Kelet-Magyarország, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-13 / 190. szám
Sokan felkeresik megyénk egyik idegenforgalmi érdekességét, a nemrég felújított Mnstvándi vízimalmot. Hammel József felvétele Olivetti, öptimatic és a többiek — Információ óráról órára „Gondolkodó" gépek Milliós megtakarítások Nyugdíjszámifás perceken belül Gépesítenek. Nemcsak a nehéz fizikai munkát, hanem az ügyvitelt, adminisztrációt is. Kétszázötven éve konstruálták az első írógépet, több mint 300 éve az első összeadógépet. Napjainkban ezek gyakorlatilag már nem is számítanak gépnek, csaknem minden irodában mindennapi társai a dolgozóknak. Es számuk egyre bővül. Részben, mert könnyítik a munkát, részben, mert az eddiginél sokkal részletesebb, gyorsabb információ szükséges a modern gazdaságvezetésben, az operativ döntések meghozatalában. E két szempont köré csoportosulnak az ügyvitelgépesítéssel kapcsolatban felvetődő kérdések. 9 helyett I könyvelt MEGfEGYZÉS Nem ártalmatlan játék! Februárban Sóstóhegyen B. J. kétéves állami gondozott gyermek homlokába fúródott a légpuska golyója. Aki elsütötte a fegyvert, felelőtlen volt Augusztus 5-én a jékei Damai Ágnes négyéves kislány jobb szemébe röppent a verebészés közben óvatlanul kilőtt légpuskalövedék. A kislány elveszítette egyik szemét Legutóbb Becző Gusztáv 11 éves nagyecsedi fiú bal szemébe talált egy légpuska lövedéke. Ez is visszavonhatatlan sebet ejtett. Hogy e súlyos sérüléseken kívül hány balesetet okozott még az „ártatlan” légpuska? Nehéz lenne kideríteni. Tíz éve betiltották a légfegyverek belföldi forgalmazását, mert a felelőtlen használat már akkor is sok balesetet okozott. A forgalmazással együtt nem vonták be a már megvásárolt légfegyvereket, csak üzletben nem lehetett megvenni. Itthon nem lehet ma sem, megfelelő engedéllyel azonban külföldről behozható. Ezért ma is számos légfegyvert használnak. Ehhez külön fegyvertartási engedély nem szükséges, a használatnak azonban olyan szabályai vannak, amelyeket nem szoktak betartani. Alapvető és legtöbbet megszegett szabály az, hogy légfegyvert lakott területen kívül, lőtéren szabad használni. A balesetek zöme lakott területen történik. Ilyen ember Várhalm! András — Szeretném megköszönni egy embernek, hogy segített rajtam. — Nem tudom mással viszonozni. Nem fogadott el semmit 'tőlünk. A nevét is csak kerülő úton tudtam meg. Azt sem akarta megmondani. — Elhalt nővérem kis árváját mentő vitte a kórházba Mátészalkára, szüksége van rám. Ezt hozták hírül, és én azt hittem megőrülök. Perényi Józsefné kisvárdal asszony szaggatott mondataiból lassan összeáll a történet a szomorú emlékű nyári vasárnapról, amikor a hír hallatára zokogva rohant, úgy, ahogy volt papucsban az utcára, hogy leállítsa az első járművet. De ki vállalkozik arra, hogy a vasárnapját áldozza egy idegen emberért? Akadt ilyen ember. Várhalmi András, a nyíregyházi Ságvéri Tsz autóvillamossági szerelője. sammal. De a beteg kislány örömét látva, ezt is elfelejtettem. Két kicsi gyerekünk van nekünk is. — Miért nem fogadtam el a felkínált pénzt, vagy ajándékot? — mondja visz- sza a kérdést. — Mások szorult helyzetén nyerészkedjek? Olyan családból számlázom, ahol sok volt a gyerek, s így a baj is. Megtanultam az emberi segítőkészség értékét. Nem szabad pénzért mérni. hozzám. Szívesen eligazítom bizonytalankodásukat