Kelet-Magyarország, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-11 / 188. szám
40 polgári személyt mészároltak le a Mekongnál az amerikaiak A Mekong deltájában a partizánok elfoglalták a kormánycsapatok egyik őrállását és ekkor az amerikai parancsnokság engedélyt adott a hadsereg egyik helikopteres rohamosztagának, hogy tüzet nyisson „egy nagy csoportra”. Az amerikai közlemény szerint ebből a csoportból rálőttek a helikopterekre. A helikopterek gyilkos tüzet nyitottak a földön lévő csoportra. A jelentés szerint a helyszínen negyven polgári személy halt meg és 36 megsebesült. A közleményből kitűnik, nem ismeretes, hogy egyáltalán voltak-e veszteségek a partizánok soraiban. Saigontól 530 kilométerrel északkeletre az amerikai helikopteres gyorshadosztály egyik egysége megütközött két partizánszázaddal, az összecsapás során két amerikai meghalt, két helikoptert megsemmisítettek és hármat megrongáltak. Az amerikai jelentés szerint a partizánok vesztesége hat fő volt. A kilencórás csatában repülőgép-anyahajó szeptember közepén tér vissza Nor- folkba, hogy ott kijavítsák. A helyreállítás három—hat hónapot vesz igénybe. Több amerikai szenátor szerdán a VDK elleni légiháború fokozását követelte. Stennis szenátor, a katonai készültségi albizottság elnöke kijelentette, hogy szerinte tragikus hiba lenne felfüggeszteni vagy korlátozni a VDK bombázását. Henry Jackson, Washington állam demokrata szenátora azt követelte, hogy az Egyesült Államok bombázza az északvietnami kikötőket. Hasonló álláspontot foglalt el Jack Miller köztársasági párti szenátor és Howard Cannon nevadai demokrata honatya. Tito Kairóban Kairó (MTI): Gamal Abdel Nasszernak, az Egyesült Arab Köztársaság elnökének meghívására csütörtökön 16,35 órakor különrepülőgépen Kairóba érkezett Joszip Broz Tito elnök kíséretében van Edvard Kardelj és Vladimir Popovics, a föderáció tanácsának tagjai, Kiró Gli- gorov, a szövetségi végrehajtó tanács elnökhelyettese és Miso Pavicsevics külügyminiszter-helyettes. Tito elnököt a kairói repülőtéren Nasszer elnök fogadta. A Kubbeh-palotá- ig vezető úton százezrek üdvözölték a jugoszláv vendégeket. Pénteken délelőtt a Kubbeh-palotában, Tito szállásán kezdődnek meg a hivatalos egyiptomi—jugoszláv tárgyalások. Ezek végeztével a jugoszláv elnök előreláthatólag vasárnap Damaszkuszba utazik, hogy Atasszi szíriai elnökkel is találkozzék. Harcok középnyugafi Nigéria tartományában Az Izvesztyija Jemenről és Kínáról Ellenkormäny Kongóban Leonard Monga kongói ezredes, aki a fehér zsoldosok oldalán harcol Bukavunál, csütörtök este bejelentette, hogy „közüdv-kormány”-t alakított és felszólította Mobutu elnököt, mondjon le. Monga ezredest Csőmbe egy évvel ezelőtt száműzetésben működő kormányának hadserege élére nevezte ki. Az ezredes kijelentette, hogy újonnan megalapított kormányának célja: „véget vetni a kongói polgárháborúnak”. Partizánharcok Adonben Adentől huszonöt mérföld- nyire szabadságharcosok megtámadták a lahedzsi szultánság börtönét és kiszabadítottak csaknem minden foglyot. Elmenekülni csak »toknak nem volt idejük, akiket őreik súlyos vasláncra vertek. Az Adeni Nemzeti Felszabadítási Front bejelentette, hogy lényegében ellenőrzése alatt tartja a szultánság egész területét. Lahedzs a Dél-Arábiai Államszövetség második legnagyobb szövetségi állama. Az adeni szakszervezeti kongresszus támogatásáról biztosította a nemzeti felszabadítási front általános sztrájkfelhívását. A kétnapos demonstráció pénteken reggel kezdődik, tiltakozóul az ellen, hogy az ENSZ kü- lönbizottága a Dél-Arábiai Államszövetség jelenlegi vezetőivel tárgyalja meg a térség jövőjét. Ä mongol kormány nyilatkozata A mongol kormány csütörtökön nyilatkozatot adott ki a szerdán Pekingben kezdődött újabb mongolellenes kampányról. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy Mao Ce- tung csoportja lábbal tiporja más államok, különösen a Kínával szomszédos kis országok szuverén jogait. A Mongol Népköztársaság kormánya a legerélyesebben tiltakozik a kínai kormánynál a pekingi mongol hivatalos képviselet elleni provokációs kirohanások miatt. Kategorikusan követeli, hogy szigorúan büntessék meg a súlyos provokáció szervezőit, haladéktalanul gondoskodjék a letartóztatott mongol állampolgár szabadon bocsátásáról. az amerikaiak 48 alkalommal intéztek légitámadást a partizánok ellen, akik föld alatti alagútrendszerben védekeztek. Az amerikai haditengerészet szóvivője szerdán közölte, hogy a július 29-i tűzvészben súlyosan megrongálódott Forrestal amerikai Kairó (MTI): Az Arab Liga kairói főtitkársága táviratban kérte fel a liga New Yorkban működő képviseletét, hogy az ENSZ arab delegációval együtt forduljon U Thant főtitkárhoz tiltakozva az arab országok megszállt területein tapasztalható izraeli terror ellen. A liga főtitkárságának távirata hangsúlyozta, hogy a megszálló hatóságok vad terrort gyakorolnak a lakosság ellen. Letartóztatási hullámot indítottak, megkínozzák a foglyokat, megszentségte- lenítik a templomokat és mecseteket, kifosztják az egy_ házi intézményeket. Az izraeli megszállók beavatkoznak az arab iskolák tanmenetébe, üldözik a tanítókat: gazdasági megtorlást alkalmaznak az arab kereskedők Lagos (MTI): A nigériai polgárháború szerdán ismét fellángolt, amikor az államszövetség középnyugati tartományában a szövetségi kormány ellen lázadók biaírai katonai segítséggel hatalmukba kerítették Benint, a tartomány fővárosát. Harcok folyellen, az ún. polgári engedetlenségi mozgalmat a megszállt területen barbár terrorral akarják megtörni. Az Arab Liga kéri az ENSZ főtitkárát, tegyen lépéseket a nacionalizmus háborús bűntettei ellen, az arab állampolgárok védelmében. Tel-Aviv (MTI): Az Izraeli Kommunista Pártból két évvel ezelőtt kivált Mikunisz—Szneh csoport, amely a nacionalizmus útjára tért, s pártot alapított, szakadat-tevékenységgel vádolva kizárta pártjából Leon Zahavi-t, a KB titkárságának tagját, valamint nak Warriért, a gazdag olajvárosért is. Az UPI egy szerda éjjeli tudósításban arról ad hírt, hogy Warri is a felkelők kezére került. Lagosban a középnyugati tartományban bekövetkezett helyzetet „kisebb jelentőségűnek” minősítik. A benini rádió közlése szerint a Biafrából érkezett baráti katonaság támogatásával történt meg a tartomány felszabadítása. Szerda délután egy B—26 típusú bombázógép két bombát dobott Lagos ipari negyedére. a központi kormány jelentése szerint a támadás emberéletet nem követelt és csekély károkat okozott. Szerda este Ismét légiriadó volt a nigériai fővárosban, működésbe léptek a légvédelmi ütegek. A rendőrség felszólította a főváros lakosságát, hogy éjszaka ne közlekedjen az utcákon. Sióm o Sámlit, a Központi Bizottság tagját, a KB osztályvezetőjét. Hasonló indokolással megszüntették Alexander Penn-nek, a KB tagjának és osztályvezetőjének párttagságát is. A nevezettek vitába szálltak a Mikunisz—Szneh csoport hivatalos irányvonalával. Moszkva (TASZSZ): Az Izvesztyija csütörtöki száma válaszol a londoni Daily Mirrornak arra az állítására, mely szerint a Szovjetunió egy szovjet légi- támaszpont felépítéséért cserében hadifelszereléseket ajánlott fel a Jemeni Köztársaságnak. A Szovjetunió valóban tevékenyen segítséget nyújt a jemeni népnek. Szovjet szakemberek részvételével és irányításával különböző létesítmények épülnek az elmaradott ország független gazdasági életének fellendítésére — szögezi le az Izvesztyija kommentátora. Azonban a Szovjetunió és a Jemeni Köztársaság jó kapcsolatai nem hagynak nyugtot a nyugati imperialista köröknek. Ezek egyrészt el akarják vonni a világ figyelmét az adeni eseményekről, a brit gyarmatosítók kegyetlenségeiről, másrészt e koholmányok szerzői megpróbálják még jobbán összekuszálni az amúgy is bonyolult jemeni helyzetet — állapítja meg az Izvesztyija. A lap a Mongol Nép- köztársaság elleni pekingi provokációról a következőket írja: Pekingben augusztus 9- én „vörösgárdisták” újabb Berlin (MTI): Az NDK illetékes szervei visszautasították