Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-24 / 226. szám
Koktél a „szerelem almájából“ A paradicsom útja Magyarországig Zöldségkertészeteink 15 —20 főbb növénye közül ma a paradicsom a „sztár'’, — ezt termeljük legnagyobb területen, ezt fogyasztjuk és exportáljuk legtöbbféle formában. „Karrierje” is olyan gyorsan ívelt fel, mint általában a sztároké, bár ez a gyorsaság csak évszázadok múlásával mérhető. Mai kertészeti növényeink legtöbbje már régen ismert és kedvelt volt, amikor — háromszázegynéhány évvel ezelőtt — a paradicsom első hazai leírását keltezték. Egy Hedndel nevű pozsonyi kerttulajdonos katalógusa említi először, mégpedig „Poma amoris” vagyis „szerelem almája” néven. így nevezték Olaszországban is, ahonnan — valószínűleg Bécsen keresztül — hozzánk jutott. Hosszú ideig csak a főúri kertek érdekességszámba menő dísznövénye volt, nem csupán nálunk, hanem külföldön is, — fogyasztásáról, elkészítési módjáról Franciaországban is csak a XVIII. század végén írnak először. Ehhez képest nem is késtünk sokat: Veszelszki Antal botanikus 1798-ban már arról ír, hogy a házikertekben — bár még csak szórványosan — étkezési célokra termesztik. De még ezután is több mint száz évnek kellett eltelnie, amig — úgy ahogy — kereskedelmi cikké vált: a XIX. század elején kezdte néhány főváros környéki kertész kilós tételekben piaci értékesítésre termelni. Most a magyar paradicsom évi „kereskedelmi forgalma” meghaladja a 200 ezer tonnát. Ennek 10—15 A tizenkét esztendős menyasszony Sonkádon férjhez megy egy tizenkét éves kislány. És ez ismét a cigánykérdésre vetíti a figyelem sugarait Az esetet Gajdos Pál sonkádi pedagógus vetette fel egy tanácsülésen. O így fogalmazott kesernyésen.; „Nyugodjon-e bele a nevelő abba, hogy szinte minden esztendőben kimarad egy gyermek az általános iskola negyedik osztályából, mert megházasodilk? Valamiféle sonkádi szokás lesz ebből? És ilyen körülmények között hogyan lehessen nevelni a többi negyedikes kislányt? A pedagógussal látogattuk meg a sonkádi Cser utcát, ahol az első házban nevelkedett az új „kis-menyasz- szany”, Horváth Aranka. Édesanyja, Nádasdy Szeréna szorgalmas tagja a termelő- szövetkezetnek. Nagyanyja, Nádasdy Sándomé, tanácstag. Mindketten elítélik a kislányt. Amikor megszökött, feljelentést tettek. De még a nagymama is csinos asszony, az anyja pedig ragyogó szépségű nő. Van azért a magatartásukban valami megértés is- Aranka magas, jól fejlett, vonzó kis teremtés, akit bárki 19 éves lánynak nézne. Nem hisz- szük, hogy orvos megtiltaná gyermeket hordhasson ki. Egyébként, ha a figyelem nem irányulna életkorára, akkor is volna elég problémája. Már másodszor van itthon. Első „férje”, egy kétgyermekes elvált férfi, csalódást okozott. Ezért néhány hét alatt már másikat választott. Anyja, nagyanyja ezt sem tartotta megfelelőnek. Mialatt a második vejüket is ellátták ruhaneművel, odasúgták Arankának: — Miért nem választasz egy rendesebbet? A kislány a koravének talpraesettségével felelt: — Mindig változtassak? Amiben benne volt az is, hogy van neki elég baja, még ráadásul rossz lány hírébe is kerüljön? Az alapvető tényt, amiben udvarlóit összeütközésbe hozta a törvénnyel, nem fogja fel rendkívülinek. Érett a házasságra, úgy gondolja. De tragikus volna számára, ha állami gondozásba, vagy javítóintézetbe vinnék, csak azért mert szeretni mert.