szakmai dolgokban. — Mennyit keres? — Kétezer—kétezerkettőt. Van munka. Szép gépparkja van a tsz-ünknek. — S ahogy végignéz a tsz udvarán pihenő gépeken látni, magáénak érzi. Itthon van. A tsz-ben úgy ismerték meg Várhalmi Andrást, a rövid nyolc hónap alatt, mint akihez bátran fordulhatnak segítségért. Az is megtörténik, hogy elromlik valakinek a motorkerékpárja, a gépkocsija. Az új munkatárs készségesen megjavítja. — De nem ám munkaidőben! — neveti el magát a tsz egyik vezetője. — Erre legalább annyira kényes, mint ahogy pénzt sem fogad el érte. A légfegyver használatának szabályairól a szülők sem tájékozottak. A balesetek Intenek: még akkor is nagyobb óvatosságot, ha ilyen ártalmatlannak látszó játékról van szó! (K.) — Anyósomnál * voltunk látogatóba Kisvárdán. Úgy ebéd körül járt az idő, amikor a ház előtt álló motorom láttán az asszonyka beszaladt hozzánk. Kért, hogy vigyem Szálkára. Néhány szóból megértettem, hogy tényleg sürgős az útja. A feleségem is bíztatott, hogy vigyem el. Nem mintha magamtól meg nem tettem volna, de nem tagadom, jólesett, hogy a feleségem is úgy gondolja, ahogy én. Ott a kórházban éreztem igazán, hogy jól tettem, amikor fáradtan is vállalkoztam az útra. Hiszen ilyenkor nyáron 14—16 órát dolgozunk naponta váltótár— Nyolc hónapja dolgozom itt. Azelőtt az egyik budapesti AKÖV-nél voltam gépkocsivezető. A családom Nyíregyházán élt, s most, hogy már nőnek a gyerekeim, egyre nehezebb volt az országban bolyon- gani, távol tőlük. Apám is a Ságvári tagja. Ö is biztatott, itt is megkereshetem a magunk kenyerét. Jó itt — mondja egyszerűen. — Ömlők, hogy a fiatal traktorosok bizalommal vannak Éppen a legutóbbi bri- gádgyűiésen dicsérték meg — emlékszik hirtelen a tsz párttitkára. — Nincs is baj az erőgépek villamossági alkatrészeivel, mióta Várhalmi Andrásnak van gondja rájuk. — Megyünk az utcán, rámköszönnek, Kérdi a feleségem, ki volt? Sok esetben hirtelen magam sem tudom. Mégis jó érzés. Nem szeretném, ha nem köszönne vissza nekem, akivel már egyszer találkoztam. Kádár Edit Nyíregyházán gyakorlatilag még gyermekcipőben jár az ügyvitel, az adminisztráció gépesítése. Néhány intézményünknél foglalkoztak mér a gépek adta lehetőségek kiaknázásával, de csak a munka megköny- nyílése szempontjából. A gazdaságirányítás rendszerének reformja azonban megköveteli a gazdasági vezetésből, hogy az eddiginél sokkal részletesebb, napra, sőt órára kész friss ismeretei legyenek vállalata egészénél? helyzetéről, s ennek birtokában azonnal felelősségteljesen dönthessen bármilyen kérdésben. A Közúti Üzemi Vállalatnál például gépesítették az anyagkönyvelést. Lyukkártya rendszeres korszerű eljárást vezettek be. A gépet nem vásárolták meg (ára milliós összeg), hanem a gépi adatfeldolgozó központban, Budapesten bérmunkában dolgoztatják fel az adatokat. Minden anyagról, annak mozgásáról tíznaponként bármilyen (előre kért) szempont szerinti részletezést tablókon adnak. . Az eredmény : a vállalatnál évek óta nincs elfekvő készlet, az anyagokat kellő időben és mennyiségben rendelik. A gép az eredeti (egyébként speciális szám- jelzéses) bizonylatot dolgozza fel, így plusz munkát nem igényel. Az anyagkönyvelésben eddig kilencen dolgoztak, most egy személy pontosan ellátja ezt a munkát. Állásét a másik nyolc sem vesztette el: a vállalati munka más területén, ahol munkaerőhiánynyal