Kelet-Magyarország, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-09 / 186. szám
Felemelt árakkal megkezdődött az új sertésértékesitési szerződéskötés Milyen előnyökkel jár az új rendelkezés ? Ar állatforgalmi vállalatok augusztus 7-én országszerte felemelt árakkal kezdték meg a sertésértékesítési szerződéskötéseket. Az új felvásárlási árakat általában már 1967 október 1-től kezdődöleg fizetik az .átadott szerződéses hízott sertésekért. A szerződésekben az ez év harmadik negyedére lekötött sertésekért azonban akkor is csak a régi árat fizethetik, ha az átadás valamely oknál fogva áthúzódik a negyedik évnegyedre. Viszont a felemelt vételárakat kell alkalmazni azoknak a korábban kötött sertéshizlalási szerződéseknek az esetében ts, amelyeket 1967. október 1 utáni átadásra kötöttek és ténylegesen az október 1. utáni időszakban teljesítenek. Az új árkonstrukció az eddigihez képest nemcsak magasabb átvételi árat, hanem egyéb előnyöket is biztosít a szerződő gazdaságoknak. Mig az eddigi — szeptember 30-ig szóló — szerződések alapján a kilónként 17 forint volt a legmagasabb hízott sertés — átvételi ár, amit fehér hússertések esetében 100—115, a keresztezett húsfajták esetében pedig 100—120 kilogramm közötti bruttósúly Után kaphattak a termelő üzemek, október 1-től kezdve a két kategóriát összevonják 100— 125 kilogrammra és az új szerződésre átadott hússertésekért 19 forintot fizetnek kilónként. A 125 kilót meghaladó súlyú fehér hüs- és húsjéllegű sertések új ára kilogrammonként 18 forint, a zsír- és zsírjellegű sertéseké 125 kiló súlyban és felette ugyancsak 18 forint, a hizlalt tenyészkocáké és kanlott sertéseké 170 kilós súlyban és felette 17,5 forint. Ugyanakkor a 100 kilogramm alatti hús- és hús- jejlegű sertésekért, a 125 kilogramm alatti zsír- és Zsírjellegű sertésekért, valamint a 170 kilogramm alatti hízott kocákért, illetve kan- lőtt sertésekért csak az átvételkor érvényes szabadfelvásárlási árat fizetik. A háztáji gazdaságok és egyéni termelők által szerződésre átadott Hízott sertéseknél a felvásárlási alapár szintén 2 forinttal emelkedett. Az új súlykategóriák és árak így á meglevő sertésállomány éS áz egyes gazdaságok adottságainak az eddiginél jobb kihasználására adnák lehetőséget, az engedélyezett szélesebb súly- és fajtaválaszték révén a gazdaságosabb hizlalásra ösztönöznek. A nagyüzemi felár ugyancsak kedvezőbb az eddiginél: égy naptári negyedéven belül átadott legalább húsz hízott sertés után jelenleg kilogrammonként 2, október 1 után viszont 3 forintot kaphatnak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és állami gazdaságok. Tehát a fel- vásárlási áremelés együttesen itt kilogrammonként 3 forint. A termelőszövetkezeti csoportoknál és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteknél, a nagyüzemi felár az eddigi 1,5 forint helyett 2,5 forint lesz. Az új árszabályozás lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek — á tagokkal kötött előzetes megegyezés alapján — a háztáji gazdaságokban hizlalt sertéseket is az új nagyüzemi felárral értékesítsék. Ez esetben a háztáji hízókra is a saját nevükben kell majd szerződést kötniök. Az árrendezésre, Illetve az eddiginél kedvezőbb átadási súlykategóriák megállapítására azért volt szükség, mivel a sertéshízlalásban hosz- szabb idő óta tapasztalt erőteljes fellendülés legutóbb visszaesett, s ez nyilvánvalóan a sertéstenyésztés, tartás és hizlalás viszonylag kis mértékű gazdaságosságából adódott. Az új árrendszer elsődleges célja, hogy a termelő üzemekben szilárd kocaállományt .alakítsanak ki a háztájf és egyéni gazdaságokban pedig megszüntessék, illetve csökkentsék a háromévenként visszatérő erős „hullámzást”. Ennek érdekében nemcsak a sertés- hizlalás, hanem a jelentkező szaporulat értékesítési biztonságát is megteremtik. A hizlalásra alkalmas malacokat ez év október végéig máris 28 forintos kilogrammonkénti áron vásárolják fel. Az új árakkal, kedvezőbb értékesítési feltételekkel előre orientálják a termelőket a kocaállomány megtartására, növelésére, malacok felnevelésére. A tenyésztési biztonság érdekében éppen ezért mór most meghirdetik áz 1968 első évnegyedére érvényes szerződéses süldőárakat és a január 1-től érvénybe lépő Süldő védőárat. A rendelkezés szerint 1968 január 1-től a jelenlegi 17 forint helyett 20 forint lesz a szerződésre átadott süldők kilogrammonkénti legalacsonyabb ára. Az új árkonstrukcióban a 30—60 kilogramm közötti hizlalásra alkalmas süldőkért januárban 21, februárban 23, márciusban pedig 24 forintot fizetnek kilogrammonként. Ez az intézkedés arra ösztönzi áz állattartókat, hogy a jövő évi húsellátás megalapozása érdekében tenyésztésre alkalmas kocáikat ne hizlalják meg — hanem főleg szeptemberben és Októberben búgatfcassák. A háztáji és egyéni gazdaságok mindéh szerződött sertés után 1 mázsa abraktakarmányt kaphatnak állami áron. Ha ezt a takár- mányjuttatást nem veszik igénybe, az átadott sertések után kilogrammonként 1 forint úgynevezett takarmánymegváltási felárat kapnak. Eddig a takarmónyjuttatás 1.5 mázsára szólt, a takarmánymegváltási felár pedig 1.5 forint volt. A süldőértékesítési szerződéskötések alapján az eddigi 80 kilogramm helyett 50 kilogramm taEz év elmúlt hat hónapja alatt a földművesszövetkezeti könyvesboltok, Valamint a társadalmi könyvbi- zományosok 3 mUlió 693 ezer forint értékű köüyVet juttattak el az olvasókhoz a megyében. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt év azonos időszakához képest 659 ezer forinttal költötték többet könyvekre. A könyvforgalom 21 százalékkal növekedett. Érdemes megemlíteni a fehérgyarmati járást, ahol 81 ezer forinttal több könyv fogyott el, mint tavaly. Persze van még olyan járás, ahol a könyvesboltok forgalma még mindig nem Hasznos Nem első eset, hogy beszámolunk a timári Béke Termelőszövetkezet talajerő- gazdálkodásáról. A kísérlet második éve tart, s a tavasz során a megyéből közel száz szakember tekintette meg. Akkor úgy mondták az eredményre is kiváncsiak lennének majd. Az Országos Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat kísérletének timári lényege, hogy a szerves és műkarmányt kaphatnak a háztáji gazdaságok és egyéni termelők, a ta- karmánymegváltási felár a korábbi 2 forintról 1 forintra csökken. A takarmánytámogatási rendszert érintő módosítást indokolja egyrészt, hogy a tapasztalatok szerint a háztáji gazdaságok takarmányellátottsága a koéábbi időszakhoz képest kedvezően alakult, másrészt az, hogy a központi készletekből kapott takarmány állami ára és a szabadpiaci takarmányár közti különbség — az új árak érvénybe lépése után — az eddigi 150 forintról kereken 100 forintra csökken. így tehát a takar- mányjuttatást illetve a takarmánymegváltási felár kiegyenlítő szerepe is kisebb lesz. Az átadási feltételekről szóló utasítás szerint az új árak a termelő üzemek, Illetve a gazdaságok telephelyére vonatkoznak, tehát ha a termelők sertéseiket az Állatforgalmi Vállalat átvevőhelyére szállítva adják át, fuvartéritést kapnak. (MTI) kielégítő. Például, a csen- geri járás 24 közéégében nem vásároltak meg annyi könyvet, mint egyedül Ti- szaVásVáíiban, ahol 187 ezer forintért vásároltak könyvet, míg a esengeri járás egész területén csak 155 ezerért Ezért kell nagyobb gonddal szervezni és irányítani a könyvterjesztést, hogy a könyv minden házba eljusson. Az egyéb feltételek megvannak, a megye 11 földművesszövetkezeti könyvesboltjában közel ötmillió forint értékű a könyvkészlet Kiss Lajos kísérlet trágyák hatását Vizsgálják a tájnak megfelelő talajtípusok, adott időjárás függvényében és a kiválasztott üzem gyakorlatában. A kísérleti parcellákra Bezosz- tálya 1 őszi búzát vetettek, s most öt kezelési mód eredménye mérhető aratás után. A kontroll parcella, amely 1965-ben csak istállótrágyát kapott, 18,15 mázsa búzát termett holdanként A kettes parcella, ahol az istállótrógyát ez évben kis adagú műtrágyával egészítették ki, 20,77 mázsa, a hármas parcella nagyobb adagú műtrágyával 23,48 mázsa, a négyes parcella kiegészített NPK műtrágyával 27,55 mázsa holdanként termésátlagot adott. Az ötös parcella istállőtrá- gya nélkül csak műtrágyáz- Va 22,86 mázsa átlagtermést adott. A helyes kezelési mód a négyes parcella, 20 holdas kísérleti táblán 8700 forint értékű NPK műtrágyával 88 mázsa búza többlettermést és 23 500 forint termelési értéktöbbletet állított elő. A tápanyaggazdálkodási bemutatótér tehát bizonyítja, hogy a megfelelő talajvizsgálaton alapuló tópanyagutáhpótlással a terméseredmények maximálisra fokozhatok. Molnár László szaktaháCsadó Könyvek az új gazdasági mechanizmusról Számos könyvet jelentetett meg a Kossuth Könyvkiadó áz új gazdasági mechanizmus elméleti és gyakorlati kérdéseiről, az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének szükségességéről, módozatairól, illetve az eddigi tapasztalatokról. A „Gazdasági életünk kiskönyvtára” sorozatban négy ilyen témájú mű jelent meg. Dr. Csapó László könyvének címe: Tervgazdálkodás és központi irányítás az új gázdasági mechanizmusban. A szerző foglalkozik a központi tervszerű irányítás új rendszerének legfőbb sajátosságaival. Keserű János: „A mezőgazdaság és az új gazdasági mechanizmus" című művében többek között ír a termelőszövetkezetek önállóságának növeléséről, az anyagi érdekeltség szerepéről a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Az Új gazdaságirányítási rendszer vállalati vetületeivel két könyv is foglalkozik. Révész Gábor: „A vállalatok áz új gazdásági mechanizmusban” című tanulmánya foglalkozik az árrendszerrel, a vállalatok kereskedelmi kapcsolataival, a vállalati jövedelem szabályozásával. A Munkaügyi Minisztérium szerzői munkaközösségének összeállításában megjelent „A Vállalati szervezés és az új gazdasági mechanizmus című kiadvány. A kifejezetten, a gazdasági mechanizmus átalakításával foglalkozó kiadványok mellett a Koesuth Kiadó könyvei között szerepelnek olyán összefoglaló jellegű művek is, amelyek mélyrehatóan tárgyalják az egyes területek — ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, pénzügyek — problematikáját és ily módon alapot nyújtanak a reform szükségességének megértéséhez, az aktuális gazdasági kérdések tanulmányozásához. Ilyen mű például Csikós-Nagy Béla könyve, a „Szocialista érelméiét és árpolitika” valamint ugyanettől a szerzőtől az „Eszközgazdálkodás és árrendszer (Sz) Levelezőink Írják: Nagyobb könyvforgalom A térképkészítés napjainkban már inkább légifényképezés segítségével történik. Jobb eredményt és költségmegtakarítást is jelent, mint a hagy ományos módszer. Uj módszer a térképészetben az automatizálás is: lyukkártyás és elektronikus számi tógépekkel bonyolult és hrtsz- szadalmas számításokat végez hetnek el gyorsan és gazdaságosan. Képünkön: a fényképész repülés közben ellenőrzi aa automatikus légifényképező kamera működését. (MTI foto — Petro .ics László felvétele) REPÜLŐ TÉRKÉPÉSZET Munkaerőt alkalmaznak ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ VÁLLALAT (Nyíregyháza Kállói u. 4.) felvesz KŐMŰVES SZAKMUNKÁSOKAT, ILLETVE KŐMŰVES KOMPLEXBRIGÁDOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezés: a munkaügyi osztályon, Vagy á II. Számú kisvárdai, illetve a IV. számú mátészalkai építésvezetőségeken. (X) 15 évet betöltött lányokat fonó, vagy szövő szakmunkás tanulónak egyéves képzési időre felveszünk. A képzési év 1967. szeptember 1-én kezdődik. Felvételi feltételek: betöltött 15 év, 8 általános iskolai végzettség, budapesti, vagy Pest környéki lakás, mert a gyár lakást nem tud biztosítani. Érdeklődni és jelentkezni a Kelenföldi Textilgyár szakoktatásán lehet, Budapest, XI., Budafoki út 111. sz. Telefon: 258—900. 191. mellék. Építő és Szerelő Vállalat (Nyíregyháza, Káliói út 4.) FELVESZ: 10—12 tőből álló kubikos- brigádot nyíregyházi építkezési munkahelyre. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. (*) \ Kőműveseket, ácsokát, kubikosokat, kőművesek mellé férfi segédmunkásokat azonnal felvesz a FAVORIT Építőipari Szövetkezet (Budapest, XI., Sopron út 149). Munkahelyi pótlékot, meleg étkezést, munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés a szövetkezet Megközelíthető a Fehérvári úton az Albertfalva kitérőig. (Bp. 1020) munkaügyi osztályán A GABONA- FELVÁSÁRLŐ É9 FELDOLGOZÓ VÁLLALAT malom és takarmánykeverő üzemeibe érettségizel! fiúba! műszaki ipari íanulónak (elvesz Jelentkezés a vállalat központjában, Nyíregyháza, Szabadság tér 9., valamint a vállalat malom és takarmány keverő üzemeiben.
