Kelet-Magyarország, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-20 / 196. szám
Épül a második vízlépcső Nyíregyházáig jut el a Tisza vize A duzzasztás: egyötöd Balaton — Kertgazdaságok a homokon A második tiszai vízlépcső építését 1965. november 9-én hagyta jóvá a Gazdasági Bizottság. Az építkezést Kiskörénél illetve Tiszaburánál ez évben már megkezdték és 1973-ban megtörténik a mederduzzasztás. A munka nagyságára jó összehasonlítási alap, hogy a tiszalöki vízlépcső 10 millió köbméter vizet tárol. A Tisza II. vízlépcső 334 millió köbméter vizet tárol majd, a tárolási határ a tiszalöki erőműig terjed, a tárolt víz a Balatonnak egyötöde lesz, helyenként öt kilométer szélességű a vízfelület 127 négyzetkilométer. Az erőmű négy turbinával 29 megawatt áramot termel majd. A Tisza II. vízlépcső a Tisza völgyében számos megye, köztük Szabolcs-Szatmár megye vízgazdálkodási, valamint mezőgazdasági termelésének adottságait változtatja meg. Felér egy országos esővel A. n. tiszai vízlépcső által nyert víz Szabolcs-Szatmár megyei hasznosítására már elkészült a tanulmány- terv. E szerint a nyíregyházi járás földterületének nagyrésze öntözhetővé válik, 12 790 hold. A Tisza vize az öntözés legkorszerűbb berendezéseit és eljárásait alkalmazva Rakamaz, Vencsel- lő térségéből indulva eljut egészen Nyíregyháza alá. Öntözi majd a gyulatanyai gazdaság, a nyíregyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet és a járásban még 12 termelőszövetkezet földjeit. A tanulmány- terv szerint az öntözőfürt kiépítése teljes egészében A. c. nyomócsöves megoldású lesz, vagyis a nagy átmérőjű azbeszt cementcsöveket föld alá építik. A főnyomóvezeték a Tiszából be Nyíregyháza felé 25 ezer méter hosszúságú lesz, ebből ágaznak majd le a mellékvezetékek, amelyeknek hosszúsága a főnyomóvezetéknek sokszorosa. A főnyomóvezetéken nyomásközpontokat helyeznek el, s ezek a központok emberkéz érintése nélkül szabályozzák majd a víz útját, az öntözést. A számítások szerint esőszerű öntözéshez holdanként öt-öt 1018 méter hatósugarú szórófejet helyeznek el. A nyíregyházi járásban tehát több mint ötvenezer szórófej öntözi majd a földeket Háromszoros termés A tanulmányterv szerint az öntözőfürt megépítése 150 millió forintba, holdanként 12 ezer forintba kerül. A 150 millió forintos beruházás gazdasági haszna sokoldalúan rövid időn belül meg- - térül majd. Elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy Szabolcs-Szatmár megye sűrűn lakott az emberek nagy része mezőgazdasági termeléssel foglalkozik. A mező- gazdaság viszont jelenlegi termelőszerkezetével nem tud minden dolgozni akarónak munkát biztosítani. Az öntözéses művelés újabb ezrek kenyérkeresését teszi majd lehetővé azáltal, hogy intenzívebbé válik a zöldségtermelés, s ehhez sok munkáskéz kell. Másik igen nagy haszna az öntözésnek, hogy megépült megyénk büszkesége a nyíregyházi konzervgyár, s ennek folyamatos alapanyagellátása egyre nagyobb követelményeket ró mezőgazdasági termelésünkre. Csupán egy szám; jelenleg tízezer hold- nyi területen termesztenek zöldségféléket, az ötéves terv végére ez a terület már tizenötezer holdra növekszik. De nemcsak zöldségtermesztés szempontjából lesz előnyös az öntözőfürt megépítése. Az érintett termelőszövetkezetek földjeinek 30—50 százaléka kap majd vizet, burgonyatermő területek, takarmánytermő területek, gyümölcsöskertek. A víz hatására az érintett területeken megkétszereződnek, sőt megháromszorozódnak a terméshozamok. Burgonyából a sok éves átlagtermés holdanként jelenleg 40 mázsa körül van, öntözéses gazdálkodással nem lesz nehéz 100—150 mázsát betakarítani. Az sem lebecsülendő, hogy a lakosság áruellátása is ugrásszerűen megjavul majd. A Tisza vizének hasznosítása szinte már évszázadokat visszamenőleg foglalkoztatta a szakembereket. Sok elgondolás és terv született, a gyakorlati megvalósulás azonban jelenünkre várt A » •• /!» jovo: három vízlépcső A második tiszai vízlépcső megépítését követően még három tiszai vízlépcső épül majd. A sorban harmadik a csongrádi vízlépcső lesz, negyedik a vásárosnaményi, az ötödik pedig Záhony alatt épül. Szabolcs megyében tehát három vízlépcső szolgálja majd későbbiekben az emberek boldogulását az intenzív földművelést. A Tisza magyarországi szakaszának 44 százaléka érinti a megyét, vagyis 261 kilométer hosszan kanyarog a mi homokos területünkön. Ez a Tisza már sok bajt és gondot okozott de a tervek megvalósulásával eljön végre annak az ideje is, hogy csak áldást hozhat S. E. Embert mentett ki a tűzkő! két fiatal Fiatalok. Kettőjük életkora is innen az ötvenen. Az ünnepi asztal mellett kicsit megilletődve ülnek, amikor Nemes Imre, a megyei tanács vb elnökhelyettese felidézi a történteket: Kabdos János és Dávida Miklós levelekí tsz-dolgo- zók, önkéntes tűzoltók életük kockáztatásával kimentették az égó házból a beteg magatehetetlen Buzáki Ferencet. Határozott, bátor, példamutató magatartásukért a magyar forradalmi munkás—paraszt kormánytól az Életmentő emlékérem kitüntető jelvényt kapták tegnap délelőtt. Később, az ünnepség közben már feloldódik a hangulat, s a két leveleki fiatalember felváltva mondja el az érdeklődőknek a július elsejei tűzesetet. — Munkából hazajövet betértünk pár percre Kab- dosékhoz — mondja Dávida Miklós. — Nagy kiabálásra szaladtunk ki az utcára, és megdöbbenve láttuk, hogy a szemben lévő ház lángokban áll. — Már szaladtam volna a lajtért és fecskendőért, amikor kétségbeesett beszédre lettem figyelmes — veszi át a szót Kabdos János. — „Feri bácsi még benn van”. Pillanatok műve volt az egész, azonnal határozott a két fiatalember, Dávida Miklós pokrócot terített magára. barátja vízzel locsolta, máris be a lángok közé. — Megfogtam az áléit embert, kihoztam, mások orvosért szaladtak, mi meg a Iáitokért, fecskendőkért — folytatja Dávida Miklós. — Még most sem tudom, hogyan bírtam a nyolcvan kilós, megtermett férfit megfogni és vinni. Csak egy volt a szemem előtt: meg kell menekülnie. És sikerült Olyan jól, hogy a leveleki önkéntes tűzoltók megakadályozták a 32 fokos hőségben a tűz továbbterjedését, s mire megérkeztek a nyíregyházi, nyírbátori és baktalórántházi tűzoltók, már csak gratulálhattok. Az ünnepi asztalnál még egy elismerést kaptak: Varga Károly őrnagy, megyei parancsnok átadta a BM országos tűzrendészeti parancsnokság elismerő oklevelet. (marik) lisztet tessék őrölni... u Szikár, egyenes tartású ember. A zsákok körül, a garatnál. Főmoinár. Nem búzát őröl. A garat nyílásán fehér bab zubog a gépbe. Két éve igy van ez már. Leveleken az fmsz kezelésében lévő malom babválogató üzem lett, így a liszt fehér finom pora nem üli meg a falakat, nem tapad az emberek testére, ruhájára. A babválogatásnak nagy a haszna. Ha azt vesszük, hogy tavaly az üzem három és fél milliós tiszta haszonnal zárt, az még nem minden. 120—150 asszonynak kerül ott ki a mindennapi kenyere. A főmolnár persze legyint. Nem az igazi. A lisztőrlés, az egészen más. Érthető, 66 éves Marincsák János, s az el- pergett évekből több mint 40 éven át merítette kérges tenyerét liszteszsákokba, hogy a finomságot, a kenyérnek va- 14 liszt selymét kitapintsa. Igen. Az volt az igazi molnárnak lenni. Amikor learatták a búzát, elcsépeltek, s a malom udvarát meglepték a szekerek és mondták az emberek: „Molnár úr! Jó lisztet tessék őrölni már ebből.” A molnár sokmindenre büszke lehet. Arra is, hogy nem kevesebb verejtéket hullajt, mint a kaszát lendítő arató. Ha kezdődött az őrlési idény, Marincsák János dereka sem érzett mást, mint liszteszsákot. Éjszakánként rövid, pár órás pihenésre asákokra dőlt, hetekig nem látott ágyat. „Szép volt — mondja. — Szép volt az egész.” Az, hogy nemcsak a molnársághoz értett, a gépek szereléséhez is. Tiszavasvá- riban ő szerelte fel a malmot. A levelekit is 1924-ben. Életében így, sok gépet és még több embert ismert meg. Nehéz helyzeteket, nehéz éveket. A háborús évekre emlékezve, a cédulás világot emlegeti. Hányszor tette kockára személyes ^szabadságát, csak azért, hogy megszegve a töi'vényt, több kenyérnek valót őröljön a szegényeknek, a sokgyerekeseknek, mint amennyit az őrlési engedély előírt Éjszaka tette, amikor az ellenőr, s vele együtt a törvény is aludt. A rossz törvény, kenyeret elvonó. A főmolnár babot önt a garatba. A régi évekből már csak az emlék maradt. A jelen; a négyórás munka, a nyugdíjas éveket kitöltő mindennapi elfoglaltság. Az emberek most is kenyeret esznek. Más malmokban őrlik a lisztet, korszerű nagyüzemekben, más molnárok altnak a garatnál, tapintják a kenyérnek való liszt selymét. Vajon akad-e ember, akinek a kenyérről a molnár eszébe jut? Seres Ernő pR°Bl£Ma J/' ovács, akit a legvidá** mabb könyvelőnek ismertünk, komor és sápadt orcával telepedett koronabeli törzsasztalunkhoz. Kérdeztük mi bántja, csak nincs valami baj a családban? ö nemet intett. Más a probléma. — Rájöttem, hogy az egész életem nem ér egy fabatkát sem. Egy senki, egy nulla vagyok! Jóízűt nevettünk és vigasztal óan hátbaveregettük, hogy ne hülyéskedjen, már pont az ő élete nem ér egy fabatkát sem? Hiszen köz- tiszteletben álló főkönyvelő, szép családja van, anyagi és erkölcsi szempontból is kiegyensúlyozott az élete. — Nem erről van szó, — vágott közbe. — Láttam egy futballmeccset a tv-ben. Már sokszor láttam, de most legutoljára döbbentem rá, hogy milyen semmi vagyok én a társadalomban. Mindenki elhallgatott és nagyon kíváncsian vártuk a magyarázatot — Tudjátok, sokszor láttam Albert Flórit, amikor gólt rúg, utána körülveszik, csókolgatják. De ugyanúgy Dunait, Benét, Vargát. — Azután láttam már csókot kapufarúgásért is. Molnárt egyszer, bár kapufa fölé rúgott labdáért, de messziről és szépen rúgta, megölelték. — És ez miért szomorí- tott el? — Mert hozzám még soha nem rohant oda senki és nem csókolt meg és nem ölelt meg! — Mikor vártad volna el, hogy körülvegyenek és megcsókoljanak? — Azelőtt soha nem gondoltam erre, csak most, így utólag támadt hiányérzetem. Például; özvegy édesanyám volt és magam erejéből tanultam. Éjszaka gyárban dolgoztam, nappal iskolában. Színjelesen végeztem. Senki se rohant oda hozzám. — Ezért nem kell búsulnod, — mondtuk — ez természetes. — Nem természetes! — kiáltott fel Kovács. — Aztán a frontról megszöktem, mert úgy éreztem, nem a magyarok érdeke ez a háború. Senki sem rohant oda hozzám, hogy megeső-, koljon. Azután egész életemben dolgoztam, soha nem loptam, nem sikkasztottam, fizetés nélkül vendéglőből nem távoztam, és soha, de soha nem rohantak oda hozzám a fiúk, hogy megöleljenek, megcsókoljanak. Három gyereket tisztességgel felneveltem, egyszer sem csaltam meg a feleségem és senki, de senki nem lépett hozzám, hogy átkaroljon. Farkas, ha kapufát rúg, akkor is odaszaladnak hozzá. Nem akarjuk untatni az olvasót, a kis Kovács még sok mindent elmondott és nem tudtuk megvigasztalni. Annál inkább megörültünk, hogy a következő héten a törzsasztalnál már jókedBefejezés előtt a harmadik toronyház. Hammel fety Matinémozi, öt műsor naponta Legkorszerűbb vetítő az új filmszínházban Naponta öt műsorban válogathatnak az év végétől — az új, 610 ülőhelyes mozi megnyitásától — a nyíregyházi filmkedvelők. Az új kulturális létesítmény átadásával lehetőség nyüdk a Gorkij mozi régvárt funkciójának megteremtésére: a nyugdíjasok és a fiatalok hétköznapi matinéinak bevezetésére. A moziüzemi vállalat tervei szerint a Gorkij mozi ezekre a délelőtti élőadásokra olcsó áron időszaki bérleteket bocsát ki a nyugdíjasoknak, illetve az ifjúságnak. A filmszínház e két korosztály igényének megfelelően alakítja ki műsorpolitikáját is. Még egy jó hír a szabolcsi „filmvilágból”: a megyei tanács vb 600 ezer forintot szavazott meg az új Lenin téri mozi korszerű vetítőgépének beszerzésére: ezzel a nyíregyházi mozi — az országban negyedikként — 70 milliméteres filmek vetítésére is alkalmas lesz. Korszerű gépek az egészség szolgálatában Valakinek fáj a foga? Kihúzzák. Vakbele, sérve van? Megoperálják minden ellenszolgáltatás nélkül. És ez már természetes, megszokott dolog. Ugyanakkor nagyon kevesen gondolnak arra, hogy a műszerek, gyógyászati eszközök sokszor több tíz-, vagy százezer forintba kerültek. Három évvel ezelőtt adták át a nyíregyházi tbc kórházat, melyet már akkor vűen, mosolygósán üldögélt. Mondtuk, hogy na látja, nem volt igaza a múltkor, bizonyára ő is rájött erre. — Dehogy is nem volt igazam! — válaszolta nevetve. — Csak közben én is elértem, hogy odaszaladtok hozzám a fiúk, megöleltek és megcsókoltak. — Csak nem volt valami újításod? — Ugyan mit számítana az? — Kimentettél gyerekeket a zajló Tiszából? — Dehogy! Azért nem futnak oda a fiúk az emberhez. — Dehát mondd meg már mi történt! — követeltük. — Mert szombaton házi futballrangadó volt a cégünknél. A kövérek és a soványok csaptak össze. Én a kövérek csapatában 20 méterről remekül eltaláltam a lasztit és az védhetetlenül vágódott a soványok kapujába. Ekkor odaszaladtak hozzám a fiúk, — köztük a diri is, — megöleltek, megcsókoltak. Ordas Nándor a legmodernebb eszközökkel szerelték fel. Természetesen azóta is érkeztek új gépek, felszerelések. Tavaly kaptak egy újraélesztő készüléket, amellyel az idén tavasszal is megmentették egy kisfiú életét, ámikor a műtőasztalon, operáció közben megállt a szívműködése. A kórház légzésfunkciós vizsgáló készülékei a legmodernebbek, egyszerre használhatók a vérszint, véroxigénszint és a szénsavtartalom megállapítására. Újdonságnak számit a megyében az az osztrák gyártmányú röntgenkészülék, melyet a tbc-kórház kapott, s amelyikkel az altatott beteget is tudják mozgatni forgatni. A megyei kórház az utóbbi években milliókat fordított felszerelésének bővítésére. Nemrég új készülékkel gyarapodott az idegosztály. Modern encefalográfot kaptak, mellyel hatásosan ismerhetik fel az agyban keletkezett rosszindulatú, rákos daganatot, s ha ez még kialakulóban van, akkor gyógyítani is tudják. Külföldön is korszerűnek számít a reszusztitátor, melyet a kórház szülészeti osztályán helyezték el. Szülés közben megállhat a szívműködés, sürgős beavatkozásra van szükség, akkor a készülékkel mentik meg a beteget. Az altatás komoly hozzáértést, jó felszerelést kíván. Eddig megyénkben hiány volt korszerű altatógépekből. Újabban már minden vidéki kórházat is felszereltek. Így bármilyen műtét előtti altatás elvégezhető. (horváth)