küzdöttek, ésszerűbben hasznosítják tevékenységüket. összeállítása jó nehány' nappal késleltetné a munkát. Az OTP-nél az Öptimatic könyvelőgép például egy munkamenetben könyvel a betétkönyvbe, a törzslapra, s egyúttal „elraktározza” a napi tételeket, hogy a zárás időpontjában részletesen adja, pillanatok alatt, a forgalom minden lényeges adatát. A példák között érdemes még megemlíteni az llletményszámfejtő Hivatal munkáját. A „gondolkodó gépek” itteni tevékenységéből egyet emelünk ki: a hivatalnál vezetett kartonok alapján (ha az illető adatait a kezdettől ők vezetik), a gépek segítségével a nyugdíjhoz szükséges valamennyi adatot és a kész összeget perceken belül kiszámítják. Azt, ami eddig bizonylatok tömegét, s rengeteg utánajárást igényelt. Programot is od Zárás késedelem nélkül A pénzintézeteknél (a banknál, az OTP-nél) különösen fontos, hogy naprakész, friss adatok álljanak rendelkezésre.' Az MNB-nél a legmodernebb Olivetti gépekkel dolgoznak. A napi zárás időpontjában a bank vezetőinek rendelkezésre áll, valamennyi, aznap történt esemény feldolgozott anyaga. Ez több ezer tétel. Kézi Ezek részben praktikus oldalai a gépesítésnek. De vajon arányban úli-e az eredmény az egyébként nagy összegű befektetéssel ? — vetődik fel a kérdés. Előfordul, hogy a gép, a bérlet drágább, mint azelőtt a kézi munka volt. De ez más csatornákon többszörösen megtérül. Ha a közúti vállalat példáját nézzük, megszűnt a milliós elfekvő készlet. Ez már most is jelentős, de jövőre az eszközlekötési járulék miatt felbecsülhetetlen ösz- szegű felesleges kiadásoktól mentesíti a vállalatot. A gyors információk érdekében a még magasabb szintű elektromos számítógépek felhasználását is tervezik. Maga az elképzelés, a modell egyszerű: építkezéseikhez (tegyük fel) húsz kőbányából kapják a követ, száz állomáson van rak- területük, s ennél több a munkahelyeik száma. A feladat az, hogy megtervezzék, honnan hová szállítsanak. Matematikai módszerekkel precízen kidolgozzák a teljes programot. A szállítóeszközök optimális üzemeltetése milliós megtakarításokat eredményezhet. Mindezek jelenleg még ritka példák, de a közeljövő egyre inkább általánossá teszi a gépek, gondolkodó gépek használatát. Marik Sándor Egy NEB-vizsgálat tanulsága: Több gondot a balesetek megelőzésére Egyáltalán ném kedvező „eredményt” állapított meg a Vásárosnaményl Ládaipari Vállalatnál a járási NEB vizsgálata: az utóbbi •időben növekedett az üzemben a balesetek száma. Míg tavaly, az első fél évben 210 fős létszám esetében 5, az idén — ugyancsak az első hat hónapban — 366 létszámnál 28 baleset történt. S a balesetnövekedést nem lehet magyarázni a létszám- bővüléssel, mert aránytalanul jóval meghaladja azt. A balesetek leggyakoribbak a szalagfűrész gépeknél a védőeszközök használatának elmulasztása, a technológiai fegyelem megsértése miatt. Igen sajnos, hogy a vizsgált időszakban egy halálos kimenetelű baleset is történt az üzemben, és nyolcán szenvedtek áramütés miatt kisebb balesetet, melyek könnyen végződhettek volna rosz- szabbul is. A NEB igen helyesen fő feladatként a balesetek megelőzésére hívta fel az üzem vezetőségének a figyelmét. Szigorúbban ellenőrizze és követelje meg a védőberendezések és eszközök használatát, biztosítsa a balesetveszélyes gócok megszüntetését. HUMORNAK SE ROSSZ Cjjzélíaizázad&s tárét avagy miről