Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-25 / 252. szám
XXIV. ÉVFOLYAM. 252. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1967. OKTOBER 25, SZERDA a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kibővített ülése 130 millió forint vetőmagvakból Ncay évre kötik a szerződéseket Újabb növényeket termeltetnek Jó eredményt hozott az idei szerződéses vetőmagfelvásárlás. Csupán borsóból és kendermagból nem, minden egyébből jó termés volt. A fontosabb magvak közül a szöszösbükkönyből a tervezett 1500 mázsával szemben 4100, vörösheréből az előirányzott 1000 mázsa helyett 2200, 'lucernamagból 420 mázsa helyett 1200 mázsa átvétele várható. A különösen értékes pillangósok magjaiból éveken. át hiány volt a megyében, most a vetőmagszükséglet teljesen biztosított. Kielégítő a termés vetőburgonyából és napraforgóból is. Szerződéses vetőmagvakért a megye közös gazdaságai mintegy 130 millió forint bevételhez jutnak az idén. Jövőre, Szabolcs-Szatmár- ban a korábbi esztendők 48—50 ezer holdnyi szerződéses magtermelési területe 10—12 ezer holddal növekszik. Újnak számít, hogy a gazdasági mechanizmusnak megfelelően, most négy évre — 1968-tól 1971-ig — kötik meg a termelési szerződéseket. Ez lehétővé teszi, hogy a termelő gazdaságok több év távlatában előre tervezhessék szántóföldjük hasznosítását. December 31-re be is fejezik a szerződéskötéseket Bővül a szerződéses értékesítésre termelhető magféleségek sora is. Különösen jelentősnek számít ebben — a megye adottsága szempontjából — a lencse, káposztarepce, fehér here és mustár szerződéses magtermelése. Jövőre és a következő esztendőkben a területnövekedés arányában 20—25 millió forinttal lesz több bevételük a tsz-eknek szerződéses vetőmagvakból, mint az idén. (ab) Országszerte megalakultak a tsz területi szövetségek Kedden Szekszárdon megalakították az ország 48., s égj-ben utolsó termelőszövetkezeti területi szövetségét. Ezzel országszerte befejeződött a területi szövetség megalakulása. Dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes az esemény . alkalmából. nyilatkozatában rámutatott- a. rhög- ' alakult 48' ’területi szövetséghez az ország ■ közös gazdaságainak 99 százaléka csatlakozott. Az első területi szövetség csak körülbelül két hónappal ezelőtt jött létre, működésük kedvező hatása azonban máris nagyon nyilvánvaló. A tágszövetkezetek érzik, hogy érdekeiket szolgálják, s ez a bizalom visszahat a szövetségek munkájára is. A gazdasági reform ismertetésétől olyan problémák megoldásáig terjed a' tevékenységi körük, mint például a vetőmagbeszerzés. . Nagy részük van abban, hogy a jövő évi termelési, értékesítési szerződéseket a termelőszövetkezetek és a vállalatok egyenjogúsága alapján kötik meg. Újabb szabolcsi exportszállítmányok Vágóállat Olaszországba, burgonya Spanyolországnak Forgalmas volt október 23-án, 24-én a nyíregyházi, rakamazi teherpályaudvar, illetve ezenkívül még számos átvévőhely, ahol termelőszövetkezetek, háztáji termelők hízott marhájukat értékesítették exportra. A Szabolcs-Szatmár megyei Allatforgalmi Vállalat 1967- re ötezer darab hízott szarvasmarha exportálását tervezték. Ebből közvetlen és húsexportra már 3639 darabot szállítottak be. A mostani átvétel a negyedik negyedéves terv keretében történt. A kemecsei, dombrádi, tor- nyospálcai, tiszalöki, ven- csellői, gávai, rakamazi, valamint a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezet és az egyéniek megközelítően 300 szarvasmarhát hajtottak fel értékesítésre. Az átvétel, illetve értékesítés jól sikerült; elenyésző százalékkal szinte minden állat megfelelt az átvételi követelményeknek. Az exportszállítmányt Olaszországba útnak is indították. Az idei export, — amely több mint a korábbi években volt — jelentősége, hogy