a bonni kormány kísérletét, hogy a postai és távíróforgalom nemzetközi elszámolása kérdésében beavatkozzék az NDK belső ügyeibe. Az NDK kormánya még a múlt év novemberében jegyzékben javasolta az amerikai, a brit és a francia kormánynak, hogy a megszállás idejéből fennmaradt nyugat-berlini „nemzetközi posta és táviróforgalmat elszámoló szövetségi irodát” ez év január elsejével szüntessék meg. Miután a javaslat válasz nélkül maradt, az NDK értesítette az egyes országok postai provokációt követtek el a Mongol Népköztársaság ellen. A Mao és cinkosai által bujtogatott, felelőtlen „vörösgárdista” bandák megtámadták Mongólia pekingi nagykövetének autóját, amikor az látogatást tett Dánia pekingi ügyvivőjénél. A huligánok felgyújtották a gépkocsit, vezetőjét pedig — a Mongol Népköztársaság állampolgárát súlyosan bántalmazták, majd letartóztatták. Minderre pedig az szolgáltatott ürügyet, hogy a gépkocsivezető nem volt hajlandó elfogadni Mao Ce-tung arcképét, amelyet rá akart erőszakolni a huligán tömeg. Ezután a „vörösgárdisták” körülzárták a Mongol Népköztársaság nagykövetségét, behatoltak az udvarba és a melléképületekbe, fizikailag bántalmazták a diplomatákat. Az aljas „vörösgái'dista” támadás újabb láncszem a Mongol Népköztársaság elleni szakadatlan provokációk sorozatában. De a Mao-csoport semmiféle fondorlata nem képes befolyást gyakorolni a Mongol Népi Forradalmi Párt és a mongol kormány független politikájára, amely szilárdan védelmezi a marxista—leninista elveket — írja az Izvesztyija. szerveit, hogy ez év január l-től kezdve közvetlenül fogja velük elszámolni a posta- és táviróforgalom költségeit. Ezt a legtöbb ország tudomásul vette. A bonni postaügyi minisztérium azonban szembeszállt az NDK-nak ezzel a lépésével és a „kizárólagos képviselet elve” alapján jogot formál arra, hogy az NDK postai hatóságai nevében is a szuverénitást sértő szövetséges ellenőrzési rendszer fenntartását követelje. Az NDK kormánya visszautasította Bonn álláspontját és postai szervei a jövőben is közvetlenül fogják rendezni az egyes országokkal a posta- és táviróforgalom elszámolását. Az Arab Liga tiltakozása Izrael terrorja ellen Kizárások Az NDK visszautasítja Bonn újabb beavatkozási kísérletét Dobozy Imre: íi)ra lehel Kezdeni „ — Mi bajod? — kérdi De- ső. Háttal ül az ablaknak, villájára szúrt kenyérdarabbal törli a lecsó levét, semmit se lát, de mi már látjuk, hogy járőr kanyarodik be a kastély mögül a szőlőhegyi útra. A járőr- parancsnok egyenruhát visel, nyilas, német géppisztoly lóg a mellén, két társa tábori csendőr. Gallai felugrik. — Hátul is van kijárat? — Nincs —• mondja Géza. Száraz a szája, nyelvével nedvesíti. — Csak ablak... de apám vasrácsot teletett rá. — Akárhogy is, de ki innen! Deső félreáll. Zsebkendőjével gondosan megtörli száját, mintha enélkül szembe se nézhetne azzal, ami történni fog. — Az a legrosszabb — mondja halkan, — fővesztve menekülni. A dülőút felé nem mehetünk, az oldalban leszednek bennünket, mint a nyulakat- De talán nem is ide jönnek. De igen. A járőrvezető lelép az útról, be Bartalék szőlőjébe. A szélső diófánál megáll, hallgatózik, aztán int, a két csendőr követi, lövésre készítve fegyverét. Úristen, hát csak erre volt jó az egész? Megfogjanak ebben a rohadt présházban, akár egy ketrecben? De ki köphetett be minket? Csak úgy, maguktól, egyenesen ide... az lehetetlen. De mindegy,' itt vannak, és nincs egérút semerre, én marha, Tárász Bulybán és Karenina Annán töröm a fejemet, a szemem tartottam volna nyitva inkább, de már előbb is kötnivaló bolond voltam, bebújni ebbe a lyukba, micsoda őrültség, és öt katona közül egynek se volt annyi esze, hogy figyelőt állítottunk volna. Csupa üres tekintet, elfehéredő szájszél az egész társaság. Fésűs Járó a veranda ajtajához támasztott fejszét kapja fel, szerencsétlen, tele lesz golyóval a hasa, mielőtt egyet üthetne. Gallai beugrik a szomszéd szobába, géppisztolyt hoz ki, hátrarántja a fegyver zárát, ne lőj, az istenedet, a