olvastak a inai nagyapák ? Elsárgult „Nyírvidék” példányok rendőrségi és panasz rovataiban tallózunk: s adunk közre egy csokorra valót. Humornak se rossz... Szegény gyalog taposók • te Valamit tenni kellene a biciklisták rendszabályozására! A rendőr figyeli a biciklistát, a biciklista a rendőrt. Némely biciklista, ha rendőrt lát, úgy tesz, hogy a rendőrségi számot lefödi. Nehogy felírják. Némely rendőr pedig úgy tesz, hogy nem állítja meg a szabálytalanul köszörülő kerékpárost. Nem futhatok utána, mondta az egyik rendőr egy úrnak, aki megdöbbenve látta, miként száguld a biciklista a jámbor gyalogosok ré- misztgetésére, a gyalogosok útján. Már most az a helyezi, hogy a közönség mind a kettőt figyeli: a biciklistát is, és a rendőrt is. Hát a közönséget ki figyeli? Senki. A közönségre ráijesztenek a csengővel, ránevetnek a suhanó kerékpárról, azzal a kaján mosollyal, hogy: fütyülök rád, vagy: félre az útból, rongyos gyalogos. írjuk fel a rendszámot, vigyük be a rendőrségre. Valamit tegyünk, ne csak sírjunk, mi szegény gyalogos taposok! (1928.) nyisége eddig 8—10 liter. A tolvaj már egészen odaszokott, s a nádszálon keresztül reggelizett, uzsonnázott. Vallomása szerint a lopásra a nagy drágaság késztette, s különösen az bántotta, hogy a tej, amit ő rendkívül szeret, napról napra drágább. (1922.) kor félálomba merültem, ír- tóztató gépfegyvertüzelés riaszt fel. Szaladok az ablakhoz megnézni, ki kezdte a támadást? Csak egy au'ó, amely hangtompító nélkül túráztatja motorját, hogy utasainak, vagy ha magánautó, tulajdonosa feltűnési viszketegségét kielégítse. Mert azt csak mindenkinek kell tudni, ki az a tömött- zsebű halandó, akinek autóra telik. (1928.) Ezek a régi fiatalok! A tejlopó nád Nádszálon keresztül lopta a tejet. Érdekes lopási ügyben nyomozott a rendőrség, s kézre is kerítette az eredeti fantáziájú tolvajt. K. M. Arany János u. 23. sz. alatti lakos feljelentést tett a rendőrségre. Ugyanis K-ék a friss tejet rendszerint kitették az ablakba, amelyet vasrács borított, s nap nap után bosz- szankodva vették észre, hogy a tejből igen sok hiányzik, valaki állandóan dézsmálja. A rendőrség kinyomozta, hogy a tolvajnak volt egy hosszú nádszála, azt bedugta a csuporba, s kiszívta a tejet. A kiszívott tej menyNagykéllóban fogadtak, hogy talyigán hamarább be lehet jutni Nyíregyházára, mint a gőzzel haj tott vonaton. A vesztesek azok lettek, akik a vicinálisra fogadtak. (1896.) Gépfegyver? Autó! Egy sóstói nyaraló panasza a lármázó autók ellen. Mint olyan nyaraló, ki egészségének helyreállítása végett vette igénybe e jó levegőjű fürdőt, rendszeresen este tíz és tizenegy óra között lefeküdtünk, nyitott ablaknál, hogy a drága pénzen vásárolt levegőt élvezhessük. A legtöbb este, amiPanasz a szerelmesek ellen. A Károlyi tér környékén lakó jámbor nyíregyházi apák és lányos anyák szigorú panasszal élnek a park intim utain merész tempóban és formációban íur- békoló fiatal, sőt egész fiatal, mondhatnánk: iskolás párok ellen. Oh idők, óh erkölcsök! Mit hozott ez a kor, amelynek térden felül érő szoknyácskái a fénybe szédülő pillangó szárnyaként lebbenliek sokszor. Hol vagytok szülők és hol vannak a hivatásos őrei a parkok tiszta életének? Jöjjenek és nézzenek egy kicsi be ide is, oda is. Polgári ruhás rendőrök figyelő sétáját sür-* getjük, még nem késő. (1929.) (Szilágyi Szabói«)
