Kelet-Magyarország, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-11 / 188. szám

ik termelőszövetkezetek szövetségei (2.) Legfőbb szerv a küldöttgyűlés A szövetségek a feladatok ellátására függetlenített ap­parátust hoznak létre. A beinduláskor mintegy 8—12 fős ilyen létszám beállítása látszik indokoltnak. Azt, hogy ez a létszám elegen­dő-e vagy változtatása szük­séges, a szövetségek mun­kájának hatékonyságától, a tagszövetkezetek által adott megbízatások mértékétől fog függni. A szövetség vezetője és törvényes képviselője a te­rületi szövetségi elnök. Az elnököt a küldöttgyűlés ál­tal szükség szerinti szám­ban választott elnökhelyet­tesek támogatják munká­jában, akadályoztatása ese­tén helyettesítik. Az elnök és helyettesei­nek tevékenysége nem füg­getlenített funkció. Az el­nök feladatkörébe tartozik az elnökségi ülések előké­szítése és összehívása. A küldöttgyűlést — az elnök­ség nevében — ugyancsak az elnök szervezi meg és hívja össze. Az operatív feladatokat a szövetség függetlenített tisztségviselői végzik. Titkárát a küldöttgyűlés választja. A titkár tagja az elnökségnek és vezetője az adminisztra­tív apparátusnak. A füg­getlenített tisztségviselőkről az elnökség dönt. A területi szövetségek leg­főbb szerve a csatlakozott tsz-ek küldötteiből élló küldöttgyűlés. A küldötte­ket a résztvevő tsz-ek, tszcs-k közgyűlései választ­ják 4 évre. A küldöttgyűlé­sen minden társszövetkezeti gazdaságot egy küldött kép­visel. Küldötté csak szövetkeze­ti tag választható. A kül­döttgyűlés szükség szerint, de évenként legalább két­szer ülésezik. Javaslatokat tehet a tsz-eknek, tszcs-nek. az állami és társadalmi szerveknek, de kötelező ha­tározatot csak a területi szövetség szerveire hozhat. Az elnökséget ugyancsak 4 évi időtartamra választja a küldöttgyűlés, tagjai so­rából. Feladata a már em­lített ülések előkészítésén, összehívásán kívül: a hatá­rozatok végrehajtása, a szö­vetség tisztségviselőinek, valamint a különböző bi­zottságoknak az irányítása; az adminisztrációt végzők alkalmaztatása és ezek fe­lett a munkáltatói jog gya­korlása; továbbá a tagszö­vetkezetek által befizetett fenntartási költség, illetve a közös alap kezelése és fel- használása. Az elnökség üléseit legalább kéthavon- ként tartja. A szövetség választott bi­zottságai közül az ellenőrző bizottság jogosult az elnök­ség, az egyéb bizottságok és az ügyviteli szervezet működését rendszeresen el­lenőrizni. Szabálytalanság észlelése esetén a társszö­vetkezetek kérésére vagy a küldöttek bejelentései alap­ján külön is köteles ellen­őrző vizsgálatot tartani. Szükség esetén — a szövet­ség költségére, — ellenőr­zései során szakértőket ve­het igénybe. Az ellenőrző bizottság tevékenységéről, működésének eredményeiről köteles évenként legalább egyszer a küldöttgyűlésnek jelentést tenni. A szövetségek általános munkájuk könnyítésére, megosztására az ellenőrző bizottságon kívül, szükség szerint más bizottságokat is létrehozhatnak. Legvalószí­nűbb ilyeneknek látszik megyénkben a megindulás időszakában a szociális, áru­forgalmi és versenybizott­ság kialakitása. Persze, a végleges sorrendet a gya­korlat alakíthatja majd ki. A tsz-területi szövetségek fenntartási költségeit az azokat létrehozó társgazda­ságok fedezik. Megyénkben reálisnak látszik, hogy eh­hez a költséghez a tsz-ek összes művelésbe vett te­rületük minden 100 holdja után 250 forinttal és min­den egymillió forint bruttó termelési érték után 750 forinttal járuljanak hozzá. A tszcs-k hozzájárulása csak földterület után történik, holdanként 5 forint összeg­ben. ' Mind a tsz-ek, mind a tszcs-k befizetési kötele­zettségüknek félévenként — egyenlő részletekben — tesznek