„ A mindennapi életben tehát, — ha emberséggel, szeretettel közelíti ük meg, — a problémák sohasem olyan egyszerűek, mint leírva. Az ebben és a hasonló ügyekben eljáró hatósági emberek is. igy találkoznak vele, ami mrelmüket és megértésüket tanúsítja. Van egy kérdés: nemzetiség-e a cigányság? Ha a fehérgyarmati kórház vezetőit kérdeznénk meg, aligha adnának világos választ. (Minden tavasszal „ottfelejti” néhány nő a szülőosztályon kisgyerekét -és amikor a hivatalos papirok hónapok múlva utolérik valamelyik dunántúli állami gazdaságban, még ő van megszázaléka frissen külföldre kerül, további tekintélyes részét pedig konzervként exportáljuk. Nő a hazai fogyasztás is és bővül fogyasztási módjának választéka: a nyers, „natúr” paradicsom és a püré, a saláta és az ételízesítő mellett újabban koktéloknak, turmix-italoknak is kedvelt alapanyaga. S nagy népszerűségét nem a múló divatnak, hanem újabban felfedezett biológiai értékének köszönheti. Tíz deka paradicsom már fedezi a napi C-vitamin szükséglet felét, s bőségesen tartalmaz A- provitamint és más vitaminokat, fontos savakat és ásványi anyagokat. A paradicsomnak 3—4 százaléka cukor, 1 százaléka fehérje és 0,1 százaléka zsír. sértődve, miért adták állami gondozásba?) A tizenkét éves menyecske édesanyja, a tanácstag Nádasdy Szeréna szerint jó lenne, ha nem lenne az. De ha a sonkádi Cser utcát nézzük, ahol elkülönített utcában, meleg közösségben élnek a nagy létszámú családok, itt még külön népcsoport. A 114 főnyi cigánykolónia szaporasága meghökkentő. Nem ritka a 16 gyerek. Az idős cimbalmosnak, aki most tért haza falujába, húsz élő gyereke van. Az iskola első osztályába beiratkozok száma jövőre 51 százalékban kiscigány lesz és aztán még több. Meg kell érteni tehát Gajdos Pált is, aki azt szeretné, ha minden gyermeke végigjárná az iskolát. Meg lehet érteni a szülőket is, akik egyetértenek a törvénnyel: iskolába nem járhat háziasszony. Mit is kérdeznének tőle lánypajtásai tízpercben? Tehát bezárul az ördögi kör? Nem. Példa rá a szomszédos Kölese, ahol évek óta nem volt hasonló eset. Igaz, a cigánysor gyakorlatilag megszűnt Kölesén. Van még kilenc szép kertes ház a Dankó utcában, de a kölesei 27 cigánycsalád 123 embere — a község lakóinak 8 százaléka, felerészben benn él, elvegyülve, ahol a szomszéd véleménye kezd többet számítani. mint a cigánysor putrivilága. A cigányság állapot volt, amiből kikerültünk, vallják Tóth Sándorék és Tanta Károlyék, akik szorgalmas munkájuk eredményeként utolsónak avatták fel nemrég gyönyörű kis kertes házaikat. Levetik a tarka ruhákat, lecsiszolódik a kiejtésbeli, magatartásbeli sajátosságok jó része. Lehetetlen volt megható- dás nélkül hallgatni a Cser utcaiakat. Büszkén mutattak három kisfiút: Ezeknek már magyar apja van!” Most lesz száz éve, hogy Paul Tis- sot francia néprajztudós kivételesen ostoba magyarországi útirajza ezzel a címmel jelent meg Párizsban: „Utazás a cigányok országában, avagy az ismeretlen Magyarország.” A kirívó mindig feltűnik, de Tissot mester még itt, a sonkádi Cser utcában sem igen úgy látná már. Illetve... Sajnos, még nagyon sok szeretette, türelemre és leleményességre van szükség. Ezt akkor értettem meg, amikor búcsúzóul elbeszélgettem a Cser utca bájos kis gyermekeivel. Meglepően értelmesek. Arról folyt a szó, hogy mire ők felnőnek, már nem szabad „cigányok”-nak lenniök, sem öltözködésben, sem viselkedésben. Úgy éreztük, megértették. És amikor elbúcsúztam, kinyújtották a kezüket és kórusban mondták: — Tessék adni egy forintot! Édes kis pockaim, elrontottatok mindent. De nem visszahozhatatla- nul! Gesztelyi Nagy Zoltán Bem levele Igen értékes dokumentumot ajándékozott egy nyírbátori család a helyi múzeumnak. Átadta az eddig ereklyeként őrzött Bem József saját kézjegyével ellátott eredeti levelét, amelyet egy kitüntetés alkalmából írt. A levél szövege: „Erdélyi Hadsereg Fővezérsége Allezredes Forró Elek Urnák. Van szerencsém önnek tudtára adni, hogy ezennel feldíszíttetik ön azon érdemeiért, amelyeket a csatatéren a hazának tett, a Katonai Erdemjel harmadik osztályával, mellynek viselésére addig is, míg az erről szóló oklevél a Hadügyminisztériumtól megérkeznék, felhatalmazon önt azon jogomnál fogva, mellyet erre nézve a nemzetgyűlés küldötteitől nyertem. Szászsebesen áprjl 9-én 1849 Bem” Háztól házig A nagy és kisebb vidéki városok, a falvak, sőt még a tanyák lakóit is érinti a KPM új intézkedése: új szolgáltatást vezetett be, az úgynevezett