javult az áru minősége. Pietró Anrelto, a pádo- vai megrendelő cég egyik tulajdonosa ezzel kápcso- latban úgy nyilatkozott; az egész országból heti 1800— 2000 darab szarvasmarhát vásárolnak fel. Elégedettek, mert a minőség az elmúlt évihez viszonyitva is legalább 20 százalékkal jobb. Az Állatforgalmi Vállalat tájékoztatója szerint az egész évre előirányzott terv teljesítésével nem lesz baj. Év végéig annak a lehetősége is megvan, hogy Szabolcs megyéből több mint ötezer marha kerüljön kü- földi piacra. A baktalórántházi járás egyik kis községében Ma- gyon a Hungarocamion hatalmas gépkocsijai rakodnak. Az Űj Barázda Termelőszövetkezet ugyanis Spanyolországba szállit burgonyát. Eddig hat vagonnyi mennyiséget vittek Fiumébe, a jugoszláv kikötővárosba, s onnan hajóval továbbítják a magyi burgonyát rendeltetési helyére. A napokban még 4—5 vagon burgonya elszállítására kerül sor. A magyi termelőszövekezetneH ez a közvetlen exportálási lehetősége jelentős többlet- bevételt eredményez. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa október 24-én kibővített ülést tartott Nyíregyházán az építők székhazának kultúrtermében. A napirenden a dolgozók egészségügyi ellátása, s az ezzel kapcsolatos feladatok szerepeltek. Megjelent a lontos társadalompolitikai kérdés megvitatásán Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Fekszi István, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, dr. Pál György, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője, dr. Darabos Pál, az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Reszegi Ferenc, az Építőipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, az országgyűlés egészségügyi bizottságának tagja, Fabók Zoltán, a SZOT elnökségének tagja, a HVDSZ főtitkára, dr. Kovács Jenő, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság osztályvezetője, valamint Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára és Bánóczi Gyula, a ítlSZ megyei bizottságának első titkára. Kovacsics Gyulának, az SZMT elnökének megnyitója után Kanda Pál, az SZMT vezető titkára ismertette a megye egészségügyi helyzetét, az elért fejlődést és a megoldásra váró feladatokat. Az SZMT elnökségének beszámolója megállapította, hogy amig megyénkben a felszabadulás előtt a biztosítottak száma elenyésző volt, ma arról adhatnak számot: a társadalombiztosításban részesülők aránya országosan 97 százalék, megyénkben pedig 98,4 százalék meghaladva az országos átlagot. Közismert ma már, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében ugrásszerűen megnőtt^ a biztosításában részt vevők száma: 1958-ban 83 508 dolgozóra terjedt ki, 1966-ra 204 280- ra emelkedett. Természetesen ilyen mértékben nem tudta követni az egészség- ügyi ellátás az igényeket. A körzeti orvosi hálózat fejlesztésében különösen a Politikai Bizottság 1959.. évi határozata után gyorsult meg az ütem megyénkben. A felszabadulás idején mindössze 73 körzeti orvos dolgozott a megyében, ez a szám 1959-ben 159-re emelkedett, az elmúlt évben pedig 182 körzeti orvosi állást tartottak nyilván. Az utóbbi hét évben így 12,6 százalékos növekedés következett be, s csökkent az egy körzeti orvosra jutó lakosság száma, mégis vannak problémák az alapellátásban. Mint egy 14—15 körzeti orvosi állást nem tudtak betölteni. Foglalkozott az SZMT elnökségének beszámolója azzal is, miért váltak meg a megyétől egyes körzeti ervo sok, miért kevés a pályázó Szabolcsba más vidékről, hogyan lehetne javítani az egészségügyi alapellátást. Az okok között a nagyfokú A LAP TARTALMÁBÓL túlterhelés, a nagy betegforgalom, valamint a nem mindenütt megfelelő élet- és munkakörülmények szerepelnek. A megkérdezett száznegyven körzeti orvos közül 74 orvos lát el a székhelyén kívül, kapcsolt községet is, 1—4 községig. Ez