eleget. Az utolsó részlet befizetési határideje minden év december 31-e lehet. (A. B.) Nemcsak gyümölcsöt, bútort is csomagol az almatároló A kánikulában még a szó kimondása is jólesik; hideg. Hol van most hideg Sza­bolcs-megyében? Az alma­tárolóban. Tévedés, azt gon­dolni, hogy messze még a télialmaszüret, s a nagy hűtőterek környékén tét­lenkednek. Az almatároló­ban egész nyáron dolgoztak, dolgoznak. Markó András hűtőházi főraktáros, aki az emeletek másfél órás já­rásában vállalta az útika­lauz szerepét, azt mondta el: tavaszon 1400 vagon árut bocsátottak útnak, s a ta­vaszi nagy menet után 50 vagon uborkát dolgoztak fel exportra, tart 70 vagonnyi kecskeméti barack mani­pulálása, aztán feldolgoz­tak exportra 40 vagon nyá­ri almát. De akad más is a hűtőtérben, csomagolótere­ken. Több mint háromezer négyzetmétert foglal el az a bútor, amelyet az almatáro­ló bérmunka csomagolás­ként vállalt. A bútor Bu­dapestről jött, s innen Nyír­egyházáról indul külföl­di útjára. Látható aztán, 246 vagon zsír is a hűtőte­rekben. A debreceni BOV több mint egymillió tojást gyűjtött be Nyíregyházára, s végzik a kiszerelését. Van munka, van áru te­hát az almatárolóban. Ez lehetővé teszi, hogy nyá­ron „holtszezonban” is 500 embert foglalkoztassanak. Ezek közül az emberek kö­Képünkön: a hűtőházban előkészítik vagonírozásra &s őszibarack szállítmányt, Makai Júlia és Benda Júlia. Foto: Hammel Józset 1968 IANUÁR l-TŐL:-r—- ----------------------- I .... ■ ... új szerződéses formák az export 90 százaSékánál Miniszteri utasítás a sajátszámlás elszámolásról A Gazdasági Bizottság a külkereskedelemben közre­működő vállalatok kapcso­latainak elveit rögzítő ha­tározatában fő feladatként jelölte meg a termelés és a külkereskedelmi tevékeny­ség gazdasági egységének megteremtését, amelyet el­sősorban a közös gazdasági érdekeltség útján kell elér­ni. Ugyanakkor néhány cikkcsoport külföldi értéke­sítésénél. illetve beszerzé­sénél változatlanul fenntart­ható a régi módszer. A Gazdasági Bizottság ha­tározata alapján a külke­reskedelmi miniszter most megjelent utasításában meg­jelölte azoknak az árucso­portoknak, termékeknek, il­letve tevékenységeknek a körét, amelyeknél a saját­számlás elszámolási rend­szert fenntarthatják. Saját számlára vásárolhatják a külkereskedelmi vállalatok például azokat a terméke­ket, amelyek viszonylag kis mennyiségben exportálhatok és kollekcióikban széles áru­választók szükséges, így például a kisipari szövetke­zeti termékek többségét, vagy az olyan áruféléket, amelyeknek beszerzésénél több termelő részleggel áll­nak kapcsolatban. Fenntart­ható az eddigi elszámolási rendszer akkor is, ha az üzem készítményeinek olyan csekély hányada kerül ex­portra, hogy a termelőnek nem számottevő a közös érdek megteremtése. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetését köve­tően, tehát a jövő évben, a Külkereskedelmi Miniszté­riumhoz tartozó vállalatok exportjának várhatóan csu­pán 10—12 százaléka, az importnak pedig 4 százalé­ka bonyolódik majd le sa­játszámlás elszámolás sze­rint. Ez egyben azt jelenti, hogy az árucsereforgalom túlnyomó részénél az újsze­rű, a közös gazdasági érde­keltségen alapuló kapcsola­tok érvényesülnek. Ilyen új forma a bizományosi meg­állapodás, továbbá az egye­sülés, társulás, amely alapul­hat a közös eredményben való osztozkodáson vagy pedig azon, hogy a termelő és értékesítő vállalat az ártöbbleten osztozkodik. Létrehozható az együttmű­ködés ügynöki formában is, úgy, hogy a külkereskedel­mi vállalat megállapodás szerint ügynöki jutalékot kap. A külkereskedelmi és az ipari vállalatok megkezd­ték az új elszámolási for­mák kialakítására irányuló