darabáruk ház- tól-házig szállítását Rövidebb távon háztól- házig a TEFU teherautók viszik a nagy csomagokat a vasút kiiktatásával, hosz- szabb távra pedig minden községből ugyancsak TEFU- kocsikkal jut a feladott csomag a címzetthez. Mindössze 217 nagyobb vasúti állomáson vesz fel a MÁV darabárut, viszont a TEFU- kocsik nagyobb településeket naponta, a kisebbeket kétnaponta, de még a nagyobb tanyaközpontokat is hetente két ízben keresik fel a továbbításra szánt darabáru összegyűjtése céljából. Nyíregyháza évről évre fejlődik. Szinte szükségszerű, hogy a tereket, parkokat és utcákat fákkal, növényekkel ellátó kertészeti vállalat is a várossal együtt fejlődjön. A kertészeti vállalat bővül, építkezik — többek között egy nagyméretű üvegházat épít. A korszeríi ítcsre 1970-ig mintegy 14 millió forintot fordítanak. A bővítés, átszervezés után a kertészetben 100 újabb dolgozót állílanak munkába. Képünkön: az épülő Uvegház látképe. Gebines taxi Szakmai berkekben sols sző esik a szeptember elején bevezetett kísérletről, amelyet az Autóközlekedési Vezérigazgatóság vidéken egyelőre Szolnokon és Debrecenben próbál ki. Ennek a lényege: a vállalat bérkocsijait kiadják egy-egy gépkocsivezetőnek, s vagy bizonyos pénzügyi tervet kell teljesítenie, s a vállalat végzi a kocsi javítását, vagy más formákat alkalmaznak a sok kísérleti lehetőség közül. Majoros Pálnál, az 5. AKÖV személyforgalmi osztályának vezetőjénél érdeklődtünk, mikor kerül nálunk bevezetésre ez az új lehetőség, amelynek nyomán természetesen megnövekszik a gépkocsivezető anyagi érdekeltsége, s jól jár a közönség. Elmondta, hogy az új gazdaságirányítási rendszer szellemében született ez a központi elhatározás, amely egyelőre két megyeszékhelyen vizsgázik. A különböző lehetőségek közül a legmegfelelőbbet választják majd ki. Ebben az esetben valószínű, hogy Nyíregyházán is megjelenik a gebines taxi. Ami valóban a közönség érdekeinek felel meg elsősorban, hiszen a sofőr keresi majd a fuvart. Ugyanakkor a vállalatoknak is megtakarítást jeient. A közvagyon herdálói Elkészült a vádirat Bodnár András 42 éves vencsel- lői lakosnak, a rakamazi földművesszövetkezet volt főkönyvelőjének, és tíz társának bűnügyében. A sikkasztok hamarosan a bíróság előtt felelnek majd tettükért. Visszaéléseikből több ezer oldalas akta keletkezett, ezért csupán a legjellemzőbbet mondja el Juhász Ferenc 28 éves timÁri lakos, volt fmsz-boltvezető, aki szintén á vádlottak padjára kerül. — Tavalyelőtt a szomszédos italboltot leltározták, amikor Bodnár bejött vásárolni. összeszámoltam a kért áru értékét, majdnem négyszáz forint volt, de ő nem fizetett* hanem megvárta, míg a többi vevőt kiszolgálom. Utána ideadott ágy kiutalást, amelyen úgy szerepeltek az áruk, mintha az fmsz-nek adtam volna el padlóolajat, meg ilyesmit. ’ — Tisztában voltam vele, hogy bűnt követek el, ha elfogadom ezt a „kiutalást”, arra viszont nem gondoltam, hogy ez sorozatos lesz. De az lett, s már az is előfordult, hogy a fiát küldte. A fiú hivatkozott, hogy majd apja elintézi az árát. Ezt az elintézést azonban csak én ismertem, mert nem jelentettem senkinek. Bár jelentettem volna! — Féltem tőle. Hogy miért? Hallottam is róla, miket csinált korábban, meg fenyegetett is. És hát ő volt a főnök, én csak beosztott voltam. — Mikor elvitt valamit, azt mondta, írjam fel egy papírra, s majd rendezi, mert „kiutalást” sem adott mindenről. így is annyi vilÚj szakmák a nyíregyházi iskolákban Űj szakmák oktatását vezették be szeptember 1. — az új iskolaév kezdete — óta Nyíregyházán. A Kossuth Lajos szakközépiskolában híradástechnikai, a Kölcsey gimnáziumban pedig egészségügyi szakemberek nevelését végzi egy-egy osztály. A tervek szerint a következő években már megszüntetik a lakatos, autószerelő, esztergályos, női szabó szakmák középfokú oktatását, s helyettük a sokkal nagyobb keresletnek örvendő, nagyobb tudást igénylő erősáramú, gépipari, építőipari és földmérő szakokon kezdik meg a középiskolai képzést. 1969-ben megkezdik a kórházi középkáderek képzését megyénk két nagy kórházzal rendelkező járási székhelyén, Fehérgyarmaton és Mátészalkán is, s bővítik a nyíregy- egyházi egészségügyi tovább tanulás lehetőségét. lanykörte fogyott a boltban, hogy egész Tímárnak elég lenne vagy két évre. Tudtam, hogy hiányom lesz. Bodnár nyugtatott, ne féljek, majd ő elrendezi. Leltárkor hamisítottam. Az egyeztető lány rájött, de én tagadtam, erre bementük Bodnárhoz (!). Bodnár kiküldte a lányt, és elkezdtünk veszekedni. Fenyegetett, hogy feljelent, de azt válaszoltam, hogy én is feljelentem. Végül azt mondta, másképpen is el lehet a hiányt intézni. — Kicsit bonyolultan, de elintézte, hogy a hamis leltár jónak látsszon. Ott, veszekedés közben említettem neki, hogy a 34 ezres hiányt mind ő vitte el, de azt válaszolta, nem tudom bebizonyítani, mert sosem látta senki. Ez majdnem igaz volt, mert rendszerint közvetlenül záróra előtt jött, amikor már alig voltak a boltban. Engem is be akart csapni. Karácsony következett, „bevásárolt”. Mondtam, hagyjuk abba az egészet, de ő a leltárhamisításra célozva megjegyezte: nem ingyen csinálta ő azt nekem, honorálni kell azt. Ö vitte el mind, ő miatta van hiányom, és még én honoráljak! Januárban már pénzt kért, s mondta, vegyem ki a pénztárból. Kivettem. Akkor jött a hálózati ellenőr (ő is tudott a hamisításról), tudom-e, milyen szívességet csinált ő nekem. Neki is pénz kellett. — Bodnár állandóan járt a nyakamra. Már nem tudtam, mit csináljak, amikor meghallottam a Pannóniája zúgását. Februárban, az árrendezéskor hajnalban ellenőrzött, sőt, kötekedett. Csúnyán összevesztünk, mert azt kérdeztem tőle, hogy maga ellenőrizget engem? A végén közöltem vele, ha nem rendezi a tartozását, följelentem. — összeszedtem ezután 21 ezer forintot, befizettem, gondoltam, így is kevesebb lesz a hiány, ö azt ígérte, kifizeti nekem. (Máig is fizeti.) Jött a márciusi leltár, ez is hamisított volt, de kilencezer forint hiány mégis kijött. Bodnár föl akart jelenteni, én bementem az fmsz-elnökhöz, és elmondtam mindent. Nem szégyellem, sírtam. — Folyt minden tovább szeptember végéig. Akkor iskolaszereket vitt el, meg pálinkát. (Azt mindig.) Nem akartam neki odaadni az árut. csak készpénzért, de mikor hozzá került, már csak „kiutalást” adott. És mondta, úgysem merem följelenteni. — Másnap reggel bementem a MESZÖV-be, s elmondtam mindet. Aztán leváltottak, s úgy számolom, a 250 ezres készletű bolt ötödrésze eltűnt. Azt sem bánom* ha becsuknak* csak vége legyen egyszer. Juhász elbeszélése általában igaz és hihető, csupán egyetlen rés maradt rajta: miért engedte magát ennyire kihasználi? Valószínűleg neki is volt „vaj” a fején, s félt, hogy ezt felfedezik. A fő bűnös azonban mégis Bodnár András. Vajon miért tette, amit tett? Megtévedt volna? Elcsábította volna a lehetőség? Szó sincs róla. Hat évvel e visszaélések előtt öt hónapig előzetes letartóztatásban volt, ezután — az ügy ismerői szerint „jó” tanúk segítségével — fölmentették. Ismét főkönyvelő lett, de még akkor sem vált gyanússá, amikor ittasan lopott egy kocsma pénztárából. Alacsonyabb munkakörbe helyezték, három teljes hónapig nem főkönyvelőnek, hanem pénzügyi osztályvezetőnek (!) hívták. E példátlan „szigorúság” után ismét újabb visszaélést követett el Bodnár: úgy fizettek motorkerékpár átalányt az fmsz-nél a téli hónapokra, hogy senki sem motorozott. Az átalányt természetesen Bodnár is megkapta. Ha lehet, most még enyhébb fegyelmi büntetést kapott: írásbeli megrovást. Amikor e határozatot meghozták, már el is követte a Juhász Ferenc által elmondott első visszaéléseket. Ezek után nem csoda, hogy egyetlen fizetésből jó körülmények között élt kilenctagú (!) családjával, sőt építkezett is, és háza legalább 150 ezer forintot ér. Ide vezetett hát a Bodnárral szemben tanúsított elnéző fegyelmizgetés. Kun István
