Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-21 / 223. szám

Gombás Sándor felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) vétség területén a takar- mánytermesatés, mely az állattenyésztést és hizlalást segíU «lő. A . továbbiakban arról szólt, hpgy a szövetség te­rületén gazdálkodó tsz-ek közgazdasági adottságai is általában jók, az értékesí­tési központokkal megfele­lő az összeköttetésük, jó a vasút- és a közúti hálózat is. Ezt követően a beszámoló azzal foglalkozott, hogy a Nyíregyházi Konzervgyár megépülésé bizonyos szer­kezeti változásokat tett szükségessé a tsz-ek terme­lésében, foglalkozott a mun­kaerőhelyzettel, majd azok­kal az eredményekkel, ame­lyeket e szövetséghez tarto­zó tsz-ek az országos ter­melési versenyben elértek. Ezek után a tsz-ekben ki­bontakozott munkaverseny, különösen a szocialista bri- gádmozigalom eredményeit említette. Ez évben 250 bri­gád tűzte célul a szocialista cím elnyerését és tettek fel­ajánlásokat a jubileumi év­forduló tiszteletére. — Termelőszövetkezeíeink azzal bíztak meg bennün­ket, hogy a Tisza menti Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetségét megala­kítsuk. Ehhez a munkához segítséget nyújt az a tény, hogy az előkészítő bizottság által kiküldött álapszabály- mSntát á termelőszövetke­zetek tagsága megtárgyalta. Ezt követően az alapsza­bály-tervezetet figyelembe véve néhány fontos alapel­vet említett, amelyet a szö­vetségnek érvényesítenie szükséges munkájában. Ilye­nek: a szövetség nem sért­heti a tsz-ek önállóságát, hiszen éppen a közös gazda­ságok önállóságát vaii hi­vatva elősegíteni. Nem dönthet a tagszö vekkerete­ket érintő kérdésekben, nem adhat utasításokat. Ja­vaslatot dolgozhat ki arra, hogy a tsz és a népgazda­ság érdeke, célkitűzése jö­vedelmező termelési ágaza­tok keretében valósuljon meg. A szövetség azokban az ügyekben jár el, ame­lyekkel a tsz-ek megbízzák. Ezek között említette az előadó, az árukapcsolatok létrehozását, a piaci hely­zet vizsgálatát és a gazda­ságok informálását. E te­kintetben lesz feladatuk a szövetségnél dolgozó szak­embereknek. Elő kell segí­teniük, hogy a szerződéseket egyenlő jogok és kötelezett­ségek alapján kössék meg. De ezek nem zárják ki azt, hogy a szövetség kezdemé­nyező legyen olyan kérdé­sekben, amelyek gazdasági előnyt jelentenek tagszövet- kézetéik részéré. Hangsú­lyózta, hogy a szövetségnek nem lehet dönteni a terme­iét! szövetségek kedvezőbb hatást gyakorolhatnak a fel­vásárlásra, de még az ipar munkájára is. Ehhez a mun­kához fejlett, a korszellem­ben dolgozó vezetés kell, türelmes, közgazdaságilag alaposan elemzett munkára van szükség. Ugyanez a helyzet a közös vállalkozá­sokban. A tsz-törvény na­pokon belül megszületik. Magában foglalja, hogy he­lyes ha a szövetkezetek ága­zatokra hoznak létre közös vállalkozásokat. Lehetőség van építőipari, útépítő, hiz­laló, gyümölcsválogató, tég­lagyártó, sőt kereskedelmi részleget üzemeltető vállal­kozásokra akár egy nagy község, akár egy egész já­rás összefogásából. Ezek csökkentik a foglalkoztatási gondokat, pótolják a minisz­tériumi ipar hiányos kapa­citását. A harmadik fő fela­dat — amit legalább olyan fontosnak tartok — hogy a ■szövetkezetek fórumot kap­nak, amely alkalmas a vé­leménycserére, a tapaszta­latok átadására, a szocia­lista munkaverseny segíté­sére és jó kapcsolatot jelent a megye más területi szö­vetségeivel. Szabó István ezután Is­mertette, hogy a tsz-szövet- ség nagy feladata a gyenge tsz-ek erősítése is. Elmond­ta: tsz-eink mintegy har­mincnégy százaléka gazdál­kodik kedvezőtlen ered­ménnyel. Ennek a fő oka Szabolcsban és másutt is fő­képp az időjárás és a gyen­ge minőségű föld. Ennek ellenére az átszervezés utá­ni időszakban értük el, hogy nincs kenyér-, burgonya-, tojás-, baromfihús problé­ícszövetkezet és a tagok vi­tás ügyeiben. Ezek után az előadó a fez-szövetségben dolgozók munkájának a felelősségéről szólt, akikre nagy feladat hárul abban, hogy a tsz-ek önállósága növekedjen, vál­lalatszerű gazdálkodásuk kifejlődjön és jogaikat megfelelően érvényesíteni tudják partnereikkel szem­ben. Azt kell megértetni a tsz-tagsággal, hogy a szö­vetség elsősorban társadal­mi képviseleti szerv, opera­tív munkát nem végezhet. De a szövetségnek — ha eredményesen akar működ­ni — a párt és a tanácsi szervekkel jó együttműkö­désre kell törekedniük, nem válhat bürokratikus hivatallá, s a tagszövetke­zetek valamint az elnökség határozatai alapján fejti ki tevékenységét Erről a kül­döttgyűlésnek köteles be­számolni. Horváth János befejezé­sül az előkészítő bizottság hevében megköszönte a párt, a tanácsszerveknek, a népfrontbizottságoknak és a KISZ-nek a segítségét, s a következőkkel fejezte be beszámolóját: A terme­lőszövetkezetek csatlakozó közgyűléseiben a tsz-tagok kifejezték, hogy a szövetség létrehozáisártak gondolata jó, gyakorlati megvalósítá­sáért mindannyian felelősek vagyunk. mértékben gyarapodott gépi beruházásokkal, belterjes irányban fejlődött. — Többen szövátették, hogy a gazdasági intézkedé­sek a jobbakat segítik még jobbá tenni. Van ebben igazság, hiszen az új mecha­nizmus a piacnak szükséges áruk termelését dotálja. En­nek ellenére a gyenge szö­vetkezeteket segítjük azzal, hogy megfelelő anyagi ala­pokkal rendelkezzenek, mel­léktevékenységet végezze­nek, növekszik a számukra nyújtott állami segítség. — Természetesen az ország anyagi erejéhez képest. A többi között hangsú­lyozta a felszólaló, hogy a gazdasági mechanizmus elő­készületei befejeződtek. Az idén kétszer jelentkező fel- vásárlási árrendezés célja az volt, hogy segítse a tez- ek gazdasági önállóságát a szükséges áruk termelésére jobb felkészülését. Most már non a vitán, hanem a fez­eken a sor, hogy a kialakult árak ismeretében dolgozza­nak, találják meg a szá­mukra legjobb, leggazdasá­gosabb megoldást, csökkent­sék az önköltséget, ahol szükséges, változtassanak a vetésszerkezeten. Ebben a munkában a területi szö­vetségnek is nagy a szerepe. Munkájuk során tárgyalni­uk kell a gyárakkal, a ke­reskedelemmel. Olyan ap­parátust válogassanak a szö­vetségek, hogy jól felkészül­ten, egyenlő partnerként le­gyenek képesek intézni meg­bízóik ügyeit, — hangsú­lyozta befejezésül a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöke. Felszólalása elején a me­gyei pártbizottság titkára elmondta: a küldöttválasz­tó gyűléseken elhangzott vé­leményeket, hasznos javas­latokat jól tolmácsolták az alakuló ülés küldöttei. Reá­lis megfogalmazását adták itt a jövő feladatainak s ezzel máris jelentősen hoz­zájárultak a Tisza menti Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetségének mun­kájához. — Örömmel hallgattam a felszólalásokat — folytatta. — A megyéi pártértekezlet is rámutatott arra, milyen jelentőséget tulajdonít an­nak, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta Szabolcs-Szatmárban egy olyan termelőszövetkezeti vezető garnitúra nőtt fel, amely neihcSak hűen, de jól is szolgálja a tsz-tagság, a szocializmus építésének ügyét. A tanácskozáson Vi­lágossá vált, hogy tovább kell tanulmányozni és fő­képpen meg kell értetnünk a megye közel százezres szö­vetkezeti tagságával, hogy a most megalakult szere annak a forradalmi fejlő­désnek a következménye, amely a parasztság körében az utóbbi évek során végbe­ment. Az alakuló ülés fel­szólalói jól tükrözték a fej­lődést. Szerintünk ennél még fontosabb, hogy reálisan lás­suk a holnap tennivalóit, használjuk fel az új gazda­ságirányítási. rendszei-ből adódó lehetőségeket is szo­cialista mezőgazdaságunk fejlődésének gyorsítására. Gombás Sándor ezután el­mondta, hogy a szövetségek célja nem lehet más, mint a tsz-ek szolgálata, a maga­sabb színvonalú gazdálko­dás előmozdítása. Aláhúzta: munkájukban érvényesíteni kell a szövetkezeti mozga­lom alapelveit. Úgy segít­sék a fez-vezetőket, hogy azok jobban élhessenek le­hetőségeikkel. A most meg­alakuló szövetségbe társult közös gazdaságok 250 ezer holdas területál termelnek. Különbözőek az adottságok, az érdekek, s nem könnyű azokat úg,y összehangolni, hogy ne sértse az önállósá­got — mégis erre van szük­ség. A kiegészítő tevékeny­ségről szólva a következőket mondotta: — Szabolcs-Szatmárban a legfontosabb számunkra a termelés, ahol beláthatatlan tartalékaink vannak kihasz­nálatlanul. Még nagyon sok a tennivalónk, hogy elérjük az élenjáró országokat, a Tnezőgazdasági termelés vi­lágszínvonalát. A megyei pártbizottság és a megyei tanács határozott álláspont­ja szerint ebben a megyé­ben minden — a mezőgaz­dasággal kapcsolatban álló — szerv, vállalat munkájá­nak egyedüli értékmérője az, hogyan _ segítik a termelés fejlődését. Mert bármennyi­re is törekszünk az iparo­sításra, tudomásul kell ven­nünk, hogy Szabolcs mező- gazdasági jellegű megye ma­rad. Számunkra ez lehet a legfontosabb, hiszen erre épül egész lakosságunk jö­vője. Nem lehet tehát kö­zömbös, mennyit és mennyi­ért állítunk elő a belföldi szükséglet kielégítésére és a külföldi piacokra. A fentiekkel kapcsolatban tette szóvá, hogy az utóbbi évek erőfeszítései nyomán megyénkben nem csökkent a sertésállomány. Most el kell érni, hogy növekedjék is. Az országos szervek — a megye közbenjárása nyo­mán is — megkülönbözte­tetten segítik ezt a törekvé­sünket, amellyel megjavul a lakosság húsellátása, na­gyobb lesz a szövetkezetek jövedelme. Foglalkozott Gombás Sándor azzal, hogy a kiegészítő tevékenység is erősítheti a tsz-ek gazdasági alapját de nem lehet ala­pos számítások nélkül, a termelés elhanyagolásával melléküzemágakat létrehoz­ni. Szükséges kockáztatni, de ez a kockázat minél kis- sebb legyen, szükséges bá­torítani, de kellő megfontolt­sággal. Az érdekvédelemmel kap­csolatban említette: ideje volt, hogy a tsz-ek ügyét, gondját képviseljék, egyez­tessék. Hiszen, sók példa mutatta, hogy ez néhány vállalati, jogi ügyeskedés nyomán háttérbe szorult, majd így folytatta: — Még ma is vari olyan szerv, vállalat, amelynél nem értik kellőképpen a fez-szövetségek jelentősé­gét, még sok a félreértés, amelyeket el kell oszlatni. Egyes államigazgatási embe­rek arra gondolnak, hogy a szövetségeit elveszik előlük a munkát. Tudnunk kell, hogy ezektől nem kell tar­tani. A szövetségek a tsz-ek határozatainak megvalósí­tásán fognak dolgozni. Ez­zel kapcsolatos feladatunk, hogy erősítsük tovább a szö­vetkezeti demokráciát. Ez eddig is fontos feladatunk volt, de holnap még jobban igényli tőlünk az élet. A jó munka nélkülözhetetlen fel­tétele, hogy egy nyelven be­széljen a Vezetés és a tag­ság. Vállaljon közösén fele­lősséget, hozzon közösen ál­dozatokat, alakítson ki igazi közösségi szellemet. Olyan demokratizmust akarunk, amely egyúttal erősíti a kö­zös rendjét és fegyelmét. El kell érnünk, hogy a demok­ratizmus egyetlen tsz-ben se korlátozódjon csak arra, hogy összehívják és meg­tartsák a közgyűléseket. Azt várjuk a vezetőktől, hogy neveljenek magúk körül kul­turált, tiszta fejű embere­ket a mozgalomnak. Ne saj­náljuk erre az erőt, az anya­giakat, mert az bőségesen A szövetség A hozzászólások után a Tisza menti Termelőszövet­kezetek Területi Szövetsége alakuló küldöttgyűlésen meg­választotta vezetőit és a különböző bizottságokat. A szövetség elnökévé Horváth Jánost a nyíregyházi Ság- vári Tsz elnökét vá­lasztották. Elnökhelyette­sek: Juhász István, a kis- várdai Rákóczi Tsz elnöke, Borivó Karoly, a tiszalöki Kossuth Tsz elnöke és Me­zei Béla, a nyírteleki Sza­bad Nép Tsz elnöke. Az el­nökség tagjainak választot­ták Takács Jánost, a ven- csellői Szabadság Tsz elnö­két, Csorba Istvánt, a kéki Búzakalász Tsz elnökét, Szántó Sándort, a tiszadadai Vörös Csillag Tsz elnökét, M. Tóth Gyulát, a tiszado- bi Táncsics Tsz elnökét, Czap Lajost, a mándoki Uj Élet Tsz elnökét,. és Czine Ferencet a zsurki Kossuth Tsz elnökét. A Ti­sza menti Termelőszövetke­zetek Területi Szövetségé­nek titkárává választották Sípos Bélát, a megyei ta­nács vb osztályvezetőjét. Az ellenőrző bizottság elnöké­nek Révész Kálmánt, a tu- zséri Rákóczi Tsz elnökét választották. Az ellenőrző bizottság tagjai: Mozga Já­nos, a fényeslitkei Gárdonyi Géza Tsz elnöke, Radics Mihály a nyírbogdányi Kossuth Tsz elnöke, Supér László, a timárl Béke Tsz elnöke és Pete Sándor, a tiszavasvári Munka Tsz el­nöke. Az áruforgalmi bi­zottság elnökének Tóth Jó­zsefet, a vasmegyeri Micsu­megtérü! a jövőben. Politi­kai és kulturális nevelőmun- kánknak nem szabad elma­radnia a gazdasági tevé­kenység mögött. Céljaink megértetése jobb munkánk kulcsa. — Pártunk kongresszusa meghatározta, az ország köz­véleménye jóváhagyta: poli­tikánk, ezenbelül mezőgaz­dasági politikánk fő vona­lai hosszútávon adottak, ezekben nem lesznek vál­tozások. El kell készülni ugyanakkor arra, hogy az értéktörvóny a mezőgazda­ságban is erőteljesebben hat. a kereslet és a kínálat az eddiginél jobban jelentkezik majd az árakban, a terme­lés struktúrájának kialakí­tásában. Tudnunk kell vi­szont, hogy mindez gazdál­kodásunk erősödése közben megy végbe, népünk — nem utolsósorban éppen a ter­melőszövetkezeti tagság — életszínvonala további emel­kedését szolgálja. A megyei pártbizottság titkára felhívta az alakuló ülés résztvevőit az őszi mun­kák pontos és hiánytalan elvégzésére. Hangsúlyozta, hogy az időjárás okozta ter­méskiesést minden szem termény betakarításával csökkenthetjük, a jövő évi jobb termés alapjait vi­szont a szántás és vetés mennyiségi és minőségi el­végzésével kell megteremte­ni. Befejezésül hangsúlyozr ta: nem kell szégyenkez­nünk a szocializmus útjára tért szabolcsi mezőgazdaság eddigi hat évének eredmé­nyei miatt. Köszönetét mon­dott ezért megyénk sok tíz­ezer kitartó és áldozat ps munkát végző termelőszö­vetkezeti tagjának, a fez­ekben dolgozó kommunis­táknak. majd a megyei párt­bizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága nevé­ben eredményes munkát és sok sikert kívánt a meg­alakult Tisza menti terüle­ti fez-szövetségnek. Az alakuló ülés vitájában felszólaltak még: Borivá Károly, a tiszalöki Kossuth Tsz, Mezősi István, a nyír­egyházi Vörös Csillag Tsz, Mozga János, a fényeslitkei Gárdonyi Géza Tsz, Harkai József, a tiszaeszlári Pető­fi Tsz, Takács János, a ven- csellői Szabadság Tsz, Gá­bor Jenő, a dombrádi Vö­rös Csillag Tsz, Gincsai Mihály, a nyíregyházi Egye­sült Erő Tszcs elnöke és Kóncz Károly, a Hazafias Népfront Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának titká­ra. tisztségviselői fin Tsz elnökét választot­ták. Tagjai: Pellei Sándor, a dombrádi Szőke Tisza el­nöke, Dobiii János, a tisza­löki Szabadság Tsz elnöke, Kása János, az újfehértói Zöld Mező Tszcs elnöke és Korányi András, a nyíregy­házi Szabolcs Tszcs elnöke. A szociális és kulturális bi­zottság elnöke Kiss Sándor, a kótaji Uj Erő Tsz elnöke lett. Tagjainak választották: Ardai Józsefet, a tiszaeszlá­ri Petőfi Tsz elnökét, He ri­zsei Mihályt, a kálmánházi Virágzó Tsz elnökét, Battyá- nyi Andrást, a tiszabezdédi Kossuth Tsz elnökét és Nyirkos Andrást, a tiszaka- nyári Havasi Gyopár Tsz elnökét. Az öt tagból álló versenybizottság elnökének Nagyiványi Mihályt, a ti­szavasvári Vasvári Pál Tsz elnökét választották meg. Tagjai lettek: Cseh Géza. a rakamazi Győzelem Tsz el­nöke, Mezősi István, a nyír­egyházi Vörös Csillag Tst elnöke, Láng Béla, a tisza­nagyfalu.i Uj Élet Tsz elnö­ke, és Czap András, a mán­doki Kossuth Tsz elnöke. Ezzel megalakult a Tisza menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, s az el­nökség nevében Horváth János a szövetség és a nyír­egyházi Ságvári Termelő­szövetkezet elnöke mondott zárszót és köszönte meg a bizalmat. Á Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke bevezetőben han gsúlyozta: a területi fez-szövetségek megalakulása az 1945-ös földosztás és a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­nek időszakához hasonlóan hasznos, pozitív irányba vi­vő vitákat váltott ki a fa­lun. Úgy véljük, hogy en­nek a légkörnek, a párt és a kormány számos intéz­kedésének a hatása gyümöl­csözik a jövőben. Felszólalásában ismertet­te a területi szövetségek szerepét, feladatát. Elmond­ta hogy a mezőgazdaság irányítása megváltozik, s ez nem megy átmenet nélkül. Előtérbe kerül a fez-ek ön­állósága erősíteni kell. vál­lalati gazdálkodási jellegü­ket. A szövetkezetek tagjai és vezetői magukra vállal­ják munkájuk következmé­nyejt. Ezt segítik a most megalakuló szövetségek. Fő feladatukat három csoport­ban határozta meg: az ér­dekvédelemben, a közös vállalkozások létrehozásá­ban és a fez-mozgalom po­litikai munkájának segíté­sében, majd így folytatta: — Az érdekek egyezteté­sére a gazdaságirányítás új rendszerében nagy szükség van, A mezőgazdaság, az ipar, a felvásárló kereskede­lem jobb együttműködésére nemcsak azért törekszünk, hogy több bevételhez jussa­nak a tsz-ek, hanem azért is mert ezen a területen voltak és még ma is van­nak problémák, amelyek sértik az emberek igazság­érzetét. Bízom abban, hogy a Termelőszövetkezetek Or­szágé» Tanácsa és a terü­A* értekezlet résztvevői. Hammel J. felv. Szabó István felszólalása ma, a mezőgazdaság óriási

Next

/
Oldalképek
Tartalom