Cseresznyés tele van némettel, idecsődül mind. Tedd le — mondja Deső. Gallai ránéz, engedelmeskedik. Amint leteszi a fegyvert, mintha vére folyt volna el, összelottyad az egész ember, kövér arca tele kékeslila szarkalóbbal. Agyon ette-itta magát huszonöt éves korára, békés időkben nemsokára szépen megütné őt a guta. — Ki van ott bent? Ritkás szádafüggöny lóg az ablakon, a nyilas terpeszállásban, tíz lépésre az ajtótól. — Ne szóljatok — súgja Géza, — hátha elmennek. Mindnyájan tudjuk, hogy nem mennek el. Látszik rajtuk, biztosra jöttek. A bajbajutott ember vakságánál csak ostoba csodavárása képtelenebb, s dühitőbb. Deső az ajtóhoz lép, kitár- ja. — Tessék — mondja, mintha a postás jatt volna. — Egyenként kifelé! Kezet az égre és semmi finisz, nem teketóriázunk. Hát persze. Mindent tudnak. Deső mozdulatlan, hangját sem emeli feljebb. — Mi lesz a tisztelgéssel? Nem látja a rendfokozatomat? A nyilas legyint, mivel azonban a két csendőr tiszteleg, ő is meglóbálja a kezét, föl-le. — Na, látja. így mindjárt más. Most már nem bírom. Ordítani kell. Vagy futnia durrantsanak belém, bánom is én, de ezt nem bírom, játszadozni a vég előtt. Elrendelem, hogy a szökevények a helyszínen felkonco- landók... Kifelé jövet is láttam a falragaszt, Beregffy vezérezredes aláírásával, felül háromszínű szalagnyomás, középütt halványzöld nyilaskereszt, a Vibaldi-ház falán láttam, Szent János szobra alatt. Akarok uralkodni magamon, iszonyúan akarok, nem szabad lazítani a gyeplőt rakoncátlan idegeimen, de nem, nem... — Kifelé, főhadnagy úr! Odabent a parancsnokságon már úgyse tisztelegnék magának, az szent! — Azonnal, baj társ, Hozom a köpenyemet, irataimat. — Eszébe ne jusson mar- háskodni! Felszólítás nélküi tüzelek! Deső befordul. Gallai hebegve könyörög. — Vágjuk ki magunkat. Ha nem sikerül— az sem rosszabb... Deső nem felel. Sima mozdulattal fordul vissza, a kezét se láttam, hogy a fegyverért nyúlt volna, csak a sorozat ropogott az ajtóban, darabokra tördeli a csendet, mintha a fejemben ropogna, a három ember odakint egymásnak dől. Deső áll egy pillanatig, aztán bejön, az asztalra helyezi a géppisztolyt, odébb tóivá a tányérokat, bal karja meglebben, ezzel a kis mozdulattal jelzi, nem volt más megoldás. — És most? Gallai kérdi, megbicsaklik a hangja, de már szolgálatkész, parancsra vár. Géza felkapja a táskáját. — Megnézem őket, hátha csak megsebesültek. — Felesleges — mondja Deső. — Egyik sem él. Kilép az ajtó elé, körülnéz. Morognak az ágyuk, az öregvárosban csattog az akna, a Cseresznyés ritkás ligetei közt német páncélos mászik Bitta felé. Most kezd lazulni bennem a rémület görcse, szégyenkező dühbe váltva, hogyan is tudhattam annyira begyulladni, mint egy megriasztott állat. Ha megtudom, ki jelentett fel bennünket, nem maradok adósa. Milyen könnyű három emberi megölni? Irtózatosan egyszerű. Csak gyorsabbnak, pontosabbnak, kérlelhetetlenebbnek kell lenni mint azok, vagyis lövés előtt létre kell hozni főben, idegekben azt az eltökélt feszültséget, mely habozás nélkül parancsot ad a szemnek és kéznek, így hát mégsem olyan egyszerű? Miért épp Deső lőtt, miért nem más? Azt mondta, mór tegnap este, ma reggeltől fogva nem parancsol senkinek, mégis parancsolt épp azzal, hogy közölünk egyedül ő nem vesztette el a fejét. Rágyújt. Kezét nézem, szeretném reszketésen kapni, legalább utólag rendítené meg a két percbe sűrített, élet- nyi kockázat, s maga az emberölés, mert ha jogos volt is, embert ölt, de olyan a keze mint máskor, vékony, barna, nyugodt. — Húzzátok be őket a venyigerakások mögé — mondja. — Fegyvert, töltényt elszedni tőlük, hátha még jó lesz. Géza, adj egy gereblyét, földet kotrok a vérnyomokra. Tarba, te kiállasz figyelőbe, az út mellé, ahhoz a görcsös ágú szilfához, majd aztán váltjuk egymást. Készítsetek össze ennivalót, ha menni kell ne az utolsó pillanatban kapkodjunk. Fésűs járó csak most teszi le a fejszét. Megindul- tan közeledik Desőhöz. — Kálmán, én azt szeretném mondani... (Folytatjuk?