a megkérdezettek 52,9 százalékánál van így. Huszonegy körzeti orvos vállal az ellátási területe mellett helyettesítést, hatvan százalékuk a székhelyen kívül is rendel 1-tól 4 napon át hetenként. Nehezíti a gyógyítómunkát, hogy a külterületi rendelők 51,7 százaléka nem felel meg a követelményeknek, 13 százalékában pedig nincs is rendelő a külterületi munkahelyeken. A körzeti orvosok 45,7 százaléka van olyan helyzeiben, hogy a heti egy pihenő napját, az ügyeleti szolgálat megszervezésével, igénybe veheti. Az SZMT elnökségének elemzése hangsúlyozta, hogy . a körzeti orvosok munka és életkörülményeinek javítása az egész lakosság egészség- védelmét is szolgálja. Az SZMT elnöksége szükségesnek tartja a jelenlegi orvosi körzetek területének és lélekszámúnak felülvizsgálását, s olyan körzetek kialakítását, amelyek arányos megterhelést jelentenek az orvosoknak. Lényeges területe a gyógyító munkának a járóbetegek szakorvosi ellátása a rendelőintézetekben. 1962 előtt a megyében Nyíregyház zán, Kisvárdán és Mátészalkán működtek rendelő- intézetek, 1962-ben Nagykál- lóban, 1963-ban Fehérgyarmaton, 1964-ben Csengerben, 1966 őszén Vásárosnarr.ény- ban és Nyíregyháza városban létesült új rendelő. Ezekkel párhuzamosan növekedett a szakorvosi munkaórák száma is, amig 1955-ben csak napi 293,5 óra volt, 1965-ben a szakorvosi órák száma napi 595-re emelkedett. Ennek ellenére az ezer lakosra jutó szakorvosi munkaórák száma megyénkben elmarad az országos vidéki átlagtól. Megyénk rendelőintézetei szakorvos- hiánnyal küzdenek, nagy a túlterhelés, ezzel magyarázható, hogy az egy beteg megvizsgálására fordított percátlag kevés, 6,8 perc. az országos 8,4-del szemben. A szakszervezet fontosnak tartja, hogy megoldják a szakorvosok lakásproblémáit, az üres állások betöltését, ezeken kívül a körzeti, rendelőintézeti és kórházi orvosok jobb együttműködését a betegellátás színvonalának további javítása érdekében. A fekvő betegek gyógyintézeti ellátásáról megállapították, hogy megyénk ilyen vonatkozásban is nagy lépést tett előre: míg 1961-ben 10 ezer lakosra csupán 21,4 kórházi ágy jutott, 1965-ben ez a mutató 28,7-re emelkedett. Ennek_ ellenére megyénk általános gyógyintézeti ágyellátottsága általában, de különösen a belgyógyászati szakterületen mesz- sze elmarad a megnőveke- dett igények mögött. A nagy fejlődés ellenére mind a férőhelyek, mind a szakorvosok számát illetően, még sokat kell tenni, hogy Szabolcs is felzárkózzon a többi megyéhez. Különösen nehéz a helyzet a megyei kórházban, ahol 1966-ban 10 ezer lakosra 4,8 belgyógyászati ágy jutott, s az ágykihasználás pedig 107,3 százalék volt Az épülő új rheumatológiai, fertőző és gyermekosztályok, legkésőbb 1968. elején belépnek a gyógyítómunkába. Az SZMT elnöksége foglalkozott még az üzemegészségüggyel, az alkoholizmus elleni küzdelemmel, az egészségügyi felvilágosító, megelőző munkával, az orvosetikai munka, a társadalmi ellenőrzés tapasztalataival, a szakszervezetek megnövekedett ilyen irányú feladataival. A vitában többek között felszólalt Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára is. Az SZMT ülésének tanulságait Kanda Pál . vezető titkár foglalta össze. Átadták a Nyíregyházi Ke rteszeti Vállalat új telephelyének első beruházási ütemében épülő új létesítményeit. A hárommilliós költséggel többek között 350 négyzetméter üvegfelületű hajtatóházat építettek. Fotó: Hammel József Az új munkajog alapelrei (3. oldal) leniéi az építőipar fejlesztéséről (3. oldal) Sporteseményekről jelentjük (4. oldal) Rövidesen befejezik a harmadik toronyház építését ti Nyíregyházán, az Északi Alközpontban, Elek Emil (elv. A dolgozók egészségügyi ellátásával, s a feladatokkal foglalkozott IYJLÁC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKt
