kegyetlen háború idején és együtt építik a kommunizmust, önfeláldozóan munkálkodnak, közös erővel tevékenykednek a szovjet ország gazdaságának, tudományának és kultúrájának fejlesztésén. Ma, amikor már rég nincsenek nálunk kizsákmányoló osztályok, amikor a szocializmus győzelme elvezetett társadalmunk megbonthatatlan eszmei-politikai egységéhez, a proletariátus diktatúrájának államaként létrejött szovjet állam már össznépi állammá, az egész nép politikai szervezetévé vált, amelyben a munkásosztályé a vezető szerep. A párt igen nagy munkát végzett a szocialista demokrácia fejlesztése, a szocialista törvényesség szilárd biztosítékai megteremtésének az érdekében. Jelentős szerepet játszott ebben az SZKP XX. kongresszusa, amely fontos határozatokat fogadott el a lenini normák és elvek tántoríthatatlan és következetes érvényesítésére életünk minden területén. Tovább erősödnek a dolgozók küldötteinek szovjetjei, amelyek társadalmunk politikai alapját jelentik. A szovjetek küldöttei és a munkájukban napról napra segítséget nyújtó aktívahálózat ma már több mint 25 millió szovjet állampolgárt számlál, vagyis az ország egész keresőképes lakosságának csaknem egynegyedét. A szovjetek munkájában közvetlen formában kifejezésre jut a néphatalom, az, hogy a nép irányítja a társadalom és az állam ügyeit. A tömegek bevonását a társadalmi ügyek különböző formájú irányításába aktívan segítik a több mint 80 millió dolgozót tömörítő szakszervezetek. A párt vezetésével a szakszervezetek a gyakorlatban is megmutatják, hogy a gazdálkodás és az igazgatás iskolái, a kommunizmus iskolái. A soraiban 23 millió fiatalt egyesítő lenini Komszomol aktív segítséget nyújt a pártnak a fiatalok kommunista nevelésében, bevonja az ifjúságot a kummunista építés , konkrét feladatainak a megoldásába. ge erősítésének szilárd alapjait Országunk szocialista átalakulása elképzelhetetlen lett volna, ha a párt október első napjaitól kezdve nem látott volna hozzá minden energiájával és céltudatosságával a kulturális forradalom megvalósításához. „Tanulni, tanulni és tanulni!” — erre hívott fel Lenin. A feszített munkanap után a munkások és parasztok milliói tanultak írni, olvasni. Nem véletlenül nevezzük forradalomnak azt a folyamatot, amely arra hivatott, hogy a kultúrát az egész nép számára hozzáférhetővé tegye. A világot ma meglepik a Szovjetunió tudományos és kulturális sikerei. Nos, e sikerek alapjait még akkor fektették le, amikor a szovjetek országában megkezdődött az iskolák és könyvtárak, munkásfakultások és technikumok, felsőoktatási intézmények és tudományos intézetek sűrű hálózatának létrehozása. A szocialista forradalom nyitotta meg az utat a nemzetiségi kérdés megoldásához. Október teljes felszabadulást hozott az országot benépesítő valamennyi nemzetiségnek. A párt már az 1939-ben megtartott XVIII. kongresszusán megkezdte a következő szakaszhoz, a kommunizmus építéséhez való átmenet első körvonalainak a felvázolását. Mielőtt azonban e szakasz feladatait megvalósítottuk volna, országunknak és népünknek történelme legnagyobb megpróbáltatását kellett átélnie. Nekünk nem volt szükségünk háborúra. A szovjet kormány mindent elkövetett, hogy megakadályozza a háború kitörését. Ez azonban nem sikerült. 1941-ben a fasiszta Németország hitszegő támadása megszakította a szovjet nép békés munkáját. A háború éveiben teljes erejével kifejezésre jutott a kommunista párt irányító szerepe. A párt vezetésével ko- vácsolódott ki a győzelem. Négy esztendőn át tartott a példátlan népi hőstett. Hosz- szú és nehéz megpróbáltatásokon át — amilyenek még senkinek sem jutottak osztályrészül —, hallatlan méretű ütközetek tüzén és kiontott véren keresztül jutott el nagy győzelméig a szovjet nép. kommunista pártjának vezetése alatt e nép megvédte október vívmányait, szétzúzta az agresszorokat és megtisztította földiét a hódítóktól, Megsemmisítette a fasizmust, az imperializmusnak e legszörnyűbb szüleményét. E hősi eposzból semmit sem felejtettünk el. Emlékszünk arra, amivel Lengyelország, Jugoszlávia, Anglia, Francia- ország, Csehszlovákia, az Egyesült Államok és a Hitler- ellenes koalíció más tagországainak népei hozzájárultak a közös ellenség felett aratott győzelemhez. Emlékszünk az ellenség által megszállt országokban működő ellenállási mozgalmak harcosainak hősiességére és vitézségére. Tisztelettel adózunk a nyugati szövetséges országok ama vezető képviselőinek, akik a társadalmi rendszer különbözősége ellenére a Szovjetunióval való együttműködés útjára léptek az agresszor elleni harcban. A hitlerista Németország és szövetségeseinek szétzúzása Európában és Ázsiában, amelyben hazánk a döntő szerepet játszotta, világtörténelmi jelentőségű volt: sok nép és ország előtt megnyitotta a szabadsághoz, a függetlenséghez és a társadalmi haladáshoz vezető utat. Azok a veszteségek és pusztítások, amiket nekünk a háború okozott, semmivel sem hasonlíthatók össze. De semmi sem törhette le a szovjet ember akaratát, a szocializmus győzelmes előretörését. Az utóbbi években gyors ütemben fejlődött iparunk. Az idén a népgazdaságnak ez az ága 73-szor annyi terméket ad, mint 1913-ban. Az elmúlt ötven év alatt a mező- gazdaság termelése csaknem szágunk védelmi képességér nek további növelését, a szocializmus állásainak erősítését a világ küzdőterén. A szovjet nép érdekei, a kommunizmus építésének érdekei megkövetelik, hogy ne csak hatalmas iparunk, hanem magasan fejlett mező- gazdasági termelésünk is legyen, amely teljes mértékben fedezni tudja a lakosság szükségletét. Elsőrendű jelentőséget tulajdonítunk a hosszú lejáratú talajjavítási program teljesítésének, a földterületek megjavításának, a kémiai módszerek alkalmazásának, a földművelési kultúra fellendítésének. Azt akarjuk, hogy a munka termelékenysége, a gépi felszereltség, a tudományos vívmányók: felhasználása szempontjából a mezőgazdaság egyvonalba kerüljön a szocialista iparral. Az emberiség a tudományos : és műszaki forradalom korába lépett. A szovjet haza i büszke tudósainak nagyszerű vívmányaira. A fizika és a kémia nagy sikerei újabb energiaforrásokat tárnak fel, új anyagok létrehozását teszik lehetővé. A tudomány a szó valódi értelmében közvetlen termelő erővé válik. Ez a szerepe a jövőben még tovább növekszik. A szocializmus az emberi lángelme legélenjáróbb, leghaladóbb vívmányaira támaszkodva fejlődik. Jövőnket a tudománnyal kötjük össze. Meggyőződésünk, hogy tudósaink, a szovjet tudomány, a haladás legelső vonalaiban lesznek! Joggal beszélünk sikereinkről, de látjuk, hogy vannak megoldatlan kérdéseink is. Tudjuk, hogy nem minden szovjet ember, nem minden család él úgy, ahogyan szeretnénk. Ezért a párt egész tevékenységében, minden tervében különös figyelmet fordít a nép jólétének emelésére. A nemzeti jövedelem növekedésének arányában emelkedik majd tovább a dolgozók munkabére, növekszik a fogyasztási cikkek termelése. Elvtársak! A marxisták mindig abból indultak ki, hogy a társadalmi haladás alapja a társadalmi termelés fejlesztése. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy háttérbe lehet szorítani más fontos társadalmi és politikai problémák megoldását. A kommunista építés minden oldala szorosan összefügg egymással. Ismeretes, hogy a társadalmi és politikai feladatok megoldása a gazdasági eredményektől függ. Másfelől a gazdasági fejlődést sokban meghatározza, milyen sikeresen oldjuk meg a társadalmi és politikai feladatokat. A társadalmi viszonyok tökéletesítése a szocialista demokrácia és államiság fejesztése, az ideológiai nevelőmunka elsőrendű fontosságú. A jelenlegi szakaszban folyamatban van a munkásosztály, a kolhozparasztság és az értelmiség közötti lényeges Elvtársak! A szovjet emberek számára az elért eredmények nemcsak a végzett munkát mérik. Ugyanakkor olyan határvonalat is jelentenek, amelynek magaslatáról a jövőbe tekintünk, meghatározzuk feladatainkat és perspektíváinkat. Ma nemcsak méreteik, hanem jellegük tekintetében is új feladatok állnak előttünk. Arról van szó, hogy a lehető legteljesebb mértékben ki kell használnunk a fejlett szocialista társadalom által nyújtott lehetőségeket. A szovjet nép részéről a kommunizmus győzelméért vívott küzdelem fő színtere a gazdasági élet, a kommunizmus anyagi, és műszaki bázisának a megteremtése. A szovjet társadalom előrehaladásának üteme, a két világ- rendszer versenyének menete, és a világ forradalmi folyamatának a fejlődéséhez való hozzájárulásunk egyaránt döntő mértékben attól függ, hogyan fejlesztjük népgazdaságunkat. Sikeres előrehaladásunk fontos feltétele: a társadalmi termelés kiegyensúlyozottsága, olyan arányok és ütem bevezetése, amelyek a leginkább megfelelnek, mind a termelés, mind a fogyasztás szükségleteinek. Mi ezután is a nehézipar fejlesztésére fordítjuk elsősorban figyelmünket. Ugyanakkor gyorsított ütemben fog fejlődni a mezőgazdaság, valamint a közszükségleti cikkeket előállító iparágak, a szolgáltatások. Az élet fontos feladatokat vetett fel a gazdasági módszerek, a gazdasági irányítás tökéletesítésének, a termeié- j si rendszer és a gazdasági ] ösztönzés javításának terüle- 1 tén. E feladatok megoldása • céljából a párt és a kormány ( megkezdte egy széles körű : gazdasági reform megvalósítá- ■ sát. Ennek fő célja az, hogy fokozzuk a társadalmi terme- ; lés eredményességét, biztosítsuk a munka termelékenységének további növekedését. Mire van szükség ehhez a jelenlegi viszonyok között? Elsősorban jobban ki kell használni a gazdasági ösztönzőket, ügyesen meg kell teremteni a harmóniát a terv, a központi irányítás és az ipari vállalatok, szovhozok, kolhozok dolgozóinak kezdeményezései között. Az első eredmények máris azt mutatják, hogy helyes úton járunk. Az elmúlt három év alatt az ipari és a mezőgazdasági termelés növekedésének üteme észrevehetően meggyorsult. A népgazdasági ágak munkája kifizetődőbbé vált. Mindez lehetővé tette új intézkedések megvalósítását a nép jólétének emelésére. Megvan mindenünk, ami szükséges ahhoz, hogy világ- viszonylatban a leghatalmasabb iparunk legyen. Társadalmi rendszerünk lehetővé teszi a tervgazdálkodás minden előnyének kihasználását. A szovjet ipar újabb fellendülése lehetővé teszi nagy or-