tárgyalásokat, szerződéskö­téseket, hogy a jövőben már export-import felada­taik többségéről együttesen vállalhassanak gazdasági felelősséget és ennek meg­felelően az eredményekből közösen feszes edhessenek. Szocialista brigádok példamutatása A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál a vállalásokban és azok tel­jesítésében is élen jár a 48 részt vevő szocialista bri­gád. A kollektívákra a leg­nagyobb feladat a kenyér­gabona-felvásárlási tervek teljesítésében vár. Ebben eddig a legjobb eredménye­ket a baktalórántháziak, nagykállóiak, nyírbátoriak és a tiszalökiek értek el. A vensenyfelajánlások alap­ján a dolgozók tárolószine- ket készítettek: a csúcsidő­szakra hét helyett kilencet adtak át, ezzel 5300 négyzet- méter tárolási alapterületet nyerve. A dolgozók fel* ajánlásai között fontos he­lyet kapott az energiataka­rékosság, ebben az őrlésnél, a keveréktakarmány készíté­sénél és granulálásnál már eddig is jó eredményeket ér­tek el. Fűtésvita miatt húzódik Jövőre kezdik a városi szolgállatóház építését Tíz vállalat irodái az emeleteken Évek óta üres, romos te­lek áll Nyíregyházán a Rá­kóczi út és az Egyház utca kereszteződésénél, melynek a beépítéséről már ez év ele­jén döntöttek. Az elképze­lések szerint az új épület­ben tíz vállalat kap majd irodákat, és a földszinten a KISZÖV megnyitja a város első szolgáltatóházát. Az eredeti tervek, alapján még ebben az évben meg kel­lett volna kezdeni az épít­kezést A 14 és fél millió forintos beruházással épülő új léte­sítmény tervdokumentáció­ja most készül, s csak az utolsó negyedévben fejező­dik be. A másik problémát a fűtés megoldása jelentette. A városi tanács igen helye­sen a távfűtésbe való be­kapcsolódást javasolta, de az Energia Gazdálkodási Vállalat ezt nem engedé­lyezte. Mivel a széntüzelésű kazánok egészségügyi okok miatt nem jöhetnek számí­tásba, a tíz társult vállalat olajtüzelésű kazánok enge­délyezését kérte. A válasz még nem érkezett meg. Mivel a tervek még nem készültek el, és a fűtés kér­dése is függőben van, a ki­vitelező, a Szabolcs-Szatmár megyei Építőipari Vállalat csak 1968 elejére ígérte az építkezés megkezdését. Az eredeti tervek szerint az iroda és szolgáltatóház épí­tését 1969 végére kell befe­jezni. <h. j.) Szabolcsi internacionalisták Találkozás Idős Tamóczi József va­lószínű élénken tiltakozna, ha azt olvasná magáról, hogy - hős. Nem csinált ő semmi különlegeset. Sodró­dott a viharral, kezében fegyver. Legfeljebb annyit ismerne el, tudta, ki ellen kell fordítani a puskát Az egyszerű hareosok kö­zül való ez a ma már 82 éves kisvárdai vasas, aki világ életében az acéllal viaskodott. Csizmadia apja kocsikovácsnak adta, urasá­gi hintókat, határokat ké­szített. Majd az első világ­háború előestéjén fel kellett cserélnie a békés kovácsko­dást, fegyverek zárdugaty- tyúinak formálásával. A fegyvergyárban jól fizettek. Hogy is gondolta volna ak­kor, nemsokára a saját ké­szítette puskákkal őt is útnak indítják a háborúba. a szimbirszki Az pedig széles rendet vágott a katonagúnyába bújtatott magyar parasztok, munkások sorában. Tamó- czt József megsebesült. De, hiába gondolt a hazajöve­telre, az még messze volt. Patkolta a katonalovak ez­reit, ásta a fedezéket, szo­rongott az első vonalban. Egy támadásnál aztán orosz fogságba esett. Itt érte az októberi forradalom. Internacionalista ezredbe osztották be a jelentkezése után, az ezredparancsnok egy lengyel volt, N. Vis- nyovszki. Azt tudta, ha fegyvert fog a Vörös Had­seregben hamarabb meg­nyílik az út hazafelé, és vége szakad a háborúnak. És azt, a munkások, pa­rasztok hatalmát védi a cá­rok ellen. zül több mint százan a kecskeméti barack körül se­rénykednek. Ottjártunkkor hat hűtővagon berakását vé­gezték. A vagonok váloga­tott, 36—40 milliméteres sár­gabarackokkal az NSZK-ba indultak. Ami ennél a mun­kánál feltűnő volt, jobbára asszonyok és lányok sürög- tek a rámpán, a ládák kö­rül. Még a villamos targon­cát is asszony vezette. Er­ről a férfikézbe való mun­káról mondta a targonca ve­zetője Béres Györgyné, hogy azért szereti, mert változa­tos, szórakoztató. Három éve már ez a foglalkozása, s 1600 forint körül keres, munkáját nem cserélné fel semmivel. A hűtőtérben azonban másról beszéltek az asszonyok. Hideg van, kö­zölték, s csak az a jó, hogy olykor-olykor kimennek me­legedni a napra. A pufaj- kát azonban akkor sem ve­tik le. A hideg relatív, hiszen a hőmérő plusz 1, plusz 2 fo­kot mutat, s ahogy Markó András fogalmaz, ez télen jó meleg. A gyümölcsnek ez kell, ez tartósítja, így sze­dés után hetekkel Is frissen fogyasztható. Ugyan ez a helyzet a tojásnál. A tojást persze nemcsak tárolják, lámpázzák is. Ignát Imré- nét és Fonyó Györgynét ta­láltuk ebben a munkában. katonává! Bruszilov hadseregében harcolt, a legnagyobb üt­közet Kazányban érte. Köz­katonaként küzdött, így is szerelt le, s tért haza Kis- várdára. Nem volt hadifu­tár, nem fordította meg a csaták kimenetelét. csak sok ezernyi társával tüzelt, rohamozott, hogy győzzön a munkások, parasztok forra­dalma. Itthon a Tanácsköztársa­ság kikiáltása után bádo­gosok, lakatosok, cipészek, molnárok, napszámosok, pa­rasztok alakítottak „kor­mányt”, dikertóriumot, melynek Tarnóczi József is tagja lett. Nagy szerencsé­vel menekült meg a fehér románok elől, akik tűvé tették a környéken, s az elfogottakat, Császy László tanárt és társait kivégezték. Nem szívesen beszél a A munka bár könnyőnek lát­szó, nem az. mert a nyír­egyházi, miskolci, debreceni és egyéb városokba fagyasz­tásra kerülő tojásokat dara­bonként átvizsgálják, s plusz fokban ez nem irigylésre méltó. Az almatároló híven ne­véhez és rendelkezéséhez már készül a nagy munká­ra is. Rövidesen megkezdik a téli alma manipulálását, exportszállítását és raktá­rozását. Erre alaposan fel kell készülni, hiszen idén a forgalom az előző két év mennyiségével lesz egyen­értékű. Exportra például tő­kés államokba 590 vagonnal, demokratikus államokba 600 vagonnal, a Szovjetuni­óba 910 vagonnal csomagol­nak és küldenek árut. A hűtőterekben téli és tavaszi szállításokra 450 vagon al­mát tárolnak. E nagy mun­ka előkészítői jelenleg a TMK-sok. A tárolóban lé­vő négy válogató, osztályozó és szállító gépsort már több mint egy hete ge­neráljavítják. Fábián Pál TMK-s csoportvezető közli, idejében elkészülnek, s szü­ret ut^n jöhet az alma. Hát így fest kánikulában a megye leghidegebb része. A sók tennivalótól az embe­reknek azonban ott is mele­gük van. Seres Ernő nehéz évekről, a Horthy- korszakról. Megélénkül, ami­kor a felszabaduláskor az első szovjet katonával való találkozást idézi emlékeze­tébe. A sors milyen vélet­lene, hogy a vörös csillagos fiatal katona éppen abból a városból jött. Szimbirszk- ből, ahol 6 a forradalom idején a vérét hullatta. Ut­cák, laktanyák nevét em­lítette megmaradt orosz nyelvtudásával. A szovjet katona mint a földijét ölel­te magához. S ha az emlékezés szálai véknyulnak is, a 82 éves Tarnóczj bácsi ereje még ha nem is a régi, de irigylésre méltó. Egyik ke­zével kitartja az 5 kilós ka­lapácsot. Most dolgozik kis műhelyében. hajlítja, formálja a vasat. Tamóczi Józsefnek nincs családja, nem nősült meg, a háború elvitte a fiatalsá­gát, amikor más házasodott, ő fegyverrel a kézben har­colt. És megmaradt az is­meretlen katonák sorában. Páll Géza Ahol ma is hideg van

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom