Kelet-Magyarország, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-20 / 196. szám
ARANY BETŰK A MÁRVÁNYTÁBLÁN Kékesdi Gyula: Reform és nemzeti egység tr gy nép és nemzet éle- _ tében el sem képzelhető nemesebb, magaszto- sabb cél, mint minden erőt összefogva, közösen munkálkodni a közös boldogulásért. Történelmünk során jó néhány kísérlet történt már nemzeti erőink összefogására, egységes cselekvésre. Hol szabadságharcok tüze tette próbára az összefogást, hol pedig gazdasági és kulturális vállalkozások, de a múltban soha nem sikerült valódi nemzeti egységet teremteni. Osztálytársadalomban el- kepzelhetetlen a tartós nemzeti egység. Egy-egy tetszetős eszme, vagy közös megpróbáltatás ideig-óráig talán eltet} a csalóka illúziót. A látszat mögött azonban hamar kirajzolódnak a különféle érdekek és utak. A tőkés soha sem tűrhet maga előtt olyan célt, soha nem akarhat olyan világot, mint a proletár, a földek urait semmiféle erő nem tarthatja egy úton a kisemmizettekkel. Az érdekek s az utak különbözősége hajdani történelmünk legszebb pillanataiban is megtörte az összefogás szándékát és kerékkötője lett a legnemesebb próbálkozásoknak. jYÍ i a szocializmus fel1Ti építésén fáradozó szerencsés nemzedék vagyunk. Szerencsések még akkor is, ha az utat, mely mai nagy vállalkozásainkig elvitt, számtalan próbatétel és botlás szegélyezte. Szerencsések, mert olyan eszmék, olyan célok hordozói vagyunk, melyek a sok hányattatás után végre alkalmasnak bizonyultak a hőn áhított nemzeti egység megteremtésére. S hogy ez mennyire így van, az szánté lemérhető lázas napjainkban, amikor nemzetünk, népünk figyelme, erőfeszítése arra összpontosul, hogy tovább lépjünk a boldogulás útján, megvalósítsuk az új energiákat felszabadító gazdasági reformokat, a gazdasági élet irányításának új rendjét. S nem kis öröm, hogy e nagy vállalkozás körül ott sorakozik minden progresszív erő, tudva azt, hogy a nagy tett valóra váltása egységünk próbaköve is, s ezen a próbán jelesül kell helyt állpia a munka tisztességét őrző minden hazánkfiának. Hogyan alakult ez az egység, hogyan fogott mindinkább össze az emberekben, osztályokban elosztott energia, válaszfalakat nem ismerő közös nemzeti érővé? A történelmi út, melyet 1945 óta megtettünk, ismert. Nincs szükség ismételgetésre, arra, hogy a kemény harc minden ütközetét felidézzük, hosszan tűnődve a győzelmeken, megtorpanásokon. Elég csak annyi, hogy a küzdelem nem csupán sikereket tartogatott az új világ építői számára, s egy-egy megnyert csata még nem jelentett teljes győzelmet Az államosított gyár, vagy a később szervezett termelőszövetkezetek nem lettek egycsapás- ra a munkások, a parasztok otthonai. A birtokbavétel csak az első lépés volt, a lehetőség arra, hogy dolgozó népünk az új hazában, mint tulajdon világában berendezkedjék. A szocialista tartalmú, kulturális fellendülés, a tanulás, az iskolák kapuinak szélesre nyitása, az olcsó színház, mozi és könyv, a nézetek össze- igazításán fáradozó politikai nevelés, agitáció, egyszóval a közkinccsé tett kultúra nem teremtette meg egycsapás- ra art az emelkedett szellemiséget, a műveltségnek azt a minőségét, a gondolatoknak, a céloknak és a vágyaknak azt az egyöntetűségét, mely nélkül szocialista nemzeti egység elképzelhetetlen. IT ogyan történhetett ■ mégis, hogy most, napjainkban mindinkább valóság lesz a nemzet egysége? S mi a biztosíték arra, hogy ez az egység olyan tartós és olyan szilárd, mely a boldogulás útját jelentő gazdasági reformoknak biztos alapul szolgálhat. Az első kérdésre megadja a választ az a tíz esztendős következetes, felelős, nyugodt, túlzásoktól mentes politika, melyet az MSZMP kidolgozott és azóta is következetesen folytat. Az a politika, mely nem szavakban adta a dolgozó nép birtokába a gyárat, a földet, a tudományt, a művészet eszközeivel való alkotás örömét, hanem a tettek lehetőségével együtt megadta a gazda önérzetét is. Az a politika, mely nem dic^ékedett, nem Ígért, nem festett ábrándképeket, hanem őszintén megmondta, hogy a közös célt csak temérdek munkával, erőfeszítéssel lehet elérni. Az a politika, mely nem rejti véka alá, hogy még ma is sok a baj, a gond, — s néhány vezető, ha lelkét odaadja, nem képes megbirkózni vele, hiszen a mi tennivalóink olyan nagyok, hogy csak az egész nép összefogott ereje bírhat meg velük. Mai izmosodó egységünk magyarázata az a politika, mely közösen gondolkodni és tervezni hívott, munka közben próbálta ki mi a jó, és ml a rossz, s a rosszat mindig volt ereje elutasítani. Az a politika, mely szabad teret nyitott a szellemi munkánál!, a tudománynak, hogy alkotó móTUDÓSÍTÁS A TUDÓSÍTÓRÓL — A M-adísz-ban tevékenykedtem Baktalóránthá- zán. Annak idején, 1949-ben fiatalos hévvel kerestük és bíráltuk azt, ami véleményünk szerint nem volt ösz- szeegyeztethető népi demokráciánkkal. A Madisz szervezetben többször szóvátet- tük, hogy a Baktalóránthá- za melletti vasúti megállót még mindig Majláth-tolep- nek hívják, holott Majláth a környék egyik grófja és föld- birtokosa volt. A megállót is neki építette a vasút Hasztalan jelen tgeiésünk után megírtam ezt a megyei lapnak és a MÁV rövidesen Ligettanya megállóra változtatta. Ez volt az első levelem, amit lapszerkesrtóség- nek írtam — emlékezik vissza Kricsfalussy Béla, lapunk baktalórántházi társadalmi tudósítója. Azóta 18 év telt el, hogy az akkori Néplap leközölte Kricsfalussy Béla első levelét Csak az időt tudjuk években kimutatni, amióta tudósítónk, de leveleinek számát nem, csupán annyit, hogy sok ezerre rúg. Nincs olyan hét, amikor a lapban két-három írást ne találnánk Kricsfalussy aláírással. — Jólesett az első írásomat olvasni, de még büszkébb voltam az eredményre, amit a lapon keresztül elértünk. Ez a siker egy belső hajtóerőt adott nekem, hogy keressem az újság számára az érdekes témákat Ami általában érdekli az embereket, az engem is érdekel. A sporttól a termelőszövetkezeti gazdálkodásig, az oktatástól az egészségügyig mindenről írok. "é" Kricsfalussy Béla főfoglalkozása egészségőr a járási tanácson, de tagja a Hazafias Népfront járási elnökségének, felügyelő bizottsági tag a földművesszövetkezetnél, tevékenykedik az MHS- ben és nem utolsó sorban rendszeres tudósítója a lapnak. — Korábban úgy gondoltam, hogy valami hobby a tudósítói munka. Igaz, szenvedély kell hozzá, de ennél több, ha nem mondok nagyot, politikai munkának érzem. dón, merészen szólhasson bele az élet formálásába, segítve a jót, — leleplezve — elsimítva a rosszat. Az a politika, amely párbeszédet kezdeményezett közös dolgainkról mely szenvedélyes vitákra szólította fel a nemzetet, közös gondjaink megbeszélésére. A vita közben észrevétlenül bontakozott ki az a magas erkölcsi felelősség és erkölcsi szilárdság, mely a régi erkölcs, a légi nézetek visszahúzó erejével, a szocialista, a közösségi ember felelősségtudatát, határozottságát állította szembe. S ez a felelősségtudat olyan tőke, mely már a jövőnek is kamatozik, s amely mostani nagy terveink sikerét a közös útra lelt nemzet nevében garantálja. Ez a közös értékké nőtt felelősségtudat dolgozta ki a gazdaságirányítás új reformját, bírálta el az elgondolásokat, győzött meg mindannyiunkat arról, hogy az elképzelések jók, a közösség érdekében valók. Ezért törekszik napról napra a gazdaságirányítás új rendje mellett az akarati és az érzelmi egység, ezért támogatja a nemzet teljes súlyával a reformokat. Akarja a munkás, mert szabadabb, frissebb lesz az élet. Akarja a paraszt, mert megszabadul földhöz szorító gondjaitól, tágas táblákon teremthet olyan mezőgazdasági kultúrát, olyan gazdasági és kulturális létet, amelyről régebben álmodni sem mert volna. Akarják az értelmiségiek, mert az új rend az alkotásra, a vállalkozásokra, a világ arcának okos átformálására ösztönöz, nem szabva gátat a talentumnak, a teremtő képzeletnek. T1 ervek és tettek dől- gában ma már nincs nálunk ellentét, nincs ellentétes érdek dolgozó népünk fiai között. S amint az egység mindinkább megmutatkozik az új irányítási rend kialakítása közben, már az is tapasztalható, hogy 8 nagy vállalkozás nemcsak próbája, de további serkentője, alakítója lesz nemcsal! a célok és tettek, de a kultúra és az erkölcs mindinkább izmosodó egységének is. Csak azt ne felejtsük egy pillanatig sem, hogy a gazdasági reformok megvalósítása forradalmi tett, szocialista forradalmunk szerves része. S ezt nem lehet langyosan, óvatoskodva vívni. Kell, hogy a munkánknak tüze és heve legyen. Az új gazdasági rend megteremtését célzó tettekben fényesen kell megmutatkoznia az egységes nemzet életrevalóságának, merészségének, vállalkozó kedvének is. A címzett 65 OOO-szer a megyei tanács HETVENÖT ÉVE áll a mai Beloiannisz téren az Alpári Gyula tervezte reprezentatív, eklektikus stílusú, szép épület. Két évtizede már, a szocialista államigazgatás sza- bolcs-szatmári legfőbb szerve: a megyei tanács székhelye. Egy megye, a mi megyénk legfőbb mai gondjai futnak itt össze, s alapozzák, alakítják az ország legtávolabbi részének jövőjét, holnapját. „A tanácsol!: biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését, és ellenőrzését az államhatalom helyi gyakorlásában” — hangzik az alkotmányból vett idézet, amely fekete márványtáblán, arany betűkkel fő helyen áll a megyei tanácson. Közel hatvanötezer ügyirat érkezett az elmúlt évben, amelyeken a címzésen ott szerepelt: a megyei tanács. A feladók közületek és magánemberek egyaránt. Az intézkedések nem késlekedtek, a sok ezer ügyiratból mindössze 1,3 százalék volt olyan, amelyben harminc napon túl született döntés. És, hogy nem akármilyen, hanem a tanácshoz fordulók megelégedésére is, bizonyítja, hogy a tanácsi határozatok általában mintegy 3-t3,5 százalékát találja sérelmesnek az ügyfél, s a fellebbezéseknek a fele megalapozott. PERSZE A HARMINC napon túl intézett ügyek között van néhány különleges is. Mint például Nyíregyházán az egyik Vécsey úti lakástulajdonos ügye. A jogszabály szerint az első fokú hatóság kötelezte a telkén álló másik ház tatarozására, artielyet KIK-lakásként mások béreltek. A telek ugyanis olyan kicsi volt, hogy csak természetben oszthatták meg — még 1938-ban —, telekkönyvileg nem. A jogszabály szerint, mint telek- tulajdonos felelős mindkét ház állagáért. A megyei tanács közbenjárására tettek pontot az ügy végére, az Ingatlankezelő Vállalat végezte el a tatarozást. Vagy egy másik panasz során, amikor a sóstói telektulajdonos frissen vásárolt, az OTP-nél még csak részben kifizetett telkének mintegy 50 négyszögölén utat építettek. A jogszabály szerint, az útépítés céljára igénybe vett terület nem haladja meg a száz négyszögölet, nem fizetnek érte kártérítést, Az adott esetben szintén a megyei tanács közbenjárására, a különleges helyzet miatt mégis kárpótolták a tulajdonost, úgy alakították ki a telket, hogy a vevő ne károsodjon. Mindezeket — s niég néhány másik esetet is — különlegességként mondtak el, amikor a jogszabályok alkalmazásáról beszélgettünk. A jogszabály keret, amelyeket az adott helyzetre, rugalmasan kell alkalmazni. Az országos színtű elvi rendelkezések nem tartalmazhatnak helyi specialitásokat, ezekben a tanácsok munkatársainak kell dönteni — tevméáztesen a törvényességnek, a jogszabály szellemének megfelelően. DE NEMCSAK PANASZOKKAL, hanem gyakran közérdekű bejelentésekkel is felkeresik a tanácsot. A legutóbbi választások során nyolc és fél ezer közérdekű bejelentést tettek a választók, s itt van már a megyei tanácson az a hatszáz javaslat is, amelyek megoldását megyei, vagy országos segítséggel várják. A megyei tanács tíz osztálya azonhan nemcsak a lakosság közvetlen ügyeivel foglalkozik. Itt zajlik megyénk belpolitikai életének egy jelentős része, az osztályok napi munkájuk során arra törekednek, hogy javaslataik alapján a megyei tanács, a végrehajtó bizottság tagjai alaposan dönthessenek fontos kérdésekben. A tervosztály például mármost készíti a terveket a jövő évi kétszázmillió forint leggazdaságosabb felhasználásúra, a beruházások megvalósítására.. A megyei tanács egészségügyi intézményeiben évente hétszázezer esetben foglalkoznak az emberekkel; a művelődési osztály a járási szerveken, az iskolákon, óvodákon keresztül csaknem minden szy bölcs-szatmári lakossal kapcsolatban áll, s nem utolsósorban az ipari osztály, amely negyvenkét intézmény, tanácsi vállalat tevékenységét irányítja. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály, amely Szabolcs- Szatmár jelenleg legfőbb gazdasági ágazatának munkáját koordinálja. MINDEZEK A TANÄCS hétköznapjai, és egyben ünnepnapjai is, amelyeken valóban azért dolgoznak, hogy biztosítsák a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom helyi gyakorlásában. M. 8. Igen. Fontos politikai munka, amikor a járásról tájékoztatja a megye lakóit, amikor egy-egy hiba megszüntetéséért tollat fog közügyét szolgál. Ezek a levelek a nyilvánosság előtt nem is mindig ismertek, mert sok panaszt, javaslatot közvetlenül elküldünk az illetékeseknek intézkedésre. — Nagy orom volt számomra, amikor megírtam, hogy az Apagyi Állami Gazdaság egyik gyümölcsöséhez vezető út milyen gödrös és az sok kárt tehet az alma szállításánál. Két napra rá az útőr megállított és újságolta, a cikk nyomán már kint is voltak az Útfenntartó Vállalattól. Az utat rövidesen, kevés költséggel befoltozták. És még nagyobb lett az öröm, amikor az állami gazdaság igazgatója elmondta nekem, hogy több százezer forintot jelentett nekik a kijavított út. Nincs nyilvántartásunk a szerkesztőségben az egyes cikkek hatásáról, de kapásból is tudjuk: sok köze van ahhoz a Kricsfalussy írásoknak, hogy Nyíregyháza és Vásárosnamény között Bak- tán egy nyilvános benzinkút épült. De így sorolhatnánk az apagyi tsz vízvezetékügyét és a többieket. — A községekben jól ismernek, hiszen minden héten öt napot a falvakban tqltök. Mint egészségőr az üzletektől az iskolákig, az ivóvíztől a fagylaltig és a munkahelyek tisztaságáig sok mindent vizsgálok. Ez is rengeteg témát ad. De jönnek is hozzám az emberek: „Ezt írja meg a lapnak”. A hosszú tudósítói munkám alatt megtanultam már azt is, hogy mit kell megírni. Sok mindent ott helyben a szövetkezet vezetőinél, vagy a tanácsnál elintézünk. ★ Kricsfalussy Béla tudósítói örömei közé tartozik, hogy az utóbbi években egyre több levele jelenik meg, amin egy szót nem változtat a szerkesztőség. Ezt valahogy így fejezte ki: „A Majláth telepi névváltozás óta sok minden változott, még én is.” j Csikós Balázs Az új városrész ifjú IakóL (Északi Alközpont) Érdekességek a mezőgazdasági kiállításon Az Országos Mezőgazda- sági Kiállítás és Vásár a szakmai látnivalók mellett jó néhány újdonságot nyújt a városi „laikus” közönségnek is. A dohányipar újdonsága a régen ígért „Star” pipadohány, amelynek a vásáron lesz a premierje, s egyelőre csak ott árusítják. A Debreceni Dohánygyár ígérete szerint a nyitásig mintegy 5000 csomag „Star” készül. A BNV-n nagy sikert aratott szovjet fagylalt első ízben megjelenik a mezőgazdasági kiállításon is. A kiállításon 4 kis pavilonban árusítják az óriás adag csokoládé, mogyoró és tejszín ízű szovjet fagylaltot, 2,50 forintért. Nem mindennapos vásárfiát is vihetnek haza a látogatók a kiállításról. Az országos hírű dunakömlődi halászcsárda ugyanis nemcsak heiyben szolgálja fel halételeit, hanem közülük a halászlé elvihető, egyliteres patent befőttes üvegben. Az idén olyan filmpavilon is lesz a vásáron, ahol a szakmai filmeken kívül játékfilmeket is vetítenek naponta 14 és 17 órai kezdettel.
